Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-07-26 / 30. szám

Modern élet 2000. július 26. 5 Sikerült radar segítségével „letapogatnia” a Holdat. Bay Zoltán most volna százéves Nagy dolgok születése Zambiában a lakosság ötödé fertőződött AIDS-robbanás Ázsiában? Qzogány Ernő ____________ Olyan r itka, mint a fehér holló, hogy egy aránylag fejletlen ország kutatója világraszóló műszaki tel­jesítménnyel úja be nevét a tudo­mánytörténetbe. Ez a rendkívüli eset történt meg Bay Zoltánnal, akinek a sokkal fejlettebb orszá­gok tudósait megelőzve sikerült radar segítségével „letapogatnia” egyeben égi kísérőnket, a Holdat. Köztudott, hogy a második világ­háború egyik „csodafegyvere” a radar volt: Anglia keleti partjaira telepített hálózata idejében jelez­te az ellenséges gépek közeledtét, így elég idő maradt a lakosság ri­asztására, s ami ennél fontosabb, a légteret védő vadászgépek irá­nyítására. A Luftwaffe pilótái nem akartak hinni a szemüknek: min­dig a megfelelő időben és helyen tűntek fel az ellenséges Royal Air Force gépei, hogy halálos csapást méljenek rájuk. A történelmi té­nyek ismeretében úgy tűnik, hogy a Harmadik Birodalomban és szö­vetségeseinél halvány sejtelmük sem volt a kutatóknak a radar mű­ködési elvéről és stratégiai jelen­tőségéről. Hogy mennyire téves e vélemény, arra a legjobbpélda az Egyesült Izzó kutatólaboratóriu­mának vezetője, Bay Zoltán má­sodik világháború alatti tevékeny­sége. Mivel életének jelentős részét a tengerentúlon töltötte, tájainkon alig ismerik a nevét. Bár az elmúlt évtizedben némüeg változott a helyzet, még mindig nem si­került elfoglalnia az őt megillető helyet a köztudatban. Gyulaváriban, egy kis Békés megyei községben született 1900. július 24-én. Apja korán elhunyt, édesanyja a családi földek eladásából fedezte tehetséges gyermeke taníttatását. Középiskolai tanulmányait a híres debreceni református gimnázi­umban végezte. A zene, a költé­szet éppúgy érdekelte, mint a ter­mészet titkainak feltárása. Első­sorban fizikatanára, Jakucs István ráhatásának köszönhető, hogy vé­gül is a fizikusi pályát választotta: 1918-ban beiratkozik a Budapesti Tudományegyetemre, és 1923- ban szerzett - summa cum laude - fizika szakos tanári oklevelet. Ezt követően az egyetem gyakor­nokaként, majd tanársegédeként dolgozik. 1926-tól négy éven ke­resztül németországi tanulmá­nyokat folytat, amelyek eredmé­nye egy sor szakdolgozat publiká­lása volt. Ebben az időben Berlin Holdradarkísérletének eredményeit 1946-ban hozta nyilvánosságra. A fiatal tu­dós Einstein hatása alá került. Titanic-akció A film meghódította a világot, és valóságos mániát indított út­jára a tragikus véget ért Titanic. Közönséges halandó eddig nem láthatta az 1912. április 14-én Új- Foundland partjainál elsüllyedt luxusha­jót, de most mélytengeri ki­rándulásra viszik nemcsak a kutatókat, hanem az érdeklő­számított a világ tudományos fő­városának, nem kis mértékben a Vilmos Császár Intézet igazgató­jának, Albert Einsteinnek köszönhetően. A fiatal magyar tu­dós is Einstein hatása alá kerül, így 1930-as hazatérésekor a relati­vitáselmélet és a kvantummecha­nika szakértőjeként tartják szá­mon. Klebelsberg Kuno kultusz- miniszter a szegedi tudomány- egyetem elméleti fizikai tanszéké­nek élére nevezi ki. Itt kerül mun­katársi kapcsolatba, majd szoros barátságba Szent-Györgyi Albert- tel, aki későbbi élete folyamán is alkotó tudóstársa és nagyszerű barátja maradt. Élete fontos fordulata, hogy 1936-ban Ascímer Lipót, az Egyesült Izzó vezér- igazgatója a nyugállo­mányba vonuló Pfeifer Ignác helyére meghív­ja őt az ország első ipa­ri kutatólabora­tóriumának élére. Ugyanebben az évben a Budapesti Műegyetem Bay Zoltán részére atomfizikai tanszéket létesít. Itt dolgozza ki a lépcsőzetes, ún. kaszkád rendsze­rű részecskegyorsítót, amely a ké­sőbbiek folyamán az elméleti fizi­kusok fontos munkaeszköze lesz. Az általa szerkesztett kísérleti pél­dány Budapest ostroma közben megsemmisül. A harmincas évek egyik fontos műszaki kérdése a nagyon gyenge villamos áramokjelenlétének a ki­mutatása volt. Ehhez elektronsok- szorozókat használtak, amelyek a bemenetre kerülő elektronok mennyiségét a kimeneten több­ezerszeresükre növelték. Eközben felvetődött a kérdés: mennyi a legkisebb számú elektron, ame­lyet a berendezés még képes ész­dőket is. Bár vi­deón meg lehet szemlélni a roncsot, a „sa­ját szememmel láttam” élmé­nyéért sokan;: boldogan vál­lalkoznának a csöppet sem veszélytelen kalandra, leg­főképpen azok, akiknek ez a merülés megér harminckét­ezer-ötszáz dollárt. Ennyiért pillanthatja meg az érdeklődő mindazt, ami a hullámsírban nyugvó, legendás hajóból meg­maradt.-,v Lessie cica A postagalambokéhoz hasonló navigációs képessége van egy lelni? Bay elmélete szerint akár egyetlen elektron is kimutatható ezzel a módszerrel. 1937-ben vé­leményét a Budapesten tartózko­dó Wladimir Kozma Zworikinnal, az elektronikus televízió atyjával, az első tévékamera és -képernyő megalkotójával, az elektronsok- szorozók legtekintélyesebb szak­értőjével is közölte. Az kerek pe­rec kijelentette, hogy ez mű­szakilag kivitelezhetetlen. Bay két olyan berendezést is készített, amelyek fényesen bizonyítják el­mélete helyességét, ezek ma a wa­shingtoni természettudományi múzeum állandó kiállítási tárgyai. A második világégésnek már a kezdeti szakaszában valószínűvé vált, hogy a légtér urai nyerik meg a háborút. Ehhez viszont megfele­lő légvédelemre is szükség volt, pontosabban az ellenséges repü­lők közeledtének idejében való jelzésére, útvonaluk meghatáro­zására. A fentiekben említettük, hogy az angol radaroknak döntő szerepük volt a győzelemben. Ke­vésbé köztudott, hogy az ellenfél táborában, konkrétan Magyaror­szágon is komoly radarkísérletek folytak, amelynek központja az Egyesült Izzó laboratóriuma volt, élén Bay Zoltánnal. Feladatuk a közeledő ellenséges gépek hely­meghatározása volt. Ehhez kettős berendezést fejlesztettek ki, amely egyrészt több száz kilomé­teres távolságból észlelte a közel­gő gépet, másrészt a már közel­ben - néhány tucat kilométernyi­re - levő repülő irányát és távolsá­gát pontosan megadta. Az előbbi feladat megoldható volt a méteres hullámhosszon működő berende­zéssel, az utóbbihoz viszont a tíz­szeresére kellett növelni a beren­dezés rezgésszámát. Első készülé­kük kipróbálására 1943. április skót macskának - vagy nagyon nagy szerencséje. Az állat 500 kilométeres távolságból talált haza korábbi otthonába, bár elég lassan: csaknem másfél év­be telt míg célba ért. A cicának ráadásul eredeti gazdái a brit felfedező, Ranulph Fiennes ne­vét adták. A fekete macskát a skóciai Archiestonwnban élő el­ső tulajdonosai évekkel ezelőtt észak-angliai barátjuknak aján­dékoztak. A cica 1998 júniusá­ban aztán eltűnt új gazdáitól, hogy aztán másfél évvel később ismét Skóciában bukkanjon fel ereded lakhelyének lépcsőjén. A fekete macskának amúgy nagy szerencséje volt: ha pár nappal később ér haza, első gazdáit már nem találja a régi házban, ugyanis elköltöztek Glasgow-ba. 23-án került sor: Budapest és Vác között repülő honvédségi gépet követtek radarjukkal. Kutatásaik­kal németországi kollégáikat oly­annyira megelőzték, hogy ők ugyanebben az időben a lelőtt an­gol és amerikai gépekből kiszerelt készülékekből próbálták megfej­teni a radar titkát. A háború befejeztével lehetőség _ nyílt ugyan a békés kutatásokra, viszont ekkor a szövetségesek el­kobozták Bay Zoltán radarját mint katonai berendezést. így egyre távolabbra került ötietének - hogy „letapogassa” a Holdat - megvalósításától. De nem adta fel: újabb berendezést tervezett, amely egy forradalmi újítást is tartalmazott: a jelismétléssel és -összegzéssel dolgozott. Ez a módszer neki köszönhetően vo­nult be a radartechnikába. Bay számára pedig lehetővé tette a holdradar elkészítését. Az 1946. február 6-án nyilvánosságra ho­zott sikeres holdradarkísérlet egy csapásra a határokon túl is ismertté tette a nevét. A politikai változások viszont egyre kilátás- talanabbá tették helyzetét, így 1948-ban az Egyesült Államokba távozott, s a George Washington egyetem professzoraként foly­tatta tovább kutatásait. Hosszú, sikerekben gazdag élet után kilencvenkét éves korában, 1992. október 4-én Washington­ban hunyt el. Hamvait végső kí­vánságának megfelelően hazai földben helyezték örök nyuga­lomra. Hungaroring, Afrika déli részének egyes or­szágaiban a mostani kama­szoknak a fele belátható időn belül az AIDS áldozata lesz. Az ENSZ júliusi durbani (Dél-Afri- ka) konferenciájára készített jelentés szerint a járvány meg­változtatta Afrika demográfiai szerkezetét. Ázsiában és Kelet- Európában is fenye­gető méreteket ölt­het, miközben a fej­lett országokban si­került visszaszoríta­ni a terjedését. A múlt évben 2,8 millióan haltak meg AIDS-ben, s ezzel 19 millió lett a húsz éve felismert betegség áldozatainak száma. A világ 34,3 millió HIV-fertőzöttjéből, illetve AIDS-betegé- ből 24,5 millió Afri­ka déli részén él. Tavaly 5,4 millió ember kapta meg a vírust. A UNAIDS jelen­tés szerint a betegség elsősor­ban heteroszexuális úton ter­jed, s a fiatal lányok között több a beteg, mint a hasonló életkorú férfiak között. Az ok: a lányok idősebb férfi­akkal létesítenek kapcsolato­kat, akik gyakran lakóhelyük­től távol dolgozva fertőződnek meg és adják tovább a betegsé­get. Az AIDS robbanásszerűen terjed, ma háromszor annyian vannak a fertőzöttek, mint amennyit a kilenc évvel ezelőtt előrejelzések 2000-re feltéte­leztek. A betegség egyes afrikai álla­A húsz éve felismert betegség áldozatai­nak száma mára 19 millió lett. mókát azzal fenyeget, hogy a fiatalok kihalnak, s a hatvan­hetvenévesek kerülnek több­ségbe. Dél-Afrikában és Zam­biában már a lakosság ötödé fertőződött. Az AIDS elleni tevékenységre most évi 300 millió dollárt köl­tenek Afrikában, de a világ- szervezet szerint legalább kétmilli­árdra volna szükség ahhoz, hogy megál­lítsák a pusztítást. Erre példának hoz­zák fel Ugandát, ahol elsősorban a felvilágosító tevé­kenységnek köszön­hetően a kór terje­dése megállt, az emberek változtat­tak szexuális szoká­saikon. A következő robbanás a kutatók szerint Ázsiában fe­nyeget. Indiában több mint hárommillió AIDS-beteget tar­tanak nyilván. Nagy a fertő- zöttség Délkelet-Ázsiában is. A nyugati féltekén Haiti és a Ba- hama-szigetek az AIDS által legérintettebb terület. A kutatók szerint Kelet-Európa és Közép-Ázsia lakói közül ke­vesebb, mint félmillióan fertő­zöttek. Ebben a térségben a be­tegségnek sok áldozata van a kábítószer-élvezők között is. A fejlett államok közül Portu­gália számít a legfertőzöttebb­nek, ott a lakosság 0,7 százalé­ka HIV-vírusgazda. Az Egye­sült Államokban 0,6 százalék fertőzött. M. G.-Játék: INGYEN OTT LEHETSZ Ingyen megtekintheted a Forma-1 magyarországi futamát, ha részt veszel a Magyar Ifjúsági Közösség, az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint az Új Szó és a Vasárnap közös játékában! Ha a lap alján lévő kérdőívet kitöltve beküldőd a szerkesztőségünkbe, sorsoláson vehetsz rész. Öt játékosunk belépőjegyet nyerhet a Hungaroringre, ahol 2000. augusztus 11-13. között kerül sor a Forma-1 Magyar Nagydíjának futamára. (Csak az érdekesség kedvéért: a vasárnapi futamra Magyarországon a belépőjegyek 23 000-90 000 Ft közötti áron kaphatók). MAGYAR IFJÚSÁGI KÖZÖSSÉG Név: Cím: ......................................................................................... Személyi szám:......................................................................... Telefonszám: ........................................................................... Beleegyezem adataim belső felhasználásába: LJ igen LJ nem (kérjük, X-szel jelöld meg a választ) aláírás: 1. Tagja vagy valamilyen ifjúsági szervezetnek? ,—. igen ^_Jnem 2. Melyik ifjúsági szervezetet ismered? □ Diákhálózat (DH) □ Szlovákiai Magyar Cserkészek Szövetsége (SZMCSSZ) □ Fiatal Reformátusok Szövetsége (FIRESZ) □ Keresztény Ifjúsági Közösség (KIK-HÁLÓ) □ Magyar Ifjúsági Közösség (MIK) □ egyéb:............................................................. 3. Milyen ifjúsági szabadidős programokon szeretnél részt venni és hol? 4. Milyen új programokat látnál szívesen? 5. Kik azok a közismert személyek, akiknek előadásain szívesen részt vennél az? 6. Egyetemi hallgató vagy? Ha nem, akkor melyik országban szeretnél tovább tanulni? d koncertek Ql Erdély táborozások Kárpátalja LJ sportprogramok LJ Magyarország LJ kulturális rendezvények Szlovákia d egyéb: ................... Q e gyéb:........... □ igen □ n< □ Csehország □ Szlovákia □ Magyarország □ egyéb: Ez a kérdőív belépőt jelenthet a Hungaroringre!

Next

/
Oldalképek
Tartalom