Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-25 / 20. szám, csütörtök

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 25. ■■ - , >, ú-, \ ' ,. $ h ^ ' ' í* ' ~ ,, ' HELYREIGAZÍTÁS KOMMENTÁR Nem igazgatás, izgatás TUBA LAJOS A kormány készíti a nemzeti régiófejlesztési tervet, de maga sem tud­ja, milyen régiókra, hangzott el kedd este a legnézettebb esti híradó­ban. Ez így nem igaz, az emb'tett, régen várt anyag az uniós önkor­mányzati beosztás úgynevezett NUTS II-es szintjére készül. Ebből ná­lunk négy van, ami ugyan kissé illegális, hiszen Brüsszellel 1996-ban egy más tartalmú megállapodást írtunk alá, de ennek rendezése vár­hatóan nem megoldhatatlan. A hibát vétő kolléga azonban akaratla­nul is beletalált a probléma kellős közepébe. Mert ugyan nálunk ké­szen a nagyrégiós terv, csak éppen nem tudjuk, ki fogja megvalósíta­ni. Az uniós felfogás szerint - és ehhez idomul a támogatási alapok fi­lozófiája is - egy ilyen régiónak már képesnek kell lennie az önkor­rekcióra. Ez azt jelenti, hogy régión belül a gazdagabb körzetek anya­gilag segítik a gyengébbek felzárkózását. Ezt számszerűsítették is, mondván, egymillió lakos alatt nehezen alakul ki ilyen helyzet. Mivel fiatal országunk újra közigazgatási reform előtt áll, azt hihetnénk, hogy ezt a milliószor hangoztatott uniós modell alapján végezzük el. Magánbeszélgetéseken bármelyik kormánypárti politikus egyet is ért ezzel. A politika viszont nem enged, így a négy nagy, de uniós mére­tekben éppen csak az életképesség határán egyensúlyozó régió beve­zetése helyett rettenetes káosz alakult ki. Erről mindenki tudja, hogy értelmeden, de politikai öngyilkosságnak tartaná a kimondását. Sőt, már ennek a káosznak a törvénybe iktatásáért is szurkolnunk kell, hi­szen ha nincs önkormányzat, nincs semmi. Hajói alakulnak a dolgok, és ősszel feláll az új rendszer, a szükségesnél sokkal tarkább közigaz­gatást kell megtanulnunk. Járásokat és kerületeket, megyéket és régi­ókat, ezek pedig majd véletienül sem fedik egymást. Az elmúlt tíz év­ben megélt hasonló reformok alapján nyugodtan kijelenthetjük: tíz emberből kilenc nem látja át, aminek már politikai következményei is lehetnek. A közigazgatás uniós közeh'tése sehol sem egyszerű feladat. Magyarországon már a második kormány riadtvissza a megye-régió ellentét kezelésétől. Ott azonban ezeréves hagyományt kellene meg­bontani. Nálunk üyen probléma nincs - akadnak viszont elegen, akik kreálnak helyette mást. JEGYZET Koldusok és fajgyűlölők SÓKI TIBOR Nem fenékig tejfel a menekültek sorsa Angliában. Erről tanúsko­dik az is, hogy a brit hatóságok kézikönyvet jelentetnek meg a rendőröknek arról, hogyan ke­zeljék a menekültek ellen elköve­tett rasszista támadásokat. Az ezzel kapcsolatos hír szerint ugyanis a fajgyűlölő inzultusok mindennapossá váltak. Tavaly je­lentések érkeztek összecsapások­ról a jövevények és a helybeliek között Doverből, ahova a mene­kültek érkeznek. 2000 augusztu­sában néhány afgánt - akik a brit szigeteken keresték a békés jövőt - ki kellett költöztetni Hullból, mivel támadások célpontjává váltak. Ráadásul a menekültelle­nes magatartás nem csupán szél­sőséges csoportokra jellemző. A britek egy része úgy véli, nem mindenki érkezik tisztességes szándékkal. (Ezt a véleményt - a szlovákiai romákkal kapcsolat­ban - sokan osztják Pozsonyban is.) A népszerű Sun napilap ta­valy romániai cigányokról cikke­zett, akik a nekik járó segélyt kol­dulással egészítették ki - megle­hetősen hatékonyan. A lap sze­rint óránként húsz fontot is összekunyeráltak a mosdatian gyerekeiket mutogató „cigány élősködők”. Akadnak olyan be­vándorlók is, akik valóban kény­telenek koldulni. Devonból jelen­tették, hogy az ottani menekül­tek közül többen nem kaptak se­gélyt a kormánytól, s koldulásból vagy jótékony szervezetektől ka­pott alamizsnából tartották fenn magukat. Nagy-Britanniában többé nem lehet meggazdagodni a menedéket keresőknek járó se­gélyekből. Az ide érkezők ugyan­is már nem készpénzt kapnak, hanem élelmiszerre és ruhára beváltható jegyeket. A heti negy- venfontnyi támogatás fejenként pedig nem sokra elég London­ban. (A legolcsóbb kifőzdékben négy-öt font egy adag étel, a köz­lekedés áráról nem is beszélve.) Mint ismeretes, a támogatási rendszer reformját a Szlovákiá­ból is érkező álmenekültek ára­data tette szükségessé. Ugyanez ok miatt módosítják idén a me­nekültjogi kérvények elbírálásá­nak menetét. A jelenlegi rend­szer szerint az, akinek elutasítják a kérvényét, akár háromszor is fellebbezhet (s ezzel még nem merültek ki teljesen a lehetősé­gei) . Valószínűleg ez az oka an­nak, hogy bár a szlovákiai romák nem kaptak menedékjogot, még mindig szép számmal akad belőlük a ködös Albionban. Lapigazgató: Slezálcné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla-kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel,, fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziaéik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit-értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszd: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com- Miniszter úr, vonatra siet, vagy a fizetését viszi a bankba? (Peter Gossányi rajza) vatunkban (Új Szó, 2001. január 20.) megjelent Nálunk már akar­ni sem elég című cikkemben téve­sen azt írtam, hogy Peter Magvasi miniszter a kormány ülésén támo­gatta Frantisek Kurej jelölését a Szociális Biztosító igazgatói szé­kébe. Sőt, ezért arra szólítottam fel a minisztert, hogy gondolkod­jon el lemondásán. Mivel az ülé­sen Bauer Edit államtitkár képvi­selte a szociális és családügyi mi­nisztériumot, természetesen ő emelte fel kezét Kurej jelölése mellett. A minisztérium a sajtó- törvényre hivatkozva követeli, hogy ezért a miniszter úr elnézé­sét kérjem, ezúton megteszem. Mindez nem változtat a tényen, hogy Peter Magvasi a Szociális Biztosító igazgatójának megvá­lasztásakor nem a kormány egy­hangúlag megválasztott jelöltjét támogatta. így továbbra is fenn­tartom véleményemet. Molnár Norbert Ha elfogadják a chartát, akár magyar nyelven is köthetünk munkaszerződést az ország egész területén Jelentősen bővülnek jogköreink az élet számos fontos területén Hosszú vajúdás után a múlt héten a Dzurinda-kabinet elfogadta a regionális vagy kisebbségi nyelvek eu­rópai chartáját. A doku­mentum Szlovákiában érvé­nyes változatát - hatályba lépése előtt - ugyan még ratifikálnia kell a törvény- hozásnak, azonban már most is világos: a magyar kisebbség jogkörei lesznek a legnagyobbak. JUHÁSZ LÁSZLÓ Az Európa Tanács 1992-ben kelt dokumentuma Európa kulturális gazdagságának és hagyományai­nak megóvását célozza, a törté­nelmi kisebbségi nyelvek védel­mének eszközét választva e ne­mes cél eléréséhez. A charta meg­alkotói a preambulumban hang­súlyozzák a kulturális kölcsönha­tás és a többnyelvűség értékét, és rámutatnak: a regionális vagy ki­sebbségi nyelveket nem lehet a hi­vatalos nyelvek és azok megtanu­lása szükségességének a rovására védeni, illetve támogatni. A charta általános rendelkezései között elsősorban azt határozza meg, mely nyelvek minősülnek re­gionálisnak vagy kisebbséginek. Ezek azok, amelyeket „valamely állam adott területén az állam olyan polgárai használnak hagyo­mányosan, akik az állam fennma­radó népességénél számszerűen kisebb csoportot alkotnak, és amelyek különböznek ezen állam hivatalos nyelvétől/nyelveitől, azonban ez nem foglalja magába sem az állam hivatalos nyelvé­nek/nyelveinek dialektusait, sem a bevándorlók nyelveit”. A szlovák kormány által elfoga­dott formájában a charta a ma­gyar, a bolgár, a cseh, a horvát, a német, a lengyel, a roma valamint a ruszin, illetve ukrán nyelvek használatát szabályozza. A kor­mány január 17-én kelt nyilatko­zata szerint a charta rendelkezé­sei azokon a területeken lesznek érvényesek, amelyeken a kisebb­ség részaránya legalább 20 száza­lékos. A charta bírálóinak vitorlá­jából hivatott kifogni a szelet az a kitétel, mely szerint a dokumen­tum egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, mintha az feljogosítana bármely olyan lé­pésre, amely veszélyeztetné az ál­lamok szuverenitásának és terüle­ti integritásának elvét. Ennek alapján eleve kizárt az a nemzet­féltő körök által felrótt állítólagos törekvés, hogy a charta területi autonómia elérését segítené elő. A szlovák kormány nyilatkozatában részletesen felsorolja, a charta mely rendelkezései vonatkoznak az egyes kisebbségi nyelvekre. Az alábbiakban a legtöbb joghoz jutó magyar nyelvre érvényes elő­írásokat ismertetjük. Az oktatás­ban az óvodától az alap- és közép­fokú iskolákig, valamint a szakkö­zépiskolákban és szakmunkáskép­zőkben elérhetővé teszik a szakkö­zépiskolai és szakmunkásképzést magyar nyelven. A charta - ratifi­kálása után - lehetővé teszi az egyetemi és más felsőoktatási kép­zést magyar nyelven. Ez a kor­mány nyilatkozata szerint a peda­gógusok és teológusok oktatására, a kulturális dolgozók és művelő­désszervezők képzésére vonatko­zik azzal a kitétellel, hogy az ne menjen a szlovák nyelvű oktatás rovására. A tantárgyak többségét azonban - beleértve a szaktantár­gyakat is - magyar nyelven kell ta­nítani. A dokumentum aláírásával Szlovákia vállalja, hogy a felnőtt- oktatásban és továbbképzésben legyenek olyan tanfolyamok, me­lyek elsősorban magyar nyelven valósulnak meg. Szlovákia mint a charta aláírója köteles intézkedni annak érdekében, hogy biztosítva legyen a magyar történelem és kultúra oktatása, és az ehhez szükséges alap- és továbbképzés. Az anyanyelvi oktatás fejlesztésé­ben tett intézkedések figyelemmel követésére felügyelő szervek jön­nek létre. Fontos hozadékai lesznek a char­ta elfogadásának az igazságszol­gáltatásban is. Azokon a területe­ken, ahol a 20 százalékos klauzu­la teljesül, a büntetőeljárásokban szavatolják a vádlott jogát, hogy a saját anyanyelvét használja, és biztosítják, hogy az indítványok, az írásos és szóbeli bizonyítékok ne minősülhessenek pusztán azon az alapon elfogadhatatla- noknak, mert magyarul készül­tek. Polgári eljárásokban megen­gedik, hogy ha egy peres félnek személyesen kell megjelennie a bíróságon, úgy ott saját regioná­Nem igaz, hogy a charta a területi autonómia elérését segítené elő. lis vagy kisebbségi nyelvét hasz­nálja anélkül, hogy az számára külön költséget jelentsen. Lehe­tővé teszik a magyar nyelvű do­kumentumok és bizonyítékok be­nyújtását is, ha szükséges, tolmá­csok és fordítások segítségével. Az országban készült jogi okmá­nyokat nem minősíthetik érvény­telennek pusztán azért, mert ma­gyar nyelven íródtak. Hozzáfér­hetővé kell tenni a legfontosabb állami törvényeket, valamint azo­kat, amelyek különösen a regio­nális nyelvek használóit érintik, feltéve, hogy e szövegek másként nem hozzáférhetők. Jelentős mértékben bővülnek az anyanyelvi jogok a közigazgatás­ban és a köziszolgálati szervekkel való kapcsolattartásban is. Szlo­vákiának gondoskodnnia kell ar­ról, hogy a közösséggel kapcsolat­ban álló tisztviselőik a regionális vagy kisebbségi nyelveket - ese­tünkben a magyart - használják azokkal a személyekkel fennálló kapcsolataikban, akik hozzájuk ezeken a nyelveken fordulnak. Ahol 20 százaléknál több magyar él, a regionális vagy helyi közigaz­gatásban is megengedik anyanyel­vűnk használatát. Szóbeli vagy írásbeli kérelmeinket benyújthat­juk anyanyelvűnkön, és a regioná­lis és helyi testületek hivatalos do­kumentumaikat is kötelesek lesz­nek közzétenni magyarul is. A helyi testületek közgyűlési vitái­ban a regionális vagy kisebbségi nyelveket használják, ami azon­ban nem záija ki az állam hivata­los nyelvének, vagyis a szlovák használatát. A helyneveknél lehe­tővé teszik a regionális vagy ki­sebbségi nyelveken hagyományos és helyes formák használatát vagy elfogadását, ha szükséges a hiva­talos nyelv szerinti elnevezésekkel együtt használva. A közigazgatási hatóságok megengedik, hogy ké­relmet magyarul is előterjesz- szünk, és úgy is kapjunk rá vá­laszt. Ha szükség van fordításra vagy tolmácsra, azt is be kell biz­tosítaniuk, és a lehetséges mérték­ben ki kell elégíteni azokat az igé­nyeket, „melyek arra irányulnak, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatának területein a regionális vagy kisebbségi nyel­vet ismerő köztisztviselőket ne­vezzenek ki”. A charta bizosítja a családnevek használatát, illetve felvételét magyar nyelven. A tömegtájékoztatásban a doku­mentum biztosítja a magyar nyevű műsorok létjogosultságát. A charta rendelkezései szerint meg kell könnyíteni a magyar rá­dió- és tévéműsorok rendszeres sugárzását, illetve az audiovizuá­lis műalkotások készítését és ter­jesztését. Meg kell könnyíteni legalább egy magyar nyelvű saj­tóorgánum fenntartását, és fe­dezni kell a magyar tömegtájé­koztató eszközök többletköltsé­geit. A charta ratifikálásával az ország vállalja, hogy biztosítja „a szomszédos országokból egy re­gionális vagy kisebbségi nyelvvel azonos vagy hasonló nyelven ké­szült rádió- és televízióadások közvetlen vételének szabadságát, és nem akadályozza a szomszéd országok ilyen nyelvű rádiós és televíziós adásainak továbbsu- gárzását.” A magyar kisebbség érdekeit képviseltetni kell a rá­dió- és tévétanácsban is. A kulturális tevékenységről és in­tézményekről szóló cikkben a kormány egyebek között segíti a magyar nyelven készült műalko­tások fordítását, szinkronizálá­sát, hogy azokat más nyelveken is megismerhessék, és fordítva: ugyanez érvényes a más nyelvű műalkotások magyarra való átül­tetésére. A kulturális szerveze­teknek tevékenységükbe a ma­gyar nyelv és kultúra ismeretét és használatát megfelelő mértékben be kell iktatniuk, ehhez olyan személyzetet kell biztosítani, amely jól ismeri a magyar és a szlovák nyelvet. Ez utóbbi rendel­kezés betartásának azonban nem szabad ellentétben állnia a mun­kajogi törvény diszkriminációel­lenes rendelkezéseivel. A magyar közigazgatási, kereske­delmi, gazdasági, társadalmi, technológiai vagy jogi terminoló­giát is fejleszteni kell, a terminoló­Néhány rendelkezés az ország egész területén érvényes lesz. giai kutatások támogatásával. A fenti rendelkezések betartását azokon a területeken is szavatolni kell, amelyek kívül esnek a regio­nális vagy kisebbségi nyelvek ha­gyományos használati területein, de az ott élő kisebbséginyelv-hasz- nálók száma ezt indokolja. Szlovákia határon túli művelődés- politikájában helyet kell adni a magyar kultúrának is. A regionális vagy kisebbségi nyelvek érdeké­ben megkönnyítik és támogatják a határokon túli együttműködést, különösen annak a területnek a re­gionális vagy helyi szervei közötti együttműködést, ahol ugyanazt a nyelvet azonos vagy hasonló for­mában használják. A gazdasági és társadalmi élettel kapcsolatos rendelkezések egy része az ország egész területére érvényes. Nem szabad megaka­dályozni, hogy az árukhoz ma­gyar nyelvű használati utasítást mellékeljenek, sőt, ha a charta hatályba lép, akár munkaszerző­déseket is köthetünk az anyanyel­vűnkön. Arról is gondoskodni kell, hogy a kórházak, nyugdíjas­házak, otthonok lehetőséget te­remtsenek arra, hogy az egész­ségügyi, életkori vagy egyéb ok­ból gondozásra szorulókat regio­nális vagy kisebbségi nyelvükön fogadják és kezeljék, az ország egész területén. Természetesen ebből sem származhat hátránya a magyar nyelvet nem beszélő munkavállalóknak, fűzi hozzá a kormánynyilatkozat. A charta Szlovákiában használható változata tehát elkészült, most már csak a törvényhozáson a sor. Aztán persze rajtunk, hogy éljünk is az általa nyújtott lehetőségekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom