Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-11-29 / 48. szám

Tanácsadó 2000. november 29. A vetőmag áztatása Ha a nyelek kilazultak, hosszában repedni kezdenek A sövényvágó olló A novemberi-decemberi mag­vetéssel kezdődő palántaneve­lés a legdrágább; a legtovább tart, és a leghidegebb hónapok miatt néha 35-40 C-fokkal ma­gasabb hőmérsékletet kell a ke­lő palántáknak a fóliasátrak­ban, üvegházakban biztosítani. A vetőmagok előcsíráztatásá- val, előáztatásával akár 3-5 nappal is lerövidíthetjük az energiafelhasználás szempont­jából kritikus csírázási időt. A csírázáshoz melegre és sok nedvességre van szükség. Az uborka, a paprika, a paradi­csom számára a 28 és 32 C-fok közötti hőmérséklet a megfelez lő - ennél alacsonyabb hőfokon is lezajlik a csírázás, de arányo­san hosszabb ideig tart. A mag a csírázáshoz a vizet a környe­zetből veszi fel. Minél gyorsab­ban, minél többet vesz fel, an­nál hamarabb kezd duzzadni, annál korábban csírázik. A vízfelvétel ütemét adott hő­mérsékleten a szaporítóföld nedvességtartalma és a víz mi­nősége határozza meg. Általá­nos tapasztalat, hogy a ter­mesztők, ismerve a víz jelentő­ségét, a csírázás idejére bősé­gesen beöntözik a szapo­rítóládákat. Baj csak abból adódhat, hogy a meleg csövek­re, radiátorokra teszik őket, ahol a víz hamar elpárolog, és a csírázás megszakad. Gyakori hiba az is, hogy a szapo­rítóföldet műtrágyával dúsít­ják, vagy tömény tápoldattal öntözik. A víz a magba való beáramlásá­nak üteme attól függ, hogy mekkora az oldatok töménysé­gének a különbsége. Mivel a tiszta víz esetében a sejtnedv töménysége lényegesen na­gyobb, a vízfelvétel s ennek megfelelően a duzzadás gyors. Ha rossz minőségű (szikesítő) vízzel, tápoldattal öntözünk, az oldatok közötti koncentráció­különbség kisebb, ezért nagyon helytelen, ha tápoldatban áz­tatjuk elő a vetőmagot. Lassúbb a csírázás, ráadásul a tápanya­goknak ebben a szakaszban a csíranövény növekedési ütemé­re nincs is hatásuk. A szaporítóládába vetett mag­vakat tiszta vízzel öntözzük. Ha kicsíráztak, akkor a híg, fosz­fordús tápoldat már kedvező hatású. Előcsíráztatás esetén is csak tiszta vizet használjunk! Ha a magvak megpattantak, öntsük le róluk a vizet, és ves­sük el őket szaporítóföldbe.-ksz­Az egyik, csak tökéletes állapot­ban használható szerszámunk a kétkezes sövényvágó olló. Leg­gyakoribb hibája, hogy a túl vas­tag ágak, esetleg kerítésdrót, szeg kicsorbítja az élét. A kisebb csorbákat - pengéjét sa­tuba fogva - reszelővei, majd fe­nőkővel lehet korrigálni. A na­gyobbakat csak átköszörüléssel (1). Az olló csak akkor fut simán és könnyedén, ha egyik nyelénél fogva, összecsukott állapotban kissé ferdén lefelé tartva a másik, nem fogott szár szép lassan eltá­volodik a fogottól, kinyílik. A nem vagy túl gyors nyílás szoros, illetve leza szorítást jelent (2). Ha a két penge hegye nem ér össze, a satuba fogott pengéknek a csuklópánthoz közeli egymásra fekvő részét reszeljük addig, míg a pengehegyek nem fedik egy­mást (3). Az ugyancsak erősen igénybe vett, összecsattanó nyelek eltör­nek, kilazulnak. Ha csak kilazul­tak, hosszában repedni kezde­nek. Ezen úgy segíthetünk, ha le­A ma alkalmazott növényvédő szerek legtöbbjét 50-100 év múl­va valószínűleg már nem hasz­nálják. Kivételt talán a különbö­ző rézvegyületek képeznek. A réz használata növényvédelmi célokra leginkább a múlt század­beli peronoszpórajárvány idején Franciaországban terjedt el. A rézgálic és a mész keverékét, amelyet bordói lé néven ma is is­merünk, 1885-ben ajánlotta a szőlő védelmére Millardet bor- deaux-i