Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-08-09 / 32. szám
Tanácsadó 2000. augusztus 9. 11 A bor palackozása Jakab András ________________ A palackozást megelőzően, 2-3 héttel korábban a bort le kell fejteni. Ezt követően 100 literenként 10-15 g borkénnel kezeljük, majd végezzünk rajta cser- savzselatinos derítést. A palackozáshoz csak akkor lássunk hozzá, ha a bor már tökéletesen letisztult. A 7 deciliteres vagy literes üvegeket 60-70 Celsius-fo- kos mosószeres vízben áztassuk, majd üvegmosóval alaposan mossuk ki. A hideg vízzel öblített palackokat citrom- vagy borkősavval sterilizáljuk (3-4 g sav/lOliter víz). A savas vízhez adjunk még 20 g borként is. A bort fertőtlenített gumicsövön át úgy vezessük a palackba, hogy minél kevesebb levegővel érintkezzen, ezért a csövet aljáig toljuk. A parafadugós záráshoz szükségünk lesz egy 15-20 cm hosszú, 1-2 mm vastag réz- vagy alumíniumhuzalra. Ennek egyik végét a palack száján át 3-4 cm mélyen a borba dugjuk, majd a dugót a másik kezünkkel befelé nyomjuk, egyidejűleg a drótot kifelé húzzuk. Ha helyesen végeztük el a műveletet, akkor a bor szintje egészen a dugóig ér. Végül címkézzük fel a megtöltött üvegeket, vagy kössünk a nyakukra műanyag táblácskát, és erre írjuk fel az adatokat. Pincehideg, sötét helyen, fektetve tároljuk. Szegélyük élesen elhatárolódik az egészséges szöveti részektől Foltos paprikák A napégés mindig a bogyó napsütötte oldalán alakul ki. A termésen kialakuló foltok eredete igen különböző. Okozhatják különféle paraziták, de kiválthatja perzselés (napégés, növényvédő szer, műtrágya) és abszolút vagy relatív mészhi- ány is. A perzseléseket viszonylag könnyen felismerhetjük. A termésen szabálytalanul, a csúcsi részen, a kocsány felőli oldalon a termés közepén egyaránt előfordulhatnak. A napégés mindig a bogyó napsütötte oldalán mutatkozik; egyszerre több helyen lép fel, szemben a mészhiány- nyal vagy a fertőző betegségekkel. Szegélye élesen elhatárolódik az egészséges szöveti részektől; a megjelenést követően a folt nem növekszik, nem terjed. A magház ép, egészséges. Rendszerint a leveleken is hasonló tünetek figyelhetők meg. Gyakran - tévesen - napégésnek nevezik a mészhiányból eredő csúcsrothadást. Ez utóbbi azonban mindig a bogyó csúcsi részén - innen az elnevezés - alakul ki. A folt alakja, nagysága, de még a színe is a fajta érzékenységétől és a mészhiány mértékétől függ. Rendszerint a bogyó korábban kezd pirosodni, mint az egészséges termés. Az abszolút mészhiány ritkán fordul elő, mert a kertészeti talajokban mindig van minimális mennyiségű mész. Homokon, bőséges öntözés mellett a növény már 0,2-0,3% CaCCb-nál fedezni tudja szükségleteit. Az abszolút mészhiány tünetei tápoldatos termesztésben leginkább tőzeg- vagy nagyon gyenge minőségű homoktalajon figyelhetők meg, a rendszeresen trágyázott területeken pedig nem. Sokkal gyakoribb az úgynevezett relatív mészhiány, amely abból adódik, hogy a paprika nem tudja hasznosítani a talajban levő meszet. A tünetek alapján a relatív és az abszolút mész- hiányt nem lehet egymástól megkülönböztetni. A mészfelvé- tel zavarának oka lehet: a száraz talaj (átmeneti kiszáradás is), 'magas tápanyagszint (ammónia-nitrogén, NH4-N, kálium, ritkán magnézium is okozhatja), másodlagos szikesedés (rossz minőségű öntözővíz), magas páratartalom az üvegházban, fóliasátorban (téli hónapok). Kertészet és Szőlészet (rövidítve) Nyárutói kétszikű egyévesek Mérgező gyomnövények A betyárkóró - Conyza (Erige- ron) canadensis) - 10-120 cm magas, orsógyökerű, felálló, felső részén erősen elágazó, fészkesvirágzatú növény. Júniustól novemberig virágzik, virágzata sárgásfehér vagy vörösesfehér virágokból álló sokszorosan összetett buga. Magvai bóbitásak, kora tavasztól késő őszig jól csíráznak. Észak-Amerikából származik, az 1600-as években került át Európába, ma már általánosan elterjedt. Kedveli a homokos talajokat, jól tűri a szárazságot. Gyümölcsösökben és szőlőkben gyakran található kiszelektálódott, egyes gyomirtókra rezisztens vagy toleráns állomány. Mérgező növény, hajtásai és virágai szaponint, illóolajat, csersavat, keserűanyagot tartalmaznak. A karcsú disznóparéj (Ama- ranthus chlorostachys) - 150 cm magasra is megnövő gyom, szárának nagy része többnyire kopasz, fénylő oldalágai felállóak. Júniustól a fagyokig virágzik, virágzata sárgászöld, az álfüzérek megnyúltak. Észak- és Közép- Amerikából származik. Nálunk a század húszas éveiben jelent meg, majd rohamosan elterjedt. Illóolajat és kálium-nitrátot tartalmaz. A szőrös disznóparéj (Ama- ranthus retroflexus) - vastag karógyökerű, 15-100 (150) cm magas gyom. Az egész növény tompazöld, szára sűrű, pelyhes szőrű. Júniustól októberig virágzik, virágai vastag, tömött, sűrű füzéreket alkotnak. Rendkívül sok magot terem, melyek rendkívül egyenetlenül csíráznak; ez a nedvességtől függően, áprilistól őszig bármikor megtörténhet. Eredeti hazája Észak-Amerika déli része. Európába az 1700-as években került - s ma már általánosan elterjedt. Illóolajat és sok kálium-nitrátot tartalmaz, így nagy mennyiségben fogyasztva mérgező lehet. -kszNövények nyári táplálására is használható fontosabb műtrágyák és jellemzőik A műtrágya neve Hatóanyag-tartalom Forma Megjegyzés Ammóniumnitrát 34% N (nitrogén) kristályos vagy szemcsés vízoldékony Ammóniumszulfát (kénsavas ammónia) 20,5% N kristályos vízoldékony Karbamid 46,3% N kristályos vagy szemcsés vízoldékony Mészam mon sálét rom (pétisó) 25 vagy 28% N szemcsés rosszul oldódik Szuperfoszfát 18—20—22% P2Os (foszfor) por vagy szemcsés rosszul oldódik Káliumklorid (kálisó) 40 v. 50 v. 60% K20 (kálium) por vagy szemcsés kloridra nem érzékeny növényeknél jó Káliumszulfát (kénsavas káli) 50% K20 por vagy szemcsés vízoldékony Fitohorm Natúr 1,5% N, 2,5% P206, 1,0% K20 és mikroelemek oldat levéltrágya Mikramid 45% N, 0,5% K20 és mikroelemek szemcsés levéltrágya Peretrix 1 9% N, 6% P205, 5% K20 és mikroelemek oldat levéltrágya Wolldünger 14% N, 7% P205, 21 % KzO és mikroelemek szemcsés vízoldékony Wuxal 9% N, 9% P205, 7% K20 és mikroelemek oldat levéltrágya Osmocote 14—18% N, 10—18% P205, 5—12% K20 és mikroelemek szemcsés tartós hatású (3—12 hónap) Osmocote Plus 10— 15% N, 8—11% P205, 11- 18% K20 + 2% MgO és mikroelemek szemcsés tartós hatású (3—12 hónap)-Megkérdeztük a szakértőtKell-e kérnem a vagyonelosztási? Huszonkét évi házasság után 1998 júniusában elváltam a férjemtől. Mivel nem tudtuk egymást kifizetni, továbbra is közös házban laktunk, és egyikünk sem kért vagyonel- osztást. De mivel a volt férjem továbbra is terrorizált, 1999 júliusában elköltöztem otthonról, és most élettársi viszonyban élek egy férfival. Szeretném tudni, kell-e va- gyonelosztást kérnem. Úgy tudom, hogy a ház anélkül is automatikusan feleződik, de mi a helyzet a berendezéssel, autóval, gépekkel stb.? Milyen formában kell kérnem az elosztást, kell-e ügyvédet fogadnom, van-e rá mód, hogy a volt férjemtől a rám eső részt pénzben követeljem, és főleg van-e rá esély, hogy ki is fizeti? Meddig húzódhat egy ilyen ügy? Évekig is? Amikor a házasság megszűnik, a volt házastársaknak három kerek év áll rendelkezésükre, hogy ha nem tudnak a közös vagyont illetőleg megegyezni, kérjék a bíróságtól a vagyonelosztási. Tehát ha az Önök házassági bontópere jogerős ítélettel ért véget, mellyel a házasságot felbontották, akkor a jogerősség napjától számítva három év elteltéig bármelyikük kérheti a bíróságot, hogy ossza el a közös vagyont. Ez keresetlevéllel történik, amelyet az a fél nyújt be, aki az elosztást kéri. Ha ezt a három évet nem használja ki egyik házastárs sem, és nem is Szabó Elena jogász egyeznek meg a^glosztást illetően, akkor érvénybe lép egy jogi fikció, amely szerint az ingó dolgok tulajdonlása olyan módon oszlik meg, ahogyan azokat a volt házastársak a saját, valamint családtagjaik szükségleteire használják. Ezek közé az ingó dolgok közé tartozik a berendezés, a bútorok, az autó stb. Az ingatlanokat illetően pedig a volt házastársak egyenlő arányban társ- tulajdonosoknak minősülnek. Ismétlem, mindez csak három év elteltével lép életbe. Az lenne a legjobb és a legkevésbé költséges, ha írásban egyeznének meg a vagyont illetően. Ha megegyezni nem tudnak, azt hiszem, perelnie kell majd a volt férjét, és kérni a bíróságot, hogy ossza el a valamikori közös vagyont. Ez persze nem olcsó mulatság, és valóban eltarthat hosszabb ideig is. Nem kizárt olyan megegyezés sem, hogy bizonyos tulajdonrész fejében a férje Önnek pénzbeli kompenzációt ad. Azt viszont, hogy van-e rá esély, hogy a férje ezt ki is fizeti, Önnek kell megítélnie. Grafológia Jelige: A lőcsei fehér asszony. Szóvégei és kézírásának ritmusa azt mutatja, hogy beszéd közben gesztikulál. Szereti egy kicsit eltúlozva mesélni az Önnel történteket. Még akkor is talál mindig valamilyen megoldást a problémáira, ha úgy érzi, hogy baja a világon a legnagyobb gond. A magánélet legalább két emberen múlik. Nem hiszem, hogy helyénvaló a kinyilatkoztatása. Sorsszerű eseményeket mindenki átél. Ön is! Ezért felesleges hibáztatni bárkit. Szenvedélyes lelki életének ablakát ne tárja ki. Gondolja meg kétszer is, Bartalos Mária grafológus hogy mit mesél másoknak! Félelmei megszűnhetnek, ha megtalálja belső egyensúlyát. A kisebbségi érzését oldja fel, mert nincs miért szégyenkeznie. A szülei valóban nem tehetnek semmiről. Gyermeklélektan Jelige. Egyszerű kudarc? „Gyermekem kudarcot vallott az érettségin. Nem volt rossz tanuló, becsületesen készült is a vizsgára, de az érettségin félelem fogta el, kipirult, majd elfehéredett, remegett, verejtékezett, majd hirtelen hidegrázás után az egész testét forróság öntötte el, erős szívdobogása volt, és ájulás környékezte. Orvost kellett hozzá hívni. Képtelen volt valamit is produkálni az idegen tanárok előtt Saját elmondása szerint annyira rosszul volt, hogy azt hitte, meghal. Szerencsére nem ez, hanem a kisebb tragédia történt: nem érettségizett le. A kudarcot sikerült úgy-ahogy kipihennie, de rohamosan közeledik a pótérettségi ideje, s most én félek, hogy újra rátör majd ez a rosszul lét." Gyermekének pánikbetegsége volt, amely szorongásos rohamokkal indult, s ezeket ő katasztrófahangulatként élte meg. A pánikbetegség sokféle testi tünetben jelenhet meg, s ezek az ijesztő panaszok számtalan betegségben felbukkanhatnak. Az ember minden helyzetet értékel, korábbi tapasztalatai, szokásai alapján dönt arról, hogy mi az, ami számára veszélyes, és mi az, ami nem. Ezek a döntések az esetek nagy részében helyesek. A pánikrosszullét tünetei azonban hamis vágányra terelhetik a gondolkodást. Mivel a rosszullétek nagyon kellemetlenek, és nagyon hasonlítanak különböző súlyos betegségek tüneteihez, könnyen adódik a következtetés, hogy nagy baj van. Ekkor az ember szervezete felkészül arra, Dr. Hadas Katalin hogy megoldja a helyzetet. Számára viszont csak egy lehetőség van, az aktivitás, ami kétféle viselkedést jelenthet. Vagy menekül a helyzetből, vagy aktívan megküzd vele. Ehhez arra van szükség, hogy a szervezet úgy csoportosítsa erőit, mozgósítsa tartalékait, hogy tényleg képes legyen az aktivitásra. Megkülönböztetett szerep jut a fokozott légzésnek, amely módosítja a vérben oldott oxigén és szén-dio- xid helyes arányát, és olyan biológiai folyamatokat indít el, melyek eredményeképpen különböző kellemetlen tüneteket él át az ember, s ezektől még jobban megijed. Ilyenkor a légzés kap- kodóvá, lihegővé válik, s ez csak rontja az állapotát. Olyan ördögi kör jön létre, amiben a tünetek az ijedtség révén pánikrosszulié- tig fokozódnak. Ha sikerül a pánikbeteget meggyőzni arról, hogy nincs komoly baj az egészségével, akkor a szorongása gyengül, és ezáltal a rosszullétek gyakorisága is csökken. Ha szorongunk, vagy tartós stresszhatás alatt állunk, akkor szervezetünk állandó készültségben van. Ez hosszú távon kimerüléshez vezet. A pánikrohamra az jellemző, hogy szinte percek alatt bontakozik ki a teljes tünetegyüttes. A hirtelen kirobbanó szorongásos testi tünetek hasonló szubjektív érzetet keltenek, mint az akár halálos kimenetelű, akut szervi betegségek. Ezekkel a kellemetlen tünetekkel orvoshoz kell fordulni, és az orvos javasolhatja a pszichológiai kezelést. Sor kerül a rosszullétek körülményeinek s annak tisztázására, milyen események vezettek a szorongáshoz, a tünetek megjelenéséhez, és milyen félelmei, elképzelései vannak a páciensnek a pánikrohammal kapcsolatban. A terápia fontos része a relaxáció, a lazítás. Ez olyan módszer, amelyben a páciens többek között a különböző főbb izomcsoportok megfeszítésével és eler- nyesztésével megtanulja nyomon követni az elazulás folyamatát. A lazítás pihenéshez, az energiák visszanyeréséhez segíti a szervezetet, fokozza a test feletti uralom érzését. A testi folyamatok spontán módon lelassulnak, lelassul a légzés is. Nagymértékben segíti a gyógyulást a naplóvezetés: naponta le kell jegyezni a szorongás mértékét, a rosszullétek körülményeit, tüneteiket és a rosszulléteket megelőző gondolatokat. Ha gyermeke is érezni kezdi majd, hogy nyugalma és a lassított légzés segítségével saját maga képes hatni a rosszullétre, többé nem lesz kiszolgáltatva, és akkor egyre határozottabban, bátrabban mer majd olyan helyzetekbe bonyolódni, amelyek korábban nagyon erős szorongást váltottak ki, s így fokozatosan úrrá tud majd lenni félelmein.
