Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-03 / 2. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 3. Gazdaság és fogyasztók H Még 2 hétig véleményezhető a nemzeti régiófejlesztési terv, amely végre távlatokban és koncepciózusán gondolkodik Magyarország és Csehország: megemelt minimálbér Elmaradott járásokban élünk Vidéki idill. A dél-szlovákiai, magyarok lakta járások döntően az egyolda­lúan fejlett, ezért a felszabaduló munkaerő felszívására képtelen gazda­sággal rendelkező, továbbá a gazdasági válság kategóriájába tartozó kör­zetek közé sorolhatók. (Archív felvétel) Pozsony. Január közepéig bárki véleményezheti a nem­zeti régióíejlesztési tervet, a jelenlegi kormányzati időszak egyik legnagyobb jelentőségű koncepcióját. TUBA USJOS Az építésügyi és régiófejlesztési mi­nisztérium felügyelete alatt kidol­gozott koncepció teljesen újszerű megközelítésben taglalja a témát. Korábban nálunk csak ágazati fej­lesztési tervek léteztek, amelyeknek két fő felfogásbeli hibájuk volt. Egy­részt a különféle tárcákat nem köte­lezte semmi elképzeléseik össze­hangolására, másrészt pedig a ter­vezés során a régiók érdekeit legfel­jebb formálisan vették figyelembe. Most azonban - az uniós szokások alapján - olyan terv készült, amely­ben az ágazati tervek régiós beosz­tásban, a regionális tervek pedig ág­azati osztásban szerepelnek. Ezen belül az utóbbiak elkészítése volt a fogósabb feladat. Már csak azért is, mert nálunk régiók nincsenek, sőt jelenleg még az sem biztos, hogy az uniós beosztás szerint mit is aka­runk. így azután az illetékesek azzal főztek, amilyük volt, a regionális tervek kerületenként készültek és ezeket illesztették össze az éppen aktuális NUTS II-nek nevezett nagy­régiós elképzelés szerint. Például a A nemzeti régiófejlesz­tési terv 2006-ig tartal­maz különféle célokat. Szlovákia-Délnyugat fantázianevű nagyrégió a Nagyszombati és a Nyitrai kerületek elképzeléseit ta- katja. Ennek a folyamatnak azon­ban volt egy ennél sokkal fontosabb része, a tervek kimunkálásába első alkalommal igyekeztek bevonni a régiókban működő intézményeket és az ott dolgozó szakembereket. Bár a munkára csak néhány hónap állt rendelkezésre, most először ké­szült olyan anyag, amely a helybeli­ek közreműködésével született. En­nek része az említett véleményezés is, amely során még az elfogadás előtt bárki kiegészítő javaslatot te­het. A nemzeti régiófejlesztési terv 2006-ig tartalmaz különféle célo­kat. Ebből is látni, ezúttal nem csak egyszerű tervkészítésről van szó, az anyag szervesen kötődik az uniós előcsatlakozási programokhoz. Eze­ken belül is főleg a PHARE-hoz, hi­szen ennek régiófejlesztési részéből csak olyan témákra lehet támoga­tást kérni, amelyek szerepelnek az ún. regionális cselekvési tervekben. A régiófejlesztési terv jó lehetőséget kínál az olvasónak a kormány gaz­daságpolitikai koncepciójának átte­kintésére. Ezt tulajdonképpen úgy is felfoghatjuk, hogy amennyiben a kormány tavasszal jóváhagyja ezt az anyagot, több olyan kötelezettsé­get is vállal, amelyek teljesítése ed­dig nem volt egyértelmű a nyilvá­nosság számára. Így például az, hogy az idén befejeződik a pénzügyi szektor konszolidációja, ami az összes állami kézben lévő pénzinté­zet privatizációját, valamint egy független ellenőrző szerv létrehozá­sát jelenti. A gazdaságpolitika mel­lett hatéves ágazati koncepcióval je­lentkezik még a mezőgazdaság, a lakáspolitika, a közlekedés és táv­közlés, továbbá az emberi erőforrás fejlesztése (ez főként a munkahely­teremtő programokat jelenti). A gazdasági helyzet alapján az anyag 4 kategóriába sorolja a járásokat. A fejlett kategóriába 11 járás tartozik, ezekben él a lakosság 31,6%-a - Dél-Szlovákiából egyetlen járás sem került ide. A gazdaságilag stabil ka­tegóriába 20 járás tartozik, a lakos­ság 20%-ával - köztük a Lévai járás. Az egyoldalú, a munkaerő felszívá­sára képtelen gazdasággal rendel­kező stagnáló körzetek közé 13 já­rás tartozik, a lakosság 17%-ával - itt találjuk a Dunaszerdahelyi, a Ga- lántai, a Komáromi, az Érsekújvári és a Vágsellyei járást. A többi 26 já­rás, a lakosság 25,6%-ával a gazda­sági válság kategóriájába tartozik, ahol nincs jelentős ipari potenciál, sőt az infrastruktúra hiánya miatt egyelőre esélyük sincs komoly mun­kaadók letelepedésére. Ezek közé tartozik a Losonci, a Nagyrőcei, a Rimaszombati, a Nagykürtösi, a Kassa-vidéki, a Rozsnyói és a Tőke- terebesi járás. Ebből az is követke­zik, hogy a problémásnak számító utolsó két kategóriába a lakosság 43%-a tartozik. 134 városba össz­pontosul a vállalkozói aktivitások 86%-a, ezen belül is 77 városba a 79%-uk, sőt a 8 kerületi székhelyre az 53%-uk. A koncepció készítői azt a következtetést vonták le, hogy a regionális politikának a városokra kell összpontosítania, mivel ezek al­kotják a régiók fejlődésének súly­pontját. Mindezek alapján a kon­cepció az állami segítséget azokba a járásokba javasolja összpontosítani, ahol a legnagyobb a munkanélküli­ség, ületve amelyek gazdasági para­méterei rosszabbak az országos át­lagnál. Az országos és regionális ter­veken kívül a munka összehangolá­sára községi fejlesztési tervek kidol­gozását is javasolja, amelyek ennek érdekében kistérségeket is létrehoz­hatnak. A régiófejlesztési tervjavas­lata az ún. stratégiai környezeti ha­tástanulmány keretében vélemé­nyezhető. Az anyag megtekinthető az építésügyi minisztériumban, a környezetvédelmi minisztérium kö­zönségszolgálatán és a kerületi hi­vatalok régiófejlesztési főosztálya­in. Letölthető az internetről is (a www.build.gov.sk ) Ahozzászóláso- kat a környezetvédelmi minisztéri­um címére (fax.: 07/5956 2533), il- 1. a huskova.viera@lifeenv.gov.sk email címre várják. Az Európai Unióban biztatóak a kilátások, Japán tovább stagnál, az Egyesült Államok lendülete kifulladóban Az euró némi erősödésére számítanak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt év utolsó hetében az eu­ró a 0,91-0,93 USD, a dollár a 112-115 JPY szinteken ingadozott. Ha ezeket a szinteket összevetjük a 2000. év indulásakor jellemző 1,00-1,04 illetve 1,02-1,04-es ér­tékekkel, első látásra is szemet szúrhat, hogy a dollár mindkét ve- télytársával szemben jelentősen erősödött. Ennél azonban sokkal mélyebbek voltak a változások. Az Egyesült Államokat vizsgálva megállapítható, hogy annak gaz­dasága a 2000-es év első felében további rohamos növekedést pro­dukált, amit a központi bank több­ször is kamatemeléssel próbált fé­kezni. A munkanélküliségi ráta a 30 éves mélypont közelében moz­gott, az infláció ennek ellenére igen alacsony szinten ingadozott. A termelékenység javulása képes volt ellensúlyozni az erősödő dol­lár okozta versenyképesség rom­lást, illetve a bérek emelkedéséből fakadó inflációs nyomást. A rész­vényárfolyamok azonban igazából már nem tudtak tovább emelked­ni, a Dow Jones index számai már az év elején is ,11 000 pont körül mozogtak, az év végén is hasonló volt a helyzet. Az ország telje­sítőképessége határára érkezett, több mint 10 évig tartó fellendülés után következik a lassulás. A ko­rábban robusztus GDP-növekedés a harmadik negyedévben már csak alig 2% fölötti bővülést jelzett. A monetáris politika alakítóitól lazí­tásra kell számítani, hogy elkerül­jék a recesszió kialakulását, ami egyre reálisabb veszélyként jelent­kezik. A gazdaságban zajló folya­matok alól a dollár sem vonhatja ki magát, előbb-utóbb trendforduló­ra kerülhet sor. Erre leginkább az euróval szemben lehet számítani. Az Európai Unióban biztatóak a ki­látások. A gazdasági növekedés 2001-ben előreláthatólag legalább 2,5-3%-os lesz, ami könnyen fe­lülmúlhatja a lassuló amerikai bővülést. Az európai részvények árfolyama valószínűleg emelkedni fog, hasonló reményekkel a New York-i tőzsde nem kecsegtet. A ho­zamok alakulását tekintve is az eu- rónak kedvez a kép, az Egyesült Államokban a kamatok csökkené­se prognosztizálható, Európában viszont szinte biztosra vehető, hogy az irányadó kamatok emel­kedni fognak. 2000-ben a legnagyobb csalódást talán a japán gazdaság okozta. Az év elején még a devizapiacok opti­mizmusa volt jellemző, a hosszú ideig tartó recesszió végét várták. Átmeneti, szerény fellendülésnél többre azonban nem futotta. A kormány gazdaságélénkítő cso­magjai nem érték el a kívánt ha­tást, kézzelfogható javulás nem következett be. Másrészt viszont a költségvetési deficit megugrott, ami hosszabb távon komoly prob­lémát jelenthet. A kamatok szinte a nullával egyenlőek, ezért a köz­ponti banknak arra sincs lehetősé­ge, hogy kamatcsökkentéssel élénkítse a gazdaságot. Erre az egyetlen orvosságot a belföldi ke­reslet felfutása jelenthetné, ennek azonban semmi jele sincs. Emel­lett az egyetlen húzóágazatot az export jelentheti, az év végére azonban itt is visszaesésre került sor. A tőzsde siralmas évet tudhat maga mögött, a Nikkei index az év során 27%-ot vesztett értékéből, ami közvetve élénken tartja az újabb csődhullámtól való félelme­ket. Ezek nem is alaptalanok, hi­szen mindennaposak a cégek fize­tésképtelenségéről érkező hírek. Mindezek alapján a jentől sem várható kirobbanó teljesítmény az új esztendőben. (MH) A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2001. január 1-jén) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap folyószámla CSOB 5,30-5,70 5,706,10 6,406,80 6,607,00 6,807,20 7,107,50 1,50 Bank Austria Creditanstalt 4,95-5,75 4,85-5,70 5,256,10 5,456,30 5,556,40 5,656,50 1,50 Banka Slovakia 6,00 6,206,50 6,306,80 6,707,70 7,008,20 3,50 HypoVereinsbank Slovakia 5,50 5,607,10 5,707,20 5,707,20­5,707,20 1,50 Investicná a rozvojová banka 5,306,30 6,106,80 6,707,50 7,107,80 7,408,10 7,808,50 2,205,20 Istrobanka 5,505,80 6,006,10 6,706,80 7,007,10 7,307,50 7,507,70 3,00 Ludová banka 5,00 5,50 6,00 6,25­6,006,50 2,003,75 Pol'nobanka 5,305,70 5,756,10 6,256,75 6,75-7,25 7,007,50 7,25-7,75 2,754,25 Postová banka 5,50 6,306,80 6,407,40 6,807,80 7,208,20 7,508,50 2,008,50 Prvá komunálna banka 5,00 5,70 6,50 7,00 7,50 7,70 2,003,00 Tatra banka 5,55-6,05 5,95-6,45 6,356,85 6,406,90 6,607,10 2,00 Devin banka 7,007,20 7,407,60 8,008,20 8,308,50 8,809,00 9,309,50 2,005,50 Slovenská sporitel’na 5,15-5,90 5,506,25 6,506,65 6,606,90­6,707,00 3,50 Vseobecná úverová banka 5,75 5,706,20 5,906,90 7,007,20 7,25-7,45 7,507,70 3,204,20 Negyvenezer forint és ötezer cseh korona ÚJ SZÓ-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Prága. A teljes munka­időben foglalkoztatott dolgozók­nak Magyarországon január 1-jé- től nem fizethető 40 ezer forintnál kevesebb havi bér - áll az Orbán- kormány rendeletében, amelynek hatálya valamennyi munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed. A mi­nimális hetibér összege 9 200 fo­rint, a napibéré 1 840, az órabéré pedig 230 forint. Amennyiben tel­jesítménybérezéssel alkalmazzák teljes munkaidőben a munkaválla­lót, akkor havi munkabérének - a tiszta teljesítménybérnek, illetve a garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes összegé­nek - kell elérnie legalább a 40 ezer forintot a teljesítménykövetel­mények 100%-os teljesítése és a teljes munkaidő kitöltése esetén. Amennyiben a teljes munkaidő a napi nyolc óránál rövidebb, akkor a 230 forintos órabértételt arányo­san növelni kell, hogy a havi bére elérje a.40 ezer forintot. Amennyi­ben a teljes napi munkaidő - pél­dául a készenléti munkakörökben - meghaladja a 8 órát, akkor a 230 forintos minimális órabér e szint alá csökkenhet. A gazdasági tárca elemzése szerint a magyar átlag- kereset vásárlóerő-paritáson szá­mítva az uniós átlag körülbelül 30%-át teszi ki. Ugyanakkor a ke­vésbé fejlett EU-országok - mint például Portugália, Görögország - bérszínvonalának körülbelül 50- 60%-át éri el. Ugyancsak vásárló­erő-paritáson számítva a magyar nemzetgazdaság teljesítménye - az egy lakosra jutó GDP - az uniós átlag körülbelül 50%-a. A bérszín­vonalra vonatkozóan az Európai Unió nem ír elő kötelezettségeket a tagállamokra, illetve a csatlakoz­ni kívánó országokra vonatkozó­an. A közösség országaiban vi­szont általános vélekedés, hogy körülbelül az uniós átlag 60-70%- át elérő bérszínvonal szükséges a komolyabb munkaerőpiaci feszült­ségek elkerüléséhez. Csehországban 4500 koronáról 5000 koronára emelték a havi mi­nimálbért - közölte a munkaügyi és népjóléti minisztérium tegnap Prágában. A kötelező levonások után a tiszta havi minimálbér 4184 korona januártól. Ez 414 koroná­val több, mint a jelenlegi létmini­mum. A minimális bruttó órabér ezek után 30 korona, a korábbi 25 korona után. A kormány a mini­málbér emelésével a kormány- program célkitűzéseit teljesíti. Már 2000 júliusában sikerült elér­ni, hogy a minimálbér magasabb legyen a létminimumnál, tehát az embereknek érdemesebb legyen dolgozni, mint szociális segélye­ken tengődni, (ú, MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Pixelpark irodája nálunk Pozsony. A Nex Slovensko szlovák multimédiacég felvá­sárlása révén irodát nyitott Szlovákiában december utolsó napjaiban a Pixelpark. A teljes körű internet alapú szolgálta­tásokat nyújtó vállalkozás ez­zel pár hónapon belül a régió harmadik irodáját nyitotta meg az októberi budapesti, il­letve a törökországi indulás után. A Pixelpark Slovakia Kft. nevű leányvállalat tíz szakem­bert foglalkoztat. A Pixelpark szolgáltatásai között megtalál­ható a stratégiai tanácsadás, a desingtervezés, internetes technológiák integrációja, il­letve e-kereskedelmi, elektro­nikus marketing tanácsadás. Az 1991-ben alapított, berlini székhelyű vállalat világszerte mintegy ezer embert foglal­koztat. (MH) Hollywood újabb rekordéve Los Angeles. A tavalyi ismét rekordév volt Hollywood szá­mára: az amerikaiak 7,7 milli­árd dollárt költöttek el a mozi­pénztárakban 2000-ben. Az év utolsó hétvégéjén má­sodszor is a Tom Hanks fősze­replésével készült Cast Away című film volt a legnézettebb, 31,2 millió dollár mozipénztá­ri bevétellel. Az egész évben elkönyvelt 7,7 milliárd dollá­ros bevétel 2,7%-kal haladja meg az 1999-est. Tavaly már 9. éve növekedtek egyvégté- ben az amerikai mozipénztári bevételek. Ugyanakkor a mo­zik látogatottsága 3%-kal csökkent, ami a jegyárak emel­kedésére utal. (MTI) Járműipari együttműködés Tokió. Az amerikai Exxon-Mo- bil olajtársaság társul a japán Toyota és az amerikai General Motors autógyár együttműkö­déséhez, környezetbarát üzem­anyagcellásjárművek kifejlesz­tésére. A három társaság együtt akarja megalkotni annak a technológiának a szabványát, amely, reményük szerint, tíz éven belül felváltja a belsőégé­sű motorokat. A Toyota és a General Motors már korábban ötéves együttműködési megáll­apodást kötött alternatív üzem­anyagot használó járművek fej­lesztésére. E két cég adja a világ személy- és teherautó termelé­sének 30%-át. Az együttműkö­désben részt vevő vállalatok már 2003-ban be akarják mu­tatni első üzemanyagcellás au­tójukat. (MTI) 5,9%-os növekedés Izraelben Jeruzsálem. Izrael gazdasága 5,9%-kal növekedett 2000-ben. Elemzők korábban 5% körüli értéket jósoltak, a megszállt te­rületeken három hónapja ismét fölerősödött lázadás miatt. A statisztikai hivatal számítása szerint az erőszakcselekmények gazdasági következményei - köztük az építőipar és az ide­genforgalom visszaesése - nél­kül a GDP növekedése 6,5%-os lett volna. Az izraeli gazdaság az előző évben, 1999-ben 2,3%- kal növekedett. A tavalyi adat előzetes, az első tizenegy hónap alapján számították ki. Elemzők szerint a negyedik negyedévi visszaesést lassúbb ütemet jósol idénre: 2001-re 3,5-4%-os nö­vekedést várnak. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. január 3-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,804 Magyar forint (100) 16,544 Angol font 69,086 Német márka 22,397 Cseh korona 1,247 Olasz líra (1000) 22,623 Francia frank 6,678 Osztrák schilling 3,183 Japán jen (100) 40,355 Spanyol peseta (100) 26,327 Kanadai dollár 30,977 Svájci frank 28,760 Lengyel zloty 11,306 USA-dollár 46,376

Next

/
Oldalképek
Tartalom