tanár. Az eredeti recept szerint 1 kg réz­gálic (réz-szulfát) közömbösíté­sére 1,2 kg szalonnás oltott mész vagy 40 dkg darabos, égetett mész szükséges. A mész a réz­szulfát közömbösítésére szolgál, mert az a növény zöld részeit ön­magában megperzseli, és erősen toxikus hatású. Hogyan hat a réz? A bordói léből a levegő és az esővíz szénsavtar­talma rezet old ki, amely meggá­tolja a spórák (konídiumok) csí­rázását. Ugyanakkor a réz hatá­sára a leveleknek magasabb a klorofültartalmuk, és hosszabb az élettartalmuk. húzásuk után végükre új hüvelyt erősítünk, és úgy szorítjuk vissza a nyelet. Ha ez nem segít - to­vábbra is laza a nyél -, húzzuk le, és töltsük ki a nyél hüvelyét ke­ményre száradó műanyagragasz­A réz a jelenleg gyártott növény­védő szerekben két formában ta­lálható: Rézgálic vagy réz-szulfát alakjá­ban; a réz-szulfát világoskék, porszerű anyag, vízben gyakorla­tilag oldhatatlan, de finom szem­csemérete miatt szuszpendálha- tó, vagy talkummal (szteatit, zsírkő, szalonnakő - a szerk.) ke­verve porozásra alkalmas. Réz­szulfát van a rézgálicban, a bordói lé alapanyagában, a bor­dói porban, a Bordói lé FW-ben, a Cuproxat FW-ben. A rézgálic- ból mésszel nekünk kell bordói levet készíteni, a többi szert meg­felelő mennyiségben vízzel hígítva már a kész bordói lével megegyező permetezőszert ka­punk. Rézoxiklorid alakjában; a rézoxi-klorid világoszöld, vízben nem oldódó por, jelenleg a vele azonos fantázianevű Rézoxiklo­rid 50 WP és a Rézoxiklorid 450 FW permetezőszerek tartalmaz­zák a réznek ezt a formáját. Hatá­suk megegyezik a bordói léével, elkészítésük egyszerűbb, és más szerekkel is keverhetők. Réztar­talmuk magasabb, mint az előző tóval, kétalkotós epoxigyantával, s csak utána húzzuk fel a penge szárára. Ezt követően toljuk a fa­nyelet a pengevégre, és felülről szorítsuk rá a beragasztózott hü­velyt. -E­csoporté, így kisebb töménység­ben használhatók. A különböző rézvegyületek a peronoszpóra gombákon kívül sok más növényi betegségekkel szemben is hasz­nálhatók. így az alma- és körte­sorvadás, a csonthéjasok monüiá- ja, rozsdabetegségek ellen, továb­bá a paprika, paradicsom alternáriával, a dió, kajszi gnomóniás megbetegedésével, a cseresznye, meggy blumeriellás foltosodásával, az őszibarack tafrinás levélfodrosodásával, a csonthéjasok levéllyukasztó gom­báival, a szilvalevél vörösfoltos­ságával, a cukorrépa cerkóspórás megbetegedésével stb. szemben. Tudnunk kell azonban, hogy a réz közömbösítve is mérgező, perzse­lő hatású a különböző növényekre, ezért almástermésűekben csak ősszel, lombhullás után és tavasz- szal, piros bimbós állapotig, a csont­héjasoknál pedig szintén ősszel, lombhullás után és tavasszal, a vi­rágzásig alkalmazható! Bátran per­metezhetjük viszont ezekkel a sze­rekkel egész évben a szőlőt és a zöldségféléket. Kertészet és Szőlészet Almástermésűekben csak ősszel és tavasszal alkalmazható A növényvédő, gombaölő réz Megkérdeztük a szakértőt Hogyan építkezhetnénk? A férjemnek három testvére van, és közösen örököltek egy telket, amelyen a férjem sze­retne egy hétvégi házacskát építeni. A testvérek ebbe bele is mentek, csak építési enge­délyt nem akarnak adni, mert­hogy állítólag ahhoz fel kell mutatni a tulajdonlapot. Mit csináljunk? A testvérek hajlan­dóak írásba is adni, hogy le­mondanak a férjem javára. Hajói értem, az a bizonyos te­lek társtulajdonban van. Nos, akkor ki kell a társtulajdono­soknak egyezniük a közös, dol­got illetően. Ehhez egy szerző­dést kell kötni, a Polgári Tör­vénykönyv 141. §-a szerint, mégpedig írásban. Tartalmaz­nia kell, hogy a társtulajdo­nosok elhatározták, milyen módon fognak a közös dolog­ban megegyezni (pl. hogy a négy tulajdonos elhatározza: a társtulajdont megszüntetik, és a férjéé lesz a telek, stb.). Csak önmagában egy olyan Szabó Elena jogász nyilatkozat, hogy a testvérek elismerik az Ön férjét tulajdo­nosnak, nem elég. A társtulaj­dont a PTK szabályozza, és e szerint kell eljárni. Ha a társ­tulajdon megszüntetéséről szóló szerződést, valamint a módot, ahogy a valamikori tu­lajdonosok kiegyeztek, bejegy­zik az ingatlan-nyilván­tartásba, a kiadott tulajdonlap­pal igazolni lehet a telekhez fű­ződő tulajdonjogot, és akkor nem lehet akadálya áz építési engedély kiadásának. Sok si­kert! Grafológia Jelige: Egy homoszexuális édesanya A levél írója engedélyezte a teljes íráskép közlését aláírásá­val együtt. Ennek ellenére nem teszem meg. A Grafoló­gusok Nemzetközi Etikai Kó­dexe, de az Európai Grafoló­gusok Szakmai és Etikai Kóde­xe szerint sem követnék el „bűnt”. Mégis: emberismere­tem, lelkiismeretem azt diktál­ja, hogy vegyem figyelembe a közerkölcsöt és a lehetséges ál­talános emberi reakciókat a le­vélíró érdekében, helyette is gondolkodva. Csak így védhetem meg önt a zaklatástól, gyermekeit pedig a megszégyenítéstől. íme a rö­vidjellemzése: Amikor szomo­rú, elsírja magát, mint egy nő. Amikor dühös, vaddá válik, mint egy agresszív férfi. Túlér­zékenységéből fakadó nemi iz­gulékonyság jellemzi, melyet lelki és szexuális terrorizálás vágya kísér. Kizárólag vezér­szerepet vállal kapcsolataiban. Személyes problémáinak meg­oldását másokra hárítja. Ne­héz helyzetekben döntésképte­Bartalos Mária grafológus len, és egy helyben topog. Népszerűségre, hatalomra vá­gyik. Sorsa paradoxona az, hogy megveti a másik nemet, és közben férfiszerepet, irányí­tó szerepet vállal kapcsolatai­ban. Poláris (ellentétes) nemi­séget élve sem tud megszaba­dulni a dühtől és a félelemtől. Talán írói képességeit „bevet­ve” feloldhatja, feldolgozhatja mindazt a sérelmet, ami any- nyira feszíti. Ön az utolsó gyermekének születését köve­tően vált ilyen igényűvé. Tehát nem így született. Ázt tudom javasolni, hogy ezt a sejtszin­ten rosszul értelmezett szere- tetvágyat beszélje meg szexuálpszichológussal. Gyermeklélektan Jelige: Fogyni, de meddig? „Ke­resztlányom középiskolás. Nem volt kövér, mégis fogyókúrázni kezdett, de hiába fogyott le pár kilót, ő még mindig kövérnek ér­zi magát, s továbbra is alig eszik. Én viszont féltem, hogy tönkreteszi magát. Mivel ritkáb­ban látom, mint az anyja, én a veszélyt is észreveszem, mert már túl sovány. Kérem, írja meg, hogy miről is van szó, s ha be­tegségről, hogyan kezelhető.” Feltételezem, hogy keresztlánya evészavarral küzd. Az evészavar­ban szenvedők soványság esetén is félnek az elhízástól, veszélyes soványság esetén is túl kövérnek érzik magukat. A bőr száraz, raj­ta csecsemőkre jellemző pihe- szőr jelenik meg, gyakori a haj­hullás. Lelassul a tápcsatorna működése, hormonzavarok, kü­lönböző anyagcserezavarok lép­hetnek fel - ezek a testi leromlás velejárói. A testi tünetek mellett pszichés jellegzetességek is meg­figyelhetők. A betegek intelligen­sek, teljesítményorientáltak, tö­rekednek a tökéletességre, kény­szeres rituálékat végeznek, kerü­lik az érzelmeket, hiperaktívak, testképzavaraik vannak. Félnek a különféle belső késztetésektől, a szexualitástól is. A beteg az étel visszautasítását jó eszköznek találja arra, hogy elérjen valamit a családban. Az evés ugyanis akaratlagosan befolyásolható, de ha kényszeríteni akarják a bete­get, étvágytalanságra panaszko­dik - az étvágy már nem akarat­lagos, hiszen bonyolult biológiai­pszichológiai szabályozás alatt áll. A betegeknek általában nincs betegségtudatuk, nincsenek tisz­tában állapotuk súlyosságával, nem akarnak változást. Az evés­zavarok tipikusan pszichoszoma­tikus zavarok, amelyek nem egy bizonyos okra vezethetők vissza. Komplex értékelésre van szük­ség, melynek során elemzik a be­tegség kialakulásában szereplő Dr. Hadas Katalin hajlamosító, továbbá a zavar je­lentkezését kiváltó, siettető, vala­mint az azt fenntartó tényező­ket. Az evészavarokat hajlamosí­tó tényezők egyéniek, családiak és szociokulturálisak lehetnek. Az egyéni kockázatnövelő hatá­sok között számon tartják a bio­lógiai okokat, az önészlelés és önértékelés zavarait, bizonyos személyiségvonásokat. Családi kockázatot jelent az evészava­rokkal többé-kevésbé rokonság­ban álló betegségek előfordulása vagy a kulturális minták felna­gyítása vagy a gyermek önálló­sodását nehezítő családi kapcso­latok. A szociokulturális kocká­zati tényezők közül elsősorban a női nemet és a fiatal kort említ­hetjük, de a társadalmi rétegek és a foglalkozások közötti kü­lönbségek is ide tartoznak. Igen gyakori kérdés az evészavarok­ban a kontroll témaköre. Rész­ben az önkontrollról van szó, de arról is, hogy ki tartja befolyása alatt a másikat a családban vagy a tágabb környezetében, s a be­tegség hogyan szolgálja ezt az „uralkodást”. Mivel nem tud be­leszólni az életét érintő fontos kérdésekbe, talál magának egy jónak ígérkező terepet: az evést. Az önéheztetés a lélek győzelmét kelti a test fölött. A táplálkozási zavar igen alkalmas arra, hogy dac tárgya - így a szülőktől való függetlenedés jelképe legyen. Ezért is igen gyakori tizenéves korban, az autonómia, a szülők­től való leválás korszakában. Ne­héz a szülői akaratot érvényesí­teni akkor, ha a gyermek étvágy­talanságra panaszkodik. Súlyos testi állapot esetén intenzív orvo­si felügyeletre van szükség. A csak testi tényezőkre való túlzott koncentrálás eredményezhet ja­vulást, de azt visszaesés követi, ha nem foglalkoznak a lelki ösz- szetevőkkel. Ha a zavar inkább testi-élettani, akkor a gyógysze­res terápia és a tanulási módsze­reken alapuló viselkedésterápia dominál. Ha ez egyéni pszicho­lógiai tényezők fontosak, akkor a pszichoterápiás módszerek közül a pszichodinamikus terápiák, a viselkedés- és kognitív terápiák a leghasznosabbak. Ha a beteg kapcsolataiban ragadható meg a zavar lényege, akkor a családte­rápia, csoportterápia a legfonto­sabb kezelési eljárás. Mint min­den pszichoszomatikus zavar­ban, az evészavarokban is több támadásponton lehet beavatkoz­ni. A testi tünetek befolyásolásán kívül a pszichoterápiák igen fon­tosak. Ha a kórkép még nem éri el a kórházi felvétel súlyosságát, járóbetegként foglalkoznak a be­teggel, s ennek több szintje lehet a súlyosságtól függően. Kezdet­ben a betegség okainak felisme­rése, a betegek szűrése, a rejtett zavarok megtalálása lényeges. A következő szinten részletes orvo­si felvilágosítást nyújtanak. Ez­után speciális beavatkozásra van szükség, majd sokoldalú kezelési programokba való bekapcsoló­dás jelentheti a gyógyulást. Ha ezek sem segítenek, indokolt a kórházi kezelés. A családterápia az egyik legfontosabb terápiás módszer, melyet evészavarokban alkalmazni lehet. A pozitívu­mokra, a tünet pozitív jelentésé­re kell felhívni a család figyel­mét. Az evészavarban szenvedő betegek számára kulcsfontossá­gú kérdés a családról való fájda­lommentes leválás és az önálló élet kialakítása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom