Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-20 / 16. szám, szombat
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 20. Clinton utolsó rendelete Washington. Bili Clinton aláírta a Jugoszlávia elleni szankciók lényegi részének feloldásáról szóló rendeletet. Ez a kereskedelmi korlátozásokat és a pénzügyi tranzakciókat érintő megszorításokat oldja fel, viszont érvényben hagyja azokat a tilalmakat, amelyek a Milosevics volt jugoszláv elnökkel, az ő személye körüli egyénekkel, illetve az elnyomó rezsim működtetésében részt vett személyekkel való üzleti kapcsolatokat hivatottak megakadályozni. (MTI) Nemzetközi felhívás Ulánbátor. Az ENSZ tegnap bejelentette: nemzetközi felhívásban kér segítséget a zord tél miatt nehéz helyzetbe került Mongólia számára. Idén télen nem ritka a mínusz 50 Celsius fok sem. November óta mintegy félmillió, az utóbbi másfél évet tekintve pedig már összesen 2,5 millió állat pusztult el az ország 33 milliós állatállományából, veszélybe sodorva ezáltal a nomád állattartással foglalkozó 250-300 ezer család létalapját. (MTI) Későn jött fordulat Manila. A korrupcióval vádolt Joseph Estrada Fülöp-szigete- ki államfő tegnap közölte: aláveti magát az ellene folyó képviselőházi per minden következményének. Lépése azonban megkésett: a hadsereg parancsnoka tüntetők előtt bejelentette, hogy a fegyveres erők egésze átállt az elnök lemondását követelők oldalára. Közben lemondott több katonai vezető és miniszter is. A mani- lai értéktőzsde pánikszerű eladásokkal reagált a belpolitikai fordulatra. (MTI) A hadsereg már Gloria Arroy alelnök asszonyt támogatja. (TA SR/AP) Lockerbie-per: elnapolva Brüsszel. A vád és a védelem képviselőinek záróbeszédei után a Lockerbie-ügyet Hollandiában - tavaly május óta - tárgyaló skót bíróság január 30-ig elnapolta a tárgyalást. Ezen a napon még nem az ítéletet mondják ki, csak az ítélethirdetés időpontját jelentik be. (MTI) Két kivégzés Amerikában Huntsville/Mcalester. Texas államban csütörtökön méreginjekcióval kivégeztek egy gyilkosság elkövetéséért halálra ítélt férfit. A 37 éves Alvin Goodwint hét perccel azután nyilvánították halottnak, hogy beadták neki az injekciót. Tavaly 40 elítéltet végeztek ki George Bush megválasztott elnök kormányzása alatt. Csütörtökön Oklahoma államban is kivégeztek egy halálraítéltet: a 31 éves Dion Athanasius Smallwood különös kegyetlenséggel végzett egy idős asz- szonnyal. (MTI) Colin Powell összefoglalta a Bush-adminisztráció külpolitikai célkitűzéseit Bili Clinton elbúcsúzott A Fehér Ház új lakói. (TA SR/AFP-felvétel) Washington. Bili Clinton, akinek amerikai elnöki megbízatása ma lejár, csütörtök este országos tévébeszédben búcsúzott el az USA lakosságától, s egyben jókívánságait fejezte ki utódjának, a ma hivatalba lépő George Bushnak. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A két elnöki ciklust kitöltött Clinton részletesen szólt a vezetése alatt az országban bekövetkezett fejlődésről. Felhívta a figyelmet a rekordhosszúságú gazdasági növekedésre, a életkörülmények javulására, hozzátéve, hogy kitűnő erőben és állapotban adja át az országot utódjának. Kiemelt három szempontot, amelyeket szerinte Bushnak szem előtt kellene tartania. Elsőként a fiskális felelősségérzetet említette: ezzel arra utalt, hogy kormányzata alatt sikerült felszámolni - és többletté változtatni - az elődjétől (idősebb Bushtól) örökölt költségvetési hiányt. Hírmagyarázók szerint ebben burkoltan az a figyelmeztetés is benne volt, hogy Bushnak nagyon körültekintően kell eljárnia, ha nagyarányú adócsökkentést akar megvalósítani. A második fő szempont: egy olyan világban, amelyre egyre jellemzőbb a globális egymásra utaltság, az USA nem Zárkózhat el, hanem továbbra is vállalnia kell a nemzetközi életben betöltött vezető szerepét. A szövetségesek mellett szavakban és tettekben egyaránt ki kell állni, az amerikai értékek képviseletében a világban fel kell lépni - üzente utódjának, konkrétan is említve Koszovói, utalva arra, hogy Bush csökkenteni akarja a balkáni amerikai katonai szerepvállalás mértékét. A harmadik kiemelt szempont: az etnikailag, vallásilag és sok más szempontból is sokszínű Amerikában őrizni kell azt a közös értéket, amelynek fő jellemzője a mások iránti türelem, az egyenrangúság és az egyenjogúság tiszteletben tartása. Az amerikai szenátus külügyi bizottsága csütörtökön - az előzetes várakozásnak megfelelően - támogatásáról biztosította Colin Powell külügyminiszter-jelöltet. Az új elnök személyi javaslatai közül talán az ő jelölése a legsimább ügy. A vezérkari főnökök egyesített bizottságának egykori vezetője az ország egyik legnépszerűbb közéleti személyisége, és a republikánus párt mérsékelt szárnyán helyezkedik el. Powell nem helyezett kilátásba radikális külpolitikai fordulatot a meghallgatás során. Szavaiból kiderült, hogy a Bush-adminisztráció a következőkre fog törekedni: 1. Konzultálni kíván az európai szövetségesekkel a balkáni amerikai katonai szerepvállalás csökkentéséről. 2. Folytami fogja az országos rakétavédelmi rendszer (NMD) létrehozhatósá- gának felmérését célzó kísérleteket. 3. Egyelőre nem terjeszti a szenátus elé a kísérleti atomrobbantások átfogó tilalmát kimondó CTBT- egyezményhez való amerikai csada- kozás ügyét. 4. A Közel-Keleten Izrael biztonságának megőrzéséből óhajt kiindulni, lépéseket vár Jasszer Arafattól az erőszak megfékezése érdekében. Újabb csúcsot is hajlandók tartani a február 6-a előtti megállapodás érdekében Izrael: nagyon sürget az idő HÍRÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Izraelben ma estére halasztották a „békekabinet” tegnapra tervezett ülését. Ennek célja lett volna, hogy az izraeli kormány megfogalmazza válaszát arra a palesztin javaslatra, amely szerint az egyiptomi Tabában kezdjenek maratoni tárgyalást. A halasztást Ehud Barak lemondott izraeli kormányfő irodájának egy tisztségviselője közölte az AFP hírügynökséggel. Az izraeli katonai rádió a szerint a halasztás egyik oka: palesztinok megöltek egy tizenhat éves izraeli fiút, akit az internet révén csaltak egy ciszjordániai helyszínre. A békekabinetnek, amelyben Ehud Barak lemondott munkapárti kormányfő elnököl, Slomo Ben Ami külügyminiszter, Simon Peresz regionális együttműködési miniszter, Joszi Beilin igazságügyi miniszter, valamint Lipkin Sahak idegenforgalmi és közlekedési miniszter, volt vezérkari főnök és a baloldali Merec pártot vezető Joszi Szárid a tagja. Közben Ahmed Koréi, a palesztin parlament elnöke tegnap már határozottan arról beszélt, hogy a palesztinok és az izraeliek tíznapos maratoni tárgyalást kezdenek az egyiptomi Tabában. Azt mondta, Izrael elfogadta Arafat palesztin elnök javaslatát az intenzív tárgyalásokra. Koréi szerint nem kizárt, hogy a küldöttségek között induló tárgyalások esedeg egy izraeli-palesztin csúcshoz vezethetnek. Barak egyik szóvivője viszont azt közölte, hogy az izraeli kormány csak a „békekabinet” ülése után hoz döntést. Felfedte, hogy Barak és Arafat csütörtök este telefonbeszélgetést is folytatott, de annak tartalmát nem hozták nyilvánosságra. Ben Ami izraeli külügyminiszter a kairói találkozón vetette fel, hogy gyorsítsák a tárgyalási folyamatot, hátha sikerül valamilyen eredményre jutni még a február 6-ra kitűzött izraeli kormányfőválasztás előtt. A felmérések szerint a választáson a jobboldal jelöltjének, Ariel Saronnak jobbak az esélyei, aki csütörtökön azt mondta, nem adna át további területeket a palesztinoknak. Légyre nem vadászik a kisgazda sas - széltyúkok pedig vannak! Kezdődik a torgyáni rendteremtés MTI-JELENTÉS Budapest. Én vagyok az FKGP elnöke és én is maradok - jelentette ki dél-amerikai útjáról hazatérve Torgyán József kisgazda pártelnök a csütörtökön késő este megtartott, nagy érdeklődéssel várt sajtótájékoztatón. Valótíanságnak és kitalá- ciónak minősítette azt a felvetést, hogy az FKGP belső vitái veszélyeztetnék az egész kormánykoalíciót. Leszögezte: az FKGP-n belül semmiféle válsághelyzet, vagy ellentábor nincs. Mint mondta, ha valaki politikai öngyilkosságot akar elkövetni, azt nem tudja megakadályozni még akkor sem, ha az illető előtt felmászik a turulmadárra. Lányi Zsolt kijelentését, miszerint a lemondott kisgazda-alelnök vállalná az elnöki teendőket, így kommen„Én vagyok az FKGP elnöke és én is maradok." (Archív felvétel) tálta: a sas nem kapkod a legyek után. Szerinte bölcs emberek voltak a latinok, amikor azt állították: „az ellenségeinkkel még csak-csak elbánunk, de a jó isten mentsen meg a barátainktól”. Hozzátette: „hallott bizonyos hölgyek nyilatkozatairól is, és eddig úgy tudta, hogy csak szélkakasok vannak, de ezek szerint vannak széltyúkok is. Torgyán közölte: az FKGP vezetése elbeszélget azokkal a képviselőkkel, akik az elmúlt napokban különféle nyilatkozatokat tettek, mivel a párt nem engedheti meg, hogy egyesek mandátumukat az FKGP ellen fordítsák. Úgy vélte, egyeseknek vissza kellene adniuk a mandátumukat, s azt állította, hogy a tagság és a megyei elnökök követelik Csúcs Lászlónak és az úgynevezett reformkörösöknek az eltávolítását a pártból. Zeman levelet ír Castrónak - Havel a pápához fordul Kirakatper készül MTI-HÍR Prága. Csehország nemzetközi szervezetekhez fordul, hogy nyújtsanak segítséget Prágának a Kubában letartóztatott két cseh állampolgár kiszabadítása érdekében. Erről a cseh kormány döntött csütörtök esti rendkívüli ülésén. A kabinet megbízta Jan Káván külügyminisztert, hogy személyes levélben forduljon az EU és az EBESZ tagországaihoz, valamint néhány dél-amerikai országhoz, hogy gyakoroljanak nyomást Havannára. Ugyanakkor Milos Zeman miniszterelnök levélben kéri fel Fidel Castro kubai államfőt az ügy mihamarabbi békés rendezésére. Ivan Pilip cseh parlamenti képviselőt, volt minisztert és Jan Bubeník korábbi diákvezért a múlt héten tartóztatták le a kubai hatóságok, miután Ciego de Ávilában ellenzékiekkel találkoztak. Havanna szerint a csehek amerikai kémek, és azért érkeztek Kubába, hogy ott támogatást nyújtsanak a felforgató elemeknek. Prágában döntés született arról is, parlamenti küldöttség utazik Havannába, hogy a helyszínen tájékozódjon a történtekről. Michal Zantovsky, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: az ügy a jelek szerint komolyabb, mint amilyennek eddig tűnt, nincs kizárva, hogy a kubaiak kirakatpert szerveznek a két cseh ellen. Václav Havel államfő úgy nyilatkozott, hogy várhatóan II. János Pál pápát kéri fel közbenjárásra. Berlin ragaszkodik a hétéves átmeneti időszakhoz Schröder a korlátozásról MTI-HÍR Berlin. A német kancellár tegnap, a Bundestag vitáját megnyitó kormányfői nyilatkozatában lényegében sikerként értékelte az Európai Unió nizzai csúcstalálkozóján elért eredményeket. Megismételte decemberi tervét, amelynek értelmében az új EU-tagok polgárai csak hétéves átmeneti időszak után vállalhatnának korlátozás nélkül munkát az EU országaiban. Ezt a magas németországi munka- nélküliséggel indokolta, meglobogtatva egyúttal a későbbi „megnövekedett munkaerőigény” kilátását: a keresőképes korú német lakosság létszámának apadása idővel szükségessé fogja tenni szakképzett külföldi munkaerő beáramlását. Ezt egyrészt az élet- színvonal megőrzésével, másrészt a szociális ellátó rendszerek működésének biztosításával támasztotta alá a kancellár. Moszkva és Minszk tiltakozásai hiábavalóak Borogyin őrizetben MTI-HÍR Washington. Elutasították New Yorkban azt a kérelmet, hogy óvadék ellenében helyezzék szabadlábra Pavel Borogyint, a Kreml pénzügyeinek egykori legfőbb kezelőjét, akit svájci elfogató parancsnak eleget téve szerdán, a Kennedy repülőtérre érkezésekor vettek őrizetbe az amerikai hatóságok. A vizsgálóbírói végzés értelmében Borogyin további sorsáról január 25-én döntenek, addig őrizetben marad. Az amerikai döntéshozó nem csupán a felajánlott óvadékot utasította el, hanem azt is, hogy az orosz nagykövet személyesen vállaljon garanciát Borogyinért, illetve hogy a férfi a mindenkori hollétének ellenőrzését lehetővé tevő különleges kar- ■ perecet viseljen, és így kerülhessen szabadlábra. Borogyin, aki jelenleg az orosz-fehérorosz szövetség államtitkára, George Bush republikánus elnök beiktatására érkezett az USA-ba. Az eseményt azonban a jelek szerint a legjobb esetben is csak tévén keresztül követheti. Kabila fia ideiglenes elnöki megbizatást kapott Harcok Kongóban HÍRÖSSZEFOGLALÓ Kinshasa/Washington. A Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya csütörtökön este hivatalosan bejelentette Laurent-Désiré Kabila halálát, s egyúttal 30 napos nemzeti gyászt hirdetett. A helyi tv ezt követően Joseph Kabilát, az elhunyt elnök fiát mutatta, amint Kinsha- sában fogadta az ENSZ BT öt állandó tagállamának, valamint Belgiumnak a nagykövetét. Kinshasában nyugodtan telt el a tegnapra virradó éjszaka, viszont súlyos harcok robbantak ki az ország keleti részében, a Mobutu (Albert) tó közelében fekvő Buniánál, az ugandai határ közelében. A várost Pierre Bemba lázadóvezér, az Uganda által támogatott Kongói Felszabadító Mozgalom vezetője tartja ellenőrzése alatt. Az egyik kormánypárti lap szerint folytatódik az a politika, amelyet Kabila 1997, az előző diktátor, Mobutu Sese Seko elmozdítása óta folytatott. A néhai elnök fia, Joseph Kabila ideiglenes elnöki tisztségébe történő beiktatását követően találkozott a külföldi diplomatákkal, bár sokan megkérdőjelezik, hogy mennyire tartja szilárdan kézben a hatalmat, amelyet apja külföldi segítséggel szerzett meg a bozótháborút követően. Sam Nujoma namíbi- ai elnök és angolai kollégája, Jósé Eduardo dos Santos tegnap Luandában tárgyalt a kongói helyzetről. Namíbia, Angola és Zimbabwe több ezres hadsereget állomásoztat a Kongóban, segítve Kabila hadseregét az ugandai és ruandai felkelők elleni harcában. Törökország megsértődött a törvény miatt Hazarendelt nagykövet MTI-HÍR Ankara. Ahmet Necdet Sezer török államfő tegnap felszólította Chirac francia államfőt és kormányát, hogy tegyenek lépéseket az 1915-ös törökországi örményellenes kegyetlenkedéseket népirtásnak minősítő törvény érvénytelenítésére. Tacan Ildem szóvivő szerint a francia nemzetgyűlés által csütörtökön elfogadott törvénynek rendkívül kedvezőtlen hatásai lesznek a török- francia viszonyra. De a közelgő francia választások fényében valószínűtlen, hogy bárki is alkotmányossági panaszt emelne a szóban forgó törvény ellen, tekintettel a Franciaországban jelentős erőt képviselő, mintegy félmilliós örmény diaszpórára. A török lapok egyenesen azzal vádolták a francia elnököt, hogy „eladta Törökországot”. Ankara konzultációkra hazarendelte párizsi nagykövetét, és arra figyelmeztette Párizst, hogy a törvény elfogadása súlyos és tartós károkat okoz a kétoldalú kapcsolatokban.
