Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-16 / 12. szám, kedd

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 16. GAZDASÁGI Izland mobilban világelső Prága. A mobiltelefon-tulajdo­nosok aránya Izlandon tavaly elérte a 77,4%-ot, amivel sike­rült megelőznie Finnországot, ahol a lakosság 65%-ának van mobiltelefonja - derül ki az EMC-World Cellular Database információiból. A legnagyobb mobilpiac azonban továbbra is az Egyesült Államok, ahol a ta­valyi évvégén 100,7 millió mo­biltelefon-tulajdonost tartottak nyilván. Jelenleg világszerte mintegy 700 millió embernek van mobiltelefonja. Az 1 milli­árdos határ átlépésére elemzők a jövő év harmadik negyedévé­ben számítanak. (SITA) Uniós kampány rajtol Tokióban Tokió. Laurent Fabius francia és Hans Eichel német pénzügy­miniszterjapán befektetőket és bankokat igyekezett rábeszél­ni, hogy tartalékaikat helyez­zék el euróbán. Az európai kö­zös valuta 15%-ot javult októ­beri 0,92 dollár körüli mély­pontjáról a mostani 0,95 dollár körüli szintig, de még mindig 18%-kal gyengébb, mint 1999. januári indulásakor. Eichel úgy vélte, hogy az amerikai gazda­ság sima földet érés felé tart, és az EU gazdasági növekedése az idén mindenképpen meg fogja haladni az Egyesült Államokét, ami erősíti az eurót. Az euró­bán jegyzett nemzetközi tartalékok jelenleg a világ hi­vatalos tartalékainak 12,5%-át teszik ki. (MTI) Az OPEC tavalyi jövedelme Párizs. Az OPEC bevétele tavaly 68%-kal nőtt 1999-hez képest, és elérte 261 milliárd dollárt, ez húszéves rekord. Az olajtermelő kartell tagjai közül Algériának nőtt a leggyorsabban a bevéte­le: 78%-kal. Az OPEC bevételé­nek 31%-a - 81 milliárd dollár - a legnagyobb termelőnek, Sza- ud-Arábiának jutott. Az OPEC- olajok tavalyi átlagára hordón­ként 27,17 dollár volt, az 1999- es 17,27 dollár és az 1998-as 11,8 dollár után. Az OPEC ta­valy átlagosan napi 26,7 millió hordó olajat exportált, 6,2%-kal többet az 1999-es napi 25,13 hordós átlagnál. (MTI) Bill Richardson az olajtermelésről Dubai. Az amerikai energia­ügyi miniszter arra szeretné rá­venni az Arab-öböl nagy olaj­termelőit, hogy ne az általuk felvetett napi 2-3 millió hordó­val csökkentsék termelésüket. Bill Richardson szerint az emlí­tett nagyságrendű termelés- csökkentés Washington számí­tásai szerint már egészségtelen lenne, mert ismét elszabadíta­ná az olajárakat. Az OPEC a héten dönt a termelés csökken­téséről Bécsben, s ennek nagy­sága legkevesebb 1,5 millió hordó lenne. Richardson sze­rint minél kisebb a mérséklés a kitermelt mennyiségben, annál jobb. (MTI) ASEM-tanácskozás, aggodalmakkal Kobe. Tizenöt európai és tíz ázsiai ország pénzügyminisz­tere kétnapos tanácskozásra gyűlt össze a japán Kobeban, s a jelentések szerint egyebek között olyan közös szervezet létrehozásáról is döntést hoz­nak, mely segítheti majd a pénzügyi válságok megelőzé­sét, kezelését. Az ázsiai pénz­ügyek vezetői szeretnék elejét venni egy a térségüket 1997- 98-ban megrázó krízis újabb kialakulásának. Az európai Magyarországon már 1993-ban bevezették, hasonló lépésre Csehországban tavaly szánták el magukat Jövőre nálunk is adóvisszatérítés HÍRMORZSÁK pénzügyminiszterek viszont arra szeretnék ázsiai kollégái­kat rávenni, hogy valutatarta­lékai kialakításánál sokkal in­kább támaszkodjanak az euró- ra, a dollár kárára. Az ázsiaiak még nem tartják biztos befek­tetési területnek az euró-öve- zetet. (MTI) Új oroszországi olajexportadó Moszkva. Tegnap életbe lépett az orosz olajexport után az ál­lamkasszába fizetendő új, megemelt illeték. A világpiaci olajártól függően emelkedő vagy csökkenő tarifákat a múlt hónapban állapították meg. A kormány a nyersolaj tonnájára legföljebb 48 eurós tarifát szá­mol fel ezentúl. Az euróbán megállapított illetéket az Oroszország fő exportpiacain érvényes, dollárban jegyzett olajárakhoz kapcsolják. A leg­kisebb kiviteli vámot, 2 eurót tonnánként, akkor kell fizetni, ha az olaj ára hordónként 12,50-15,00 dollár között len­ne. A legnagyobb mértékű 48 eurós illeték csak akkor lép életbe, ha az olaj hordónkénti ára 32,50 dollár vagy a fölött lesz. (MTI) A Deutsche Telekom tervei Hamburg. A Deutsche Telekom német távközlési óriáscég a Bo- uygues Télécomon, a nagyságra harmadik francia mobilszolgál­tatón keresztül akarja megvetni a lábát Franciaországban. Az ügyletről a két vállalat legutóbb decemberben tárgyalt. Hasonló megbeszélésekre került sor a legnagyobb japán távközlési vállalat mobilszolgáltatójával, az NTT DoCoMo-val és a hol­land KPN vállalattal is. A Deuts­che Telekom három évvel ezelőtt a legnagyobb francia távközlési céggel, a France Télé- commal kezdett együttműkö­dést, ám a próbálkozás keserű szájízt hagyva véget ért körül­belül egy éve, miután a France Télécom megsértődött a Deuts­che Telekom olaszországi tervei miatt. (MTI) Oroszország halasztást fog kérni Moszkva. Oroszország átmene­ti megoldásként fizetési haladé­kot akar kérni a kormányhite­lezők Párizsi Klubjától az idén és jövőre esedékes törlesztések­re - mondta Szergej Kolotuhin pénzügyminiszter-helyettes. Az orosz kormány korábban már közölte, hogy egyelőre tőkét nem, legföljebb kamatokat tud törleszteni a szovjet eredetű adósság után. Oroszország 48,6 milliárd dollárral tartozik a Pá­rizsi Klubnak, és ebből 38,7 mil­liárd dollár a szovjet eredetű adósság. Az első negyedévben 1,6 milliárd dollár, idén egész évben 3,8 milliárd dollár tör­lesztése esedékes a legutóbbi, 1997-es átütemezési megál­lapodás szerint a szovjet örök­ségadósság után. Az IMF kül­döttsége februárban érkezik Moszkvába, újabb tárgyaláso­kat folytatni. (MTI) Csökkenő francia cigarettafogyasztás Párizs. Több mint 1 százalék­kal csökkent tavaly a dohány­áruk kereslete Franciaország­ban, amit szakértők az ötszá­zalékos áremelkedéssel hoz­nak szoros összefüggésbe.A franciák 2000-ben 91754 ton­na dohányneműt füstöltek el, szemben az 1999-es 93083 tonnás mennyiséggel. Ez az ér­ték a különböző dohányáruk 1,4 százalékos, a cigarettavá­sárlások 1,3%-kos csökkené­séről tanúskodik. (MTI) MTI-HÍR Róma. Húszezer munkahely betöltetlen Lombardia olasz tar­tományban, és a többi észak-itáli­ai tartomány is súlyos munka­erőhiánnyal küzd. Az olasz sajtó napok óta riasztó beszámolókat közöl a helyzetről, az egyik leg­szélsőségesebb esetre emlékez­tetve: a legnanói Franco Tosi gép­ipari üzemben 1500 állás nincs betöltve. Lombardia többi váro­sában sem rózsásabb a helyzet. Bresciában 22 ezer dolgozó felvé­telére lenne szükség, de csak 13 ezret sikerült találni. Comóban háromezer betöltetlen hely van. Tartományi szinten húszezer em­ber hiányzik. A munkanélküliek száma sem csekély, csakhogy egyes szakmák, tevékenységek területén nem találni megfelelő embert. Észak-Olaszországban általában nagy hiány van ipari szakmunkásokból, segédmunká­sokból, informatikusokból és programozókból, műszaki rajzo­lókból, orvos-asszisztensekből, kórházi ápolókból, faipari mun­kásokból, asztalosokból, autósze­relőkből, nem szakképzett köz- tisztasági dolgozókból. A statisz­tikák szerint országos szinten mintegy 280 ezer dolgozóra len­ne szükség az említett foglalko­zásokban, ebből 200 ezer éppen az északi országrészben. Venetó- ban az idén összesen 345 ezer új munkahelyet terveznek teremte­ni, valószínű, hogy ez tovább nö­veli majd a munkaerőéhséget a vállalatoknál. Nincs tartalék a gazdaságilag elmaradottabb dé­len burjánzó munkanélküliség­ben sem. Munkaerőforrást jelent­het a bevándorlók serege. Az olasz cégek összesen 105 ezer külföldi szabályos beutazását ké­rik erre az évre. A kormány azon­ban erre az esztendőre csak 63 ezerben jelölte meg a keretet. MTI-HÍR Berlin. Az eddigi legnagyobb sza­bású pénzmosási ügyben nyomoz a német ügyészség; a hétmilliárd márkára rúgó visszaélés négy tar­tományi bankot érint - írta tegnapi számában a Die Welt. A konzerva­tív újság jelentése név szerint is megemlíti a Westdeutsche Landes­bankot (WestLB) mint első számú érintettet, amely közismerten kö­zel áll a Düsseldorfban kormányzó szociáldemokrata párthoz (SPD). A többi bank nevével adós marad a Die Welt: csupán annyit közöl, hogy további három német pénzin­tézetről, valamint más európai bankokról van szó. A düsseldorfi ügyészség alapjában egy Oroszor­szágban tevékenykedő vállalatcso­portot vizsgál, amely szerteágazó céghálózatot tart fenn, és a legkü­lönbözőbb dolgokkal üzletel. A WestLB-hez átutalt pénzek nagy része egy, a brit Virgin-szigeteken bejegyzett vállalattól érkezett. A nyomozók kiderítették, hogy a düs­seldorfi bank szóban forgó számlá­ján egyes időpontokban több, mint 1,2 milliárd márka „parkolt”. A pénzek feladója a nyugat-szamoai United Global Bank volt - üyen nevű bank azonban nem létezik. A WestLB szóvivője azt állítja, hogy bankjuk időben reagált, és tavaly december végén felmondta a szó­ban forgó számlákat. Kérdésesnek nevezi az újság, vajon miért csak há­rom év elteltével reagált a WestLB a gyanúra. A meg nem nevezett orosz vállalatcsoporttól már korábban óva ültette tagjait a német kereske­delmi bankok szövetsége (VÖB). Mint illetékese a Die Weltnek el­mondta: az orosz konglomerátum rmlliós és milliárdos nagyságrend­ben mosatja vagyonát német ban­kokkal. Az újság feltevése szerint a háttérben két ismert orosz „pénz- mogul”: Borisz Berezovszkij és Ro­man Abramovics állhat. Bank A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2001. január 14-én) Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komercní banka Bratislava 6,80 7,70 7,90 8,30 8,90 Bank Austria Creditanstalt 5,00-5,50 5,25-5,75 5,50-6,00 3,75-4,00 Banka Slovakia 7,50 8,00 8,50 9,00 4,60 Investicná a rozvojová banka 7,40 7,80 8,10 8,50 8,60 4,50 Istrobanka 6,50-7,00 7,10-7,50 7,40-7,80 7,60-7,80 7,80-8,20 4,50 Ludová banka 6,50 6,75 7,10 7,75 3,50 Pol'nobanka 6,60 7,10 7,40 7,60 4,00 Postová banka 6,00 6,50 7,00 8,00 3,75 Prvá komunálna banka 7,30 8,00 8,50 8,70 8,70 3,80 Devín banka 8,50 8,90­9,90­Tatra banka­­­­­4,00-4,75 Slovenská sporitel'na 5,00-6,65 5,50-6,75­6,00-6,85 6,50-6,95 4,00 Vseobecná úverová banka 5,80 6,00 6,20 6,50 6,60 6,70 3,00 Kellenek a bevándorlók Orosz cégek a háttérben Pozsony. A jövő évtől Szlová­kia is visszatéríti a külföldi turistáknak és vállalkozók­nak az általuk vásárolt ter­mék árába beépített hozzá- adottérték-adót - derül ki a gazdasági tárca által megtá- gyalt dokumentumból. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egyre égetőbb a munkaerőhiány Észak-Olaszországban A német pénzintézetek pénzmosodákként működnek? Az adóvisszatérítések esetében kü­lön szabályokat vezetnek be a tu­risták és a vállalkozók számára. Brigita Schmögnerová pénzügy- miniszter szerint a vállalkozók esetében a lépést az Európai Unió­val szembeni kötelezettségeink te­szik szükségessé. A turisták eseté­ben a szomszédos államok nyomá­sának engedünk, ahol az adó­visszatérítések rendszerét már ko­rábban bevezették. Magyarorszá- — gon az adóvisszatérítést már 1993- ban bevezették, míg hasonló lé­pésre Csehországban tavaly szán­ták el magukat. Lengyelországban a turistáknak 1999 óta juttatják vissza a hozzáadottérték-adót, a vállalkozók számára azonban csak az idén tervezik bevezetni. A tér­ségben így Szlovákia az egyetlen ország, amely az adóvisszatéríté­seket nem szabályozta. A késés oka természetesen a hatalmas be­vételkiesés, amitől az ország álla­A hazai késés oka ter­mészetesen az ezzel járó komoly bevételkiesés. mi költségvetése esne el. Schmög­nerová szerint épp ezért nem ve­zették be az intézkedést már az idei évtől, mivel már amúgy is be­vételkiesésre számítanak az adó­törvények változása miatt. A pénz­ügyminiszter szerint azonban az adóvisszatérítéseket követően sem számíthatunk a bevásárlóturizmus Jövőre már nálunk is érdemes lesz a külföldieknek vásárolniuk. A turisták a vásárlás és kivitel alsó határértékét 6 ezer koronában szabták meg. nagyobb növekedésére, mivel eh­hez a hazai üzletek által kínált áraknak is csökkennie kellene. Az intézkedés ugyanakkor többlet- munkát jelent a vámosoknak is, mivel ők fogják hitelesíteni az adó­visszatérítésről szóló dokumentu­mot. Ez jelentősen meghosszabít- hatja a várakozási időt a határát­kelőhelyeken. A turisták számára az adóvissza­térítés esetében a vásárlás és kivi­tel alsó határértékét 6 ezer koro­nában szabták meg. A hozzáadot- térték-adó visszatérítésére csak azok a személyek jogosultak, akiknek nincs állandó vagy átme­neti szlovákiai lakhelyük. Az adó­visszatérítés hatálya alá tartozó áruk körébe azonban nem tartoz­nak bele sem az élelmiszerek va­lamint az alkohol- és dohányter­mékek, de a benzin sem. A 6 ezer koronás határérték meg­felel a környező országok által megszabott határértéknek, amit az oda utazók még adózatlanul és vámmentesen vihetnek be. Cseh­országban ez 6000 cseh korona (7400 Sk), Lengyelországban 70 euró (3000 Sk), Magyarországon 30 500 forint (5000 Sk), Ausztriá­ban 1000 schilling (3200 Sk) Uk­rajnában pedig 50 euró (2000 Sk). Az Európai Unió országaiba vám­mentesen 175 eurónak ( 7000 Sk) megfelelő árut vihetünk be. A limit meghatározásánál Szlovákia azt tekinti szem előtt, hogy az áru ne legyen kétszer megadóztatva. A külföldi vállalkozók jogosultak lesznek visszakérni a termék óra­számára az adóvisszatérítés esetében (Somogyi Tibor felvétele) ba beszámított adót. Visszakérhe­tik azt az adót is, amit a behoza­talnál fizettettek ki velük. Nem jo­gosultak ugyanakkor a dohány- termékek és az alkohol után fize­tett adó visszatérítésére, de a szállásért, étkezésért és szórako­zásért kifizetett összeg után fize­tett hozzáadottérték-adó vissza­térítésére sem. Ugyanígy nem esik az adóvisszatérítés szabályo­zása alá a benzin és a gépjár­művek bérlésé sem. A vállalkozók esetében a határértéket 2 ezer koronában szabták meg. Jogo­sultságukat az adóvisszatérítésre a vállalkozók a számlákkal tá­maszthatják alá. Az adóhivatal a visszatérítés jogultságának elis­merését követő 6 hónapon belül juttatja vissza az adót. (mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom