Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-07-04 / 27. szám
Tanácsadó 2000. július 4. 11 Hernyó a fában A kis farontó lepke (Zeuzera pyri- na) hernyója a gyümölcsfák, díszfák és cserjék ágaiban, ritkábban a fiatal fák törzsében károsít. A hajtások a csúcstól száradnak, majd letörnek, de ekkor már nincs bennük a hernyó. A vastagabb ágakon, fiatal törzsön kerek nyílás látható, amelyen a hernyó az ürülékét kitolja. A fűrészpor- szerű ürülék szennyezi a törzset, a földre potyogó kis kupacok pedig felhívják a kártevőre a figyelmet. A hengeres, világossárga, barna pettyes lárva a hajtásokban, később a vesszőkben él. A lepkék kéthetes bábállapot után júniusban vagy júliusban rajzanak. Ekkor lehet ellenük permetezéssel eredményesen védekezni a lombrágó hernyók ellen ajánlott készítményekkel. Ez a védekezés nagyon fontos és eredményes, mert a lepkék nem távolodnak el kedvenc helyükről, még a szomszéd kertbe sem mennek át szívesen, amíg valami nem zavarja meg őket. Megtelepedésük esetén károsításuk jelentős. Egy nőstény ezernél több petét is rakhat a zsenge hajtások tövébe és a levelek hónaljába. A kikelt hernyó lefelé rág, majd a vastagabb ágakban folytatja útját. Kétéves fejlődésű. Az első télen még kisebb, a másodikon már egy nagyobb, bábozódás előtt álló hernyó telel át. A henyó védett helyen, az ágak belsejében él. Ellene csak úgy védekezhetünk, hogy a lárvajárat nyílásán egy hajlékony drótot bedugva megöljük, vagy - ha már hosszú a járat - rovarölő szert fecskendezünk bele. A per- metszert vattával is felitathatjuk, s ezt begyömöszöljük a járatba, majd oltóviasszal betömjük a lyukat. Minderre persze nincs szükség, ha fakopáncsok látogatják a kertünket. Azonban ilyenkor se mulasszuk el fasebkezelő anyaggal lekenni a sérült részeket. -kszHa nem ismerik fel és védekeznek ellene, nagy lehet a terméskiesés A moníliás pusztulás Az almán és a körtén a Monilia fructigena, a birsen az M. lin- hartiana károsít. A Monilia fructigena gyümölcsrothadást idéz elő. A legsúlyosabb károkat az alma, a körte és az őszibarack gyümölcsében okozza. Rovarrágáson, mechanikai sérüléseken (pl. jégverés) keresztül a fejlett, de még éretlen gyümölcsöket fertőzi. A gyümölcsön barna, rothadó folt keletkezik; ez állandóan nagyobbodik, és végül az egész gyümölcs elbarnul. Ezek a foltok soha nem süppednek be. Az eredeti fertőzés helye körül szabályos körök mentén kezdetben fehér, majd okkersárga penészpárnácskák fejlődnek. A körök láncszerűen bevonják a A betegség tünetei párás tavaszon igen jellegzetesek. rothadó gyümölcsöket, szemben az M. laxával, amelynek penészpárnái szórtan keletkeznek. Az itt képződött szaporítóképletek újabb fertőzéseket okozhatnak. A fertőzött gyümölcsök aszalódva, mumifikálódva a fán maradnak, bennük, illetve rajtuk a gomba áttelel, majd tavasszal ismét fertőz. Tavasszal a gomba igen lassan fejlődik, ezért a konídiumképződés általában a virágzás utáni időszakra esik. így a virágokat nem fertőzi, a termésben azonban komoly károkat okoz. Az ellene való védekezés lényege, hogy a gyümölcsöket meg kell védeni a sérülésektől, a moly- és rovarrágásoktól. Jégverés után azonnal kaptán vagy ditiokarbamát kéÁgra száradt őszibarack-múmia szítményekkel kell permetezni. Fontos, hogy a fákon ne maradjanak gyümölcsmúmiák, ezért szedjük le és semmisítsük meg. A Monilia linhartiana a birs súlyos megbetegedését okozza. Ha nem ismerik fel, nem védekeznek ellene, jelentős lehet a terméskiesés. A betegség tünetei párás, csapadékos tavaszon igen jellegzetesek. A levelek a csúcsi részükön elbarnulnak. A bámuló folt fokozatosan kiterjed a főér mellett a teljes levélre, amelyen kevésbé feltűnő szürkés mi- céliumszövedék képződik. A beteg levelek jellegzetes illatot árasztanak, így odacsalogatják a rovarokat, azok pedig továbbviszik a fertőzést. Száraz időben a levéltünetek gyengébbek, beszáradt barna foltok jelzik a betegséget. A virágfertőzés Moníliás birs gyakori, a szirmok