Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-09-13 / 37. szám

b 2000. szeptember 13. Háromszáz bajnokot avatnak a sydneyi, tizenhetedik nyári olimpián, amelyen több mint tízezer sportoló áll rajthoz Megszületik a 150. magyar aranyérem? Szabó Zoltán ______________ Pé nteken Sydneyben az ünne­pélyes megnyitón fellobban az olimpiai láng, s ezzel elkezdőd­nek az ötkarikás játékok küzdel­mei (a labdarúgók csatározásai már szerdán rajtolnak). Több mint tízezer sportoló harcol majd a háromszáz éremköllekci- óért. Magyarország az olimpiák legsi­keresebb államai közé tartozik, sportolói eddig száznegyvenegy aranyérmet nyertek. Ezzel az örökranglista hetedik helyén áll, csak az Egyesült Államok (812), a Szovjetunió (440), Nagy-Bri- tannia (170), Franciaország • (161), az NDK (160), és Olaszor­szág (160) előzi meg. A felejthetetlen Gerevich Aladár hét elsőséget szerzett, Kovács Pál, Kárpáti Rudolf hat alkalom­mal nyert. Nem csoda, hiszen a kard egyéniben 1924-től 1964- ig, csapatban 1920-tól 1960-ig minden alkalommal magyar si­ker született. Egerszegi Kriszti­na úszásban, Keleti Ágnes a tor­nászok mezőnyében öt ízben áll­hatott fel a dobogó legmagasabb fokára. A magyarok a legsikere­sebben 1952-ben Helsinkiben szerepeltek, a finn fővárosban 16 aranyérmet szereztek; a má­sodik világháborút követően a leggyengébbre az 1976-os mont­reali olimpia sikeredett, mind­össze négy aranyérmet gyűjtöt­tek. Atlantában hétszer játszották el a magyar himnuszt, a kalapács­vető Kiss Balázs, a kajakozó Kő­bán Rita (500 m), az úszó Egerszegi Krisztina (200 m hát), Czene Attila (200 m vegyes) és Rózsa Norbert (200 m mell), az ökölvívó Kovács István és a Hor­váth Csaba, Kolonics György kenukettes (500 m), tiszteleté­re. Egerszegi Krisztina (befejezte aktív pályafutását), Kovács Ist­ván (a profi bokszolok táborába lépett) és Kiss Balázs (sérülés miatt) nem indul Sydneyben. Viszont a többiek címvédésre készülnek, például Kőbán Rita kirobbanó formában várja a raj­tot, Czene Attila és a Horváth, Kolonics duó is biztató ered­ményeket ért el. Ró­zsa Norbert egyelő­re gyengélkedik, de a rutinos versenyző azt ígéri, hogy Ausztráliában is ki­tesz magáért. Rajtuk kívül elsősorban a kalapácsvető Gécsek Tibor, az öttusázó Balogh Gábor, Szalay Gyöngyi és Mincza Ildikó pár­bajtőröző és a reme­kül játszó vízilabda-válogatott számít az esélyesek közé. Mel­lettük a birkózók, a cselgáncso- zók, az úszók (Batházy István, Güttler Károly), a tornászok és a sportlövők szerezhetnek kelle­mes meglepetést. A sportvezetők szeretnék, ha Sydneyben 150-re emelkedne a magyar aranyérmek száma, eh­hez kilenc elsőségre lenne szük­ség. A több mint 200 tagú kül­döttség túl akarná szárnyalni az atlantai produkciót, amikor 7 arany-, 4 ezüst- és 10 bronzér­met mondhattak a magukénak. Egyébként az első helyezést 6,5 millió forinttal jutalmazzák. Te­hát van miért küzdeniük a spor­tolóknak. Szlovákia négy esztendővel ez­előtt idult először önálló ország­ként, bemutatkozása jól sike­rült, a víziszlalomozó Michal Martikán győzött, a kenus Slavomír Knazovicky a második, a sportlövő Jozef Gönci a harmadik helyen zárt. Ezúttal is mindhárman rajt­hoz állnak, a papír­forma alapján esé­lyük van a győzelem­re; főleg Jozef Göncit és Michal Martikánt favorizálják a szak­emberek. Az említet­teken kívül elsősor­ban a pöstyéni Mar­tina Moravcoyá úszó­nő és a komáromi kétszeres világbaj­nok Riszdorfer Mi­hály, Juraj Baca kajakkettes szá­mít a favoritok közé. Annak elle­nére, hogy az utóbbiak számára az idei vb egyáltalán nem úgy si­került, ahogyan szerették volna. A birkózó Fernyák István élete első olimpiáján nem kíván sta­tisztaszerepet betölteni. Az aranyéremért kétmillió koronás prémium jár, ez az összeg duplá­ja annak, ami az atlantai elsősé­gért dukált. Legutóbb egyetlen csapatsport­ban sem jutottak ki az ötkarikás seregszemlére a szlovákok, most viszont a labdarúgók, a vízilab­dázók és a női kosárlabdázók ki­harcolták a szereplés jogát. Ki­lencvenhatban hetvenegy spor­toló képviselte az ország színeit, most viszont száztizenkét ver­senyző áll rajthoz. Mint ismeretes, Dusán Ra- dolsky, a futballisták vezető­edzője nem nevezhette azt az együttest, amely az Európa-baj- nokságon negyedik lett (ezzel megváltotta az ötkarikás belé­pőt), mert a szövetség vezérkara az A válogatottat részesítette előnyben. Valójában a pozsonyi klubérdekek élveztek elsőbbsé­get, az Inter és a Slovan az UEFA-szereplésre hivatkozva nem engedte el Németh Szilárdot, Babnicot, illetve Mészárost és Sedlákot. így gól­Czene Attila (balról) szeretné megvédeni olimpiai bajnoki címét. Kép: Somogyi Tibor A 200 tagú magyar küldöttség túl akarja szárnyalni atlantai teljesítmé­nyét. Bizakodva utazott Sydneybe a Riszdorfer Mihály, Juraj Baca kétszeres világbajnok kajakkettes. M. Nagy László felvétele erős csatárok nélkül kelt útra a csapat. Az már nem izgatta az il­letékeseket, hogy a kassaiak is érdekeltek a nemzetközi poron­don, két meghatározó játékosu­kat jelölték. Tavasszal rendre azt hallottuk, milyen nagy siker lenne kijutni Sydneybe, nyártól viszont Lurinec elnök már arról beszélt, hogy az olimpiai torná­nak nincs komoly rangja. Kije­lentette: a szövetség nem írt ki ju­talmat az esetleges dobogós helyezésért, szerinte ez a Szlovák Olimpiai Bizottság hatáskörébe tartozik... Egyébként míg a csa­pat tartalékosán utazott, a 13 ta­gú elnökség eredetileg a legerő­sebb összeállításban akarta kép­viseltetni magát. A heves bírála­tok után csak nyolcán mennek.. Hogy ki lesz a XVII. nyári olim­pia legnagyobb sztárja? Az ame­rikai Marion Jones nem titkolja: öt aranyérmet szeretne nyerni. A kiváló amerikai atlétanő a 100, a 200 m-es síkfutásban, a 4X100- as és a 4X400-as váltó tagjaként és távolugrásban pályázik az el­sőségre. Remek formában van az ötkarikás seregszemle előtt, így könnyen előfordulhat, hogy való­ra válik az álma. Mindig óriási ér­deklődés előzi meg a férfi 100 méteres síkfutást, ha csak valami váratlan dolog nem történik, va­lószínűleg az amerikai Maurice Greene lesz a világ leggyorsabb embere. A papírforma alapján várhatóan az Egyesült Államok sportolói viszik majd a prímet, legutóbb 46 aranyérmet nyertek. Nagyon fogadkoznak az oroszok, hogy lényegesen sikeresebbek lesz­nek, mint négy évvel ezelőtt (26-szor diadalmaskodtak). Egy biztos: parádés versenyekre van kilátás, az SZTV 2 tizenhat napig olimpiai csatornává válik, naponta 22,5 órát közvetít Syd­neyből (csak 18.30 és 20 óra kö­zött lesz más program)! A Ma­gyar Televízió 1-es csatornája is élőben közvetíti a versenyeket, és mindennap 20 órától 60 per­ces összefoglalót sugároz. Szupersportolók arany Nurmi Paavo (finn), atléta 9 ezüst 3 bronz 0 1920-28 Spitz Mark (amerikai), úszás 9 1 1 1968-72 Lewis Cári (amerikai), adéta 9 1 0 1984-96 Kató Savao (japán), tornász 8 3 1 1968-76 Biondi Matthes (am.), úszó 8 2 1 1984-92 Ewry Ray (amerikai), adéta 8 0 0 1900-72 AndrianovNy. (szovjet), tornász 7 5 3 1972-80 Sahlin Borisz (szovjet), tornász 7 4 2 1956-64 Cáslavská V. (csehszl.), tornász 7 4 0 1960-68 Csukarin V. (szovjet), tornász 7 3 1 1952-56 Gerevich Aladár (magyar), vívó 7 1 2 1932-60 Mangiarottí E. (olasz), vívás 6 5 2 1936-60 Akinori N. (japán), tornász 6 2 2 1968-72 Fredriksson Gert (svéd) kajak-kenu 6 1 1 1948-60 Scserbo Vitalij (FÁK), tornász 6 0 4 1992-96 Ottó Kristin (kanada), úszó 6 0 0 1988 Nádi Nedo (olasz), vívás 6 0 0 1912-20 Kárpáti Rudolf (magyar), vívás 6 0 0 1948-60 Kovács Pál (magyar), vívás 6 0 1 1936-60 Keled Ágnes (magyar), tornász 5 3 2 1952-56 Egerszegi Krisztina (magyar) úszás 5 1 1 1988-96 Ötkarikás kaleidoszkóp Göncz nagyapja is ütötte a labdát A magyaroknak teniszben mindig is a részvétel volt a fontos az olimpiákon. Elsőként 1908-ban, London­ban volt kiért szorítanunk, ekkor Zsigmondy és Tóth a második, Lauber pedig az el­ső körben búcsúzott, míg pá­rosban a Zsigmondy, Tóth duó egy győzelmet jegyzett. A torna érdekessége volt, hogy szabadtéren és fedett pályán is egy-egy viadalt bo­nyolítottak le. 1912-ben Stockholmban Kehrling a 3. fordulóig jutott, Zsigmondy és Kelemen a második, Baráth az első fordulóban vérzett el. 1920-ban nem volt magyar résztvevő, 1924-ben viszont igen, Kehrling megint két meccset nyert, mi­közben Göncz Lajos - Göncz Árpád volt magyar államfő nagyapja - egyet, Kelemen és Kirchmayr egyet sem. Párosban a Kehrling, Kele­men és a Göncz, Kirchmayr kettős egyaránt az első kör­ben esett ki. A nőknél Kele­men és Péteryné a második fordulóig jutott párosban. 1988-ban a Köves, Markovits pár a nyolcaddöntőig mene­telt, nyolc évvel később vi­szont már az első körben el­búcsúzott, amiként Noszály sem alkotott maradandót At­lantában. A nőknél Csurgó és Temesvá­ri is az első meccsén veszí­tett, párosban - egymás ölda­lán - viszont remekül helyt­álltak, két mérkőzést is meg­nyertek. Olimpiai első(sége)k Az első olimpiai bajnok: az ókorban Deiklész (Messina) és Kroibosz (Éleosz, hivatásos sportoló) Kr. e. 752-ben, Hélidorosz (alexandriai) Kr. u. 217-ben, az újkorban James Connolly (amerikai, hármas­ugrás) 1896-ban. Az első ma­gyar Hajós Alfréd (úszás) 1896-ban. Nőként az első ötka­rikás bajnok: Gwendoline Eastlake (tenisz) 1908-ban, az első magyar nő Elek Ilona (ví­vás) 1936-ban. Először 1920- ban, Antwerpenben húzták fel az ötkarikás olimpiai zászlót. A zászlón lévő öt színes, egymás­ba fonódó karika az öt világ­részt jelenti. Először 1924-ben, Chamonix-ben rendeztek téli olimpiát. Először1928-ban, Amszterdamban kaptak a győztesek háromféle olimpiai érmet: arany, ezüst, bronz fo­kozatot szalagon. Készítőjük: Giorgio Cassioli olasz szobrász volt. Itt állítottak fel először háromfokú (1- 2- 3) dobogót, játszották el először a győztes nemzetének himnuszát, mia­latt a három árbocra a három győztes nemzetének lobogója is felkúszott. Először 1936-ban, Berlinben történt, hogy váltóstafétával Athénből vitt, a nagyítóval összegyűjtött nap­sugarak által meggyújtott égő olimpiai fáklyával a rendező város olimpiájának megnyitá­sakor olimpiai tüzet gyújtottak. Először 1944-ben, Londonban rendeztek külön olimpiát (az angolok, a II. világháború mi­att elmaradt soros olimpia he­lyett). Először 1956-ban, Stockholmban rendeztek lo­vasversenyt, 13 női résztvevő­vel. Először 1964-ben, Tokió­ban vitték repülőgépen az olimpiai fáklyalángot. Először 1968-ban, Mexikóvárosban ment az olimpiai láng hajón. Először 1996-ban, Atlantában volt TILOS A DOHÁNYZÁS az olimpia területén, az arra kije­lölt helyeken kívül. Versenyszámok változásai 1896: Nagy vihar miatt elma­radt az evezősverseny. 1896- 1904: A súlyemelés még az at­létikai számok közt van. 1912-1920: A kötélhúzás még a torna versenyszámai között szerepelt. 1936: Elmaradt a 200 méteres hátúszás. Golyóálló mellények és pisztolyok Az ausztrál vámosok golyóálló mellényeket és pisztolyokat találtak a sydneyi nyári olim­piára megérkező izraeli kül­döttségnél. A csapat írásbeli figyelmeztetést kapott, a hol­mit a vámosok lefoglalták. Az ausztrál hatóságok valameny- nyi részt vevő ország sportve­zetőit tájékoztatták arról, hogy tilos az országba fegyve­reket vinni. A repülőtéri biz­tonsági szolgálat vezetője be­jelentette, hogy néhány héttel ezelőtt öt algériai terroristát utasítottak ki az országból, akik a sydneyi repülőtéren „terepszemlét tartottak”. A bűnözők jelenlétéről az algéri­ai kormány értesítette az ausztrálokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom