Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-11-08 / 45. szám
2000. november 8. Nagyvilág 7 A tervezők szerint egyre nő az igény a környezetkímélő „zöld hajók” iránt Ablak Az új évezred luxushajója Kilencvenegyezer tonnájával fordulékonyabb, mint sok más hajó. Archív felvétel Az elrabolt nemzedék Stílszerűen Millennium névre keresztelték, és mivel a legszigorúbb ökológiai szempontoknak is megfelel, a „zöld hajó” jelzőt viseli. A harmadik évezred egyik legnagyobb, ötcsillagos személyszállító kolosszusa a franciaországbeli St. Nazaire hajógyárban készült. Lenyűgöző méretei ellenére - 294 méter hosszú, és a konstrukciójához 85 000 tonna acélt használtak fel (tizenkétszer annyit, mint az Eiffel-toronyhoz) - megépítése alig egy évet vett igénybe. Elkészítése 350 millió dollárba került. Az utasszállító hajók történetében először fordult elő, hogy a hadihajóknál használatos modern technológiát alkalmazták a gyártás során. A Millennium első útját idén nyáron tette meg a Balti-tengeren; elindítva ezzel a „zöld” óceánjárók új generációjának korszakát. Az első jelentős újítás, hogy dízelmotorok helyett gázturbinák állítják elő azt a rengeteg energiát, amelyre egy ilyen méretű kolosszusnak szüksége van. A nagy személyszállító hajók mindeddig négy-öt nagy dízelmotorral -rendelkeztek. A gázmeghajtás húsz százalékkal csökkenti a káros anyagok kibocsátásának arányát. A gázturbinák egyébként nem jelentenek újdonságot, ám eddig csak hadihajóknál alkalmazták őket. Eddigi mellőzésük másik oka a teljesítményük, amely a dízelmotorokéhoz képest alacsony; ráadásul a gáz tonnája kétszer annyiba kerül, mint a gázolajé. Ezt a költséget azonban csökkenteni lehet. Mivel a gázturbinák forró levegőt bocsátanak ki, Alston Chantiers konstruktőr az áramtermeléshez ún. kombinált ciklust alkotott (Combined Electricity Generation COGES), amely a villamos erőművek elvéhez hasonlít, ahol a gázturbinák fölösleges hője gőzturbinákat hajt. Személy- szállító hajó esetében első ízben került sor ilyen technológiára. A két huszonkilenc megawattos gázturbinát egy nyolc megawattos gőzturbinával egészítették ki. Gázturbinákat használnak egyébként az amerikai, a brit, az ausztrál és még további húsz ország hadihajói. Yan Mondon, a hajógyár szóvivője azt állítja, hogy ez a jövő útja, és a magasabb költségek ellenére is várható, hogy további megrendeléseket kapnak a környezetkímélő technológiával készülő járművek gyártására. A Celebrity Cruiser társaság már meg is rendelt négy hasonló óriás „zöld hajót”. A Millennium technológiája mellett szól egy sor további tényező. A gázturbinák kevesebb helyet foglalnak el, így további hatvan kajütöt kaphattak az utasok. A gázturbinák ráadásul nemcsak környezetkímélők, hanem csökkentik a hajó súlyát, és könnyebb a karbantartásuk. A Millennium turbinái 900 tonnával könnyebbek, mintha dízelmotort használnának. A COGES-rendszer alkalmazásával nagy arányban csökken a káros anyagok (nyolcvan százalékkal a nitrogén-oxid, kilencven százalékkal a kén-dioxid) kibocsátása. A hajó további előnye, hogy könnyen manőverez; képes négyszáz méter átmérőjű körben megfordulni (alig más- félszerese a hajó hosszának), a hasonló méretű hajókhoz képest több kikötőt használhat, s ami nem elhanyagolható: sokkal simábban úszik. Még az út során felgyülemlő hulladékot is takarékos módon használják fel, ami nem kevés, hiszen a 2450 utas (a személyzettel együtt 3500 ember) annyi hulladékot „termel ki”, mint egy kisváros. Ez ötszáz tonna ún. szürke és ötszáz tonna ún. fekete vizet jelent. A szürke vizet, amely szinte az ivóvíz minőségének felel meg, tisztítás után a tengerbe engedik, a fekete vizet a szárazföldön likvidálják az út befejeztével. A szilárd konyhai hulladékot meg- őrlés után lehűtik, és szintén a szárazföldön égetik el. A Millennium hetekig úszhat anélkül, hogy szennyezné az óceánt. Ehhez járul az utasok kényelme, amely hasonlóan magas színvonalú, mint a többi luxushajón. Forrás: Focus Negyvenöt évvel ezelőtt szociális dolgozók érkeztek a délkelet-ausztráliai Framlingham községbe, és magukkal vitték a hároméves Archie Roachot. A szülőknek azt mondták, hogy gyermekpiknikre viszik. Hiába ellenkezett a család, a kis Roachot elszakították a szüleitől, és egy melboume-i árvaházban helyezték el. Mintegy százezer bennszülött gyermek jutott hasonló sorsra Ausztráliában. Elveszett generációnak nevezik őket. Bármily hihetetlenül hangzik, az eugenika* programját az ausztrál kormány 1910-től egészen 1971-ig alkalmazta. Az eugenetika** elmélete a 19. század végén keletkezett, kiagyalója sir Francis Galton brit pszichológus, antropológus volt, aki a lelki adottságok öröklődésével foglalkozott. A negatív eugenika közismert módszere, hogy különböző represszív módszerekkel igyekszik meggátolni a „nem kívánatos egye- dek” szaporodását, illetve a szülők „megfelelő” párosításával szaporítani a „megfelelő” fajt. Az ausztráliai eugenikai program végrehajtói becslések szerint minden tizedik bennszülött gyermeket elhurcoltak a szüleitől, és fehér családoknál, árvaházakban helyezték el őket. Elsősorban azokat a gyermekeket keresték, akiknek valamelyik felmenőjük fehér ember volt. Ezeket a gyermekeket „civilizálni” akarták, azaz beolvasztani a fehérek társadalmába. Komolyan hittek abban, hogy a keveredéssel egy idő után győz a fehér faj vére. Az őslakos feketéket javíthatatlanul primitíveknek tartották. Az elszakított gyermekek természetesen nehezen tudtak alkalmazkodni az új körülményekhez. Némelyikük többször cserélt ún. „pótszülőt”, sokan közülük végérvényesen az árvaházakban és javítóintézetekben maradtak. Többségüknek sosem sikerült a beolvadás; otthontalanokká, csavargókká, alkoholistákká váltak. A kis Archie Roach sem kerülte el szomorú sorsát: az árvaház után három „pótcsaládot” járt meg, az alkohol rabja lett, utcai csavargóvá vált. Ma ismert énekes; 1987-ben született dala, amely az elrabolt bennszülött gyerekekről szól, világslágerré vált. Az ausztrál történelemnek ez a sötét fejezete, melyet az ausztrál kormány évekig igyekezett titkolni, az idei nyáron az ország történetének legnagyobb politikai tömegtüntetését váltotta ki. Érdekes módon fehér fiatalok vonultak az utcára, akik támogatják az elrabolt generációt. Az emberi butaság és a politikai vakság áldozatai semmi mást nem kérnek a kormánytól, mint bocsánatkérést a történtekért. John Howard, a konzervatív kormány miniszterelnöke ezt elutasítja. S ami a legtragikusabb: a mai ausztrál közvélemény nagyobbik fele egyetért vele, hiszen, mint állítják, nem felelnek az őseik bűneiért, ezért nincs mit sajnálniuk. A Time alapján: kv * Eugenika - az ember öröklődő tulajdonságait a testi és szellemi képességek javítására hasznosítani igyekvő genetikai irányzat. ** Eugenetika - a fajelméleten alapuló áltudomány a magasabb rendű emberi fajokról. A Millennium adatai: hossza: 294 méter súlya: 91 000 tonna utastér: 2450 személyzet: 999 fedélzetek száma: 11 további felszerelések: két külső úszómedence, kaszinó, színház, tíz személyfelvonó, éttermek, bárok és tárgyalószobák, teraszos apartmanok. Otthontalanokká, csavargókká váltak. Vasárnapi koktél Kis nyelvek nyomorúsága Ma mintegy 6800 nyelvet használnak az emberek a világon. Ezeknek a nyelveknek azonban legalább a felét az a veszély fenyegeti, hogy két-három generáció alatt eltűnnek a föld színéről. Az emberiség történetében talán soha nem pusztult olyan ütemben a nyelvi sokszínűség, mint a huszadik század végén. Nem csoda, ha figyelembe vesz- szük, hogy némelyik nyelvet alig pár száz, sőt pár tucatnyi ember használja. Az említett 6800 nyelvből mindössze 250-et használnak többen, mint egy- milliónyian. Ugyanakkor legalább háromezer nyelvet használnak kevesebben, mint 2500- an. Egy nyelv esetében nem jelenti feltétlenül a kihalás veszélyét az a tény, hogy kevesen beszélik. Kongóban például összesen 250 nyelven beszélnek, mégsem áll fenn egyik esetében sem az eltűnés veszélye. Ezzel ellentétben a navaho indiánok az Egyesült Államok négy államában élnek, és hiába beszélik több mint 150 000-en ezt a nyelvet, a navaho biztos kipusztulás felé halad. Ez a százötvenezer ember ugyanis egyre öregszik. Mikor kezd kihalni egy nyelv? A szociológusok szerint a nyelvkihalás leginkább akkor lép fel, ha egy népcsoport egy más nyelven beszélő, de tőle gazdagabb társadalomban él. Éppen ez érvényesül a navahók esetében, akik az USA államaiban élnek. Hasonló sorsra jutott az agaw, az etiópjai zsidók nyelve, amely évszázadokon keresztül virágzott Afrikában, egészen addig, amíg a huszadik század nyolcvanas éveiben hetvenezer falasa Izraelbe nem költözött, ahol nyelvük lassan, de biztosan háttérbe szorul a héberrel szemben. Érdekesjelenség a nyelvek megoszlása is. Európában él a föld népességének kilenc százaléka, ám a világnyelveknek mindösz- sze a három százalékát beszéli. Afrika a világ népessége alig tizenöt százalékának hazája, s mégis itt használják az összes világnyelv több mint egyharma- dát. Egy nyelvet természetesen lehet védeni és megőrizni is. Új- Zélandon például maori nyelvtanfolyamokat indítottak, s ma hallatlanul nagy az érdeklődés a sziget ősi nyelve iránt. A Hawaii-szigeteken az eredeti polinéziai nyelvet hasonló módon sajátította el több mint nyolcezer ember. A nyelv megőrzése azonban még mindig könnyebb, mint annak felélesztése. A héber nyelv például századokon keresztül csak írott formában létezett. Csak a tizenkilencedik század végén határozták el a Palesztinában élő zsidók, hogy ismét életet lehelnek a holt nyelvbe. Eleinte kissé akadozva beszéltek, a minden élő nyelvre jellemző idiómák és nüanszok nélkül; egy, az ősi időkben élő zsidó valószínűleg nem értette volna meg őket. Ma azonban a héber nyelv egyenrangú tagja a nyelvek nagy családjának.
