Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-18 / 14. szám, csütörtök
Csütörtök, 2001. január 18. 4. évfolyam, 3. szám A Makovecz Imre építész tervei alapján készült köbölkúti nádfedelű szabadtéri színpad Közép-Európa-szerte egyedülálló építménynek*számít Gémeskutasok a történelem viharában SZALA ISTVÁN K öbölkút az Érsekújvár és Párkány közötti útvonalon helyezkedik el. Ezt az utat hasz- nálták valamikor a hunok, avarok, itt harcoltak egymással a rómaiak és a kvádok. Ez az út viseli III. Vencel cseh király lába nyomát, s a község északi széle volt a határ 57 éven keresztül Magyarország és a török által meghódított területek között. Határfaluként el kellett viselnie a harcokat, ebben az időszakban több alkalommal is feldúlták, kifosztották. De mindig talpra tudott állni, meg tudott újulni. A hadjáratokon kívül az időjárás sem kímélte a falusiakat. A krónikák megemlékeznek az 1043-as évről, amikor az állatok megfagytak az istállókban. 1799-ben december 8-tól február 20-ig nem fagytak ki a házak ablakai, a pincékben befagyott a bor, s a huszonnégy méter mély kutakból is csak jeget húztak. Máskor viszont elviselhetelen hőség lepte meg a falut. 1781-ben 42,5 fokot mértek, s a méhkaptárakban megolvadt a viasz is. A község területét mocsaras barna- és feketeföld borítja, s a mocsárnak köszönhetően gazdag nádkultúra keletkezett a vidéken. A nádtermesztésen kívül cseppet sem elhanyagolható az itt élő állatvilág, elsősorban a vízimadarak. A mocsár érdekességei közé az úszó szigetek tartoztak. Valamikor több ilyen sziget volt a Párizsi mocsár alsó felén, melyeket a déli szél által feltámasztott hullámverés Kisújfalu felé sodort, hogy másnap az északi szél visz- szaterelje Köbölkút felé. így a sziA Fortuna táncklub tagjai között vannak „idősebbek1 A nádfedelű színpad - Köbölkút büszkesége Makovecz Imre építész ötletességének köszönhetően a nádfedelű szabadtéri színpad egész Közép-Euró- pában egyedülálló építménynek számít, mellyel méltán dicsekszenek a hazaiak. A különleges formájú nádfedél egyben szimbolizálja a község és a környék nádkultúráját, mely még ma is sokakat ragad magával. A nehéz gazdasági helyzet dacára a képviselő-testületnek szinte teljes egészében sikerült megvalósítania a kilenc év beruházási terveit: bevezették a gázt, új betonjárdát építettek a temetőben, gyalogátjárót építettek a sínek fölé, kiépítették a vízvezetékrendszert, modern szemétlerakata van a falunak, s nem utolsó sorban saját tévéadót hoztak létre. Mindez kis híján 30 millió koronát emésztett fel, mely az életszínvonal emelésénél jobb helyre nem kerülhetett volna. Az önkormányzat munkájának jelentős momentumai a saját címer és zászló megterveztetése és kiviteleztetése. Vállakózásaik közül leginkább az ismert Ardea üdülőközpont üzembe helyezését és üzemeltetését említhetjük, melynek területe valamikor a Zvázarmhoz tartozott. Az Ardea elnevezés Köbölkút mocsaraiban élő ritka madártól ered (Ardea- purpurea - vörösgém), melyre - a létesítmény szabadtéri színpada mellett - büszkék az ottaniak. Az üdülőközpont, mely kultúrközpontként is szolgál tömegeket vonz az egész ország területéről, akik évente részt vehetnek a „Dél táncol és énekel” elnevezésű fesztiválon. A rendezvényt a Magyar-Szlovák Baráti • Társaság, az önkormányzat és a Matica Slovenská helyi szervezete közösen szervezi már évek óta. Népszavazással döntöttek a fürdő felújításáról, az erre szükséges összeget a Szlovák Gázmüvektől adósságuk fejében kapott pénzből veszik le. A gázosok adóssága 6,5 millió korona. Hogy a következő generációk is megemlékezzenek a háborúban elesettekről, s a harc értelmetlenségéről, a képviselő-testület egy 3,5 méter magas szoborcsoportot állíttatotrfel, mely Jézus levételét ábrázolja a keresztről. Az emlékművet a temetőben állították fel, a 100 kilogramm súlyú harangot tartó harangláb közelében. A Fis-2 hangot kiadó harang egykori információ-terjesztő feladatát ma már a helyi kábeltévé és a saját stúdió váltotta fel, mely 1994 óta sugározza rendszeresen a környékbeli híreket. Az amfiteátrumot Makovecz Imre tervezte (Archív felvételek) getek tulajdonjoga több összetűzést okozott a két település között. Köbölkút területén több régészeti leletre bukkantak: neolit kori településre, mely a volut kultúra jegyeit őrizte meg, s nem elhanyagolható az itt talált kanelált keramika sem. A régészek késő és korai vaskorszakból származó temetkezési helyeket is feltártak, melyek a rómaiaktól és a barbároktól is származhattak, s bár a faluról az első írásos emlékek csak 1233-ból maradtak ránk - ekkor Cobolcudként nevezték - ékesen bizonyítják, hogy már időszámításunk előtt is éltek itt emberek. A középkorban a Köbölkúti nemesi család tulajdonát képezte a környék a 14. században, kétszáz évvel később viszont már a Báthoryak rendelkeztek vele. A 17. században már a Keglevichek- é, 1635-től pedig a Pálfyak az urak a környéken, akiknek a mintegy 300 éves halastavukat köszönhetik a helyiek. A falu temploma már 1397-ben is megvolt. A barokk stílusú épületet 1747-ben klasszicista elemekkel látták el, s csak a 19. században újították fel. Köbölkút címere ...és fiatalabbak is Köbölkutat és egész Szlovákiát is képviselik A falu kulturális életéről csak a 20. század elejéről rendelkezünk szavahihető információkkal. Az elmúlt században viszont bőséges műsort biztosított a falu amatőr színjátszócsoportja és folklórrajongói. A Matica slovenská rendszeresen szervez diákfellépéseket a Lúcnica mellett, de nem marad el mögöttük a helyi Csemadok alapszervezetének folklórcsoportja sem, amely rendszeresen részt vesz a járási dal- és táncünnepségeken. A legtöbb örömet mégis az alapiskolások okozzák. A magyar és a szlovák alapiskola diákjai esztrádműsorokat készítenek, s nem egyszer már közösen is felléptek, mint ahogy a múlt év végén, amikor társastáncokat adtak elő. Nyolcadik éve működik a faluban a Fortuna táncklub. Tóth István vezetésével akrobatikus rock and rollt tanulnak, mellyel sikeresen képviselik itthon és külföldön is a falut. 1996-ban világbajnokságon vettek részt, s két évvel később sikeresen szerepelt a Grman Andrea és Kvak Péter páros a Ljubljanában megrendezett világkupán. A falu kulturális életét taglalva nem feledkezhetünk meg a könyvtárról sem, amely 13000 kötettel nyújt szórakozást a 300 állandó olvasónak. A falu kulturális életének új eleme a Cantate Domino templomi énekkar, amely az utóbbi években nemcsak otthon, hanem a környéken - Komáromban és Esztergomban - is szerepelt. Az énekkar Szerkesztőségünk szeretne bemutatni más községeket is a Régióink melléklet hasábjain. Kéijük a polgármesteri hivatalokat, jelezzék bemutatkozási szándékukat, hogy munkatársaink riportúton felkereshessék a községeket. Köszönjük.
