Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-17 / 13. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 17. Agrárkörkép 11 Az idei dotációkban jóval szélesebb körben érvényesülnek a kamattámogatások, a vállalkozók már üzemelési hitelek kamatterheinek mérséklésére is kérhetnek támogatást. Új elemek a támogatáspolitikában T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ földművelésügyi mi­nisztérium az előző évek gyakorlatával el­lentétben már tavaly december végén ren­deletben hozta nyilvá­nosságra a 2001. évi agrártámoga­tások tételeit. Az ágazat további fej­lődését meghatározó dokumen­tumról Könözsi Lászlóval, a tárca államtitkárával beszélgettünk. Az idei támogatáspolitikai irány­elvek alapján úgy tűnik, hogy az igényelhető dotációs tételek szá­ma az előző évihez viszonyítva je­lentősen megnövekedett. Melyek azok a legfontosabb támogatási tételek, amelyek teljesen újak, s milyen stratégiai megfontolások alapján kerültek bele a tárca tá­mogatási programcsomagjába? Az idei támogatáspolitikai alapel­vek legfontosabb újdonságának a kamattámogatások elvének széle­sebb körű érvényesítését tartom. Igaz ugyan, hogy a kamatok jóváírá­sát költségvetési forrásokból már eddig is támogattuk, de az idei el­vek jóval szélesebb körben érvénye­sülnek majd. Gyakorlatilag ez any- nyit jelent, hogy a vállalkozók már nemcsak a hosszútávú hitelekre, ha­nem a rövidtávú, akár üzemelési hi­telek kamatterheinek mérséklésére is kérhetnek támogatást. Személy szerint én is helyesnek tartom, hogy a dotációk nem a termékek áraiban csapódnak le, hanem a piacorientált termelést támogatják, lehetővé téve a működőképes gazdaságoknak, vállalkozásoknak, hogy fejlődhesse­nek. Természetesen az idei támoga­táspolitikai irányelvekben egyéb új­donságok is vannak. Ilyenek példá­ul a piacrajutási támogatás, a bio­termékek és az alternatív energia- források termelésének támogatása, gondolok itt a gyorsan növő fafaj­tákra, amelyekkel a belvizekkel súj­tott területeket lehet hatékonyab­ban kihasználni. A gépek és beren­dezések támogatása terén a trakto­rok vásárlása mellett ezután támo­gatás kérhető vetőgépekre és kom­binációjukra, önjáró felszedő­kocsikra, takarmánykocsikra, híg­trágya kijuttatására alkalmas tar­tálykocsik vételére stb. Szeretnénk fellendíteni a lentermesztést, az el­avult géppark felújítására úgyszin­tén igényelhető támogatás, akár­csak a permetezőgépekre, gyógynö­vénybetakarító "gépekre, új öntöző- berendezésekre, valamint a gomba- termesztésre alkalmas épületek fel­újítására. Az ún. szisztematikus dotációk el­vét, tehát a kedveződen termesz­tési természeti feltételekkel ren­delkező területek agrártámogatá­sát nagyon sokan bírálják. Tör­tént-e változás ezen a téren? Sokan úgy vélik, hogy a kedvezőtlen adottságú területek csupán az északi országrészekben vannak. Ez téve­dés, mivel a kelet-szlovákiai síkság nagy részén is ilyen besorolású terü­leteken gazdálkodnak a termelők, Archív felvétel tehát az ott élőket érzékenyen érinti ez a kérdés. Ugyanakkor el kell mon­dani, hogy a szisztematikus dotációk folyósításának feltételei a az előző évihez viszonyítva módosultak és szigorodtak. A számosállatok köve­telménye mellett az idén az igénylők számára kötelező piaci forgalmat is előír a jogszabály, tehát nemcsak az állatállomány előírt száma a követel­mény. Ezen a téren egyébként továb­bi szigorítások is várhatók, fel kell rá készülni, hogy a feltételek évente át­lagosan mintegy 20 százalékkal szi­gorúbbak lesznek. A támogatáspolitika filozófiája az idei dotációkat több szempont szerint is rangsorolja. Milyen cé­lokat követ a kiegészítő és ki­egyenlítő támogatásokra való fel­osztás, mi közöttük a különbség? A kiegészítő ún. kompenzációs tá­mogatási tételek azokra a termé­nyekre vonatkoznak, amelyek ter­melését a piaci rendtartás alapján megszabott kvóták szabályozzák. Ide tartozik a cukorrépára, a burgo­nyára, a vágóállatokra és a tejre vo­natkozó támogatás. A kiegyenlítő támogatás a többi termékre vonat­kozik. Egy érdekességet megemlíte­nék. Az eredetileg kidolgozott ter­vezetben, abból a megfontolásból, hogy a gabonatermelés nyereséges, a gabonafélékre például nem is szá­moltak támogatással. Végül azon­ban 800 korona mégis igényelhető hektáronként. Az előző évhez viszonyítva mi­lyen új követelményeknek kell eleget tenniük a támogatások igénylőinek, hogy megfeleljenek a minden bizonnyal egyre szigo­rodó feltételeknek? Ebben a kérdésben olyan értelem­ben történtek a termelők szempont­jából pozitívnak értékelhető válto­zások, hogy a dotációk kérvényezé- séhez szükséges adminisztratív kö­vetelmények, tehát gondolok itt a különféle igazolások beszerzésére inkább csökkentek. Természetesen az előírt követelmények továbbra is minden igénylő számára kötelező érvényűek. Az ágazat támogatáspolitikai cél­kitűzéseinek megvalósítására ele­gendő lesz-e a költségvetési for­rások idei kerete, az összegzés szerint ugyanis az ágazat egyelő­re csupán mintegy 7,5 milliárd koronával számolhat. Hát igen, ez a kérdések kérdése. Nyilvánvaló, hogy ha mindenki pá­lyázni fog, akkor a költségvetési for­rások nem lesznek elegendők. Hoz­zá kell tenni, hogy a támogatási té­telek folyósítására nincs jogalap, te­hát nem automatikusan, hanem a kérvények elbírálása alapján törté­nik majd továbbra is a folyósítás. Ez egy lehetőség arra, hogy az állam gazdaságpolitikai elképzeléseinek megvalósításához a vállalkozók tá­mogatás fejében hozzájáruljanak. A dotációs irányelvekben negszabott összegek és értékek mint lehetséges maximumok értendők, de hozzá kell tenni azt is, hogy az ágazat tá­mogatására más eszközök is a ter­melők rendelkezésére állnak. Igenám, de a hírek szerint a Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Állami Támogatási Alap nemrégi­ben leállította a kérvények átvé­telét az agrárberuházások finan­szírozására. Miért? Ennek rövid és velős oka van. Mivel az utóbbi időszakban többszörösére emelkedett a benyújtott kérvények, igénylések száma, az alap tanácsa úgy döntött, hogy leállítja a kérvé­nyek átvételét, mivel nem lenne jó, ha a termelőket azzal hitegetnénk, hogy rövid időn belül kölcsönt kap­hatnak. Tudni kell, hogy a gondokat elsősorban az Állami Vagyonalap el­húzódó tartozása jelenti, csaknem 2 milliárd korona az az összeg, amivel az alapnak tartozik. Reméljük, hogy ez a tartozás hamarosan rendező­dik, s újra hozzáférhetővé válnak az alap által adott támogatások. Egy­előre azonban az eddig felvett kér­vényeket intézik. Államtitkár úr, az utóbbi hetek­ben néhány politikai indíttatású esemény is foglalkoztatta az ag­rárközvéleményt. Gondolok itt a piacalap vezetése körüli kam­pányra, Miroslav Belansky kitün­tetésére... Várható volt, hogy a piacalap veze­tése ellen valamit kitalálnak, mivel az általa bevezetett nyüvános eladá­si rendszer egyértelműen transzpa­rens, s kizátja a visszaélések lehető­ségét. Ez bizonyára sértette egyes csoportok érdekeit, mivel suba alatt már nem juthattak hozzá az alap készleteihez. A Jaroslav Kosin elleni hadjáratnak ez is lehetett az indíté­ka. Kétségtelen, hogy van némi hé­zag az erre vonatkozó jogszabály­ban, de maga az eladások rendsze­re áttekinthertő és nyüvános. A má­sik problémáról csak annyit. Miroslav Belansky magyar agrárkö­rökben is elismert, kiváló agrárszak­ember, a kitüntetése körüli vitákat az váltotta ki, hogy a HZDS listáján indult, de nem a mozgalomnak volt a tagja, hanem az agrárpárt jelöltje­ként került a listára. Úgy vélem, hogy teljes mértékben megérdemel­te a kitüntetést, mivel kifejezetten szakmai elvek alapján javasolták őt erre a címre. A földművelési minisztérium 3809/2/2000-100 sz. rendelete a mezőgazdasági vállalkozások támogatásáról - részletes tájékoztatás a minisztérium regionális osztályain Agrártámogatások az idén (folytatás a 2. oldalról) kológiai mezőgaz­daság Az ökológiai prog­ramok támogatása Ez a támogatási for­ma azok számára el­érhető, akiket 1999. január 1-e óta az ökológiai mező- gazdasági termelést folytatnak és nyilvántartásába vettek. Számuk­ra két egymást követő évben folyó­sítható támogatás. A növényter­mesztésben 2000 koronáig hektá­ronként, ha a tömegtakarmányok, vagy a zöldtrágyázás részaránya 20 százalékos, 4000 koronáig hek­táronként az ökológiai gyümölcsö­sök és szőlőültetvények számára, 6000 koronáig hektáronként zöld­ség-, gyógy-, fűszernövények ter­mesztésére. Az állattenyésztésben 600 koroná­ig hektáronként az állandó fűfé­lékre legalább 100 hektárra jutó 30 számosállat esetében, 400 ko­ronáig az állandó fűfélékre leg­alább 100 hektárra jutó 20 szá­mosállat esetében. A támogatás annak is folyósítható, aki különle­ges előírások alapján nem tartja be a 20 számosállat követelményét Szeptember 30-ig igényelhető. A füvesítés támogatása A támogatás egy hektár termő­föld, szőlő, ültetvény, komló füve­sítésére 6000 koronáig folyósítha­tó. A meglévő füves területek, ré­tek, legelők felújítására (tárcsázás és új vetés) hektáronként 4000 korona igényelhető. A támogatási kérvényhez csatolni kell a füvesí- tési tervezet jóváhagyott változa­tát, az igényléseket szeptember 30-ig kell benyújtani. A nem élelmiszertermelési cé­lokra kihasznált termőterüle­tekre járó támogatás A MERŐ technológiával készülő bioüzemanyag (olaj) alapanyaga­ként termelt repce tonnájára, amelynek értékesítési ára tonnán­ként nem haladja meg a 4400 ko­ronát, tonnánként 3000 korona támogatás nyújtható. Lényeges, hogy csupán a környezetszennye­zett térségekben való termesztés­re folyó év március 31-ig igényel­hető. Az egyéb üzemanyagfel­használási célokra feldolgozható biomassza termelésére szolgáló ültetvények telepítéséhez a vállal­kozó idevonatkozó költségeinek 40 százalékáig, rekultivációs tele­pítéskor legfeljebb 12 000 korona, új telepítéskor 10000 korona tá­mogatás igényelhető. A vállalkozói szféra restruktura- lizációjának és modernizálásá­nak támogatása A működési tőkéhez való hozzá­jutás támogatása A kiadott és megszerzett raktári zálogjegyekre folyósított hitelek kamatköltségeinek részleges tá­mogatása. Ennek keretében a kérvényezőnek a kamatköltség­nek legalább 5 százalékát ki kell fizetnie, a kamatjóváírás mértéke ugyanakkor nem haladhatja meg a 9 százalékot. Az 1990. december 31-ig állandó készletekre felvett hitelek kamatai­nak, valamint a rövid-, közép- és hosszútávú mezőgazdasági terme­lés céljaira felvett hitelek kamat- költségeinek részleges támogatásá­ra szintén folyósítható dotáció. A vállalkozónak működési hitel ese­tén a kamatok 5 százalékát, beru­házási hitelnél 4 százalékát, földvá­sárlás esetén 3 százalékát kell kifi­zetnie, a kamatjóváírás mértéke az egyes esetekben nem lehet maga­sabb 9,10 és 11 százaléknál. A gyümölcs, zöldség, burgonya és takarmánygabona vásárlására, il­letve a saját készletek feltöltésére folyósított hitelek kamatainak részleges támogatása esetén a vállalkozónak ki kell fizetnie a ka­matok legalább 5 százalékát, a jóváírás mértéke nem haladhatja meg a 9 százalékot. A mezőgazdasági termelés koc­kázati tényezőinek mérséklésé­re irányuló támogatás A mezőgazdasági termelésben jég­verés vagy szélvihar által keletke­zett károk biztosítására megkötött szerződés díjának 20 százalékára igényelhető támogatás. Úgyszin­tén 20 százalékos támogatás kér­hető a veszélyes fertőzések okozta károk biztosítására kötött szerző­désekre. Ezek jegyzékét a rendelet melléklete tartalmazza. A katasztrofális mértékű károk keletkezésekor a károk mértéké­nek 20 százalékára vagy az azok ellensúlyozására felvett hitelek kamatainak 10 százalékára folyó­sítható támogatás. Az agrárturizmus és a vidék fej­lesztésére folyósítandó támo­gatás Erre a célra valamint a gazdasági aktivitások diverzifikálására a vál­lalkozó abban az esetben kérhet támogatást, ha e tevékenységek a mezőgazdasági termelőtevékeny­ségből származó bevételeinek leg­alább 30 százalékából részesed­nek. Folyósítható a meglévő gaz­dasági épületek átalakítására, üdülési, étkeztetési és legalább 10 ágyas szállodai létesítmények fel­újítására, hagyományos népművé­szeti tárgyakat előállító kiegészítő tevékenységek fejlesztésére, helyi különlegességek gyártására és el­adására, agrárturisztikai beruhá­zásokra, közös agrárturisztikai vállalkozások támogatására és propagálására. A részletes feltéte­leket a rendelet tartalmazza, akér- vényezés határideje március 31. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termelés modernizálására folyósítható támogatás Új gépek, berendezések vásárlá­sának támogatása a növényter­mesztésben, az állattenyésztés­ben és a szolgáltatásokban Folyósítható: traktorok vásárlásá­ra teljesítménytől függően 200 000 koronától 600 000 koronáig, a beszerzési költségek legfeljebb 40 százalékáig, vagy az erre folyósí­tott kölcsön térítési költségéneké­nek 40 százalékára, a művelés nél­küli talajba alkalmas vetőgépekre a vetésszélességtől függően méte­renként 70 ezer korona a beszerzé­si ár vagy kölcsön 40 százalékáig, önjáró betakarítógépekre köbmé­terenként 4000 korona, takarmá- nyozógépekre (30 ezer Sk/m3), folyékony műtrágya kijuttatására alkalmas tartálykocsikra (40 000 Sk/m3), lenbetakarító gépekre (30 %) permetezőberendezésekre (40 %), gyógynövények betakarí­Illusztrációs felvétel fására alkalmas gépekre (40 %). A támogatás mértéke 60 százalékra növelhető, ha a vállalkozó csődbe jutott gazdaság újraindításához kér ilyen dotációt. Öntözőberendezések vásárlására és felújítására úgyszintén kérhető támogatás. Vételre a beszerzési költségek 50 százalékára jár, a fel­újításra folyósított támogatás azonban nem haladhatja meg az új berendezés árának 25 %-át. A tá­mogatási kérvények beadási ha­tárideje május 31. Szőlők, gyümölcsösök komló- és egyéb aprógyümölcs-ültetvé- nyek, spárga- és gyógynövényül­tetvények felújítására és telepí­tésére, üvegházak és kihaszná­latlan épületek gombatermesz­tésre való felújítására folyósí­tandó támogatások. Ültetvények telepítésére és felújí­tására a beszerzési költségek 40 százalékáig, hektáronként legfel­jebb 300 ezer koronáig folyósítha­tó dotáció, az üvegházakra a költ­ségek 50 százalékáig, négyzetmé­terenként legfeljebb 700 koroná­ig. Komlóültetvények esetében a támogatás mértéke a költségek 80 százaléka, hektáronként legfeljebb 400 ezer korona lehet. A gyümölcs-, zöldség- és burgo­nyaraktárak berendezéseinek, technológiájának felújítására já­ró támogatás mértéke a beszerzé­si költségek 40 százaléka. A növénytermesztési és állatte­nyésztési termelési kapacitások felújítására szolgáló támogatások elsősorban az erre a célra felvett hitelek kamatainak vagy lízing tör­lesztésére szolgálnak legfeljebb 10 százalékig úgy, hogy a vállalkozó törleszti az éves kamatok legalább 4 százalékát. Az új állattenyésztési beruházások költségeinek 40 szá­zalékára, vagy a hitel törlesztésé­nek 40 százalékára szintén igé­nyelhetők. Ezek a feltételek az EU követelményeinek megfelelő élel­miszeripari célokat szolgáló beru­házásokra is érvényesek. A kérvé­nyek beadási határideje május 31. Az energiagazdálkodás ésszerűsí­tésére szolgáló támogatások első­sorban az erre a célra felvett hite­lek kamatainak vagy lízing törlesz­tésére szolgálnak legfeljebb 10 százalékig úgy, hogy a vállalkozó törleszti az éves kamatok legalább 4 százalékát. Folyósítható ökológi­ai üzemanyagok kihasználására, felújítható és másodlagos energia- források felhasználására, energia- takarékos berendezések alkalma­zására, kiegészítő berendezések vásárlására a biológiai üzemanyag feldolgozására alkalmas gépekre. A támogatási igénylésnek tartal­maznia kell: a kérvényező pontos nyilvántartá­si adatait, a bankszámláját, a tá­mogatás célját, indoklását főleg a várható gazdasági hasznot és a tá­mogatás összegét. A vállalkozókra és a magánszemélyekre vonatkozó részletes feltételekről a miniszté­rium regionális osztályai nyújta­nak pontos felvilágosítást. A köte­lező statisztikai kimutatások mel­lett említést érdemel az a követel­mény, hogy a kérvényezőnek írás­ban kell nyilatkozatot tennie arról, hogy hozzátartozója nem vállal­kozik ugyanezen a területen, és sem személyi sem vagyoni kötődé­sük nincs, ugyanakkor ugyanerre a célra más forrásból nem igényelt és nem kap támogatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom