Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-11 / 8. szám, csütörtök
19 ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 11. TÉMA: A KLÓNOZÁS Világszerte hatalmas vitát váltott ki az embrióklónozás problémaköre, amely sokak szerint ideológiai és vallási háborút robbanthat ki Emberi őssejtek előállítására Elkerülhetetlen az emberi klónozás? Illusztrációs felvétel Röviddel azután, hogy a brit kormány úgy döntött, gyógyítás céljára engedélyezi a 14 napnál fiatalabb emberi embrió klónozását, brit tudósok kijelentették: elkerülhetetlen lesz a jövőben egy klónozott baba megszületése, bármennyire is ellenzi a közvélemény a gondolatot. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS A The Independent című brit napilap 32 neves brit tudós - köztük Lord Winston, a lombikbébiprogram egyik úttörője és Richard Gardner, a Királyi Tudományos Társaság klónozási bizottságának vezetője - körében végzett felmérést a klónozás kérdéseiről. Többségük úgy vélekedett, hogy a szaporodási célú klónozást - amikor klónozás útján előállított emberi embriót ültetnek be az anyaméhbe - húsz éven belül megpróbálják a tudósok végrehajtani, ha a technikai kérdéseket és a biztonsági problémákat megoldották. A tudósok szerint amennyiben sikeresen alkalmazható a gyógyítás, elsősorban szervátültetések céljából engedélyezendő embriólan Wilmut, az első klónozott bárány atyja védelmébe vette a szerv- átültetések céljából végrehajtott emberi embrióklónozást. klónozás, az el fog vezetni a szaporodás céljából végrehajtandó klónozás tilalmának újragondolásához - és esetleges feloldásához. Nagy-Britanniában a közvélemény nagy része - különösen vallási és életpárti csoportok, szervezetek - hevesen ellenzik a kormány azon elképzelését, hogy lazít a jelenlegi jogszabályokon, és gyógyítás céljára szabad utat ad az emberi embrió klónozásának. Az új törvény továbbra is tiltja a szaporodási célú klónozási kísérleteket, ellenzői azonban úgy vélik, a liberalizálás könnyen elvezethet az „embermásolatok” készítéséhez. Az embrióklónozás célja nem az, hogy emberi másolatokat hozzanak létre. A liberális brit napilap által megkérdezett tudósok egy kicsiny része úgy vélte, hogy a szaporodási célú klónozás „igazolható”, leginkább akkor, amikor ez az egyetlen lehetőség arra, hogy egy házaspárnak gyermeke szülessen. Egyes tudósok úgy vélik, ha megfelelő módon megmagyarázzák az emberi klónozás problémáját, az bizonyos mértékben elfogadhatóvá tehető a közvélemény számára. lan Wilmut, az első klónozott bárány, Dolly tudományos atyja is állást foglalt az „ügyben” - védelmébe vette a szervátültetések céljából végrehajtott emberi embrióklónozást. „Az emberi embriók sejtjeinek felhasználása szükséges a kutatás szempontjából, és hatalmas lehetőségekkel kecsegtet olyan betegségek gyógyításában, mint a cukorbetegség, a szívinfarktus, a májzsugorodás, vagy a Par- kinson-kór” - hangsúlyozta a skót professzor .„Az embrió magában hordozza az emberi lét lehetőségét, de nem önálló személyiség: még nem alakult ki benne a differenciált idegrendszer, a- mely másoktól megkülönbözteti őt. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az embrió sejtjei felhasználhatók bizonyos betegségek gyógyításában” - mondta a profesz- szor egy orvoskonferencián. Egy nappal korábban, ugyanezen a tanácskozáson II. János Pál pápa elítélte ezt az eljárást, erkölcsileg elfogadhatatlannak minősítve az emberi klónozást. A nagy tekintélyű tudós így reagált a pápa szavaira: az embrióklónozás célja nem az, hogy „emberi másolatokat hozzanak létre”, és a szakértők teljes mértékben egyetértenek a szentatyával abban, hogy meg kell őrizni minden emberi lény személyiségét. Nemcsak Nagy-Britanniában és Olaszországban, hanem szinte világszerte hatalmas vitát váltott ki az embrióklónozás problémaköre. Ennek apropóján foglalkozott behatóan a témával a Corriere della Sera című lap. Egyebek közt több olyan szervezet véleményét is kikérte, amelyek a beteg jogainak védelmével foglalkoznak. Teresa Petrangolini, a betegek jogaival foglalkozó bíróság titkára szerint a tudományos kutatásba szenvedőket kell hogy szolgálja. „Az embrióklónozás esetében azonban ideológiai és vallási háborúba keveredünk. Felháborító, hogy egyes politikusok ezt a vitát is arra használják fel, hogy a következő választásra maguk mellé állítsák a katolikusokat.” Gianni Pezzoli, a milánói Parkinson Intézet vezetője az üggyel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az emberi klónozást a betegek érdekében tudományos szempontból kell megközelíteni. Az Európai Bizottság a gyógyító célú klónozással kapcsolatos vita folytatása mellett foglalt állást, s úgy vélekedett, hogy az EU végrehajtó szerve is hozzájárulhat a nyílt véleménycseréhez. Romano Prodi, a bizottság elnöke szerint a klónozás etikai vonatkozásaival kapcsolatos viták során az EU-ban is különféle vélemények jutottak kifejezésre, s ezt a sokféleséget tiszteletben kell tartani. A bizottság célja e tekintetben az, hogy a tudomány és a technológia fejlődésének eredményeit összekapcsolja az európai polgárok által közösen vallott értékek védelmével és megerősítésével. Az Európai Unió alapszerződései a tagállamok hatáskörébe utalják az etikai kérdésekkel kapcsolatos jogi szabályozás felelősségét. Az unió ugyanakkor még 1998-ban kiadott egy irányelvet a biotechnológiai találmányok szabadal- maztathatóságáról, szabályozva azokat a feltételeket, amelyek mellett biológiai eredetű anyagok felhasználásán alapuló találmányok szabadalmi oltalmat kaphatnak. Az első klónozott embriók A biotechnológia történetébe alighanem vízválasztóként kerül majd be az első emberi embrió klónozása, amely még 1998 novemberében történt, ám az akkori szűkszavú bejelentésnél részletesebb beszámolót csak sokkal később hoztak nyilvánosságra. A massachusettsi Advanced Cell Technology (ACT) biotechnológiai cég kutatói egy tehén petesejtjének eltávolított magja helyébe ültettek be emberi DNS-t, és az így létrejött sejtet 12 napig hagyták osztódni. A kutatók az eljárást emberi őssejtek előállítására fejlesztették ki: azt remélik, hogy ezekből az embrionális fejlődés kezdetén levő, még differenciálatlan sejtekből a továbbiakban különféle emberi szövetek nö- veszthetők transzplantációs célokra. Ezzel szerintük egy csapásra két, a szervátültetések előtt tornyosuló akadály is leküzdhető: az emberi szervezetben az idegen szövetekkel szemben fellépő kilökődési reakciók, és a beültetésre alkalmas szervek és szövetek hiánya. A szakértők szerint az őssejtekből tenyészthető szövetek (majd szervek) lehetséges klinikai alkalmazásainak köre a Parkinson- kórtól a cukorbetegségen át a különféle szerv- és szövetcserékig szinte mindent magában foglal. Az ATC kutatói egyben hangsúlyozták: nem áll szándékukban emberek klónozása, a kutatás kizárólag őssejtek tenyésztésére, majd ezekből különféle emberi szövetek „termelésére” korlátozódik. Az ACT kutatói egy felnőtt férfi testi (bőr) sejtjéből kivont örökletes információt jutattak be egy tehén petesejtjének eltávolított magja helyére, majd megfelelő biológiai táptalajon megindították a sejt osztódását, amelynek eredményeként embrionális emberi őssejtek jöttek létre. Az embrió fejlődését a tizenkettedik napon megszakították. Számos szakértő szerint ugyanis az „emberi lét” a normális terhesség 14. napja táján kezdődik, amikor a megtermékenyített petesej beágyazódik a méhfalba. (ÉT) Beláthatatlan következmények Ma még beláthatatlan etikai, társadalmi, egészségügyi és jogi következményei lehetnek az embrióklónozásnak. A tudósok, kutatók szerint azonban a köz véleménye a következő 10-20 évben ugyanolyan mértékben meg fog változni erről a bonyolult problémáról, ahogy az elmúlt 20 évben megváltozott a szaporodással kapcsolatos tudományok, a mesterséges megtermékenyítés kérdésében. A kutatók véleménye szerint túlságosan gyorsan öregszik a világszerte ismert első klónozott birka Dolly egy birka, báránynak öltözve SCIENTIFIC AMERICAN A világszerte ismert klónozott birka érzékenyebb a betegségekre és valószínű, hogy nem éri meg az öregkort. Skót tudósok szerint ennek oka az lehet, hogy génjei egy 6 éves fajtársából származnak. Egyelőre nincs ugyan egyértelmű bizonyíték arra, hogy Dolly idő előtt fog elhalálozni, mégis aggasztó jelek mutatkoznak a híres klónozott birka kromoszómáinak vizsgálatai során. A kromoszómák végein ún. telo- mérák találhatók, amelyek egyfajta védőszerepet látnak el, s meghatározzák a sejtek öregedésének ütemét. Érzékenyebb a betegségekre és valószínű, hogy nem éri meg az öregkort. Egy adott sejtvonal élete során a sorozatos osztódások miatt e telomérák folyamatosan rövidülnek. Ha végleg elkopnak, akkor ez jelzés az adott sejtek számára, hogy „öngyilkosságot” kövessenek el, vagyis bekövetkezik a programozott sejthalál. Dolly esetében a telomérák máris sokkal rövidebbek, mint azt az állat 3 éves kora indokolná (egy átlagos birka 10-13 évig él). A bejelentés által kiváltott legtalálóbb reakció a következő volt: Dolly egy birka, báránynak öltözve. A biológusok egyébként előre megjósolták a klónozás ilyen jellegű következményeit. A kiónok esetében valószínűleg nagyobb a kóros sejtosztódás, a rák kockázata is, amely akkor következik be, ha a sejtek elvesztik önpusztító képességüket, s vég nélküli osztódásba kezdenek. Mindezek ellenére Dolly egyelőre teljesen egészséges, s az utóbbi két évben utódokat is szült. Dolly 1997-ben lett a világ leghíresebb állata, hiszen ő volt az első, viszonylag fejlett fajba tartozó egyed, amely klónozással készült. Persze még lényegesebb, hogy a klónozáshoz felhasznált genetikai anyagot egy teljesen kifejlett és differenciálódott testi sejtből nyerték ki, egészen pontosan egy másik birka tőgyéből. Embrionális sejtekből ugyanis már korábban is sikerült ldónokat létrehozni (majmok esetében is), ezek genetikai anyaga azonban még igen rugalmasan változhat. A szenzáció Dolly esetében az volt, hogy egy sejt genetikai óráját sikerült „lenullázni”, s a kromoszómákat egy saját genetikai anyagától megfosztott petesejtbe beültetve újraindítani az egész egyedfejlődést. A genetikai vizsgálatok tovább folynak Dolly utódai, az 1998- ban született Bonnie, illetve a nemrég világra jött három bárány esetében is. Bonnie tesztjei eddig nem mutatnak rendellenes telo- mérarövidüléseket, de ő természetes úton fogant, s génjeinek fele apjától származik. Az eredmények megerősítik a genetikusok azon véleményét, mely szerint nem lehetne „sorozatban” kiónokat gyártani anélkül, hogy időnként ne használnának frissítésként természetes eredetű genetikai anyagot. A kiónok egymásból való származtatásakor a genetikai anyag leromlása ahhoz lenne hasonló, mint amikor egy eredeti kép másolatáról újabb másolatot készítünk, és így tovább. A kutatók szerint azonban semmi ok nincs arra, hogy a jövőbeli klónozások során ilyen elvet kövessünk. Dolly 1997-ben lett a világ leghíresebb állata. Ő volt az első, viszonylag fejlett fajba tartozó egyed, amely klónozással készült. NÉHÁNY SORBAN Britney, a genetikailag módosított tyúk Az edinburgh-i Roslin intézet tudósai „megalkották” a genetikailag módosított tyúkot, melynek „fehéijedús” tojásai segítséget nyújthatnak rákellenes gyógyszerek előállításához. Az intézet szakembereinek a Virágén amerikai biotechnológiai társaság kutatóival együtt a tyúk génállományának módosításával sikerült egy élő gyógyszergyárat létrehozniuk. A tudósok azt remélik, hogy felgyorsíthatják a hatékony és olcsón előállítható gyógyszerek kutatását a különféle daganatok, köztük a bőr-, a méh- és a mellrák gyógyítására. Britney tojásának fehéijéje olyan különlegesen előállított proteint tartalmaz, amely a 2 éven belül piacra dobható gyógyszerek alapjául szolgálhat. (PAN) „Férfipetesejtek" hozhatók létre Calum MacKellar, az Edinburgh i Egyetem biokémiatanára szerint a klónozás terén végzett kutatások elvezethetnek ahhoz a technológiához, mely lehetővé teszi, hogy férfi pároknak saját génjeikből gyerekük szülessen. MacKellar szerint a Dolly bárányt létrehozó klónozási eljárással - amikor egy sejtmag nélküli sejtbe egy másik sejt magját ültetik be - ún. „férfipetesejtek” hozhatók létre, melyeket a férfi partner spermáival meg lehet termékenyíteni. A férfipetesejt létrehozása oly módon történik, hogy laboratóriumi körülmények között egy donor petesejtmagját kivonják, s helyére egy sperma sejtmagját „ültetik be”. Az új petesejtnek akkor már férfi öröldtő anyaga lesz, és lombikban megtermékenyíthető, a magzat a férfi pár mindkét tagjának örökítő anyagával rendelkezik. A magzat kihordásához béranya kell. (MTI) Klónozzunk dinoszauruszt! A dinoszauruszok valójában nem haltak ki: génjeik a dinoszauruszokkal közeli rokonságban lévő madarakban tovább élnek-vettette fel az amerikai lap. Ugorjunk néhány évtizedet előre az időben! Tegyük fel, egy csoport számítógépőrült úgy dönt, klónoznak egy dinót. Madárgéneket összevetve meghatározzák az „általános madár” géntérképét. Ezután pszeudogéneket (ősrégi gének másolatait) oltanak bele a géntérképbe, génmanipulációval a toliakért felelős gének helyére a hüllőbőrgéneket rakják, a csőr helyére fogakat, lekicsinyítik a szárnyakat, a testméretet megsokszorozzák. Rövidesen megvan a receptjük egy hatalmas hüllőszerű állatra. Hőseink ilyen módon számítógépek segítségével meghatározták egy dinoszaurusz DNS-recept- jét. Sok tudós szerint sikerülhet nekik a receptből egy valódi állat létrehozása is klónozás útján. (Newsweek)
