Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-17 / 13. szám, szerda
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 17. CLOSSZA Túlságosan hasonlók VRABEC MÁRIA A Smer decemberi közgyűlésén még a szívélyes Mikulást alakította Vladimír Meciar, és sokadszor is felajánlotta Fico mancsaftjának, hogy vele együtt alakítsák a következő kormányt. Tervei szerint az iránykereső ifjak a lelkesedésüket, a HZDS öregjei pedig tapasztalataikat adnák a közös munkához, értsd: Ficóék szinten tartanák a népszerűséget és ellátnák témákkal a médiát, Meciar és csapata pedig a háttérben folytatná azt, amit eddig is minden kormányban tett. Csakhogy a frigyből egyelőre még választások előtti eljegyzés se lesz, mert „okosrobi” tartja magát ahhoz, hogy csakis a Meciar nélküli HZDS- szel tudja elképzelni az együttműködést, mert nem szeretne nemzetközi izolációba kerülni. Okosabb ő attól, hogy épp Meäar miatt kockáztassa a kiszemelt kormányfői posztot, amikor a preferenciái olyan ígéretesen növekednek, és különben sem lehet tudni, hogy a HZDS szavazótáborából hányán élik meg a következő választásokat. Tűrte ezt Meciar, ameddig tűrhette, de a múlt héten betelt a pohár. Megüzente az ifjú titánnak - akit már csak reménytelen karrieristának és hazudozónak titulál - hogy ezentúl válaszra sem méltatja a vele kapcsolatos kijelentéseit, mert nekik nincs rá szükségük. Ami ugyan nem igaz, de jól hangzik, Meciar szavazói többet adnak a látszatra, mint a valóságra. Az önmaga árnyékától is megijedő belső ellenzék (ha van ilyen a HZDS-ben) pedig meditálhat, mi fontosabb neki: a semmire sem elég 20%-os népszerűség Meciarral, vagy a bizonytalanság nélküle, mert szalonképes a főmufti távozásától még nem lesz a HZDS, választói nagy részét viszont elveszítené. Szlovákiában most is megtenné a látszatmegoldás, az igazság bajnokaként tetszelgő Ficónak Cuper és Slobodník ellen semmi kifogása, Tóthovát pedig úrihölgynek tartja. Azt is bekalkulálja, hogy Fiasík minden kampánytrükkje és Benová égig érő ambíciói sem lesz elegendő az önálló kormányalakításhoz, s akkor szükség lehet még a sokat markolt HZDS-re, amely még saját csapdájában vergődik: Meciar nélkül támogatói, vele szövetségesei nincsenek, és arra hiába várnak a pártért aggódók, hogy épp az Elektra ura könnyíti meg döntésüket. Mi haszna lenne abból, ha már csak kívülállóként szemlélhetné pártja újjászületését? Messzemenő következtetéseket azonban sem Fico, sem Meciar kijelentéseiből nem szabad levonni, a választásig két év van hátra, százszor korrigálhatják és cáfolhatják magukat - ez egyiküknek sem esik nehezére. Elkerülni nem fogják egymást - ahhoz túlságosan is hasonlítanak. Boldog tipródás BUCHLOVICS PÉTER Nincs új a nap alatt - csupán ezt a méretes közhelyet állapíthatjuk meg, ha az utóbbi másfél hét történéseire gondolunk. Az MKP egyetlen fontos prioritásában sem történt előrelépés, az új évvel újra nyekereg a régi nóta: pofátlan baloldal üzengetős álérveléssel, újramelegített Komárom megyézés (nézzenek már rá a térképre, Újvár nem lehetne értelmes kompromisszum?), miniszterelnöki szintű kínoptimista biztatások a közigazgatási reform megvalósításáról (minél többet ígérik, annál kevésbé hiszem el), dől az alibizmus, szaporodnak a bi- zonygatások, miközben a koalíciós nagyothallást és cinikus tétlenséget már csak Fico pimaszkodásai és a HZDS székrekedés jellegű megújulási kényszerei múlják felül. A külügy minden erejét bevetette, hogy a svédek hátán ezerrel galoppírozhassunk az EU-ba, csak Verheugen apó mordult fel a minap: nana, hátrább az agarakkal, nem eszik olyan forrón a kását, majd ha minél több konkrét reformot raktok az asztalra, akkor beszélhetünk a klubtagságról. Niznasky hajthatatlan, Koncos csakúgy, Migas pedig a HZDS-szel is lepaktálna alkotmánymódosítás-ügyben. Remek kilátások. Ha ez így megy, húsvétra vehetjük a kalapunkat, és kiléphetünk a kormányból. Vagy meddig leszünk kokárda az integrációs csákón? A választók már torkig vannak a „tárgyalunk, hogy tárgyalhassunk”-, a „meg kéne egyezni arról, hogy miben egyezzünk meg”-féle semmitmondásokból. És bekövetkezett az, amit eddig is tudott mindenki, noha nem mondták ki: az SDE nyíltan vádolja az MKP-t zsarolással és a reformok fékezésével, és gyanítom, a koalíciós partnerek zömének ez abszolút megfelel. Dzurinda kompromisszumteremtő képessége a nullával egyenlő, és egyre demagógabb kampányízű kijelentéseket tesz, fényezve ezzel saját pártját, az SDKÚ-t. Én már kiütéseket kapok, amikor azt hallom egy politikustól (vállrándítás, kezek megadóan széttárva): nincs politikai akarat. Az ilyen percek helyett inkább intimbetétreklámot adhatnának, annak legalább valós haszna van, a tévétársaságnak mindenképp. Apropó, megjött az újévi telefon- és villanyszámla. Nem tudnak egy jó profot, aki hibemálna? Aztán majd kiolvadnék, ha élhető lesz ez az ország. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla-kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, R O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály- tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz dacé, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ SME Jozef Stank védelmi miniszter egy második államtitkári poszt létrehozását fontolgatja, és ezen a poszton szívesen látná Rastislav Kacért, aki jelenleg a külügyminisztérium eddigi külügyi-szervezési és védelmi- politikai főosztályát vezeti. A napilap kérdésére Kacer egyelőre nem akart ebben az ügyben nyilatkozni, de annyit elmondott, ha hivatalosan is felkérnék, „komolyan elgondolkodna” rajta. Ugyanakkor állítólag Szlovákia dániai nagyköveti posztjának várományosaként is őt emlegetik. Kacer a NATO-ban és az Európai Unióban is jó diplomata hírében áll. Bruce P. Jackson, az USA NATO- bizottságának elnöke jó lépésnek tartotta, hogy Mikulás Dzurinda kormányfő is igyekszik megerősíteni a védelmi minisztérium vezetését, Kacer lehetséges államtitkári kinevezésével kapcsolatban pedig megjegyezte, ez jó jele annak, hogy a 2002 októberében sorra kerülő- Sikerként könyveljük el, hogy tavaly lezártuk az uniós csatlakozási tárgyalások első tíz fejezetét, és idén NATO-csúcs előkészületeként Szlo- megnyithatjuk a maradék tizenhatot. (Agócs Ernő karikatúrája) vákia a legjobb embereit igyekszik a ■wwiiiiir' i'iiTiiiíjMMtikii i iiiiiMii» in 11 iimw—ii—mw in im wsmmwmm fontos posztokra helyezni. A Fico-jelenséget megismerése nélkül nem lehet legyőzni, de még hatékonyan versenyre sem lehet kelni vele Ők ügyelnek a részletekre Jelenséggé kezd válni Robert Fico. Bár Szlovákiában ez nem olyan nehéz, azért egyre nyomasztóbb érzés mind az ellenzék, mind a kormánykoalíció politikusainak. A múlt hét óta a kormánykoalíció és a (meciari) ellenzék egyben egyetért: egyformán szapul- ják Ficót. Schuster viszont támogatja a parlamentbejutás küszöbének felemelését. JARÁBIK BALÁZS Az MVK közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a Smer több mint 20%-os támogatottságával alig marad el a HZDS-től. Nem véletlenül. Robert Fico ugyanis ért ahhoz, hogy ő válassza meg a témákat, statiszta szerepre kárhoztatva a többieket. Márpedig, ahogy nálam okosabbak és idősebbek már régebben megfogalmazták, a politika a helyzetbe hozás művészete. Ehhez pedig Fico felettébb ért. De nem kizárólag ezért veszélyes. A választási törvény megváltoztatásával nemcsak saját magukat szeretnék bebetonozni a parlamentbe és a hatalomba. Azt is szeretnék, ha ötleteik hitelesnek tűnnének a polgárok szemében. A parlamenti küszöb felemelése 7%- ra csak egy része a Smer tervének. Hitelessé azonban az. teszi, hogy nem állnak meg ennél. Javaslatukban szerepel továbbá a parlament létszámának csökkentése 150-ről 120-ra, az arányos választási rendszer bevezetése, valamint a koalíciók parlamentbe jutásának megnehezítése is. Adnak a részletekre, főleg ez különbözteti meg őket a többi politikai erőtől. A Smer elnöke abból az alaptézisből indul ki, hogy Szlovákia még mindig nem jogállam (rule of law). Elég, ha megemlíti a mindenki számára ismert bűnözők bíróságok általi szabadon bocsátást, a bíróságok nem elégséges és hihetedenül lassú működését, az országot gyakran megbénító hatalmas méretű korrupciót, és Szlovákia lakossága hajlik arra, hogy higgyen neki. így lesz egy szinte eladhatadan közjogi fogalomból populista fogás. A másik fontos alaptézis a szlovák politikai elit leváltása. A nyugati demokráciában köztudott, hogy egy tízéves ciklus kvázi „elhasználja” a politikusokat, így minden valamirevaló párt ad a generációváltásra. Nem így nálunk. A Smer ezen a témán lovagolva főleg a fiatal szavazókat célozza meg, bár ehhez használt módszerei szintén túlzottan populistává teszik az egyébként szükséges célt. A választási törvény módosításával hasonló a célja. A parlament létszámának csökkentésével igyekszik hitelessé tenni fő törekvését, a kis parlamenti pártok és koalíciók parlamentbe jutásának megnehezítését. Ha a mostani felállást vesz- szük alapul, a Smeren kívül a HZDS, az SDKÚ, az MKP és az SNS jutna a parlamentbe, jócskán növelve Fico esélyét a mérleg nyelve és Szlovákia megmentője szerepének eljátszására. Azonban sem a parlamenti létszám, sem a parlamenti küszöb nem állja meg a helyét a szakirodalom szerint. Már a parlamenti 7%-os küszöb is magas európai mércével mérve. A politikiai pluralizmus sarokköve a parlamentbe való bejutás lehetővé tétele és nem a megnehezítése. Nem beszélve arról, hogy a mostani arányok szerint a választások első három helyén az a három politikai erő áll, amely semmilyen kritérium szerint sem számít standardnak. Fico számára talán furcsa, de éppen az általa legtöbbet kritizált MKP és SNS számít igazi, kiszámítható politikai pártnak. Az MKP éppen a múlt héten lett tagja az Európai Néppártnak, s ez a legtöbb, amit egy szlovákiai párt elérhet. A nemzetiek pedig valamiféle jobboldali radikális vonalat követnek immáron tíz éve, amire találunk példát Nyugaton is. A Smer-HZDS-SDKÚ trió viszont egy kicsit más. A Smer és a HZDS a politológusok szerint egyfejű párt. A vezér tartja egyben őket és a szlovák nép történelmi „vezérkomplexusából” merítenek és élnek. Az SDKÚ pedig a Dzurinda kormányfő köré tömörült konA Smer és a HZDS a politológusok szerint egyfejű párt. junktúralovagok és a politikai hatalmat módfelett szerető ilyenolyan színvonalú politikusok és politikusjelöltek tömörülése. Fico az SDL-ből való kilépése óta küzd ezek ellen. Most egy csapásra ez lenne a hazai standard? A parlamenti létszám csökkentésére is nehéz érvet találni a szakirodalomban. Az 5 milliós Szlovákia számára a 150-es létszám pontosnak nevezhető - összehasonlítva más országokkal. Az egyetien Fico-ödet, amelyet érdemes figyelemmel kísérni, a választási rendszer megváltoztatása. A szlovák (párt)demokrácia genezise adott arra, hogy a szavazópolgár résztvevője lehessen a demokráciának, nyertese ne. Vagyis részt vehet a szavazáson, de arra szavazhat, akit a politikai pártok javasolnak neki. Szlovákiában az arányos, nyitott listás rendszer dívik, vagyis a szavazó preferenciaszavazatával választhat. Az általa választott személy azonban csak akkor kerülhet a parlamentbe (ha nincs megfelelő helyen a pártlistán), ha 10%-nyi preferenciális szavazatot szerez meg. Erre Szlovákiában nem volt példa az elmúlt választás során. Fico szerint az arányos rendszer helyett egyszerű többségi rendszer bevezetése oldhatná meg a polgárok közvedenebb részvételét a demokrácia építésében. Szlovákiát 120 kisebb részre osztaná egy-egy parlamenti képviselővel. A Smer által nyilvánossá tett anyag azonban egy szót sem szól a 120 szavazókerület határairól, márpedig a többségi rendszer lelke éppen ez. Nem véletlenül álmodott hasonló rendszert magának Vladimír Meciar is, úgy 1996 körül. A szlovák valóság mindazonáltal más. A legtöbb hazai szakértő azért nem veti el teljesen a többségi rendszert sem. Véleményük szerint egy, a magyarországihoz hasonlatos, arányos és többségi rendszer keveréke szerencsésebb lenne a mostani, (párt) arányos választási rendszer helyett. Mindent egybevetve kiderül: Robert Ficót a választási törvény módosítására nem a szlovák polgár demokráciaközelsége, hanem saját pártjának hataloméhsége vezette. Jelenséggé kezd válni Robert Fico. Ügyesen játszik a politikai pártokkal és a polgárokkal. Jól tudja, hogy szinte nincs esély a választási törvény játszmájának sikeres befejezéséhez. Addig azonban, amíg ő kezdeményez, s témáit megfelelő színvonalon tudja kidolgozni és eladni, nem kerül az SOP sorsára. Nem lenézni kell, hanem kiismerni. Nemcsak reagálni az ő témáira, hanem saját ötletekkel előállni. Mert ők ügyelnek a részletekre, és tesznek a többiekre. Benová és Fico. Arról beszélnek, amit ők akarnak (Archívum) OLVASÓI LEVÉL Statisztikai számítások Egyetértek a Nem tréfa a beíratás című szombaton megjelent jegyzet mondanivalójával, de az elején van egy statisztikai hiba. Ha valóban 12 000 behatásra váró magyar kisgyermek lenne, ez 0 százalékos (!) asszimiláció mellett (tehát feltételezve, hogy az ovisok között ugyanolyan magas a magyarok aránya, mint a nyugdíjasok között) és az átlagos életkort meg a születési mutatókat figyelembe véve, kb. egymilliós magyar közösséget jelentene. A valóságban a jelentős asszimiláció miatt a gyermekek között a magyarok aránya mélyen 10% alatt van (kb. 8%). Figyelembe véve a helyi magyarság valós számát s azt, hogy 1994/95-ben országosan sem volt baby-boom, az iskolaköteles korba lépő felvidéki magyar gyerekek száma legfeljebb 6000 lehet, de inkább kevesebb. Ha valóban 4000 megy magyar iskolába (remélem, hogy legalább ez az egy adat pontos) ez kb. 70%- ot jelent, ami persze 30%-kal kevesebb a kívánatosnál, de mégsem 66% a „miniszterjelöltek” aránya. Nagy Attila Léva A fent említett cikk adatai a statisztikai hivatalból származnak. A szerkesztőség