bámulnák, nedves tapintásúak, szürkésfehér micéliumbevonattal. Erős fertőzés esetén a virágok rászáradnak az ágakra, gyenge infekció esetében megterméke- nyülés nélkül lehullanak. A gomba a fertőzött levelek és virágok kocsányán keresztül benő az ág fa- és háncsrészébe. Ebben az esetben a faszövet megbámul, és az ágak elszáradnak. Kertészet és Szőlészet A megtámadott levelek fonákjuk felé becsavarodnak, és zsíros, durva tapintásúak Láthatatlan ellenség a vírus T. I. olvasónk levelében arról ír, hogy szőlőjében nyaranta a zöld- veltelininél egyre gyakrabban figyeli meg a levelek összesodródá- sát. Rajtuk azonban eddig még semmiféle kártevőt - levéltetve- ket, szőlőeszelényt - nem talált, így nem tudja, mire vélje az okát... A zöldveltelini, de egyéb fajták levelének sodródását is vírus okozza. Az említetten kívül gyakran fordul elő a burgundin és néhány más fajtán is. Ellenál- lóbb ezzel a vírussal szemben az olaszrizling, a leányka, kékfrankos és a szentlőrinci. A levélsod- ródásvírus megjelenésére jellemző, hogy az általa okozott tünetek először az alsó leveleken jelennek meg, és fokozatosan terjednek át a fiatalabbakra. A megtámadott levelek fonákjuk felé becsavarodnak, zsíros, durva tapintásúak és törékenyek. Ősszel az ilyen levelek hamarább elszíneződnek, mint az egészségesek. A vírus okozta fertőzés csökkenti a tőke termőképességét, valamint a fagyokkal szembeni tűrőképességét. A megtámadott növények természetesen legyengülnek, és kevésbé ellenállóvá válnak más parazitákkal szemben. A levélsodródás mellett a szőlőt még más vírus is megtámadhatja. Ilyen például az ún. fertőző leromlás vírusa. Jellemző tünetei, hogy a hajtások a 8-10. ízköz táján megrövidülnek, itt nem ritkán görbülnek, szabálytalanul nőnek. A levelek alakja legyezőszerű, erezetük pedig rendezetlen. A leveleken elszórtan jelentkező sárga foltokat okoz a, sárgamozaik-vírus. A szőlő virágzásakor megfigyelhető virágelrúgás is vírusos eredetű. A kórokozók virágporral, szúró-szívó szájszervű rovarokkal, fonalférgekkel terjednek. Elsősorban azonban fertőzött szaporítóanyaggal hurcolhatjuk be a szőlőbe; ezért mindig ügyeljünk rá, hogy megbízható helyről származzon a szaporításra vásárolt vessző. Szőlőmetszéskor, zöldmunkák alkalmával pedig mi magunk vihetjük át a vírust a fertőzöttről az egészséges növényre. -rMegkérdeztük a szakértőt A nagykorú beleegyezése is kell Jelige: Őszirózsa. Kisasz- szony, a „bonyodalmak elkerülése érdekében” nem tüntetem fel levele szövegét, habár így csak Ön fogja érteni a választ. A vezeték- és keresztnévről a 300/1993 Tt. számú törvény rendelkezik. A törvény 6-14. §-ai szabályozzák az utónév, valamint a vezetéknév megváltoztatását és az ezzel kapcsolatos kérdéseket. A 8. § mindjárt kimondja, hogy a kiskorú utónevének, illetve vezetéknevének megváltoztatása nincs megengedve, ha ez a változtatás a kiskorú érdekeivel ellentétes volna. Ha a kiskorú 15 évnél idősebb, akkor az utónevének, illetve vezetéknevének megváltoztatására az ő beleegyezése is szükséges. A változtatás engedélyezése ügyében a járási hivatal illetékes eljárni, mégpedig az állandó lakhely szerinti. Ez adminisztratív eljárás. Ha kiskorú utónevének vagy vezetéknevének változtatását kérik, akkor többek között a másik szülő beleegyezését is csatolni kell a kérvényhez. Feltételezem, hogy mivel a barátja ezt a beleegyezést nem adta meg, a volt barátnő - a gyermek anyja - bírósághoz fordult, kérve, hogy a bíróság adja meg a beleegyezést a vezetéknév-változtatásra az apa helyett; tehát: a bíróság nem változtatja meg a vezetéknevet, hanem a körülmények körültekintő elbírálása után majd határoz, megadja-e az Szabó Elena jogász engedélyt az apa helyett a vezetéknév-változtatásra. A névváltoztatást célzó kérelmet aztán majd az illetékes hivatal fogja adminisztratív eljárásban elbírálni. Itt meg kell jegyezni, hogy ez az eset a Családjogi törvény 49. §-ának hatálya alá esik, olyan helyzet, amikor a szülők nem tudnak megegyezni szülői jogaik gyakorlásának fontos elemeit illetően. Mint az ilyen fontos dologban általában, a bíróságok csak akkor adják meg az engedélyt, ha valóban nagyon fontos okot találnak rá. Ami a tartásdíjat illeti, ezt a bíróság fogja megállapítani. Ha nem fogadták a gyermeket örökbe, akkor a gyermek apja továbbra is az apja marad, minden szülői kötelezettséggel együtt, beleértve a bíróság által megállapított tartásdíj fizetését. A tartásdíj összege pedig főleg attól függ, milyenek az apa lehetőségei és a gyermek szükségletei. Ezek természetesen változnak, mivel a gyermeknek évről évre több mindenre lehet szüksége. A bíróság ezt is mérlegelni fogja majd a döntéskor. Illusztrációs felvétel Gyermeklélektan Jelige: Nagyon fontos. „14 éves lány vagyok, a nővérem 16 éves lesz. Nemrég véletlenül megtudtuk, hogy az apunak rajtunk kívül van még egy gyereke és egy húszéves fia. Még azelőtt történt, hogy megismerkedett anyuval. Szeretnénk megismerkedni a testvérünkkel. Mindig is szerettük volna, ha lenne egy bátyánk - és most teljesülhetne a vágyunk. Ön szerint mit és hogyan kellene tennünk? Hogyan szervezzük meg a találkozást vele?” Ugye milyen jó, ha van az embernek testvére? Valaki, aki közelebb áll hozzánk, mint bármelyik haver. Valaki, akivel sok van, ami közös bennünk - és főleg, ami a legdrágább a világon - közös szüléink, vagy legalábbis az egyil?szülő. A szülők öregszenek, és lassan majd itt hagynak bennünket, de a testvér mellettünk marad. És még ha egy óhajtott idősebb fiútestvérről van szó! De milyen lenne ez az ő - és a ti - édesanyátok számára, akik annak örülnének a legjobban, ha ez a rokoni kapcsolat nem is létezne? Sajnos, ez olyan helyzet, amikor a gyermekek szenvednek, pedig ők nem tehetnek semmiről. Kedves Éva, mielőtt bármibe belekezdenétek, át kellene gondolni az egész dolgot, és számolni az érintett felnőttek reakcióival. Örülne az anyukátok, ha megismerkednétek és találkozgatnáKállay Jolán tok? Hogyan reagálna az ő anyukája? Egyedül él a fiával, vagy férjnél van, esetleg több gyermekkel? És az apa - aki a dolog könnyebbik végét fogta meg (azt játszotta, hogy a fia nem létezik) - örülni fog-e, ha a fia hirtelen megjelenik az életében? És a fiú maga, aki eddig a vér szerinti apa nélkül nőtt fel? A lépésetek, amellyel felkeresnétek a bátyátokat, sokféle, gyakran ellenkező reakciót válthat majd ki. Ezért szerintem mielőbb beszélnetek kellene szüléitekkel, hogyan élik meg ők ezt a helyzetet. Utána a bátyátoknak megírhatjátok, hogy szeretnétek őt megismerni, és hogy ez tisztán a ti. testvéri „ügyetek”. Lehet, hogy a tiszta érzelmi érdeklődéstek elindít valamit a szülőkben is. A nemrégi, drogozással kapcsolatos válaszom (és felhívásom) több reakciót és kérdést váltott ki. Ezekre a kérdésekre szeretnék a továbbiakban röviden válaszolni. „Mi a teendő, ha valaki erőszakosan akar rábírni, hogy kábítószerhez nyúljak?” Kedves tini, ilyen helyzetekkel a rossz filmekben találkozhatsz leginkább, a való életben aligha. Az, hogy kipróbálod-e a drogot vagy nem, a te személyes döntésedtől függ. Ha van eszed, ha nem akarod, nem nyúlsz hozzá. Legjobb elkerülni a veszélyes helyeket, helyzeteket és embereket. Bármilyen ismeretlen anyaggal való mérgezés esetében fel kell keresni az orvost. „Miért baj az, ha egyszer kipróbálom a drogot? Hiszen aki egyszer próbálja, még nem lett függővé.” Ez általában így van, de a függőség kialakulhat később. (Azonkívül nem mindegy, hogy milyen drogot próbálsz ki). Kevesen kezdték a drogozást azzal a céllal, hogy függővé váljanak, és mégis - nagyon sokuknál kialakult a függőség. És a kábítószerezésnek - az egyszeri használatnak is - más veszélyei is vannak: pl. a túladagolás - tehát mérgezés, balesetveszély, lelki problémák, problémák a családban, iskolában, az egész fejlődésedben stb. Az USA-ban van egy menő jelszó: „Be smart, don’t start!, ami magyarul annyit jelent, hogy „okos dolog nem elkezdeni”. És ez tényleg így igaz.
