Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-10 / 7. szám, szerda

14

Kultúra - oktatás

ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 10.

A Böngésző nyertesei

A Vasárnap 1. számában feltett kérdésre összesen 527 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát özv. Kovács Erzsébet szádalmási, Magyar Barnabás várgedei és Bohuniczky Kreszcencia zselízi olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 2007 esztendeje.

Párizsban tárgyal a kulturális miniszter

Pozsony. Január 14-én és 15-én Párizsba látogat Milan Knazko kulturális miniszter. Hivatalos útjára elkíséri Tibor Trgina, a pozsonyi Egyetemi Könyvtár főigazgatója is. A francia fővárosban Raphael Alomarral, az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának vezetőjével az Egyetemi Könyvtár felújítására nyújtandó hitelről tárgyalnak. Az idén kezdődő felújítási munkák a tervek szerint 2003- ban fejeződnek be. Az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától igényelt hitel összege 137,150 millió korona, (me)

SZMPSZ-F ELHÍVÁS

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2000 decemberében kérdőívet küldött a magyar alap- és középiskolák magyar szakos tanárai számára. Mivel postázási nehézségek merültek fel, a megadott beküldési határidő (2000. december 22.) túlságosan rövid időt hagyott a kérdőív feldolgozására.

Kérjük a kollégákat, amennyiben még nem sikerült elküldeniük a kitöltött kérdőívet, juttassák el a benne megadott címre 2001. január 19-ig.

Köszönjük megértésüket és együttműködésüket.

SZÍNHÁZ

__________________POZSONY__________________

SZ

LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Tosca 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A windsori víg nők 19 KIS SZÍNPAD: Az oroszlán télen 19

KASSA

THÁLIA SZÍNHÁZ: Káin és Ábel 19

KOMÁROM

JÓKAI SZÍNHÁZ: A kölyök 10.30

NYITRA

ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Csipkerózsika 105 MOZI POZSONY

HVIEZDA: Az utálatos após (amerikai) 15.45, 18, 20.30 OBZOR: Árnyék nélkül (amerikai) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: A kupa (bhutáni-ausztrál) 15.30, 17.30, 20 YMCA: A hatodik nap (amerikai) 15.30, 18, 20.30 MÚZEUM: Tűzijáték (japán) 19 CHARLIE CENTRUM: A Grincs (amerikai) 17 Alvin Straight története (amerikai) 18.30, 20.30 Temetetlen múlt (amerikai) 17.15 Megszállottság (francia) 21 Űrcowboyok (amerikai) 19 Tájkép (szlovák) 18 A nagy zabálás (francia) 20

KASSA

CAPITOL: Acid House (amerikai) 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Az utálatos após (amerikai) 16, 18, 20 IMPULZ: Múmia (amerikai) 16.15, 19.15 DRUZBA: Halálsoron (amerikai) 16.15, 19.30 TATRA: Frekvencia (amerikai) 15.30,17.45, 20

DÉL-SZLOVÁKIA

DUNASZERDAHELY - LUX: A sejt (am.) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: U-571 (am.) 16.30, 19 LÉVA - JUNIOR: Cool túra (am.) 16.30,19 GALÁNTA - VMK: Temetetlen múlt (am.) 17.30, 20

Szlovákiai bemutatója február 23-án lesz az Új Színpadon

Új musical: Hamlet

TA SR-HÍR

Pozsony. Február 23-án mutatják be az Új Színpadon a Shakespeare Hamletje alapján készült azonos című új cseh musicalt, amelynek zenéjét a népszerű cseh énekes, Janek LedeckÉ szerezte. A címszerepben Martin Kaprálik mutatkozik be, Gertrudot Zdena Studen- ková, Sisa Sklovska és Jarmila

Hittnerová énekli, Oféliát Martina Ostatníková, Lucia Soralová és Miroslava Partlová alakítja. A további szerepekben szintén ismert szlovák énekesek, színészek, valamint az eredeti változatban szereplő cseh vendégművészek lépnek színpadra. Csehországban a másfél évvel ezelőtti premier óta idáig 270 alkalommal mutatták be a musicalt.

Zdena Studenková (képünkön az előadásban szintén fellépő Peter Lipával) Prága után Pozsonyban is elénekelheti Gertrud szerepét. (TA SR-feivétel)

A végleges formának a szakemberek észrevételeire támaszkodó lehető legnagyobb figyelmet kell szentelnünk

Az érettségi vizsgák új koncepciójának buktatóiról

A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma a közelmúltban hozta nyilvánosságra, és bocsátotta általános vitára az érettségi vizsgák új koncepciójának tervezetét.

SÁGI TÓTH TIBOR

Az érettségi vizsgák régi rangjának visszaállítását igénylő bírálatok elsősorban az érettségi vizsgák követelményeinek módosítását, színvonalának és minőségének a növelését szorgalmazzák, mert a jelen minőség - sajnos - számos esetben nem felel meg sem az érettségi vizsgák terén nálunk kialakult hagyományos követelményeknek, sem az új idők korszerű követelményeinek. Ä bírálók tehát az érettségi vizsgák minőségi megújulását várják. Tanulmányozva az érettségi vizsgák új koncepcióját, kételyeim támadnak afelől, valóban a minőség javulását célozza-e meg, s ha igen, azt a szükséges és megfelelő, várhatóan effektiv követelmények hangsúlyozásával teszi-e. Sajnos, az a benyomásom, hogy az új koncepció az érettségi vizsgák minőségének optimálissá válását nem a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban folyó oktató-nevelő munka színvonalának lényeges, átfogó emelésével, a kor követelményeihez való alkalmazkodás által, a tantervek, a tanmenetek és a tankönyvek lényeges jobbá tétele által, és a középiskolai felvételi vizsgák maximális megszigorítása által kívánja elérni, hanem elsősorban az érettségi vizsgák terjedelmének - értheteden, szükségtelen és számos új problémát szülő - indokoladan bővítésével. Súlyos hiba lenne, ha a minőségnövekedés létezését a „kéüépcsős” vizsgák bevezetésével akarnánk bizonyítani. Bizonyára nem így állna a dolog, ha a vizsgakoncepció nem „fordított” munkamódszerrel készült volna: először ugyanis az elméleti elképzelések kaptak hangot, s csak ezt követi a téma megvitatása a gyakorló pedagógusok javaslatai, tanácsai, észrevételei által. Az eléggé át nem gondolt, az érettségi vizsgák terjedelmének, a kötelező érettségi vizsgatantárgyak számának növelésével és a vizsga időtartamának érthetetlen megduplázásával kapcsolatos „mellbevágó” javaslatok a koncepciótervezet legnagyobb buktatói. Miként képzelik el a koncepció megalkotói az érettségi vizsgák terjedelmének növelését? Számos, teljesen irreális, sőt abszurd újítással. Elsősorban az érettségi vizsgatantárgyak számát négyről ötre, sőt hatra (!) kívánják emelni. A kötelező vizsgatantárgyak között szerepel a matematika és valamely idegen nyelv. Mintha a koncepciótervezet kiagyalói nem tudnának arról, hogy szép számban vannak olyan, egyébként kiváló tanulmányi eredményeket elérő diákok, akiknek a matematika komoly problémát jelent, s mivel az idegen nyelvek tanulása is elsősorban azoknál a diákoknál eredményes igazán, akiknek jó a nyelvérzékük, azon diákok számára viszont, akiknek rosszabb a nyelvérzékük, az idegen nyelvből tett vizsga rengeteg időt, fizikai és szellemi megterhelést jelenthet. Ezért szerepel jelenleg mindkettő a választható érettségi vizsgatantárgyak közt. Mivel az érettségi vizsgatantárgyak számának növelése egyáltalán nem jelenti az érettségi vizsgák minőségénekjavulását, nincs is rá szükség. Különösen akkor nincs, ha figyelembe vesszük, hogy az új koncepciótervezet abszurd módon egy-egy tantárgyból az érettségi vizsga időtartamát 15 percről 30 percre növeli. Ez ugyancsak nem szolgálja a

vizsgák minőségének növelését, viszont komoly szervezési problémákat okozhat, hiszen még négy vizsgatantárgy esetén is egy tanuló két teljes órán át vizsgázna, ami naponta négy tanuló levizsgázását jelentené, s egy több mint harmincas létszámú osztály levizsgáztatása két teljes munkahetet verme igénybe. Maximális mértékben megterhelné a vizsgázó diákok és a vizsgáztató pedagógusok fizikai és pszichikai állapotát is. Teljesen abszurd módon viszonyul az új koncepciótervezet a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz, pontosabban a nem szlovák tanítási nyelvű középiskolák tanítási nyelvéhez, mint vizsgatantárgyhoz. A nemzetiségek anyanyelve és irodalma - köztük a magyar nyelv és irodalom is - vagy kötelező vizsgatantárgy lehet, vagy választható érettségi tantárgy, vagy hatodik (!) vizsgatantárgy. Számunkra természetesen csakis a hagyományosan jól bevált első változat fogadható el! Azt akarjuk, hogy a magyar tanítási nyelvű gimnáziumokban és szakközépiskolákban a magyar nyelv és irodalom legyen az első számú érettségi vizsgatantárgy, hiszen ez a nyelv kisebbségi létünk egyik fő alappillére és tanulóink műveltségi szintje hatékony növelésének biztos záloga. Azt, hogy az anyanyelvűnkhöz mint kötelező érettségi vizsgatantárgyhoz tánto- ríthatatlanul ragaszkodunk, meg

kell értenie mindenkinek, aki tisztában van az anyanyelv, az anyanyelvi művelődés jelentőségével és az anyanyelv folyamatos ápolásának elengedhetetlen szükségességével. Aligha az érettségi vizsgák színvonalának, minőségének a növelését és javítását szolgálja a koncepciótervezetben javasolt „kétlépcsős” érettségi vizsga: 1. az intem rész (írásbeli és szóbeli vizsgák), 2. az extern rész, azaz a központilag, egységesen meghatározott, minden egyes középiskolában ugyanazon a napon és időpontban zajló írásbeli vizsga (150-240 perces időtartammal) - bizonyos, a koncepciótervezetben pontosan még meg nem határozott tantárgyakból - melyet nem az adott iskola pedagógusai fognak kijavítani és értékelni, hogy ezáltal az érettségi vizsgák magas színvonalát, rangját és hitelességét minden egyes középiskolában az „állam garantálja”. Aligha hihető, hogy az érettségi vizsgák kibővítése valamiféle második írásbeli vizsgákkal (hiszen a maturanduszok hetekkel a szóbeli érettségi vizsgák előtt már írásbeli érettségit tesznek nyelvekből és matematikából) az érettségi minőségének bárminemű javítását szolgálná. Ezzel szemben viszont lényegesen (és feleslegesen) meghosszabbítják az érettségi vizsgák időtartamát, rendkívüli mértékben megterhelik a vizsgázók pszichikumát és idegrendszerét, ellentmondanak annak a jogos követelménynek, hogy az alapos, minden részletre kiteijedő vizsgáztatás a pedagógus és a diák közti szóbeli kommunikáció formájában történjék, s végül nem hanyagolható el egy további, nagyon lényeges aspektus sem. Ez pedig az egyes középiskolák pedagógusainak munkája, tekintélye, elért eredményei, a diákok felA bírálók az érettségi vizsgák minőségi megújulását várják.

készítése az érettségi vizsgákra. Az extern írásbeli vizsgáztatás kétségbe vonja, hogy az iskolában már megtartott írásbeli és szóbeli érettségi vizsgák alapján is érvényesnek, hitelesnek, az állam által garantáltnak lehessen nyüvánítani az érettségi bizonyítványokat. Nagyon megfontolandó tehát, szükség van-e az érettségi vizsgák sok megterhelést, munkát jelentő második „lépcsőjére”, még akkor is, ha ez netán bevett szokás az EU országaiban. Az eddigi

szervezésű, menetű és tartalmú érettségi vizsgák azt bizonyították, hogy az érettségizettek megállták a helyüket egyetemi tanulmányaik folyamán, és az értelmiség elitjének sorait gazdagították, gazdagítják szakmai felkészültségük, tudásuk által.

A fentebb ismertetett észrevételekből bizonyára kitűnik, hogy az érettségi vizsgák új koncepciójának tervezete több vitatható pontot tartalmaz, s a legnagyobb tévedése éppen az érettségi vizsgák terjedelmének növelése mint prioritás, holott az elsődleges a vizsgák minőségének gyökeres javítása lenne. Javaslataim arra, hogy ez miként is érhető el:

1. A gimnáziumi és szakközépiskolai felvételi vizsgák lényeges megszigorításával, ami az eddiginél nagyobb szelektálással, a legjobban felkészült és rátermett tanulók kiválasztásával jár.

2. A tantervek, a tanmenetek és a tankönyvek színvonalának emelésével, a középiskolai tanulmányok tartalmának lényeges, a kor követelményeihez, de a hagyományokhoz is igazodó módosításával.

3. A gimnáziumok és a szakközépiskolák korszerű segédeszközökkel történő optimális ellátásával.

4. A pedagógusok permanens módszertani továbbképzésével tanfolyamok, előadás-sorozatok, nyári egyetemek formájában, és az összes tantárgy oktatására kiteijedő módszertani folyóirat kiadásával.

5. Az érettségi vizsgákra már az első évfolyamtól történő szisztematikus felkészítés és a tehetséges tanulók sokoldalú támogatása által.

6. Az anyanyelv és az idegen nyelv oktatásának maximális korszerűsítésével, hogy a nyelvoktatásban a társalgásközpontúság, az irodalomoktatásban a műközpontúság érvényesüljön.

7. Pozitív jellegű tanfelügyelői segítség a pedagógusok munkájának javítása, a diákok sikeresebb felkészítése érdekében.

Minderre azért is szükség van, mert a Müénium (Millennium) elnevezésű oktatáspolitikai tervezet elvárásai szerint a következő 10-15 év során el kell érnünk, hogy lakosságunk kétharmadának legyen érettségi bizonyítványa, s az érettségizettek felének egyetemi végzettsége is. Az érettségi vizsgák új koncepciója végleges formájának és tartalmának tehát a lehető legnagyobb, a szakemberek észrevételeire támaszkodó figyelmet kell szentelnünk. Ez a kezdődő harmadik évezered elvárása is.

Az érettségi vizsgákra már az első évfolyamtól szisztematikusan kell felkészíteni a diákokat. (Dömötör Ede illusztrációs felvétele)