Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-10-25 / 43. szám
Nagyvilág 2000. október 25. 7 Szakértők szerint az oroszok kilencven százalékának pszichiáterre volna szüksége. A lelki betegség nem genetikai eredetű Az egykori birodalom - bolondokháza? Borisz Sosztakovics és Tatyjána Dmitrijevova orosz pszichiáterek állítása szerint az oroszok többsége depressziótól és stressztől szenved, alkohol- és drogfüggő. Tatjána Dmitrijevova állításának már csak azért is hinni lehet, mert 1998-ig ő volt Oroszország egészségügyi minisztere. De miről árulkodnak a tények? Az ország 145,6 millió lakosából hivatalosan négymilliónyian szerepelnek páciensként a pszichiátriai klinikákon és ambulanciákon. Dmitrijevova állítása szerint azonban a betegek száma a valóságban ennek a többszöröse. Oroszországban a komoly lelki zavarokkal küzdő embereknek csak mintegy negyede fordul orvoshoz. A hivatalos adatok így is 20 százalékkal több betegről árulkodnak, mint például az amerikai vagy a nyugat-európai statisztikák. Tudvalevő, hogy az orosz lélek a maga módján mindig is hajlamos volt a szomorúságra és a depresszióra; erről árulkodtak évtizedeken keresztül a legnagyobb alkotók művei is (Gogol, Dosztojevszkij, Csehov, Bulgakov). Ez a jelenség azonban, különösen az utóbbi években, riasztó méreteket kezd ölteni. 1990-ben például minden százezer orosz közül 251 lelki beteget regisztráltak, s 1996- ban már 386 volt. Az orosz tudományos akadémia által végzett kimutatások szerint 1974 és 1980 között az orosz gyermekek 8-10 százaléka szenvedett lelki betegségben. Ugyanez az intézmény ma ezt az arányt 18-20 százalékra becsüli. Ugyancsak riasztó Valerij Krasznovnak, a moszkvai pszichiátriai kutatóintézet igazgatójának megállapítása: szerinte a sorozásra kerülő fiatalemberek közül minden harmadik mentálisan sérült, és kezelésre szorulna. Borisz Sosztakovics szerint az oroszok lelki betegsége nem genetikai eredetű, hanem a stressz és a szorongás okozza, s elsősorban a rendszerváltás utáni kaotikus viszonyokban gyökerezik. „A szegénység, a bizonytalanság, a jövőtől való félelem, a krízisek és háborús konfliktusok okozta erkölcsi traumák mind kártékony hatásúak azokra a mechanizmusokra, amelyek egyensúlyban tartják az ember lelki háztartását” - állítja Borisz Sosztakovics. Sok ember, bár hajlandó lett volna keményen dolgozni, elveszítette munkahelyét és bevételét. Másrészt milliók voltak hozzászokva, hogy minden körülmények közt megkapják a fizetésüket, s elég, ha bejárnak a munkahelyükre. Ez mind megváltozott. Ráadásul akik már azelőtt is betegek voltak, mára elveszítették minden lehetőségüket. A szovjet korszakban voltak műhelyek, ahol a mentálisan sérült emberek is dolgozhattak, s kiegészíthették kis nyugdíjukat. Mára az általános gazdasági hanyatlás miatt ezek vagy megszűntek, vagy hamarosan tönkremennek. Oroszországban a lelki sérültekkel jelenleg ötszáz egészségügyi intézmény foglalkozik, összesen kétszázezer férőhelyük van. Ez a hivatalosan nyilvántartott lelki sérültek öt százalékának elegendő. A klinikák zsúfoltak, és pénztelenséggel küszködnek. A leggyakoribb lelki betegség a skizofrénia. Ennek a modern gyógymódja költséges, a pácienseknek hozzá kell fizetniük a biztosítási összeghez, ez pedig meghaladja az átlagemberek lehetőségeit. Oroszországban az átlagos nyugdíj huszonhárom dollár körül mozog, az átlagkereset pedig harmincnégy dollár havonta. A „friss” betegek közt nagyon sokan vannak, akik magas beosztásban voltak, jó fizetést kaptak, és nem ismerték a létbizonytalanságot. Egyikük Szvetlána, a matematikai tudományok doktora. Egyetemi tanár volt, s emellett egy moszkvai kutatóintézetben dolgozott. Az intézetet 1992-ben megszüntették, és Szvetlána a többi kutatóval együtt az utcára került. Fokozatosan kénytelen volt eladni mindenét, beleértve az ágyneműt és a személyes dolgait. Háromévi kétségbee- settség és nyomor után végre egy magániskolában kapott tanítói állást. A fizetése alacsony, és ötvenhárom évesen állandó rettegésben él, hogy elveszíti az állását, s visszakerül abba az állapotba, amikor az is megoldhatatlan problémának számított, hogy egy karéj kenyeret szerezzen a kisfiának. A mentális problémák a legfelsőbb körökben sem számítanak és számítottak ritkaságnak a mai és a történelmi Oroszországban. Rettegett Iván, aki nem kevesebb, mint ötvenegy évig uralta a birodalmat, Vaszilij Klucsevszkij történész szerint már kiskorában elveszítette az ítélőképességét és lelki egyensúlyát. Nagy Péter elsősorban reformjainak köszönhette a nevéhez kötődő jelzőt, ám az alkoholizmustól melynek zsenge ifjúságától hódolt, hamar összeomlott lelkileg. I. Pál cár, aki 1796 és 1801 között uralkodott, George Vernadszki amerikai történész szerint már akkor is „mentálisan kiegyensúlyozatlan” volt, amikor a trónra lépett. Miután meggyilkolták, az őt követő I. Sándor mindjárt uralkodásának kezdetén idegileg összeomlott. Ám a legújabb Az orosz lélek mindig hajlamos volt a szomorúságra és a depresszióra. A mentális problémák a legfelsőbb körökben sem számítottak ritkaságnak. Archív felvételek ról: „Kénytelen vagyok sajnálatomat kifejezni az orosz ember fölött. Idegrendszere labilis, képtelen megbékélni a valósággal.” A mai Oroszországban, amelyben minden oldalról támad a stressz és a bizonytalanság, Pavlov szavai sötét fenyegetésként hatnak. Forrás: Time, New York Brezsnyev, Gorbacsov és Jelcin követte. Gorbacsov kivételével valamennyiük esetében jogos volt a kétely lelki egyensúlyukat illetően. Egyébként Iván Pavlov, a híres orosz tudós, aki kutyákon végzett kísérleteivel mutatta ki a feltételes reflexet, 1932-ben kijelentette kétlábú polgártársaiMai orosz madonna kor is bővelkedik épületes példákban. Lenin „új gazdasági politikája” (NÉP) az ügyes, racionalista, sőt zseniális agy' beteg szüleménye volt. Sztálin hatalomra kerülésével, akit pszichológusa, Vlagyimir Bech- tyerejev paranoiásnak tartott, a világbirodalom egy őrült karmai közé került. Őt Hruscsov, Távol-keleti ablak A plasztikai Thaiföld manapság nemcsak a turisták millióit vonzza. A távol-keleti országba egyre többen érkeznek azért, hogy „igazítsanak” a külsejükön. A plasztikai műtét itt olcsóbb, mint bárhol a világon, az ellátás kitűnő, s ha az illető megteheti, és ideje engedi, az idegenforgalmi központok luxus- szállodáiban lábadozhat. Bangkok a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején vált a plasztikai sebészet paradicsomává. Akkor, amikor a délkelet-ázsiai országok (a kis tigrisek) gazdasági fellendülése bekövetkezett. Eleinte főleg ázsiaiak érkeztek Bangkokba; sebészet paradicsoma a hölgyek szilikonbetéttel javítottak a keblükön, a helybeli aranyifjak pedig orrukat, szemük vágását igazíttatták európai mintára. Miután a kis tigrisek álmai 1997-ben szertefoszlottak, s a hazai páciensek elmaradoztak, a legfényűzőbb klinika, a Yan Hee úgy döntött, hogy külföldieknek ajánlja fel szolgálatait. Az inflációnak köszönhetően a bangkoki árak nagyon attraktívak. Míg például az Egyesült Államokban a „face lift” 7-10 ezer dollárba kerül, a bangkoki Yan Hee klinikán ugyanez megejthető 2100 dollárért. A személyzet kitűnően beszél angolul, a sebészeti beavatkozásra nem kell soká várni. Ha a páciens előre megrendeli a műtétet, pár nap alatt túleshet rajta. Az is előfordul, hogy az illetőt még érkezése napján meg- műtik. A kozmetikai beavatkozásoknak széles a palettájuk, beleértve az olyan műtétet is, amely az illető nemét változtatja meg. Ebben Thaiföldnek nagy tradíciója van. Az itteni sebészek ezen a téren „Szegény, pedig milyen stramm férfi volt" - mintha erre gondolna az ápolónő. Archív felvétel legjobbak a világon; talán a buddhista társadalom más neműek iránti toleranciájának köszönhetően is. A huszonnyolc éves, Indiana állambeli Lassara McLain régi vágya volt, hogy nővé váljon. Amerikában ez a műtét 17 000 dollárba került volna, Bangkokban mindössze 3000-et fizetett. McLain az interneten bukkant rá a klinikára. Félt a műtéttől. A kórház saját személygépkocsiján szállította be a repülőtérről, s még aznap átalakították. „Úgy bántak velem, mint egy királynővel” - jelentette ki a műtét után a boldog McLaine - immár asszony.
