Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-19 / 15. szám, péntek

Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 19. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Rómeó és Júlia 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Marat-Sade 19 KIS SZÍNPAD: Vigyázzatok Leonnal! 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Figaro házassága 19 STÚDIÓ: Őrült nap 19.30 NYITRA____________________ ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Báthory Erzsébet 18.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: A Grincs (am.) 15.30 A vörös bolygó (am.) 18, 20.30 MLADOST: Táncos a sötétben (dán-svéd) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: A Grincs (am.) 17 Álvin Straight története (am.) 18.30 A keresztapus (am.) 18.15 Az élet forrása (cseh) 17.30 X-Men-A kí­vülállók (am.) 20.30 Acid House (angol) 20.30 Tájkép (szlovák) 18 Canterbury mesék (olasz) 20 Jurko, a rabló (szlovák) 19.30 KASSA CAPITOL: A vörös bolygó (am.) 18, 20 ÚSMEV: Titánok évadja (am.) 16, 18.15, 20.30 DRUZBA: Cool túra (am.) 16, 18, 20 TAT­RA: Bérgyilkos a szomszédom (am.) 16, 20 Az élet forrása (cseh) 18 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Végső állomás (am.) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az utálatos após (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Blöff (am.) 16.30,19 GALÁNTA - VMK: A kölyök (am.) 17.30,20 Megkezdődött a Brüsszeli Nemzetközi Filmfesztivál Az európai mozi legj ava MTI-TUDÓSÍTÁS Hornyik Miklós beszélgetései a magyar irodalmi gondolkodás keresztmetszetét adják egy adott időszeletben Régi interjúk - mai tanulságok Hárman a kötetben megszólaló írók, költők közül: Illyés Gyula, Pilinszky János és Németh László (Archív felvételek) Brüsszel. Megnyílt a brüsszeli nem­zetközi filmfesztivál, amely hagyo­mányosan az európai filmművészet legfrissebb tehetségeit és értékeit igyekszik felvonultami az amerikai film nyomasztó túlsúlyával szem­ben. A fesztivált a Billy Elliot című angol filmmel nyitják meg, és a ju­goszláviai véres belháborúról szóló Harrison virágai című francia alko­tással zárják - mindkettő versenyen kívül kerül bemutatásra. A játékfil­mek kategóriájában 12 európai ver­senyfilm vetélkedik a fesztivál fő dí­jaiért, az Arany- és Ezüstíriszért, a zsűri különdíjáért, a legjobb férfi és női alakítások és a legjobb forgató- könyv díjaiért. Az európai rövidfil­mek külön kategóriában versenyez­nek, s lesz egy különdíj, amelyet fia­talokból álló zsűri ítél oda. A játékfilmek kategóriájában van egy horvát alkotás, amely Tito elnök feltámadásáról szól egy félreeső ad­riai szigeten, és ennek a régi alkotói ötletnek ürügyén mutat társadalmi görbe tükröt, van egy cseh és egy koprodukciós grúz film. Európa ke­leti fele egyébként alig van jelen a fesztiválon. Magyar filmet sem a já­tékfilmek, sem a rövidfilmek verse­nyében nem találunk, mint ahogy a versenyen kívüli filmek nagy szem­léjén sem lesz magyar alkotás. Ma­gyar filmesek nincsenek a fesztivál meghívott vendégei között sem, míg tavaly még versenyben volt egy magyar rövidfilm, és a nemzetközi zsűri egyik tagja Köröspataki Kiss Sándor kritikus volt. A fesztivál kiemelt nemzeti filmmű­vészete idén a német. Kéttucatnyi játékfilmet mutatnak be külön ka­tegóriában az elmúlt évtized német terméséből. Külön is tiszteleg a fesztivál Volker Schlöndorff előtt. A brüsszeli filmmúzeumban újra meg lehet tekinteni a rendező hét koráb­bi nagy sikerű alkotását, a Goethe Intézetben kerekasztal-beszélge- tést rendeznek Schlöndorff, Daniel Cohn-Bendit és mások részvételé­vel Akik két kultúra között élnek címmel. Az interjú érdekes műfaj. Azt a benyomást kelti, hogy megfelelő kérdésekkel köze­lebb lehet kerülni egy - vala­milyen szempontból fontos - személy (iség) hez vagy prob­lémához. Az interjú kihívást jelent a kérdezőnek és a kér­dezettnek egyaránt. N. TÓTH ANIKÓ Az interjú készítőjének azért, mert valamelyest ismernie kell az inter­jú alanyát - tevékenységi körét, eredményeit - , hogy kérdéseit megfogalmazhassa, ami természe­tesen idő- és energiaigényes felké­szüléssel, valamint véleményfor­málódással jár. A kérdezettnek pe­dig azért, mert az interjú annak a jelzése, hogy személye izgalmas és fontos valaki(k) számára, s hogy a róla vagy az őt foglalkoztató prob­lémákról kialakult kép válaszai nyomán módosulhat, árnyaltabbá válhat, sőt, akár az ellenkezőjébe is válthat. Nem elhanyagolható té­nyező persze a befogadó sem, aki leginkább kíváncsiságból olvas (vagy hallgat) interjút. Az alábbiakban irodalmi interjúk­ról lesz szó, pontosabban Hornyik Miklós Beszélgetés írókkal című interjúkötetéről, melyben a 20. századi magyar irodalom kilenc je­lentős írójával, költőjével - Déry Tiborral, Füst Milánnal, Illyés Gyulával, Mészöly Miklóssal, Né­meth Lászlóval, Ottlik Gézával, Örkény Istvánnal, Pilinszky János­sal és Weöres Sándorral - készített hosszabb-rövidebb beszélgetést olvashatunk. Ez a névsor értelem­szerűen a vajdasági Hornyik Mik­lós irodalmi érdeklődését-ízlését tükrözi, vagyis egyfajta magánká­nont jelent, ami egyrészt amiatt érdekes, mert a beszélgetések idő­pontjában (a hatvanas évek máso­dik felében) ezek az életművek még lezáratlanok - az egy Füst Mi­lánét leszámítva -, ráadásul kelet­kezésükkor a „hivatalos” irodalmi kánonban (egy-egy kivételtől elte­kintve) nincsen biztos pozíciójuk, másrészt pedig azért izgalmas, mert a választott szerzők nagyon különböző alkattal és írói-emberi magatartással bírnak, az interjúk egymás mellé rendezésével ezek az eltérések még inkább kitűnnek, s a magyar irodalmi gondolkodás egyfajta keresztmetszetét adják egy adott időszeletben. Az interjúkat bevezető szövegek előzik meg; Hornyik ezekben tájé­kozódási pontokat adva kísérletet tesz a szerzők életművének rövid felvázolására. Rendkívül rokon­szenvesek ezek a szövegek, mert száraz irodalomtörténeti adathal­maz helyett a legfontosabb tények mellett nagyon emberi megnyilvá­nulások kapnak helyet bennük: a találkozás feszültsége, apró hét­köznapi mozdulatok, gesztusok­ban árulkodó szokások. A kérdező a műveken túl közel akar kerülni választott szerzőihez. Tehetné ezt kritika, tanulmány vagy esszé for­májában is, csakhogy - saját beval­lása szerint - szenvedélyes elfo­gultsága megakadályozza ebben. Éppen ezért végtelen alázattal és tisztelettel teszi fel kérdéseit, me­lyek alapos felkészültségét bizo­nyítják. „Nem a saját hangomra vagyok kíváncsi, nem a saját véle­ményemre. Legjobb íróink áttétel nélküli mondanivalója érdekel” - mondja a Déryvel készített beszél­getés bevezetőjében, amivel volta­képpen magyarázatot ad interjúi­nak motivációjára is. Az interjúk nem folyamatosak, alcímek szakít­ják meg őket - ezek a szünet szere­pét töltik be, lehetőséget adva az elmélyülésre. Hornyik kérdései általában kevés­bé az életrajzra, inkább a munka­rajzra (Füst Milán kifejezése) irá­nyulnak. A válaszok írói műhe­lyekbe kalauzolnak, de nemcsak esztétikai-stilisztikai eljárások, té- mai-formai bíbelődések, keletke­zés- és fogadtatástörténetek, iro­dalmi kapcsolatok tárulnak fel az olvasó előtt, hanem a világba ve­tett ember általános problémái is, hiszen Hornyik szerint a művészek alkotói mivoltukban az emberi nem méltó képviselői. A valóság zavaros anyagából kibontható em­beri lényegről ők tudják a legtöb­bet a leghitelesebben kimondani. S mivel századunk alkotói sem tudták elkerülni vagy figyelmen kívül hagyni a pályájukat jelentő­sen befolyásoló történelmi-politi­kai folyamatokat, a kérdések-fele- letek ezt a témát is körüljárják - egyfajta óvatossággal persze. Az írókkal kapcsolatos egyik legiz­galmasabb kérdés az író/irodalom feladatára vagy az adott szerző ars poeticájára vonatkozik. Néhány önkényesen kiragadott példa e té­mára a kötetből: „Nagy tévedés volt, hogy az író tehet valamit az Kérdései kevésbé az élet­rajzra, inkább a munka­rajzra irányulnak. emberiségért. Nem, nem tehet semmit. Csak maga az emberiség tehet a saját érdekében valamit. Nem igaz, hogy az író tanítani tud, segíteni tud... S ez nem degradálá- sa az irodalomnak, inkább az em­beriség megbecsülése, mert sze­rintem az emberiség nem szorul az író segítségére. Amit a maga javá­ért tenni tudott - és ez nem sok, de mégis valami -, azt teljesen az író segítsége nélkül tette” - mondja Örkény István, majd Hornyik kér­désére - Ha így van, akkor miért ír? - azt válaszolja: „Nem tehetek mást”. Pilinszky János így vall a művészet szerepéről: „A művészetben egye­dül a »megoldhatadan«, a »sakk­matt« helyzet eseményteljes. A többi az élet gondja. A művészet viszont valami olyasmire vállalko­zik, amire az élet nem vállalkoz­hat. Különben mi szerepe is lehet­ne? Élet és halál közt közvetítő; akkor szól leghathatósabban az élet érdekében, amikor épp a ha­lállal tárgyal.” Németh László pe­dig azt mondja: „Az írás, mint a légzés, tisztálkodás, hozzátartozik testi higiénémhez.” Az interjúk 1967 és 1969 között keletkeztek (kivétel a ’79-es kelte­zésű Ottlik-inteijú), folyóiratok­ban jelentek meg (legtöbbjük az újvidéki Hídban), majd a Forum kötet formájában is kiadta őket 1982-ben. A második kiadásra a budapesti Ister Kiadó vállalkozott 2000-ben. Az interjúkötet újraki­adása két szempontból érdekes: egyrészt mert az írói életművek le­zárultak, időközben pedig az iro­dalomelmélet és -kritika új szem­léletmódjai folytán számtalan ta­nulmány foglalkozott ezekkel az életművekkel, aminek következté­ben máshová tolódtak hangsúlya­ik, átértékelődött pozíciójuk a ma­gyar irodalomtörténeti folyamat­ban, s ebből a távlatból módosul (vagy éppen változatlan mard) a válaszok jelentősége. Másrészt a hatvanas évek második felében megfogalmazott kérdések és vála­szok egy adott korszak érdeklődé­sére, problémafelvetésére világíta­nak rá. Az időbeli-szemléletbeli távlat így kétszeresen is munkára - továbbgondolásra - készteti az ol­vasót. A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Az Apáczai Csere János Közalapítvány szülőföldiösztöndíj-pályázatán 754 jelentkező közül 262 volt sikeres Jó lenne, ha minél többen jelentkeznének Szombaton reggel 8 órakor a Hét­ről hétre című publicisztikai maga­zinnal indul az adás. A megszokott rovatok mellett hallhatunk egy összeállítást a kisebbségi és regio­nális nyelvek európai chartájának e heti jóváhagyásáról, a Magyar Or­szággyűlés külügyi bizottságának pozsonyi megbeszéléseiről és a közigazgatási reform körüli bonyo­dalmak legújabb fejleményeiről. A műsorban megszólal egy népszerű magyarországi színészházaspár is. A szerkesztő Lacza Tihamér. A déli hírek előtt Hazai tükör, utána Nó­tacsokor. A 13 órakor kezdődő Té­ka című műsorból megtudhatják, ki volt Oláh Gábor író, költő; be­szélgetés hangzik el könyvilluszt­rátorokkal, majd kiderül, hogyan él az idén 95 éves Dávid Teréz. Ä14 órai hírek után Slágerhullám, nem­csak fiataloknak, majd rádiójáték hangzik el, Molnár Ferenc A Pál ut­cai fiúk című műve. A Köszöntő után a Napzártával fejeződik be a szombati adás. Vasárnap 8 órától hírek, sport, A héten történt. 9.30-kor a gyerme­keknek hangzik el irodalmi összeál­lításunk. A Világosság című egyházi műsor református félórájában Papp Dániel perbetei lelkipásztor szolgál igehirdetéssel, majd beszámolunk egy diakóniai napról és egy ameri­kai tanulmányúiról. Ezt követi A ze­nei szerkesztő ajánlata. A 10 órai hírek után Randevú. Témák: Az el­ső részben a farsangról lesz szó, a második részben egy tengerésszel beszélgetünk. Délhúsa Gjon Zámbó Jimmyre emlékezik. A szerkesztő: Puha József. 14.05-kor az Anya­nyelvűnk című műsorban Lanstyák István Helyesírásunk útvesztői és úttévesztői című előadása hangzik el. 15 órától Segítsünk, amelyben a művesekezelés előnyeire és veszé­lyeire hívjuk fel a figyelmet, majd a sérült gyerekeket segítő zoncto- ronyi Nefelejcs Házban alkalmazott zene- és mozgásterápiáról szólunk. A Hazai tájakon című néprajzi mű­sor után a Köszöntő hangzik el, majd a Napzárta zárja a vasárnapi műsort, (-tus-) VOJTEK KATALIN A magyarországi Apáczai Csere János Közalapítvány idén első íz­ben hirdetett pályázatot szülőföl­di hallgatói ösztöndíjakra Szlová­kia, Kárpátalja, Erdély, Horvátor­szág, Szlovénia és a Vajdaság ma­gyar diákjai körében. Azon hall­gatók jelentkezhettek, akik szü­lőföldjükön végzik egyetemi vagy szakközépiskolai tanulmányai­kat. Idehaza a komáromi Selye János Kollégium bonyolította le a pályázatot. A részletekről a kollé­Természetesen előnyt, plusz pontot jelentett a magyar iskola. gium vezetője, Szabó Zoltán tájé­koztatta lapunkat: „Szlovákiából összesen 754 pá­lyázat érkezett: felsőoktatási in­tézményekből 590, szakközépis­kolákból és szakmunkásképző in­tézetekből 164. A legtöbb hallga­tó a pozsonyi Komensky Egyetem­ről (150), a nyitrai Konstantin Egyetemről (110), a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egye­temről (50) és a Szlovák Műszaki Egyetemről (80) pályázott. A szakiskolások esetében a pályáza­tok fele a Hidaskürti Kereskedel­mi Akadémia és Szaktanintézet­ből, a Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémiáról és a Gútai Magán Szakmunkásképző Intézetből ér­kezett. A többi szakiskolából aránylag kevesen jelentkeztek, annak ellenére, hogy a pályázati felhívást az összes szovákiai ma­gyar vagy részben magyar szak­tanintézetnek elküldtük. A kura­tórium decemberi döntése alap­ján 262 diák részesül ösztöndíj­ban, ebből 196 egyetemi hallgató és 66 középiskolás. Aránylag sok, vagy 100 érvénytelen pályázat ér­kezett. Eleve kizártak a Csehor­szágban vagy Magyarországon ta­nuló szlovákiai magyar diákok, mivel itt szülőföldi ösztöndíjról van szó. Formai hiányosságok is akadtak: érvénytelenek voltak azok a pályázatok, amelyek nem a megfelelő űrlapra íródtak. Az el­bírálásnál három szempont volt a döntő: az elérhető maximális 100 pontból 60 pontot lehetett elérni a tanulmányi eredmények alap­ján, 20 pontot a szociális helyzet­ből kifolyólag és 20 pontot az olyan, aktivitást bizonyító tevé­kenységekért, mint például a ver­senyeken való részvétel vagy a publikálás. Természetesen előnyt, plusz pontot jelentett a magyar is­kola. Az ösztöndíjak átutalása, illetve a szerződések megkötése most a napokban esedékes. Az egyetemisták 70 ezer forintnak, a szakközépiskolások 30 ezer fo­rintnak megfelelő támogatást kapnak tíz hónapra, két részlet­ben. Az első tételt január végén, február elején postázzuk. A máso­dik félévre külön szerződést kö­tünk, előzőleg azonban ellenőriz­zük a diákok tanulmányi átlagát. Amennyiben nem romlottak az eredményeik, március-április tá­ján megkapják az ösztöndíj másik részletét. Az Apáczai Közalapít­vány az idén is tervezi a szülőföl­di pályázat kiírását. Jó lenne, ha minél többen jelentkeznének.” A szakiskolákból a vártnál kevesebben jelentkeztek (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom