Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-02-02 / 5. szám
3 2000. február 2. Az anyanyelv gazdagon termő fa, meséket terem az otthonokban és az iskolákban A farkas aranytálja Dusza István __________________ „G yertek haza, ludaim! ” / „Nem megyünk.” / „Miért?” / „Farkas van a híd alatt.” Amikor ezt az ismert népi gyerekjátékot Csépi Zsuzsa nagyszarvai bábpedagógussal játszották a szenei és a város környéki óvodás és kisiskolás gyerekek, óhatatlanul eszembe jutott a szinte minden bokorban aranytálban mosakodó és aranytörülközőben törülköző farkas. Az a jelképes farkas, amely a gyerekekre vadászva a szülőket csábítgatja aranyos ígéretekkel. Majdani rangos státusokat, anyagi jólétet ígérve mindazoknak, akik szlovák iskolába adják gyerekeiket. ■* Iskolai beíratás ideje van, s ilyenkor mindig kérdéses, van-e elegendő erkölcsi tartás, erős magyarságtudat és mindenekelőtt kötődés az anyanyelvhez azokban a szülőkben, akik gyerekeiket most íratják iskolába. Sok helyen a válaszok keresését nem bízzák a véletlenre. Bár kormányszinten már nem foganatosítanak intézkedéseket a magyar iskolák és pedagógusok ellen, a parlamentben, a közéletben és a szlovák sajtóban manapság is elhangzanak elbizonytalanító kijelentések. Amikor egy tágabb közösség elhatározza, hogy az iskolai behatások idején találkozót szervez, mert szükségét érzi, hogy kifejezze érzelmeit, gondolatait, s a nagycsoportos óvodásoknak megmutassa, mennyi játékosság, lelemény és szeretet fakad az anyanyelvből, akkor nem feltétlenül a közvetlen veszélyérzet motiválja a tagjait. Volt abban a január közepén szervezett találkozóban néhány olyan elem, amely nélkül nem létezhet szeretve nevelő óvoda és kiváló iskola. A Szenei Városi Művelődési Ház és a Városi Könyvtár volt a helyszíne ennek az oldott hangulatú, szülőket és gyerekeket egyformán magával ragadó délutánnak. Megfogalmazódott a kérdés: Szene város magyar óvodájához hasonlóan vannak-e Dél-Szlovákiában olyan óvodák, amelyekben Szabó Edit igazgatónőhöz hasonlóan a vezetők szorosan együttműködnek a magyar iskolákkal? Az új közigazgatási elrendezésben Szene járási székhely lett. Szakemberek véleménye szerint az egyik legjobb gazdasági helyzetben lévő régió közepén, a főváros vonzásában. Ez volt a kiindulási pontja annak a kerekasztal-beszélgetésnek is, amelyet a városi könyvtárban tartottak. Fontosságát bizonyította, hogy nemcsak a szülők, hanem Bárdos Gyula parlamenti képviselő és Kovács Péter oktatási minisztériumi szakelőadó is részt vettek rajta. Mint mindenütt, ott is a visszaiga- zolatlan rémhírek, a téves információk tisztázásával kezdődött a beszélgetés. Megfogalmazódott az a vélemény, hogy az óvodákban sokszor már alig különböztetik meg, hogy magyar vagy szlovák gyerekről van-e szó. A szülőknek elsősorban a kényelmi szempontok számítanak, az óvoda és a lakás közötti távolság dönti el, melyik óvodába viszik a gyerekeket. Az már az óvónő kötelessége volna, hogyha felveszi a magyar gyereket a szlovák óvodába, akkor magyarul is foglalkozzon vele. Úgy, ahogyan azt a magyar óvodákban teszik a szlovák gyerekekkel. A szlovák óvodákban egyáltalán nem fontos az, hogy az odajáró magyar gyerekek anyanyelvükön is megkapják a szükséges ismereteket. Abban meg egyenyelvünk iránti hűségüket. Annak idején a Szenchez közeli zonc- toronyi magyar kisiskolát a falu polgáraival együtt védte meg. Azóta áüépte a nyugdíjkorhatárt, de nem pihen. A magyarbéli szülők segítségére sietett, akik magyar iskolát szerettek volna falujukban. És lett az óhajból akarat és valóság. Azon a délutánon ennek a magyar iskolának a diákjai is ott voltak, s műsorukkal jókedvre derítették az óvodásokat és szüleiket. Régóta vallja, hogy a behatási program nem az iskolába való beíratás előtt közvetlenül kezdődik, hanem már az óvodában. A szülő már az óvoda választásakor eldönti a gyereke sorsát, mert a magyar óvodából kisebb az esélye, hogy szlovák iskolába megy. Magyarbélen a szülők akarata nélkül nem értek volna el olyan eredményt, hogy a szenei magyar alapiskola kihelyezett osztályaként indult iskola ma már önálló igazgatású. Ebben nagy szerepe van a szülői szövetségnek, a nesen ellenérdekeltek, hogy magyar iskolába írassák őket. Elhangzott egy óvónő szájából, hogy milyen nagy hibát követett el ő, amikor kénytelen volt szlovák óvodában tanítani, és odavitte saját gyerekét is. Kezdetben igencsak sok segítségre volt szüksége a nyelvet nem értő kisgyereknek. De milyen segítséget kapnak azok a magyar gyerekek, akik szlovák óvodába kerülnek? A szenei járás falvaiban igencsak változó a helyzet. Van, ahol egyáltalán nincs kisiskola, máshol a fennmaradásáért küzdenek, de olyan pozitív példa is akad, ahol a legnehezebb időkben harcolták ki a kisiskola alapítását. Csuka Gyuláné évtizedek óta azok közé a magyar pedagógusok közé tartozik, akik minden helyzetben megmutatták bátorságukat, anyaCsuka Gyuláné a magyarbéli szülőkkel közösen teremtette meg a feltételeket, hogy a faluban magyar osztály, majd önálló magyar kisiskola alakuljon. Csemadoknak, viszont Zborka István nagymagyari szülő így vélekedik:- Nekünk akkor kell mindent megtenni, amikor a szülőket neveljük. Nem elég felnőttként a fejünkhöz kapni. Ha a gyerekeink nem kapták meg azt az otthoni indíttatást, amely nyomán eszükbe sem jut másképpen dönteni, akkor most már hiába erőlködünk. Persze fontos, hogy tudatosítsák: az anyanyelvűket nem szabad elkótyavetyélni, mert nem is az ő tulajdonuk. Nem véletlenül vetette közbe Kovács Péter minisztériumi szakelőadó, hogy az óvoda dolgában az iskolaalapításban sikeres Magyarbélen is lépni kell, mert magyar óvodai csoport nélkül nem szilárd az iskola jövője. Általános jelenség, hogy az alsó tagozatos tanítók többsége már elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy annak közelébe került. Nincs utánpótlás, és nemcsak az áldadan bérezés miatt. Önkormányzati érdekké kell tenni az iskola állapotát. Összefogás szükségeltetik, hogy egy-egy kisiskola fennmaradhasson. Mivel a szlovákiai magyar népesség többségében falvakban, elsősorban kis falvakban él, a magyar kisiskolák jövője igen fontos. Mit tesz ennek érdekében a Magyar Koalíció Pártja? Bárdos Gyula parlamenti képviselő:- A párt és az általunk javasolt, bennünket képviselő közhivatalnokok a kerületekben, a járásokban összehangoltan sokat tehernek az iskolákért. Egyszerűen nem lehetünk elégedettek. Nem tehetünk úgy, mintha nem volnának eszközeink. Ha nemet kell mondani, akkor nemet fogunk mondani. Nem lehet hallgatólagosan felvállalni mindazt, amit az érdekeink ellenében akarnak megvalósítani. Koalíción belül és koalíción kívül csak azt képviselhetjük, ami nekünk megfelel. Még annak az árán is, hogy személycseréket kell végrehajtani. Mind parlamenti szinten, mind kormányszinten lépnünk kell. Az oktatás igencsak összefügg az önkormányzatokkal és a közigazgatással, ezért nem véletlenül figyelünk oda a reform előkészítésére. Sajnos, a huszonkettes csapdája születik meg, mert a tervezett területi felosztás nekünk nem felel meg, viszont az önkormányzatiság kiépítése a legfontosabb, ezért a megegyezés ennek a megerősítését szolgálja majd. Az oktatásban február elsejétől valószínűleg életbe lép a rendelet az iskolatanácsokról. Ebben felelősséget kell vállalniuk a szülőknek és az önkormányzatoknak. Okosan kell élni ezzel a lehetőséggel. Mindenki számára világos, hogy az anyanyelv tulajdonlása már a születés előtt elkezdődik. Kodály Zoltán és követői a magzati életet kutató orvosoknál korábban tudták, hogy a magzat pontosan érzékeli, ha az áldott állapotú édesanya énekel neki, ha beszél hozzá. Az már akár az egyre nagyobbodó közösség- nagymamák, nagyapák, rokonok- felelőssége is lehet, hogy eljut-e a cseperedő gyermek olyan iskolába, amelyre az anyanyelvi környezete eleve felkészítette. Az majd kinek-ki- nek a szerencséje lesz, ha olyan játékos kedvű tanító nénire talál, aki minden pillanatában az iskolai együttlétnek a játék lelket felszabadító világába vezeti be a gyereket. Amikor az izgalom tetőfokra hág, s a bábjátékká varázsolt népi gyér Amikor Csépi Zsuzsa néni már mesél, de a bábuk még valahol a kép: Van, ahol egyáltalán nincs kisiskola, máshol a fennmaradásáért küzdenek. »*•*** **»* **I Most dől el, hogy ki lesz a bokor, a farkas, a libák és a gazdasszony. Mind jelentkezőnek, mind csodálkozó se
