Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-08-16 / 33. szám
Sport 2000. augusztus 16. Élmények a világ legnagyobb sakkfesztiváljáról, a pardubicei Czech Openről Jegyzet Bábuháborúk a táblán A legnagyobb játékterem. Felső képünkön: A nagymesteri torna győztese, a belga Gurevics. Archív felvételek Magyar doppingkrónika J. Mészáros Karoly __________ Évente eg yszer - rendszerint júliusban - a sakkozók Mekkájává válik a cseh iparváros, Pardubice. Július tizenharmadikán immár tizenegyedik fejezete kezdődött a Czech Open fesztiválnak, amely a maga nemében egyedülálló a világon. A résztvevők számát tekintve mindenképpen. Tizenhét nap alatt a különféle sakktornákon 39 ország összesen 1680 versenyzője ült asztalhoz. Számtalan bábuháború zajlott az Ideon művelődési házban. Volt huszonnégy órás sakkmaraton, villám- és rapidtorna és nyílt csapatverseny is. A legnagyobb érdeklődés mindig a ki- lencfordulós hagyományos, svájci rendszerben lebonyolított mérkőzéssorozatokat övezi. A teljesítménykategória szerint egyszerre négy torna zajlik, egy helyszínen. És hatalmas mezőnnyel. Ilyen létszámban még a korosztályos vb-re se nagyon szoktak összejönni. Jan Mazuch fesztiváligazgató minden alkalmat megragad, hogy a jelenlevők fejébe csepegtesse, hogy a vüág legnagyobb sakktömegrendezvényén vannak, és hogy az idén újabb részvételi csúcsot döntöttek meg. Történetesen abban, hogy a négy főtornán 39 Szlovákiai magyarok is voltak a négy torna mezőnyében. ország 1130 sakkozója tologatta a bábukat. Egész egzotikus országok versenyzői is feltűntek a rajtlistán: katariak, kirgizek, szíriai- ak, egyesült erab emirátusok- beliek... De olyan sakknagyhatalmak képviselői is, mint Izland, Grúzia, Ukrajna, Oroszország, és sorolhatnám. Legtöbben persze a csehek vannak, sok a német, s a harmadik legnépesebb országképviselet szlovákiai: öt tucatnál több hazánkfia tette próbára sakktudását a neki megfelelő mezőnyben. Mihail Gurevics orosz származású, ám Belgiumban él, így ezt a Benelux államot képviseli a nemzetközi porondon. Jelenleg a FIDE-világranglista huszonnegyedik helyén jegyzik. Úgy kezdi Pardubicében a legrangosabb mezőnyű csatározást, a nagymesterek tornáját, hogy hatalmas lélektani előnyben van, hiszen magasan kiemelkedik a mezőnyből. Száztíz ponttal több szerepel a neve mellett, mint a második helyezetténél. Gurevics nem arat látványos, gyorsan szerzett fölényből származó győzelmeket. Ahányszor rápillant az ember a partijára, mindig szinte egyenlő állást lát. Pedig a nagymester győzelemre játszik. Óriási pozíciós érzékével lépésről lépésre őrli fel ellenfeleit, hogy aztán a végjátékban vereségbe kényszerítse őket. Hétszer megteszi ugyanezt. Tarka a megleckéztetettek sora, mindegyik feladással fejezi be. Legkínosabb helyzetbe az ötödik áldozat, a magyar Grószpéter Attila kerül. Gurevics meghúzta a következő lépését, és a sakkozókra jellemző nagy nyugalommal felállt az asztaltól, elindult egy cigire. Ellenfele mérlegelte a helyzetet, de nem talált kiutat, így inkább feladta a játszmát. Pontosabban feladta volna, csak nem volt kinek, mert Gurevics eltűnt a tömegben. Grószpéter annak rendje-módja szerint megállította az órát, aláírt játszmalapját az ellenfél oldalára tette, legszívesebben már eltűnt volna a sok bámészkodó elől, de szegény nem tehette, mert a vesztes csak akkor vesztes, ha a győztes is tudomásul veszi. Grószpéter kínjában alapállásba sorakoztatta bábuhadseregét, aztán Gurevicsét is, de még mindig semmi. Valaki szólhatott a belgának, vagy maga érezte szükségét annak, hogy visz- szatérjen, nem tudom. Amikor megjelenik az egyes tábla közelében, és észreveszi a felsorakoztatott bábukkal váró magyar sakkozót, kicsit meglepődik. Aztán elmondja ellenfelének, hogy ő még látott kiutat, nem adta volna fel a partit. Hét forduló után szinte biztos tornagyőztesnek tekinthető. Csak az volt a kérdés, hogy végig- darálja-e a tornát, vagy belemegy egy-egy könnyed döntetlenbe. Nos, az utóbbit választotta. Mindkét hátralévő játszmájára késve érkezett. Ám akkor is - szokásához híven - először végigpásztázta ujjaival valamennyi bábuját, hogy elkezdődhessen a csata a sakktáblán. Elárulom, egyik se tartott sokáig. Tizenegy nyitólépés, aztán vége. A nagyok se erőltetik meg magukat, ha nincs rá szükségük - gondoltuk sokan. Annál ádázabb harc folyt a Gurevics mögötti dobogós helyezésekért: Végül a sokadik virágkorát élő, csak hatvannegyedikként kiemelt szlovák nagymester, Ján Plachetka ugrott a második helyre. A női elsőség Szlovákiába vándorolt, a junior Európa- bajnoknő, a pozsonyi Regina Pokorná jóvoltából. Szlovákiai magyarok is voltak a négy torna mezőnyében. Egyikük számára sem az idei pardubicei seregszemle marad a legemlékezetesebb. Legalább is nem a sakktábla fölött nyújtott teljesítményük tekintetében. Emlékeket, tapasztalatokat biztosan sokat szereztek, akárcsak valamennyi résztvevő. Mert aki egyszer belekóstol ennek a fesztiválnak a hangulatába, az legközelebb is visszavágyik. Ha másért nem, akkor legalább azért, hogy újra közelről nézhesse meg bármelyik partit (ha már éppen az övé nem érdekes számára), megláthassa, hogyan harcolnak a nagymesterek és nemzetközi mesterek a győzelemért, s ugyanolyan' fontosnak érezhesse magát, mint a sok nemzetközi rutinnal teli élversenyző. Gondolom, ezt tapasztalta az az angol vak fiatalember is, aki a szigetországból jött el azért, hogy lejátssza mérkőzéseit a mesteri tornán. Háromszázötven induló közül hatvan makkegészséges és jól látó ellenfelet előzött meg. Esetenként vakon is többet látott a sakktáblán, mint az, aki nézhette is. Szorítottam az izraeli rabbinak is, aki jellegzetes öltözékében ült asztalhoz valamennyi partijához. Nem lehet a hosszadalmas játszmák kedvelője, mert nap mint nap az elsők között tűnt fel az elemzőteremben. Annál szorgalmasabban kereste a hibáit a lépések visszapergetése közben. Biztosan akadtak még más, szá; momra felfedezetlen csodák is a fesztiválon. Nagy bukásoknak és sok-sok feltörésnek voltunk szemtanúi a kilenc nap alatt. De a boldogságnak és a csalódásnak is vannak fokozatai, s azokat mindenki más-más módon élte meg. Örülni nem csak a tornagyőztesnek szabad. Sport Plusz _____________ Cs engeri Kálmánnal kezdődött, 1988-ban, Szöulban. A csepeli súlyemelő nagyszerű eredményt ért el, negyedik helyen végzett, ám később kiderült, hogy ajzószereket használt. Pár nap múlva a 100 kilóban ezüstérmes Szanyi Andorról bizonyosodott be, hogy ugyancsak úgy érte el remek eredményét, hogy nem tisztán készült fel. Eredményét törölték, érmét vissza kellett adnia. A súlyemelők ezek után némileg „visszavonultak”, csak egyszer kerültek dicstelen fénybe, mégpedig Kecskés Zoltán révén. Az Erdélyből áttelepült sportoló a 97-es thaiföldi világbajnokság előtt bukott le. Nem utazhatott végül ki a bajnokságra, egyéves eltiltást kapott, visszatért, de a válogatottkeret-tagság meglehetősen messzire került tőle. Az atléták között is találunk néhány esetet. A legemlékezetesebb Gécsek Tiboré, akinek az atlantai olimpia előtt találtak doppingszert a vizeletében. Gécsek kétéves eltiltást kapott, kénytelen volt kihagyni az atlantai játékokat, de a visszetérése jobban nem is sikerülhetett volna, a budapesti Európa-bajnokságon nagy fölénnyel diadalmaskodott. Ináncsi Vera, vb-érmes magyar hétpróbázó, Ináncsi Rita húga is gyanúba keveredett, de esetében nem igazolódott a feltételezés, hogy teljesítményfokozó szerekkel élt volna. Manapság is van két magyar atléta, akiknek folyamatban lévő ügye van. Szekeres Judit gátfutó ügyében a magyar fegyelmi bizottság felmentő ítéletet hozott, ám nagy kérdés, hogy az érveket mennyire ítéli valósnak a nemzetközi bizottság. Ha nem, akkor alighanem eltiltás, egyszersmind az olimpiáról való távolmaradás várja. Dobos Gábor sprinter esete reménytelenebb, ő maga is arra számít, hogy eltiltja a nemzetközi testület. A legfurcsább magyarországi esetet egy birkózó, Megyes Mátyás produkálta. Ő nem ment el a vizsgálatra, ezért automatikusan pozitívnak nyilvánították a tesztjét. Az utóbbi időben a futballisták is hallatnak magukról, ketten is gyanúba keveredtek. A kispesti Hercegfalvi Zoltánt el is tiltották, az MTK-s Balaskó Ivánt felmentették, mert ő csupán egy Coldrex tablettát vett be. A pólósoknál sem ez az egyetlen ügy volt eddig, hiszen Benedek Tibort nemrégiben - hosszú huzavona után - nyolc hónapra tiltották el. A büntetése már letelt, s tagja lehet a sydneyi olimpián induló Európa-bajnok magyar vízilabda-válogatottnak. Varga Zsolt ha ilyen mértékű eltiltást kapott volna, akkor nem indulhatott volna az ötkarikás játékokon. Reményt adott viszont a gyógyszer fajtája. Végül a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) doppingbizottsága „csak” kéthetes eltiltással büntette a Mladost Zagreb magyar válogatott pólósát, akinek szervezetében az óbecsei Bajnokok Ligája-né- gyesdöntő során elvégzett doppingvizsgálat tiltott szert mutatott ki. Ezenkívül a testület törölte a zágrábiak eredményeit, s ennek köszönhetően a BVSC lett a második. Bebizonyosodott, hogy a játékost nem lehet hibáztatni, mert előre jelezte a csapat orvosának, hogy mii kíván szedni nátha ellen. A kiváló center már játszott is az Európai Nemzetek Ligája spanyolországi tornáján, ahol második lett a magyar együttes. Kemény Dénes, a magyar vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya fellélegezhetett, hiszen két védencét is felmentették a doppingvád alól. Somogyi Tibor felvétele Futbailkaleidoszkóp Bundesliga: minden meccs képernyőn A német televíziózás történetében először a Premier World fizetős csatorna a német labdarúgó Bundesliga valamennyi, 306 mérkőzését közvetíti. Vezetői szerint 110 000 szurkoló már megrendelte a csatorna szolgáltatásait. A középpontban a szombat délutáni mérkőzések állnak: egy központi stúdióból körkapcsolással öt összecsapást mutatnak be élőben, a többiről pedig összefoglalót sugároznak szintén a körkapcsolás részeként. Az eredményeket és a mérkőzéseket a stúdióból Franz Beckenbauer, Lothar Mattháus, Rudi Völler, Tóni Schumacher és Bernd Schuster elemzi majd. Valamennyi találkozót két riporter közvetíti, hétvégenként 500 televíziós munkatárs lesz úton, 60 riporter és 150 kamera elégíti ki a nézők igényeit. A Premier World a Bundesligán kívül 157 Bajnokok Ligája-mérkőzésről számol be, és mintegy 500 találkozót ad majd más európai országokból és Dél-Amerikából. Sindelar rejtélyes halála Minden idők leghíresebb osztrák labdarúgója, Mathias Sindelar morva származású volt. Szülei a Jihlava melletti Polná nevű településről költöztek Ausztriába, apja Bécsben kőműveskedett. Á Wunderteam csillagának élete tragédiával végződött. Harminckilenc januárjában, amikor még Ausztria a német birodalom része volt, holtan találták őt. Négy évvel idősebb, zsidó származású feleségével gázmérgezés áldozata lett. Máig kiderítetlen: öngyilkosság történt-e, vagy más ölte-e meg őket. Völler az Eb-n szereplőkre számít A legutóbbi Európa-bajnokságon gyengén szereplő csapat java részére a jövőben is számít Rudi Völler, a német labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. „Talán egy-két fiatal kap majd bizonyítási lehetőséget, de a csapat gerincét a kontinensviadalon játszók alkotják” - közölte az új szakvezető, akijövő júniusig irányítja a Nationa- lelfet. Völler augusztus 16-án, Hannoverben, Spanyolország ellen debütál szövetségi kapitányként. Egyelőre keretet még nem hirdetett, de az már biztos, hogy az együttes karmesterére, Thomas Hásslerre nem számíthat a válogatott-találkozón, mivel az 1860 München játékosa a bajnoki szereplést helyezi előtérbe. Megújult a cottbusi stadion Ünnepélyes keretek között adta át a német labdarúgó-élvonal újonc csapata, az FC Energie Cottbus felújított, fűthető játékterű stadionját a kelet-németországi város főpolgármestere, Waldemar Kleinschmidt. Az elmúlt évben több millió márka beruházással varázsolták újjá a 60 éves létesítményt, a helyszínen 22 500 néző követheti nyomon az öt magyar játékost foglalkoztató helyi együttes mérkőzéseit. „Bundesliga- színvonalúvá vált a stadion, adottak a feltételek, most már a játékosokon a sor” - biztatta köszöntőjében az élvonalbeli gárda tagjait a főpolgármester. Hatalmas kivetítőn és új világítóberendezéseket is kapott a Barátság stadion. Ezzel azonban még nem fejeződtek be teljesen a felújítások, a tervek szerint jövőre folytatják a korszerűsítést. Zöld út Alen Boksicnak Véglegesen eldőlt, hogy Alen Boksic, a Lazio horvát labdarúgója az angol élvonalbeli Middlesborough-hoz igazolt. Ügyében már korábban megegyezett a két klub, és az ösz- szegről sem volt vita - az angolok 3,7 millió dollárt fizettek a játékosért -, csak az orvosi vizsgálat eredményét kellett megvárni. Mivel a hosszú ideje sérüléssel bajlódó és emiatt fél éve pályára sem lépő csatárt egészségesnek találták, most már csak a munkavállalási engedély beszerzése van hátra, amelyre minden külföldinek, aki nem uniós ország állampolgára, szüksége van Nagy-Britanniá- ban. Boksic, aki Noel Whelan (Coventry) és Joseph-Désiré Job (Lens) után harmadik igazolása idén a Middlesborough- nak, 1993 óta játszott Olaszországban, egy év kivételével végig a Lazióban.
