Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-11 / 8. szám, csütörtök

Régióink ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 11. LEPOROLT HÍRMORZSÁK Válogatás a rozsnyói Sajó Vidék vegyes tartalmú társadalmi, közművelődési, szépirodalmi hetilap 1901. január 3-án és 10- én megjelent számaiból Igazságügyminiszteri látogatás Dr. Plósz Sándor m. kir. igazságügyminiszter tudvalevőleg család­jával együtt a múlt nyáron Dobsinát és a dobsinai jégbarlangot meglátogatta, mely alkalommal a városnak vendégei voltak. Ezt a szives vendéglátást ó excellenciája f. é. november hó 19-én egy igen lekötelező levélben megköszönte s a helybeli szegények javára 200 koronát küldött, mely összeg a karácsonyi ünnepek alkalmá­ból 97 helybeli szegény özvegy és árvának a polgármester által ki­osztatott. Nagy volt az öröm és hálálkodás, sok keserű könyet törül ő excellentiája kegyes adománya a helybeli szegények arcáról. Ezen nemes tényét a város közönsége illő módon megköszönte. Az a népszámlálás Nagy paksamétával kezükben jártak házról-házra a népszámláló biztosok. Kérdezősködtek a cselédtől, a gyermekektől a gazda hon­léte felől, majd nagy ügygyel-bajjal bejutottak a szobába, a hol az el­ső pillanatra számtalan helyen - különösen a falukon - végrehajtó­nak, vagy valami könyöradomány gyűjtőnek nézték őket. A falusi, de még a városi néposztály is, nem tudott belenyugodni abba, hogy miért akarták az urak mindenáron tudni, hogy ő hány éves, mikor született, vagy hogy a házának a tetőzete zsindelyes-e vagy szal­más? A gyerekekről nagy szeretettel beszéltek. Sok helyen elmond­ta az anyjuk, hogy mikor jött a babának az első foga, mikor kezdett eljárni, meg más hasonló érdekes dolgokkal mulattatták a biztoso­kat, pedig azoknak elég dolgot adott a számlálólapon lévő rovatok kitöltése. - A földbirtokot roppant szerették letagadni. - Nincsen nekem kérem semmim, olyan vagyok mint a templom egere! Tetszik tudni - tavalyt házasítottam ki a legnagyobb lányom, oszt' az elvit­te minden pénzecskémet, még az a kis kenderföld is utánnament, a mit az édes anyámtól jussoltam. Isten nyugosztalja szegényt! (Már t.i. az édes anyját.) így és hasonlóképpen folyt le a népszámlálás igen sok helyen! No de mégis csak túlestünk ezen is valahogy. Ropog a hó, hideg van Falb jóslata ugyancsak csütörtököt mondott. Azt jósolta a jámbor né­met tudós, hogy január elején lucskos, esős időjárás lesz. Lett helyette olyan zimankós, fagyasztó hideg, hogy még a szemek is könnyeznek ele. Vizeink befagytak, az a kevés hó pedig, a mit szintén az uj év ho­zott, ugyancsak csikorog a lábunk alatt. Beállott a tartós, erős hideg. Újkori pátriárka Nevezetes embere hunyt el a múlt héten Kecső községnek. A 83 éves Juhász Lőrincz András volt ez, a ki ama biztos reményben hajthatta örökálomra ősz fejét, hogy családja Jakób pátriárka példája szerint az isteni áldás következtében elszaporodván: Kecső községben belát- hatadan időre meg van állapítva, a mennyiben 8 élő gyermeke, 58 unokája, 37 dédunokája és azonkívül a község családjainak tagjai kö­zül több mint 320-an a szeretett rokont siratták az elhunytban. Az el­költözött pedig összes családtagjainak és rokonainak, élő krónikás­ként pontosan tudta születési évét. Imi olvasni nem tudott, de emlé­kező tehetsége bámulatos volt. A községi közgyűléseken mindig mint első rendű tekintély szerepelt s ott fejből a község összes szám­adásait mindenkor a legpontosabban tudta és ellenőrizte. Tekintélye általánosságban nagy volt a községben. A legrakoncátlanabb legény is csak tisztelettel, megadással fogadta, ha,.András bácsi” valamiért, főleg a káromkodásért egyiket, vagy másikat sajátkezüleg meg­fenyítette. Ezt még néhány nappal halála előtt is megcselekedte az öreg. Temetésén, hol az egész község megjelent, meghatóan nyilat­kozott meg az a szeretet és tisztelet, melylyel az elhunyt iránt a nagy­számú rokonság, a család tagjai és az egész község lakossága viselte­tett. A temetőbe vezető hosszú utón fiai, unokái és dédunokái - a kik már szép szál legények - vitték felváltva a koporsót, melyet sirva-riva követték nyomon a nagyszámú gyászolók. Juhász Lőrincz András jámborul élt, derék tagja volt a községnek; csöndes halál szólította őt el az élők sorából, a hol jó példája, vallásossága még sokáig fog a község emlékezetében élni. Nyugodjék békével! A Rozsnyói Állami Levéltár forrásaibólválogatta és a képesla­pokat reprodukálta Kmotrik Péter. A kiállítók elégedetten tapasztalták, hogy tart az érdeklődés a vadászat, a vadvédelem és a vadászati kultúra iránt Vadászatról képekben MOTESIKY ÁRPÁD em tudom mikor és hol rendeztek elő­ször nemzetközi va­dászati kiállítást, de a Bécsben 1910-ben megtartott vadász­kiállítás mindenképpen szenzáci­ós, sokrétű és jól megrendezett lehetett. Erre abból következtet­hetünk, hogy még évtizedek múl­tán is cikkeztek, méltatták a kiál­lítás jelentőségét. De manapság is visszatérő téma a bécsi kiállí­tás. A minap például Stróbl Ala­jos kistapolcsányi szobraival fog­lalkoztam és kiderült, hogy a medveszobor a bécsi kiállításon került először bemutatóra, majd az Andrássyak betléri kastélyá­nak udvarán állott, s csak azután került Kistapolcsányba. Szlovákiában először 1926-ban Poprádon rendeztek vadászati ki­állítást, amelynek megszervezé­sében és megrendezésben, bele­értve a kiállított tárgyak és trófe­ák elhelyezését, rendkívül fontos szerepe volt Jurán Vidornak, a kor nagytudású szlovenszkóí ma­gyar vadászának. Aztán már csak a háború után 1958-ban került sor Szlovákiában vadászati kiállításra Pozsonyban, ahol nemcsak trófeákat mutattak be, hanem nagyon fontos szere­pet kapott a vadgazdálkodás, vadvédelem és a természetvéde­lemjelentősége is. Több mint há­rom évtized elteltével, 1990 nya­rán ismét Szlovákiában rendez­tek vadászati kiállítást, Nyitrát jelölték ki színhelyéül. Akkor még csehszlovákiai rendezvény­ről volt szó, de nemzetközi rész­vétellel. Újabb fejezet nyílott 1995-ben, amikor Szlovákia ön­állóan rendezhette meg Nyitrán a kiállítását. Egy picit szerényeb­ben, de jól sikerült ez a vadászati kiállítás is. Szlovákia vadászatának 80 éves évfordulója ebben az évben ked­vező alkalom volt a vadászati ki­állítás megrendezésére. Nyitrán a vadászati kiállításon nemcsak az első hétvégén jelent meg na­gyobb számú közönség, hanem egész héten át voltak bőven láto­gatói. A kiállítók elégedetten ta­pasztalták, hogy tart az érdeklő­dés a vadászat, a vadvédelem és a vadászati kultúra iránt. A szlovákiai magyar vadászok kü­lönösen a magyarországi kiállítá­si részleg előtt idéztek, beszélget­tek a kiállítókkal és lapozgatták a A muflont is idegennek tartják könyveket, a Nimród vadászújság példányait, valamint a prospek­tusokat, s egyéb tájékoztatással kapcsolatos anyagokat. Szlovákia vadállománya gazdag és sokrétű. Erdeinkben, hegyes vidékeken - de már a rónákon is - jól szaporodik a szarvas, a dám, a muflon, az őz és a vaddisznó is. Az apróvadas területeken általá­ban elégedettek a fácánállo- mánnyal. A nyúlállomány szapo­rulata bíztató. Van még itt egy vadfaj, mégpedig a hattyú, amely néhány évtized alatt kezdi otthon érezni magát vi­zeinken, folyóinkon és halastava­inkon. Úgyszólván semmit, vagy csak annyit tudunk róla, amit álta­lában az ismertetők nyújtanak. Például: „A bütykös hattyú (Cygnus olor) térhódítása viszont nem gazdasági, hanem természet- védelmi érdekeket veszélyeztet. A hattyú ugyanis kiszorítja élőhe­lyükről a korábban ott élő, kisebb testű vízimadarakat:” A hattyúkról nem esett szó Nyitrán, pedig nem ártana végre Medve, zerge és hiúz (A szerző felvételei) alaposabban megbeszélni. Gazdag évet zárt az SZMPSZ Losonci TV Partnerkapcsolatok FARKAS OTTÓ A ránylag gazdag az a 1 millenniumi rendez­vénysorozat, ame­lyet a Szlovákiai Ma- wmmmmm gyár Pedagógusok Szövetsége Losonci Területi Választmánya támogatá­sával az iskolák m alapszerveze­tei végeztek. Főleg március bő­velkedett rendezvényekben: ak­kor zajlott A magyar nyelv és iro­dalom hete, a Millenniumi Ki­sebbségi Napok, akkor látogatott a régióba a Debreceni Főnix Színjátszócsoport, a Salgótarjáni Pódium Stúdió, Agócs Gergely néprajzkutató. A polgármesterek kupájának teremfoci tornáján négy csapat vett részt, az élen a magyarországi Karancslapujtői Általános Iskola végzett. Április­ban Fülek és Salgótarján adott otthont a szlovákiai magyar kö­zépiskolák országos számítás- technikai versenyének, az INFO- PROG 2000-nek, amelybe tizen­nyolc hazai és két magyarországi középiskola összesen 82 diákja kapcsolódott bele. Hallottad -e hírét címmel az idén indult útjára Füleken egy népdalverseny az alapiskolások tanulói részére, amelyen határon túli versenyzők is indultak. A májusi füleki mate­matikai verseny kérdéseit a Sal­gótarjáni Pedagógiai Intézet munkatársai állították össze... A rendezvények listája természete­sen nem teljes, de a felsoroltak­ból is kitűnik, sok működő kap­Működő kapcsolat van a Losonci járás peda­gógusai és magyaror­szági kollégáik között. csolat van a Losonci járás peda­gógusai és a magyarországi kollé­gáik között. Fehér Eleonóra, az SZMPSZ Losonci TV elnöke tájé­koztatásunkra elmondta, nem vé­letlen, hiszen egyre több iskola talál partnerkapcsolatot Magya­rországon. A Losonci járásban je­lenleg négy alapiskola és a füleki gimnázium tart fenn baráti kap­csolatot az anyaországgal sót né­melyik több iskolával is. ÚTON - ÚTFÉLEN Négy éve a Nagykürtösi Városi hivatal beleegyezését adta környezet- barát játszóterek létesítésére a lakótelepeken. Az egyesével száznyolcvan ezer korona beruházást igénylő tereknek a gyerekeknél jobban csak a vandálok örültek, mint ahogy azt a felvétel is mutatja. Mára a környezetbarát játszóterekből csak romhalmaz lett, a gyerekek legnagyobb bánatára. (Bodzsár Gyula feévételei) A mellékletet szerkesztette: Fábián Éva Levélcím: Régióink, Vox Nova Rt., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/58238310

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom