Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-15 / 11. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 15. Gazdaság és fogyasztók W1 A volt szocialista országok a rendszerváltás utáni eddigi legsikeresebb gazdasági évüket zárhatták tavaly Az IMF az Egyesült Államok idei gazdaságáról Felfelé ívelő pályán vagyunk Összeszerelés a magyar Rába teherautógyárban. Végre térségünkben is felpörgött a termelés. (Fotó: Figyelő) Stabilizálták és a korábban szinte reménytelennek hitt növekedési pályára álh'tották gazdaságukat a volt szocia­lista országok, most viszont nagy részük a lakosság jelentős hányadát sújtó mun­kanélküliséggel nem tud mit kezdeni. Elemzők a tavalyi rekord méretű gazdasági nö­vekedés folytatódására szá­mítanak a térségben. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A volt szocialista országok a rend­szerváltás utáni legjobb gazdasági évüket zárták tavaly. A hazai össz­termék (GDP) növekedése a térség­ben 2000-ben az Európai Újjáépíté­si és Fejlesztési Bank (EBRD) előze­tes becslése szerint megközelítette az 5%-ot, közel a duplája az egy év­vel korábbi bővülésnek, és szinte csoda az évtized első felének mély­repüléséhez képest, amikor öt egy­mást követő esztendőben átlagosan rendre minimum 5%-kal esett visz- sza a gazdaság a több mint két tucat országban. Míg akkoriban külön- külön is szinte mindegyik államban legalább három éven át hanyatlott a gazdaság, tavaly Moldova kivételé­vel becslések szerint valamennyi­ben nőtt. Igaz, az immár döntően „kapitalista” GDP (a magántulajdon aránya Kelet-Közép-Európában im­már 60-80, a Független Államok Közösségében 20-70%) a régióban átlagosan ma is csak 71%-a az 1989-esnek - derül ki az EBRD elemzéséből. A GDP egyébként Ke­let-Közép-Európában és a Baltikum­ban tavaly érte el a tíz évvel ezelőtti szintet, és csak öt országban (Len­gyelországban, Szlovéniában, Szlo­vákiában, Magyarországon és Albá­niában) haladja meg azt. A volt Szovjetunió területén viszont a gaz­daságok teljesítménye kevesebb mint 60%-a az 1989. évinek, Grúzi­ában alig valamivel több a harma­dánál, Moldovában pedig a 30 szá­zaléka alatt van. A 2001. esztendő teljesítménye elemzők szerint meg­közelítheti a 2000-esét, de az nem valószínű, hogy túl is szárnyalja. A prognózisok ugyanis a gazdasági növekedés világméretű lassulásával számolnak. E lanyhulás elsősorban az Egyesült Államokban lesz látvá­nyos, ahol a tavalyra becsült 5,2 szá­zalékos növekedés után az idén 3 százalékra számítanak a szakértők. Hasonlóak a kilátások a kelet-kö- zép-európai országok exportjának felét-háromnegyedét felvevő Euró­pai Unióban (EU), ahol a 2000-re várt 3,4 százalékos gazdasági növe­kedés mérséklődik 3-ra vagy némi­leg az alá. Kelet-Közép-Európában és a Baltikumban ennek ellenére a tavalyi, 4%-osra várt GDP-növeke- désnél valamivel többet, 4,3%-ot jó­sol az előrejelzés átlaga. A térség zászlóshajója egyébként tavaly Oroszország volt a maga 7 százalék körüli gazdasági növekedésével. En­nek zöme kétségtelenül a világpiaci olajárak megugrásából fakad, de a szakértők kedvező strukturális vál­tozásokat is észleltek: 18%-kal emelkedtek a beruházások, az ipa­ron belül elsősorban a fogyasztási cikkek termelése nőtt. Az elemzők bizalmát erősíti a jövő évi orosz költségvetés tervezete is, amely az utóbbi harminc évben a legalacso­nyabb - a GDP 2-2,5 százalékának megfelelő - hiánnyal, a legtöbb elő­rejelzésnél alacsonyabb, hordón­ként mindössze 18-19 dolláros olaj­árral, de még így is 4%-os növeke­déssel számol. A derűs növekedési kilátások az előrejelzések szerint legalább az eddigihez hasonló mér­tékben vonzzák az idén is a térségbe a külföldi működötökét. Kelet-Kö- zép-Európa 23 milliárdra számíthat 2001-ben, akárcsak tavaly - közülük Lengyel-, Cseh- és Magyarország (ebben a sorrendben) a beáramló tőke háromnegyedét szívta föl az utóbbi két évben. A mezőny azon­ban némüeg kiegyenlítődött a ki­lencvenes évek közepéhez képest: 1995-ben, a hazai közművek „kiáru­sításának” csúcsévében, a Kelet-Kö- zép-Európa 14 országába befekte­tett pénzek közel fele (4,4 milliárd dollár) érkezett Magyarországra, 84 százaléka pedig a Cseh- (2,5 milli­árd) és Lengyelországgal (1,1 milli­árd) kiegészült akkori „élbolyba”. Időközben ez utóbbi három ország sorrendje megváltozott - 2001-ben Lengyelországba 10 milliárd, Cse­hországba 3,5 milliárd, Magyaror­szágra talán 1,5 milliárd dollár jut­hat, de a három állam együttes sú­lya is mintegy 75 százalékra csök­kent. Közben a külföldi műkö­dötöké „felfedezte” Szlovákiát (a ta­valyi 700 millió dollár után az idén várhatóan 1,5 milliárdot fektetnek be ott), egyenletes tempóban áram­lik a balti államokba, és megindult az egykori Jugoszlávia szegényebb utódállamaiba, Bosznia-Hercegovi­nába és Macedóniába is. Romániá­ban 2000-ben - a háromévi hanyat­lás után lassan beindult növekedés dacára - az 1997-1999-es évek átla­gának harmadára, 500 millió dol­lárra esett a működőtőke bevitele, és elemzők szerint Ion Iliescu és az általa vezetett Társadalmi Demok­rácia Pártjának győzelme a decem­beri választásokon, no meg a ki­sebbségi kormányzás lehetősége is bizonytalanságban tartja a befekte­tőket. Ha Romániát nem számítjuk, 5-7%-os növekedéssel a balkáni ál­lamok lehetnek az idei év kelet-eu­rópai favoritjai. Igaz, van mit behoz­niuk: gazdasági teljesítményük a fe­le-harmada a 11 évvel ezelőttinek. Jugoszlávia és Bosznia-Hercegovi­na egyelőre inkább az újjáépítéshez beáramló segélyekben, mint a kül­földi működőtökében bízhat. Hor­vátországnak, Bulgáriának és Mace­dóniának viszont jó esélye van az utóbbi eddiginél jóval nagyobb ará­nyú beáramlására, részben a priva­tizáció, részben zöldmezős beruhá­zások révén. A térség országai a je­lek szerint - ha lassan is, de - meg­szabadulhatnak a gazdaság egyik legfőbb nyűgétől, a magas infláció­tól. Az EBRD elemzői szerint az egy­kori Szovjetunión kívüli volt szocia­lista országokban az idén - Románia kivételével - mindenütt egy számje­gyű pénzromlás várható, áüagosan 6,9%, a tavalyi 8,7 után: a balti álla­mokban és Csehországban 2-4, Ma­gyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Bulgáriában 6-9, Romániában 30 százalékos. A FÁK országaiban is lassul a pénzromlás üteme az EBRD-előrejelzés szerint: 23%-ra a tavalyi 29%-ról. Az inflá­ciónál is keményebb diónak tűnik azonban a munkanélküliség, a- melynek rátája a balkáni országok mindegyikében két számjegyű ma­rad, a régi Jugoszlávia területén pe­dig - Szlovénia kivételével - minden negyedik munkaképes lakosra ki­teljed. (A HVG nyomán) Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg, liter, darab) 2 hét Kerület Marha­hátszín Sertéscomb (csont nélkül) Sertés­oldalas Fagyasztott csirke aprólékkal Friss tojás Zacskós félzsíros tej Vaj (250 g) Köménymagos kenyér (1 kgng) Péksütemény (70 g-ig) Kristály­cukor Pozsony 182,00 173,50 104,50 79,00 4,00 16,80 29,00 20,00 1,25 25,00 Nagyszombat 186,09 184,34 92,71 76,42 3,79 14,46 31,33 19,16 1,45 23,25 Trencsén 175,28 175,52 92,44 78,64 4,09 14,73 30,50 17,41 1,37 25,10 Nyitra 191,29 178,36 93,88 75,13 4,03 15,87 31,40 21,34 1,45 23,58 Besztercebánya 194,08 184,53 96,17 72,76 3,67 15,65 29,50 19,80 1,26 22,58 Zsolna 184,20 179,80 93,26 78,90 4,04 16,74 30,68 17,16 1,46 24,06 Kassa 201,57 200,59 100,51 78,10 3,79 15,10 29,14 19,15 1,33 24,30 Eperjes 185,46 180,63 93,94 75,76 3,78 15,56 29,59 19,33 1,51 23,36 Szlovákia 187,50 182,16 95,93 76,84 3,90 15,61 30,14 19,17 1,39 24,15 Literenként akár ötven fillérrel is olcsóbban vásárolhatják a galántai Sárdi-halastó mellett az üzemanyagot Vadonatúj benzinkút KIS PÉTER Galánta. A csökkenő benzinárak mellett jó hír lehet az autósoknak, hogy szaporodik a teljes körű szol­gáltatásokat nyújtó benzinkutak száma. A G-G Company Kft. az 1998-tól üzemelő vízkeleti töltőál­lomás után Galántán, a Pozsonyi út jobb felén is benzinkutat nyitott, ahol áruval bőségesen megrakott polcok és udvarias kiszolgáló sze­mélyzet várja az autósokat. Mivel a benzinkút a Sárdi-halastó közveüen szomszédságában található, így egyértelmű, hogy az üzemeltetők nagy gondot fordítottak a biztonsá­gos üzemmód megteremtésére. Kérdésünkre Gasparovics úr, a társ- tulajdonos elmondta, hogy a legmo­dernebb tisztítóberendezéssel sze­relték fel a kutat, a tavat kezelő ha­lászszövetség a tervek megtekintése után engedélyezte a működést. Az építkezés és az üzemeltetés folya­mán betartották a környezetvédel­mi előírásokat, így a környéken élőknek panaszra nem lesz okuk. A G-G Company a cégek és a nagyobb tételben üzemanyagot vásárló sze­mélyek számára hitelkártyás rend­szert vezetett be, így azok akár 50 fillérrel is olcsóbban tankolhatnak üzemanyagot. A kisebb mennyiség­ben vásárló törzsvevők pedig bónuszkártyát vehetnek, amelyre minden tankolás alkalmával a meg­tankolt mennyiségtől függően 10- től 50 koronáig pénzösszeget írnak jóvá. A kártyán összegyűlt pénzt azután a vásárló bármikor levásá­rolhatja a töltőállomás üzletében. A tó partján épült benzinkút (A szerző felvétele) Visszafogott növekedés MTI-HÍR Tokió. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenleg 2,5%-os gazdasági növekedést valószínűsít az Egye­sült Államoknak 2001-re, a koráb­ban jósolt 3,2% helyett - közölte Horst Köhler, az IMF vezérigazga­tója. Mindnyájunkat meglepett az amerikai gazdaság lassulásának üteme az utóbbi hónapokban. En­nek ellenére, mindent egybevetve, a jelek továbbra is sima földet érés­re vallanak - fűzte hozzá a vezér- igazgató. Köhler igyekezett meg­nyugtatni az ázsiai gazdaságokat: az amerikai gazdaság lassulása szerinte nem fog az 1997-98-as fi­zetési válság megismétlődéséhez vezetni Ázsiában. Az ázsiai gazda­ságok persze meg fogják érezni az amerikai hatást, de nem kell pá­nikba esni, ez inkább alkalom a re­formok felgyorsítására, amelyek az utóbbi pár év nagy fellendülése közben háttérbe szorultak - mondta a vezérigazgató. Úgy vél­te, hogy a nagy növekedési ütemek Hongkongban, Dél-Koreában kö­zel kétszámjegyűek vagy ahhoz közeliek nem tarthatók, idén 4-6% körüli GDP-bővülések várhatók. Receszió nem várható, inkább csak normalizáció lesz. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Yahoo! tőzsdei lejtmenete San Francisco. Eddigi gyorsüte­mű, 88%-ot elérő bevételnö­vekedése helyett ennek ötödére sem számít a vüág legnyeresége­sebb internetes társaságának mondott amerikai Yahoo. Első­sorban az internetes hirdetések világméretű visszaesése okán ad­ja igen borúlátó prognózisát. Ta­valyi tiszta bevételei 1,1 milliárd dollárt értek el, az ideiek legfel­jebb 1,3 milliárdot. A reklámok­ból származó bevételek az év to­vábbi részében a Yahoo szerint csökkenni fognak. (MTI) Több támogatás Kelet-Európának Budapest. A francia kormány idén 113 millió frankot (17,23 millió euró) fordít a közép-kelet- európai országok különféle fej­lesztési programjainak támoga­tására. Áz összeg 13%-kal halad­ja meg a tavalyi keretet. Tavaly a francia kormány olyan progra­mokat támogatott, mint például cseh bírák képzése Franciaor­szágban, állatorvos-képzés Ro­mániában és Lengyelországban, a Tisza ciánszennyeződésének megszüntetése, továbbá tol­mács- és fordítóképzést Magya­rországon, Lengyelországban és Szlovákiában, különös tekintet­tel az EU-csatlakozásra. (MTI) A Ford 5 milliárdos célkitűzése Detroit. Ötmilliárd dolláros be­vételnövelést tűzött célként ma­ga elé erre az évre a világ máso­dik legnagyobb autógyártója, az amerikai Ford. Költségeit vi­szont egymüliárd dollárral sze­remé mérsékelni az idén, azaz kiadásait 8 milliárd dolláron vagy az alatt tartani. A Ford az amerikai autópiac tavalyi jó fej­lődéséből nem vette ki részét, hiszen a Land Rover és a Volvo márka máskülönben rekordot hozó eladásai nélkül kevesebb autót értékesített, mint 1999- ben. (MTI) Összeolvad az AOL és a TimeWarner Washington. Az amerikai Szö­vetségi Kommunikációs Bizott­ság (FCC), mint illetékes fel­ügyeleti szerv feltételesen jóvá­hagyta az America Online (AOL) internetszolgáltató és a Time­Warner médiabirodalom össze­olvadását, amivel megnyitotta az utat a világ legnagyobb mé­diakonglomerátumának létrejöt­te előtt. Az összeolvadás úgy tör­ténik meg, hogy a 29 millió internet-előfizetővel rendelkező AOL 106,2 milliárd(l) dohárért megveszi a Time-Warnert, és így ellenőrzése alá kerül az Egyesült Államok 2. legnagyobb kábelhá­lózata, a CNN hírtelevízió, olyan hatalmas példányszámú lapok kiadása, mint a Sports Illustra­ted vagy a People. (MTI) Lassult a cseh ipar növekedése Prága. Csehországban az ipari termelés novemberben 4,3%- kal nőtt tavaly novemberhez ké­pest, visszaesve az októberi 9%- os tizenkét havi ütemről. Elem­zők 5 százalékos bővülést vár­tak novemberről, de a kisebb adatot is a fenntartható növeke­dés jeleként értékelték. (MTI) Autópályadíjak Ausztriában Bécs. Az osztrák autópályák építését és fenntartását finanszí­rozó társaság szerint legalább 2003 nyaráig, de inkább 2004 elejéig elhúzódik a megtett kilo­méterek utáni autópályadíj be­vezetése a teherautók számára. Bernhard Engleder, a társaság elnöke szerint a tervezett 2002 nyári időpont helyett azért kell tovább várni a díj bevezetésére, mert tavaly novemberben az il­letékes minisztérium a korábbi tervekkel ellentétben a teljesen elektronikus rendszer bevezeté­se mellett döntött. (MTI) A DaimlerChrysler nincs válságban Frankfurt. A DaimlerChrysler német-amerikai autókonszem, pénzügyi vezetőjének nyilatko­zata szerint, nincs pénzügyi vál­ságban. Manfred Gentz cáfolta a válságról szóló piaci híreszte­léseket, és éppen ellenkezőleg, úgy vélte, hogy a cégnek jelen­tős pénzügyi játéktere van. Az autógyártó az előzetes adatok szerint tavaly december végén 12 milliárd euró bruttó likvidi­tással rendelkezett. A pénzügyi vezetés ugyanakkor elismerte, hogy a bruttó likviditás 2000 folyamán 16,9 milliárdról csök­kent 12 milliárd euróra. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. január 15-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,664 Magyar forint (100) 16,471 Angol font 68,458 Német márka 22,325 Cseh korona 1,234 Olasz líra (1000) 22,551 Francia frank 6,657 Osztrák schilling 3,173 Japán jen (100) 39,016 Spanyol peseta (100) 26,243 Kanadai dollár 30,719 Svájci frank 28,393 Lengyel zloty 11,155 USA-dollár 45,897

Next

/
Oldalképek
Tartalom