Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-22 / 17. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 22. Gazdaság és fogyasztók |f| Hamarosan a kormány asztalára kerül a hat évre szóló, nálunk újdonságnak számító Nemzeti Régiófejlesztési Terv A Globtel mobilszolgáltató viharos fejlődésre számít Szerkezetátalakítás, de hogyan? A hamarosan kormány elé kerülő dokumentum egyik része az ipari szerkezetátalakítással foglalkozik. Ez az ágazat évről évre veszít a súlyából. (Archív felvétel) Pozsony. Az ipari szerkezet- váltás gyakran ragozott témája a hazai gazdasággal kapcsolatos vitáknak. Egy frissen elkészült hatéves koncepció összefoglalja az ide tartozó teendőket. TUBA LAJOS Az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium szervezésében elkészült Nemzeti Régiófejlesztési Terv eddig nálunk nem ismert felfogásban tárgyalja a teendőket: az ágazati koncepciók regionális lebontásban készültek, a regionális koncepciók pedig ágazatok szerint. A hamarosan a kormány elé kerülő anyag egyik része az ipari szerkezetátalakítással foglalkozik. Ez az ágazat évről évre veszít a súlyából, hiszen míg 1995- ben a bruttó hazai termelés 30 százalékát állította elő, addig 1998-ban már csak a 28,2 százalékát. Ezen belül a Pozsonyi, a Kassai és a Trencsé- ni kerületek számítanak igazi ipari központoknak, innét származik az ipari termelés 56 százaléka. Az új munkahelyek teremtése, a regionális különbségek kiegyenlítése és a versenyképesség növelése érdekében az ágazati program az elkövetkező évek teendőit összesen 12 témakörbe sorolta. A már gyakran hallott teendők, mint a külföldi befektetők idecsábítása, az export támogatása, a vállalkozói környezet stabilizálása mellett olyan, viszonyipari parkkal számolnak Komáromban, Léván és Dunaszerdahelyen. lag új célok is felbukkannak, mint a regionális marketingtervek kidolgo- zása, a vállalati információs rendszerek fejlődésének támogatása, az energiatakarékos projektumok és a megújuló energiaforrások kihasználásának támogatása, az ipari parkok létesítése, vagy a különféle piaci szolgáltatások fejlesztése. A Pozsonyi kerület a meglehetősen általánosan megfogalmazott intézkedésektől azt várja, hogy a gépiparban és az élelmiszeriparban legalább háromezer új munkahely teremtődik, a vegyiparban 15 milliárd, a gépkocsigyártásban pedig 12 milliárd koronát ruháznak be. Az ipari parkok kategóriában a Záho- rie Szilíciumvölgyben 1200 új munkahelyre, a Lozomó-i Plastic Omnium gyárban 450 mukahelyre, a Pepsi Cola malackai üzemében pedig 100 munkahelyre számítanak. A Nagyszombati és a Nyitrai kerületet magában foglaló Szlovákia Délnyugat nevű régióban ez hatéves távlatban a bezárt szeredi nikkelkohó létesítményeinek revitali- zálásából, a pöstyéni csipgyártás továbbfejlesztéséből, illetve három nagy, válságba került üzem, a nagyszombati TAZ, az aranyosma- róti CALEX és a komáromi hajógyár revitalizálásából állna. Komáromban ezen kívül vámszabad terület és szabadkikötő kialakításával számolnak. A tételesen megnevezett célok között még megemlíthetjük a nyitrai, komáromi, lévai és dunaszerdahelyi ipari park kialakításának tervét. A Besztercebányai, a Kassai és az Eperjesi kerületet magában foglaló Szlovákia Kelet régió ipari fejlesztési céljai azért is érdekesek, mert 2003-ig csak innét lehet igénybe venni a PHARE regionális fejlesztési támogatásait. Ez pedig nem kis tétel, hiszen évente 10-15, kétmillió eurós projektum finanszírozásáról van szó. Az ágazati konce- pió regionális részében azonban nagyon kevés konkrét célt láthatunk, az anyag főként az általános részben ismertetett célokat jelöli meg teendőként. A konkrét fejlesztési tervek szempontjából részleteket igazában az ún. regionális fejlesztési programok tartalmazhatnak. Ezeket az említett régiókban felállított szakmai bizottságok dolgozták ki - szintén ágazati osztásban. A minisztérium által összeállított anyag ennek csak öszszesített formáját tartalmazza. így aki arra kíváncsi, hogy a régiójában 2006-ig milyen területeket fejlesztenének, valamint milyen konkrét projektumok megvalósítását sorolták fel, jól teszi, ha megszerzi az eredeti, részletes változatot. Ez általában a járási hivatalok régiófejlesztési főosztályain vagy különböző web-oldalakon lehetséges. Az angol Economist Intelligence Unit legfrissebb tanulmánya a világ 133 nagyvárosának megélhetési költségeiről Budapest és Bukarest a legolcsóbb főváros MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Az Economist Intelligence Unit legfrissebb adatai szerint a dollárban számolt árak alapján Budapest és Bukarest Európa legolcsóbb városa, és mindkét főváros a világ tíz legolcsóbb városa között van. A londoni gazdaságelemző intézet által félévente elkészített elsősorban vállalati és egyéb kiküldötteknek szánt - felmérés 133 világváros megélhetési költségeit hasonlítja össze a lét- fontosságú termékek és szolgáltatások árai, hozzáférhetőségük alapján. Az új adatok szerint 2000 decemberében Tokió volt a világ legdrágább városa. Európában Belgrád vezeti a listát, az Egyesült Államokban továbbra is New Yorkban a legmagasabbak a megélhetési költségek. Az összehasonlítás alapjául az elemzők a New York-i megélhetési költségeket veszik, és az amerikai város esetében alkalmazott 100-as alapindexhez viszonyítják a többi 132 várost. Az elmúlt tíz évhez hasonlóan továbbra is Tokióban és Oszakában a legmagasabbak a megélhetési költségek (60, illetve 58 százalékkal haladják meg New Yorkéit). Az elmúlt hónapokban azonban Belgrád a világ harmadik legdrágább helyévé vált, Hongkongot a negyedik helyre visszaszorítva. Annak ellenére, hogy Jugoszlávia az elmúlt hónapokban korlátozott mértékben megújította együttműködését a nyugattal, kevés a nemzetközi összehasonlítás alapjául szolgáló áru, és ez okozta, hogy a rangsorban Belgrád a harmadik helyre került - magyarázták az elemzők. A rangsorban Szöul és Tajpej következik, a hetedik helyen pedig New York áll. Az európai világvárosok közül London és Oslo van a világ 10 legdrágább városa között, a ranglista nyolcadik helyén. A jelentés megállapítja: az Egyesült Államokban az elmúlt évben növekedtek a megélhetés költségei, és ezáltal az amerikai nagyvárosok - Chicago, San Francisco, Los Angeles - a rangsorban előbbre léptek, és megelőzték Zürichet, Genfet vagy Bécset. Az euró gyengesége miatt az elmúlt 12 hónapban az euró-övezetben jelentős mértékben csökkentek a dollárban számolt megélhetési költségek. A gyenge euró hatására még az olyan hagyományosan drága város is olcsóbb lett, mint Párizs, és a hat hónappal ezelőtti felmérésben a ranglistán elfoglalt 8. helyéhez képest jelenleg 26. a sorban, az euróövezet legdrágább városaként. Az euró gyengesége azt eredményezte, hogy a térség nagyvárosai 20-30 hellyel lejjebb kerültek a rangsorban. Az eurózóna legolcsóbb városa Lisszabon, Európa legolcsóbb városa Bukarest és Budapest, amelyek a 133-as rangsor 125. helyén állnak. A tanulmány szerint a legnagyobb egyenlőtlenségek azonban Ázsiában mutatkoznak. Miközben a világ tíz legdrágább városa közül öt ázsiai, a 10 legolcsóbb város közül is négy ázsiai - Új-Delhi, Mumbai, Karachi és Manila. Tokióban négyszer nagyobbak a megélhetési költségek, mint a ranglista utolsó előtti helyén lévő Új-Delhiben. Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg, liter, darab) 3 hét Kerület Marhahátszín Sertéscomb (csont nélkül) Sertésoldalas Fagyasztott csirke aprólékkal Friss tojás Zacskós félzsíros tej Vaj (250 g) Köménymagos kenyér (1 kg-ig) Péksütemény (70 g-ig) Kristálycukor Pozsony 183,00 171,50 102,70 77,50 4,10 16,65 29,00 20,00 1,23 27,00 Nagyszombat 183,51 179,64 91,96 74,67 3,74 >14,61 31,23 19,24 1,45 24,28 Trencsén 174,20 175,02 93,26 77,95 4,09 14,80 30,34 17,41 1,40 25,70 Nyitra 191,08 178,43 94,13 75,13 3,99 15,94 31,86 21,53 1,45 24,32 Besztercebánya 195,78 184,42 98,22 71,46 3,54 15,73 30,27 19,82 1,26 22,60 Zsolna 184,20 179,80 93,26 78,90 4,16 16,54 29,44 17,24 1,46 24,06 Kassa 198,49 192,41 100,44 . 77,41 3,74 15,21 29,57 19,41 1,35 24,59 Eperjes 185,71 178,80 92,99 75,94 3,81 16,31 30,16 19,39 1,54 23,24 Szlovákia 187,00 180,00 95,87 76,12 3,90 15,72 30,23 19,26 1,41 24,47 Egyre több telefonhívás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az elmúlt év végén Szlovákiában mintegy 1,1 millió mobiltelefon-tulajdonost tartottak nyilván, azaz a lakosság több mint 20%- a rendelkezett maroktelefonnal; ez az arány 2001 végére elérheti a 30%-ot is, ami azt jelenti, hogy az év végén a vezetékes és a mobiltelefonok száma nálunk is kiegyenlítődik - közölte Pavol Lancaric, a Globtel vezérigazgatója. A Szlovákiában 55,6%-os piaci részesedéssel rendelkező Globtel 36%-os, állami kézben levő részvénycsomagjának eladása még várat magára, mivel a távközlés piacán jelenleg lanyhább az érdeklődés, pedig - tette hozzá Lancaric - a Globtel gazdasági mutatói kitűnőek. A mobilszolgáltató kimutatásai szerint a saját hálózatán belüli hívások száma ugrásszerűen nő, tavaly decemberben már túllépte a 27 milliót; kisebb késéssel ugyan, ám annál viharosabb a fejlődés az SMS terén. Míg 1999 augusztusában 2 millió, addig 2000 decemberében már 13 millió rövid szöveges üzenetet váltottak a mobilszolgáltató ügyfelei. A Globtel ügyfeleinek telefonálási szokásait tükröző grafikonokból kiolvasható, hogy a legtöbb hívást pénteken kezdeményezik, a hétvégén a hívások száma ugyan megcsappan, ám jóval hosszabb«i>eszélgetéseket folytatnak a kliensek. Egy érdekesség: a Globtel hálózatán belül a csúcsidő vasárnap este 8 óra körül van, ezen belül is Pozsony-Ligetfalun „égnek” leginkább a vonalak.-A Globtel az idén is számos akciót indít, a kedvezményes árú telefonjaik - a Nokia 3310-et kivéve - már GSM 900 és 1800 rendszerben működnek és a WAP használatát is lehetővé teszik, (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az idős autósok gépjárműbiztosítása Pozsony. Azoknak az autótulajdonosoknak, akik idén töltik be 70. életévüket, a kötelező gépjárműbiztosításnak csak az 50 százalékát kell fizetniük. A biztosító az alacsonyabb biztosítás elbírálása során a gépkocsi műszaki igazolványában feltüntetett nevet tekinti mérvadónak. A kötelező gépjárműbiztosítást idén az 1300 köbcentiméteres motorral felszerelt autók számára 1920 koronára nőtt. A biztosítást február 28-ig kell befizetni, (ú) Kisebb veszteség a vasútnál Pozsony. A Szlovák Vasutak a tavalyi év első 11 hónapjában 2,22 milliárd koronás veszteséget halmoztak fel, ami az előző év azonos időszakához képest 2,66 müliárd koronás javulásnak felel meg. A vállalat kiadásai az említett időszakban 25,28 müliárd koronát tettek ki, ami 500 millióval haladja meg az eredetileg tervezett kiadásokat. Bevételeik ugyanekkor, az eredeti tervhez képest 1,43 müliárd koronával nőve, elérték a 23,06 milliárd koronát. (SITA) Rekord a párkányi papírgyárban Pozsony. A párkányi papírgyár a tavalyi évet rekorderedményekkel zárta. Az eladásokból származó bevétele elérte a 3,19 müliárd koronát, az adózás előtti nyeresége pedig a 737,9 miüiót. Az egy részvényre jutó nyereségük így 283 korona volt, az előző évi 76 koronát követően. Decemberben a gyár 932 alkalmazottat foglalkoztatott, átlagbérük 15 964 koronát tett ki. (SITA) Áramhelyzet Kaliforniában Washington. A múlt héten is folytatódott a kritikus kaliforniai áremhelyzet. Az áramhiány oka a felemás deregulációban, az egyoldalú liberalizációban kereshető. Míg az áramszolgáltatók már nincsenek hozzáláncolva meghatározott erőművekhez, a fogyasztóktól csak áüamüag maximált árat kérhetnek. A gyakorlat azt bizonyította, hogy mivel az állami illetékesek nem túlzottan szorgalmazták új erőművek építését, az energiaigény pedig jelentősen emelkedett az utóbbi időben, a piac erősen kereslettúlsúlyossá vált. (MTI) Az Euronext a tőzsdére készül Párizs. A Deutsche Börséhez hasonlóan tőzsdére készül a Euronext is, a párizsi, a brüsszeli és az amszterdami tőzsdét működtető társaságok egyesüléséből tavaly alakult nemzetközi tőzsdecsoport. A Euronextet május végén már a párizsi tőzsdén jegyzik. A kibocsátás mérete és a feltételek egyelőre vitásak. A Euronext- nek jelenleg négyszáz részvényese van. A részvények 60%-a francia, 32%-a belga és 8%-a holland kézben van. (MTI) Mobiltelítettség Belgiumban Brüsszel. A tízmilliós Belgiumban 2000 végén 5,6 millió mobiltelefon volt üzemben. A népesség arányában mért telítettség egy év alatt 31%-ról 55%-ra nőtt. Áz állami Belgacom távközlési vállalathoz tartozó Pro- ximusnak 3,27 millió, a francia távközlési vállalathoz tartozó Mobistarnak 1,8 millió, a legkisebb Orange-nak közel 600 ezer ügyfele van Belgiumban. A vállalatok arra számítanak, hogy az év végére a telítettség meghaladja a 70%-ot. (MTI) A Microsoft nagyobb nyeresége Seattle. A Microsoft számítás- technikai óriáscég 2000/2001- es üzleti évének 2. negyedévi eredményei összhangban vannak elemzők várakozásaival. A világ vezető programgyártójá- . nak nettó profitja az időszakban a naptári utolsó negyedévben 2,62 milliárd dollár volt, 3%-kal több, mint 1999 utolsó negyedévben. A cég forgalma 7,7%- kal 6,59 milliárd dollárra bővült. A Microsoft ezt az új felhasználói program, a Windows 2000 sikerének tudja be. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. január 22-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,695 Magyar forint (100) 16,473 Angol font 68,334 Német márka 22,341 Cseh korona 1,240 Olasz líra (1000) 22,567 Francia frank 6,661 Osztrák schilling 3,175 Japán ien (100) 39,267 Spanyol peseta (100) 26,261 Kanadai dollár 30,653 Svájci frank 28,619 Lengyel zloty 11,329 USA-dollár 46,319
