Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-19 / 15. szám, péntek
Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 19. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Rómeó és Júlia 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Marat-Sade 19 KIS SZÍNPAD: Vigyázzatok Leonnal! 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Figaro házassága 19 STÚDIÓ: Őrült nap 19.30 NYITRA____________________ ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Báthory Erzsébet 18.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: A Grincs (am.) 15.30 A vörös bolygó (am.) 18, 20.30 MLADOST: Táncos a sötétben (dán-svéd) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: A Grincs (am.) 17 Álvin Straight története (am.) 18.30 A keresztapus (am.) 18.15 Az élet forrása (cseh) 17.30 X-Men-A kívülállók (am.) 20.30 Acid House (angol) 20.30 Tájkép (szlovák) 18 Canterbury mesék (olasz) 20 Jurko, a rabló (szlovák) 19.30 KASSA CAPITOL: A vörös bolygó (am.) 18, 20 ÚSMEV: Titánok évadja (am.) 16, 18.15, 20.30 DRUZBA: Cool túra (am.) 16, 18, 20 TATRA: Bérgyilkos a szomszédom (am.) 16, 20 Az élet forrása (cseh) 18 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Végső állomás (am.) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az utálatos após (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Blöff (am.) 16.30,19 GALÁNTA - VMK: A kölyök (am.) 17.30,20 Megkezdődött a Brüsszeli Nemzetközi Filmfesztivál Az európai mozi legj ava MTI-TUDÓSÍTÁS Hornyik Miklós beszélgetései a magyar irodalmi gondolkodás keresztmetszetét adják egy adott időszeletben Régi interjúk - mai tanulságok Hárman a kötetben megszólaló írók, költők közül: Illyés Gyula, Pilinszky János és Németh László (Archív felvételek) Brüsszel. Megnyílt a brüsszeli nemzetközi filmfesztivál, amely hagyományosan az európai filmművészet legfrissebb tehetségeit és értékeit igyekszik felvonultami az amerikai film nyomasztó túlsúlyával szemben. A fesztivált a Billy Elliot című angol filmmel nyitják meg, és a jugoszláviai véres belháborúról szóló Harrison virágai című francia alkotással zárják - mindkettő versenyen kívül kerül bemutatásra. A játékfilmek kategóriájában 12 európai versenyfilm vetélkedik a fesztivál fő díjaiért, az Arany- és Ezüstíriszért, a zsűri különdíjáért, a legjobb férfi és női alakítások és a legjobb forgató- könyv díjaiért. Az európai rövidfilmek külön kategóriában versenyeznek, s lesz egy különdíj, amelyet fiatalokból álló zsűri ítél oda. A játékfilmek kategóriájában van egy horvát alkotás, amely Tito elnök feltámadásáról szól egy félreeső adriai szigeten, és ennek a régi alkotói ötletnek ürügyén mutat társadalmi görbe tükröt, van egy cseh és egy koprodukciós grúz film. Európa keleti fele egyébként alig van jelen a fesztiválon. Magyar filmet sem a játékfilmek, sem a rövidfilmek versenyében nem találunk, mint ahogy a versenyen kívüli filmek nagy szemléjén sem lesz magyar alkotás. Magyar filmesek nincsenek a fesztivál meghívott vendégei között sem, míg tavaly még versenyben volt egy magyar rövidfilm, és a nemzetközi zsűri egyik tagja Köröspataki Kiss Sándor kritikus volt. A fesztivál kiemelt nemzeti filmművészete idén a német. Kéttucatnyi játékfilmet mutatnak be külön kategóriában az elmúlt évtized német terméséből. Külön is tiszteleg a fesztivál Volker Schlöndorff előtt. A brüsszeli filmmúzeumban újra meg lehet tekinteni a rendező hét korábbi nagy sikerű alkotását, a Goethe Intézetben kerekasztal-beszélge- tést rendeznek Schlöndorff, Daniel Cohn-Bendit és mások részvételével Akik két kultúra között élnek címmel. Az interjú érdekes műfaj. Azt a benyomást kelti, hogy megfelelő kérdésekkel közelebb lehet kerülni egy - valamilyen szempontból fontos - személy (iség) hez vagy problémához. Az interjú kihívást jelent a kérdezőnek és a kérdezettnek egyaránt. N. TÓTH ANIKÓ Az interjú készítőjének azért, mert valamelyest ismernie kell az interjú alanyát - tevékenységi körét, eredményeit - , hogy kérdéseit megfogalmazhassa, ami természetesen idő- és energiaigényes felkészüléssel, valamint véleményformálódással jár. A kérdezettnek pedig azért, mert az interjú annak a jelzése, hogy személye izgalmas és fontos valaki(k) számára, s hogy a róla vagy az őt foglalkoztató problémákról kialakult kép válaszai nyomán módosulhat, árnyaltabbá válhat, sőt, akár az ellenkezőjébe is válthat. Nem elhanyagolható tényező persze a befogadó sem, aki leginkább kíváncsiságból olvas (vagy hallgat) interjút. Az alábbiakban irodalmi interjúkról lesz szó, pontosabban Hornyik Miklós Beszélgetés írókkal című interjúkötetéről, melyben a 20. századi magyar irodalom kilenc jelentős írójával, költőjével - Déry Tiborral, Füst Milánnal, Illyés Gyulával, Mészöly Miklóssal, Németh Lászlóval, Ottlik Gézával, Örkény Istvánnal, Pilinszky Jánossal és Weöres Sándorral - készített hosszabb-rövidebb beszélgetést olvashatunk. Ez a névsor értelemszerűen a vajdasági Hornyik Miklós irodalmi érdeklődését-ízlését tükrözi, vagyis egyfajta magánkánont jelent, ami egyrészt amiatt érdekes, mert a beszélgetések időpontjában (a hatvanas évek második felében) ezek az életművek még lezáratlanok - az egy Füst Milánét leszámítva -, ráadásul keletkezésükkor a „hivatalos” irodalmi kánonban (egy-egy kivételtől eltekintve) nincsen biztos pozíciójuk, másrészt pedig azért izgalmas, mert a választott szerzők nagyon különböző alkattal és írói-emberi magatartással bírnak, az interjúk egymás mellé rendezésével ezek az eltérések még inkább kitűnnek, s a magyar irodalmi gondolkodás egyfajta keresztmetszetét adják egy adott időszeletben. Az interjúkat bevezető szövegek előzik meg; Hornyik ezekben tájékozódási pontokat adva kísérletet tesz a szerzők életművének rövid felvázolására. Rendkívül rokonszenvesek ezek a szövegek, mert száraz irodalomtörténeti adathalmaz helyett a legfontosabb tények mellett nagyon emberi megnyilvánulások kapnak helyet bennük: a találkozás feszültsége, apró hétköznapi mozdulatok, gesztusokban árulkodó szokások. A kérdező a műveken túl közel akar kerülni választott szerzőihez. Tehetné ezt kritika, tanulmány vagy esszé formájában is, csakhogy - saját bevallása szerint - szenvedélyes elfogultsága megakadályozza ebben. Éppen ezért végtelen alázattal és tisztelettel teszi fel kérdéseit, melyek alapos felkészültségét bizonyítják. „Nem a saját hangomra vagyok kíváncsi, nem a saját véleményemre. Legjobb íróink áttétel nélküli mondanivalója érdekel” - mondja a Déryvel készített beszélgetés bevezetőjében, amivel voltaképpen magyarázatot ad interjúinak motivációjára is. Az interjúk nem folyamatosak, alcímek szakítják meg őket - ezek a szünet szerepét töltik be, lehetőséget adva az elmélyülésre. Hornyik kérdései általában kevésbé az életrajzra, inkább a munkarajzra (Füst Milán kifejezése) irányulnak. A válaszok írói műhelyekbe kalauzolnak, de nemcsak esztétikai-stilisztikai eljárások, té- mai-formai bíbelődések, keletkezés- és fogadtatástörténetek, irodalmi kapcsolatok tárulnak fel az olvasó előtt, hanem a világba vetett ember általános problémái is, hiszen Hornyik szerint a művészek alkotói mivoltukban az emberi nem méltó képviselői. A valóság zavaros anyagából kibontható emberi lényegről ők tudják a legtöbbet a leghitelesebben kimondani. S mivel századunk alkotói sem tudták elkerülni vagy figyelmen kívül hagyni a pályájukat jelentősen befolyásoló történelmi-politikai folyamatokat, a kérdések-fele- letek ezt a témát is körüljárják - egyfajta óvatossággal persze. Az írókkal kapcsolatos egyik legizgalmasabb kérdés az író/irodalom feladatára vagy az adott szerző ars poeticájára vonatkozik. Néhány önkényesen kiragadott példa e témára a kötetből: „Nagy tévedés volt, hogy az író tehet valamit az Kérdései kevésbé az életrajzra, inkább a munkarajzra irányulnak. emberiségért. Nem, nem tehet semmit. Csak maga az emberiség tehet a saját érdekében valamit. Nem igaz, hogy az író tanítani tud, segíteni tud... S ez nem degradálá- sa az irodalomnak, inkább az emberiség megbecsülése, mert szerintem az emberiség nem szorul az író segítségére. Amit a maga javáért tenni tudott - és ez nem sok, de mégis valami -, azt teljesen az író segítsége nélkül tette” - mondja Örkény István, majd Hornyik kérdésére - Ha így van, akkor miért ír? - azt válaszolja: „Nem tehetek mást”. Pilinszky János így vall a művészet szerepéről: „A művészetben egyedül a »megoldhatadan«, a »sakkmatt« helyzet eseményteljes. A többi az élet gondja. A művészet viszont valami olyasmire vállalkozik, amire az élet nem vállalkozhat. Különben mi szerepe is lehetne? Élet és halál közt közvetítő; akkor szól leghathatósabban az élet érdekében, amikor épp a halállal tárgyal.” Németh László pedig azt mondja: „Az írás, mint a légzés, tisztálkodás, hozzátartozik testi higiénémhez.” Az interjúk 1967 és 1969 között keletkeztek (kivétel a ’79-es keltezésű Ottlik-inteijú), folyóiratokban jelentek meg (legtöbbjük az újvidéki Hídban), majd a Forum kötet formájában is kiadta őket 1982-ben. A második kiadásra a budapesti Ister Kiadó vállalkozott 2000-ben. Az interjúkötet újrakiadása két szempontból érdekes: egyrészt mert az írói életművek lezárultak, időközben pedig az irodalomelmélet és -kritika új szemléletmódjai folytán számtalan tanulmány foglalkozott ezekkel az életművekkel, aminek következtében máshová tolódtak hangsúlyaik, átértékelődött pozíciójuk a magyar irodalomtörténeti folyamatban, s ebből a távlatból módosul (vagy éppen változatlan mard) a válaszok jelentősége. Másrészt a hatvanas évek második felében megfogalmazott kérdések és válaszok egy adott korszak érdeklődésére, problémafelvetésére világítanak rá. Az időbeli-szemléletbeli távlat így kétszeresen is munkára - továbbgondolásra - készteti az olvasót. A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Az Apáczai Csere János Közalapítvány szülőföldiösztöndíj-pályázatán 754 jelentkező közül 262 volt sikeres Jó lenne, ha minél többen jelentkeznének Szombaton reggel 8 órakor a Hétről hétre című publicisztikai magazinnal indul az adás. A megszokott rovatok mellett hallhatunk egy összeállítást a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartájának e heti jóváhagyásáról, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának pozsonyi megbeszéléseiről és a közigazgatási reform körüli bonyodalmak legújabb fejleményeiről. A műsorban megszólal egy népszerű magyarországi színészházaspár is. A szerkesztő Lacza Tihamér. A déli hírek előtt Hazai tükör, utána Nótacsokor. A 13 órakor kezdődő Téka című műsorból megtudhatják, ki volt Oláh Gábor író, költő; beszélgetés hangzik el könyvillusztrátorokkal, majd kiderül, hogyan él az idén 95 éves Dávid Teréz. Ä14 órai hírek után Slágerhullám, nemcsak fiataloknak, majd rádiójáték hangzik el, Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című műve. A Köszöntő után a Napzártával fejeződik be a szombati adás. Vasárnap 8 órától hírek, sport, A héten történt. 9.30-kor a gyermekeknek hangzik el irodalmi összeállításunk. A Világosság című egyházi műsor református félórájában Papp Dániel perbetei lelkipásztor szolgál igehirdetéssel, majd beszámolunk egy diakóniai napról és egy amerikai tanulmányúiról. Ezt követi A zenei szerkesztő ajánlata. A 10 órai hírek után Randevú. Témák: Az első részben a farsangról lesz szó, a második részben egy tengerésszel beszélgetünk. Délhúsa Gjon Zámbó Jimmyre emlékezik. A szerkesztő: Puha József. 14.05-kor az Anyanyelvűnk című műsorban Lanstyák István Helyesírásunk útvesztői és úttévesztői című előadása hangzik el. 15 órától Segítsünk, amelyben a művesekezelés előnyeire és veszélyeire hívjuk fel a figyelmet, majd a sérült gyerekeket segítő zoncto- ronyi Nefelejcs Házban alkalmazott zene- és mozgásterápiáról szólunk. A Hazai tájakon című néprajzi műsor után a Köszöntő hangzik el, majd a Napzárta zárja a vasárnapi műsort, (-tus-) VOJTEK KATALIN A magyarországi Apáczai Csere János Közalapítvány idén első ízben hirdetett pályázatot szülőföldi hallgatói ösztöndíjakra Szlovákia, Kárpátalja, Erdély, Horvátország, Szlovénia és a Vajdaság magyar diákjai körében. Azon hallgatók jelentkezhettek, akik szülőföldjükön végzik egyetemi vagy szakközépiskolai tanulmányaikat. Idehaza a komáromi Selye János Kollégium bonyolította le a pályázatot. A részletekről a kolléTermészetesen előnyt, plusz pontot jelentett a magyar iskola. gium vezetője, Szabó Zoltán tájékoztatta lapunkat: „Szlovákiából összesen 754 pályázat érkezett: felsőoktatási intézményekből 590, szakközépiskolákból és szakmunkásképző intézetekből 164. A legtöbb hallgató a pozsonyi Komensky Egyetemről (150), a nyitrai Konstantin Egyetemről (110), a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemről (50) és a Szlovák Műszaki Egyetemről (80) pályázott. A szakiskolások esetében a pályázatok fele a Hidaskürti Kereskedelmi Akadémia és Szaktanintézetből, a Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémiáról és a Gútai Magán Szakmunkásképző Intézetből érkezett. A többi szakiskolából aránylag kevesen jelentkeztek, annak ellenére, hogy a pályázati felhívást az összes szovákiai magyar vagy részben magyar szaktanintézetnek elküldtük. A kuratórium decemberi döntése alapján 262 diák részesül ösztöndíjban, ebből 196 egyetemi hallgató és 66 középiskolás. Aránylag sok, vagy 100 érvénytelen pályázat érkezett. Eleve kizártak a Csehországban vagy Magyarországon tanuló szlovákiai magyar diákok, mivel itt szülőföldi ösztöndíjról van szó. Formai hiányosságok is akadtak: érvénytelenek voltak azok a pályázatok, amelyek nem a megfelelő űrlapra íródtak. Az elbírálásnál három szempont volt a döntő: az elérhető maximális 100 pontból 60 pontot lehetett elérni a tanulmányi eredmények alapján, 20 pontot a szociális helyzetből kifolyólag és 20 pontot az olyan, aktivitást bizonyító tevékenységekért, mint például a versenyeken való részvétel vagy a publikálás. Természetesen előnyt, plusz pontot jelentett a magyar iskola. Az ösztöndíjak átutalása, illetve a szerződések megkötése most a napokban esedékes. Az egyetemisták 70 ezer forintnak, a szakközépiskolások 30 ezer forintnak megfelelő támogatást kapnak tíz hónapra, két részletben. Az első tételt január végén, február elején postázzuk. A második félévre külön szerződést kötünk, előzőleg azonban ellenőrizzük a diákok tanulmányi átlagát. Amennyiben nem romlottak az eredményeik, március-április táján megkapják az ösztöndíj másik részletét. Az Apáczai Közalapítvány az idén is tervezi a szülőföldi pályázat kiírását. Jó lenne, ha minél többen jelentkeznének.” A szakiskolákból a vártnál kevesebben jelentkeztek (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)