Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-11-29 / 48. szám

2000. november 29. Szilicén jelenleg 36 ház áll üresen, s ez a szám várhatóan a közeljövőben még emelkedni fog Közel az éghez és Istenhez Soóky László Szilice község Gömörország tete­jén, a Szilicei-fennsík közepén fekszik 546 méter tengerszint fe­letti magasságban. Lakosainak száma 1890-ben még 1048 volt, ma már csak 612, ennek 95 szá­zaléka magyar. A község köz- igazgatási területe 3457 hektár, mely zömében erdő és legelő, a kisebbik része alkalmas mező- gazdasági művelésre. Ami a köz­séget vonzóvá teheti, azok a ter­mészeti adottságok, a csend, a jó levegő és a gyönyörű táj. Legfőbb nevezetessége a Barazdolás, amely Kelet-Európa legmélyebb aknabarlangja, valamint a Szi- licei-jégbarlang, amely Szlováki­ában a legalacsonyabban fekvő jeges barlang. A látogatóknak feltűnik a jobb sorsra érdemes Gyökér-réti-tó, amely, akár egy tengerszem csillog a dombok kö­zött, közelebbről viszont inkább hulladéktározóra hasonlít, mint védett vízre. Ez annál sajnálato­sabb, mert Szilice a védett, karsztos vízgyűjtőn fekszik, és a földrajzi adottságok miatt a köz­ségben keletkező szennyvíznek nincs más útja, csak le, a karszt­vizek felé. Berec Béla polgármester szerint a szennyvíz és a hulladék a falu két legfájóbb pontja, pénzhiány miatt mindkét beruházás késik, illetve a mai árak miatt valószí­nűleg teljesen elmarad. A megol­dás saját szennyvíztisztító lehet­ne, de akadályokba ütközik az el­vezetés, mivel a fennsíkon nincs patak, amely a tisztított vizet el­szállítaná. A község rendelkezik központi vízvezetékkel, amely rövidesen felújításra szorulhat. A legfőbb gondot az okozhatja, hogy a víz­vezeték egy szakasza a Papver- mei-tó alatt húzódik, ahol a fel­újítás szinte lehetetlen. A helyze­tet az okozta, hogy a vízvezeték építésekor a mai vízfelület he­lyén még rét volt, s csak a veze­ték lefektetése után került a völgy víz alá. A népszámlálási adatok világosan mutatják, hogy a község lélekszáma egyre fogy, mint a legtöbb magyar falut, Szilicét is az elöregedés fenyege­ti. A polgármester elmondása szerint a faluban jelenleg 36 ház áll üresen, s ez a szám várhatóan a közeljövőben még emelkedni fog. Az ok elsősorban a munkale­hetőség hiánya, a megoldatlan tömegközlekedés és a fejletlen infrastruktúra... Leginkább azok a fiatalok költöznek be Rozsnyó­ra, akik munkát vállalnak, de a napi két buszjárat nem elégséges ahhoz, hogy a munkahelyi köte­lezettségeiknek eleget tehesse­nek. Még rosszabb a helyzet a len sportolási lehetőséget kínáló futballcsapat is. Jelenleg folyamatban van a re­formátus templom teljes felújítá­sa. A templom elődje valószínű­leg a 13. században épült, erre utal az épségben megmaradt be­járati ajtó, amely a szakemberek megállapítása szerint az 1200-as évek közepén készült. Andri János református lelkész Abaráról került Sárospatakon ke­resztül Szilicére. Bevallása sze­rint nagyon nehéz az embereket a hit és az evangélium közelébe csábítani, mert az előző rendszer miatt több generáció kiesett, tá­vol maradt a vallás gyakorlásá­tól. A mostani középkorúak nem Berec Béla polgármester szerint a szennyvíz és a hulladék a falu két legfájóbb pontja. A megoldás saját szennyvíztisztító lehetne. hétvégeken, amikor mindössze egy autóbusz, a „kórházi járat” közlekedik. Szilice lakosságapadásához nyil­ván hozzájárul az is, hogy a köz­ségben csupán 1-3. osztályos is­kola működik, negyedik osz­tályos korukra a gyerekek bejá­rók lesznek; ki Pelsócre, ki Berzétére, ki pedig Rozsnyóra utazik. Több szülő, különösen a téli időszakban, nem kívánja ki­tenni a gyermekét az ilyen meg­terhelésnek, ezért inkább iskola­közeibe költöznek. Nincs, ami itt tartsa a fiatalokat, hiszen önszerveződés híján mini­málisra csökkent a kulturálódás lehetősége, s megszűnt az egyet­járnak templomba, így a lelkész­nek kellene meglátogatnia a csa­ládokat, hogy az evangélium se­gítségével változtasson a sorsu­kon... Az iskolában heti két alka­lommal van hitoktatás, a tisztele- tes úr ettől a felnövekvő nemze­déktől várja a hitélet megújulá­sát Szilicén. Hogy a lelkipásztor bizakodásá­nak mekkora a realitásértéke, legfőképpen attól függ, hogy ez a generáció egyáltalán Szilicén kí- ván-e élni. Itt maradnak-e a fia­talok ebben a községben, ahol gyakorlatilag megállt az idő, ahol a község elöljárósága a leg­jobb szándéka ellenére sem tud biztató jövőképet felmutatni azok számára, akik az elkövetke­zendő évtizedekben ezt a falut megtarthatnák. A polgármester véleménye sze­rint a községnek akkor lenne esé­lye a fejlődésre, ha segítséget kapnának a vidéki turizmus terv­be vett megindításához. Hosszú évek óta itt, a Szilicei-fennsíkon rendezik meg az országos tájfu­tóversenyt, amely minden évben nemzetközi részvétellel zajlik. A község vendégszeretetét, a kör­nyező táj szépségét a versenyzők és kísérőik elviszik Európa több országába, tehát nem kellene já­ratlan utakon elindulni ahhoz, hogy Szilice bekerüljön Európa turisztikai köztudatába. Több olyanlátogató kereste meg a köz­séget különböző nyugati orszá­gokból, elsősorban Angliából, aki anyagilag is támogatná a köz­ség igyekezetét, ám az alapvető infrastrukturális hálózat kiépíté­séhez szükség lenne arra, hogy az állam ne csak elvben, hanem a gyakorlatban is támogassa a vi­déki turizmust. Valószínűleg az jelentene megoldást, ha a kor­mány magyar része meghatá­rozná azokat a tájegységeket, amelyek természeti adottságaik, terményszerkezetük, hagyomá­nyaik vagy más egyéb számítás­ba vehető erényük alapján előnyben részesülhetnének a pénzügyi támogatások elosztá­sakor. Szilice elöljárósága természete­sen tudatában van annak, hogy az országban nagyon sok olyan község található, amely fennma­radása szempontjából távlati célként a falusi turizmust jelöli meg mint lehetőséget. Ugyanak­kor felhívnák a figyelmet arra is, hogy a falu specifikus helyzet­ben van, mert ez az egyetlen le­hetőség, ami kínálkozik, aminek valós alapja van, s ami meg­mentheti a községet, mert így a tehetetlenség és a pénztelenség lassú, de biztos pusztulásra kár­hoztatja ezt a gyönyörű környe­zetben fekvő hegyi falucskát. Közmunkában segítik a templom újjáépítését. Ebbe a tóba engednék bele faluból származó szennyvizet. A község határában lévő Gyökér-réti-tó. Kis odafigyeléssel akár voi Festői táj és végtelen nyugalom várja a környékre látogató turistái Szilice jövőjét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom