Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-02-02 / 5. szám

Modern élet 2000. február 2. 5 Egyik ember éppen olyan, mint a másik, legyen bár a bőre barna vagy fehér... Mitől feketék a feketék? Busman. Inkább egy mongolhoz hasonlít, Hamita féfi. Európai arc sötét bőrrel. Nem Fokföldi színes nő. Állítólag hottentotta-búr mint egy feketéhez. mindenki néger, aki Afrikában él. keverék. Nem háromféle ember van („sár­ga”, „fehér” meg „fekete”), akik valamiféle misztikus okból egy­formák, hanem emberek vannak, akik különbözővé válnak a törté­nelem során, de mielőtt nagyon különbözővé válnának, megint összekeverednek, és mindenféle átmeneteket hoznak létre. De mitől feketék a feketék? A gö­rögök többféle magyarázattal próbálkoztak, példá­ul hogy a hasonló ég­hajlat teszi, vagy hogy az egyik helyre a másikról vándorol­tak be. Ma is itt tar­tunk. Az etiópokat is, a dél-indiai dravidá­kat is gyakran hívják „fekete europidok- nak”: nagyjából európai testalka­tú, de sötét bőrű emberek. Vagy azért ilyenek, mert nagyon süti őket a nap, vagy mert „fehér-fe­kete” keverékek. Néhány évtize­de V. Giuffrida-Ruggieri arra gondolt, hogy a dél-indiaiaknak és az etiópoknak közös őseik vol­tak, és akkor váltak szét, mikor India elúszott Kelet-Afrikától. Nos, valóban: valamikor India Kelet-Afrika része volt, valahogy úgy, hogy a Malabár-part érint­kezett Szomáliával. Csakhogy már 50 millió éve elszakadt. Ha­csak óriásit nem tévedünk a ko­rokban, nemhogy ember nem élt, mikor India Etiópiával érint­kezett, de még majom is alig. De akárhogyan is, a hasonlóság megvan. Van Kelet-Afrikában egy nép, amely lehet sötét bőrű, de nem néger. A Biblia szerint mind­nyájan Noé fiainak és menyeinek utódai volnánk. Három fia volt: Sém, Kám és Jáfet. Kijővén az Ararát hegyén góferfa bárká­jából, Noé szőlőt ültetett. Attól egyszer jól berúgott, és méltatlan állapotban hevert a sátrában, amiért Kám kigúnyolta; cserébe megátkozták fiát, Kánaánt. A'Bib- lia szerint Sém utódai maguk a történet lejegyzői, meg közeli ro­konaik, mint pl. az asszírok; Jáfet utódai pl. Jáván (a jón görö­gök), Askenáz (a né­metek) és Magóg (mi?), végül Kám fiai Kus, Micrajim, Pút és Kánaán. Az ókorban a kusiták Etiópiában él­tek, Micrajim más névem Miszr, azaz Egyiptom, Pút alighanem az egyiptomi iratok Puntja, ami talán Szomália, a kánaánitákat pedig egyiptomi és babiloni diplomáciai iratokból is­merjük a mai Szentföldről. A kánaánita és héber törzsek sokat csatáztak; nem csoda hát, hogy Kánaán van a Bibliában megát­kozva, nem gúnyolódó apja. De Kám másik három fiának népe Kelet-Afrikában él. A XVI. századi nagy felfedezések idején a nyu­gat-európai bibliamagyarázók Noé három fiát a sárgák, feketék és fehérek őseinek tartották. De a Sémtől származó népek nem sár­gák, és a szöveg sehol sem mond­ja, hogy Kám fekete volna. Azu­tán a nyelvészek Nyugat-Ázsiá- ban találtak sok hasonló nyelvet, amit nagyjából Sém utódai be­széltek; a nyelvcsaládot elnevez­ték sémitának. Később találtak Kelet-Afrikában másféle egymás­sal rokon nyelveket, melyek mint­ha távolról az előbbiekkel is roko­nok volnának; azokat hát elne­vezték hamitáknak. Mai tudá­sunk szerint hamita nyelveket be­szélnek az észak-afrikai berberek, sok etiópiai nép, a Szomáliák, és azt beszéltek az óegyiptomiak is. Ott van még egy „ősi”, feketénél világosabb és arábiai kapcsolaté nép Kelet-Afrikában. Tanganyi- kában töredékeit ma is láthatjuk túl az Egyenlítőn, majdnem a Nagy-Tavakig. Ők a déli kusiták. Nézzük a kicsi sárga ferde szemű busmanokat. Őket nem említi a Biblia, de ők is régen megvannak. A csontmaradványok mutatják, hogy néhány ezer éve még min­denfelé lakták Afrikát a Kongótól délre. Azután erősebb népek Dél- Afrikába szorították őket. Ma a busmanok vadászok és gyűjtögetők; álla­tot nem tenyészte­nek, fémeket maguk nem öntenek. Asszo­nyaik zsírfarúak, és óegyiptomi dombor­művek ilyennek mu­tatják az egyiptomiak által elért legdélibb vidékek nőit. A régészek szerint egyszerűen ők az emberiség dél- afrikai helyi változata; máig vi­tatkoznak, hogy véletlenül lettek ilyenek, vagy esetleg van valami a dél-afrikai talajban, amitől az ember tízezer évek alatt kicsi és törékeny lesz. Ki tudja? A hotten­tották hasonlítanak a busmanok­hoz, de mindenben kevésbé olya­nok. Nem kicsik, nem töréke­nyek, nem annyira sárgásbarnák. Az ő asszonyaik is zsírfarra hajla­mosak. De vannak állataik (a hol­landok megérkezésekor is voltak) és vaseszközeik. Ők volnának a busmanok bölcsebb és el nem törpült ősei? Talán már az olvasó is sejti, hogy nem erről lehet szó. Inkább arról, hogy a dél felé nyomuló pásztor és fémműves hamiták valahol Tan- ganyikában összeakadtak a bus­manokkal, és összekeveredtek. Az új nép lett a hottentották őse. A magyarság ősei kis sárga, fer­de szemű mongolok és nagyobb, fehér, kerek szemű európaiak (talán irániak?) keveredésében jöttek létre. Adagban kisebbek vagyunk, mint a környező né­pek, néhányunkon még előjön a ferde szem vagy a mongolfolt, sokunk lába görbe. De egy ja­pánhoz képest (átlag­ban) magasak, kerek szeműek és egyenes lábúak vagyunk. Ezt régóta észrevettük mi is, mások is. Nos, van messze lent délen egy másik nép is, amely kicsi, sárgás ferde szeműek és na­gyobb, fehéres kerek szeműek keveréke. Csak azok a kicsi ferde szemű sárgásak ott helyben let­tek olyanok, amennyire tudjuk, semmi közük Kelet-Ázsiához. És alighanem a nagyobb kerek sze­mű fehéresek sem Európából jöttek, hanem Ázsiából. A világ bonyolultabb, mint gondolni szoktuk. L. B. Noé fiainak, menyeinek utódai vol- nánk? Akárhogy is, a hason­lóság meg­van. Kihalás réme fenyegeti az élősködőket Bolhák a vörös listán „Egy látványos segélyprogram az utolsó percben (még) meg­menthetné az emberi bolhát.” Az ember bolháját (Pulex irri- tans) kihalás fenyegeti. Ezt a ria- dóztató kijelentést Wieland Aphanip frankfurti biológuspro­fesszor tette közzé a Bad Pyr- montban lezajlott nemzetközi parazitológiai kongresszuson. Aphanip egy kétéves kutatással akarta megvizsgálni különböző európai körzetekben, hogy a bol­ha életfeltételei miképp függe­nek a népesség táplálkozási szo­kásaitól, vagyis a mindenkori bolhanépesség gazdagságától. Terve csődöt mondott: lehetet­len volt a szükséges vizsgálati anyagot megszerezni. A Len­gyelország és Spanyolország közötti, levélben információké­réssel felszólított 439 egészség- ügyi hivatal egyikében sem je­lentettek 1991-ben bolhavészt. Ennek csak egyetlen magyará­zata lehet: az állatok rendkívül ritkák lettek. A Bad Pyrmontban összegyűlt parazitológusok döntésére ezért a bolhát a kihalás által fe­nyegetett növények és állatok „vörös listájára” vették föl. A Pulex most a washingtoni fajvé­delmi konvenciók szerint ugyanazt a védelmet élvezi, mint a többi erősen veszélyezte­tett állatfaj, mint pl. a kérges teknős vagy a tigris. Az ilyen ál­latokkal való kereskedelmet szi­gorú rendelkezések szabályoz­zák. Aphanip azonközben élet­re hívta a Mentsétek meg az ember bolháját (RdM) nevű kezdeményezést. „Túl sok álla­tot irtottunk már ki. Ha ez a sors még egy olyan fajt elérne, amely az embert évezredeken át hűen kísérte, akkor ez jóváte­hetetlen veszteség lenne.” Az RdM feladatául tűzte ki, hogy az emberi bolhát tenyész­téssel menti meg a kihalástól. Két hónappal ezelőtt kezdődtek el a tenyésztési kísérletek az utolsó bolhapárral, amelyet Aphenip egy hamburgi kutató­laboratóriumban „szedett ösz- sze”. A tenyésztés mégis vonta­tottan halad, mert az „újszülöt­tek” halálozása nagy. Ennek oka a kutatók szerint az, hogy az egyesületnek csak tizenegy tag­ja van. Bár mindegyikük több bolhapárról gondoskodik, de: „A bolhák egyetlen tápláléka a vér. Ha nem juthatnak kedvük szerint az egyik emberről a má­sikra, mindig ugyanazt a vért kapják. Az állatok egész egysze­rűen alultápláltak!” Mi lesz velünk nélkülük? Pórul járt a licitáló házaspár Marilyn Monroe bikinije Egy kaliforniai árverésen 24 ezer dollárért kelt el az a bikini, amelyet a tragikus sorsú ameri­kai filmcsillag, Marilyn Monroe a Kallódó emberek című filmjé­ben viselt. A bikini kikiáltási ára 1500 dollár volt. Kalapács alá került továbbá a díva egy toliak­kal díszített kézitáskája (22 ezer dollár), egy fekete-fehér fény­kép, amelyen Marilyn fűzőben látható, selyemharisnyásan (8 ezer dollár), valamint Earl Mórán olajfestménye, amelyhez a filmcsillag meztelenül állt mo­dellt (32 ezer dohár). A Blick cí­mű svájci bulvárlap szalagcím­mel közölte, hogy 19 500 frank büntetést rótt ki a svájci hatóság arra a zürichi házaspárra, amely november elején kölcsönzött pénzen vásárolta a díva aranyo­zott szandálját. Az indoklás: nem előírásszerűén vámoltatták el a kitaposott lábbelit. Ezenkí­vül 3900 frank adó és 700 frank kezelési költség megfizetésére is kötelezte őket. A házaspár a Christies novemberi árverésén 52 ezer frankot fizetett a Mon- roe-lábbelikért. Ennek az összegnek egy részét is barátok­tól és ismerősöktől vették köl­csön. M. M. egyébként ebben a szandálban tipegett végig a Ho­gyan menjünk férjhez egy milli­omoshoz? című nagy sikerű filmjében. Mozaik Földönkívüli kutyák? „Ha a kakasok az egész vilá- . gon abbahagynák a kukoréko­lást, az beláthatatlan kataszt­rófát okozna, mert a Nap nem kelne föl többé” - véli az ame­rikai New Age szekta állati te­lepátiával foglalkozó szakér­tője. Penelope Smith asszony állatvilágra összpontosított fi­gyelme kiterjed a világűrre is. Elmélete szerint az afgán agár voltaképpen földönkívüli kutyaősök leszármazottja. Elődei Egyiptomban kezdték a földi létet, „hogy az ősem­bert segítsék a szellemi fejlő­dés terén való erőfeszítéseiben”. Kukta vagy ventilátor Állami nászajándékot kap­nak az ifjú párok Kubában a házasságkötés után. Ez a következőket tartal­mazza: nászéjszaka egy külföldi turisták számára fenntartott szállodában, kuktafazék vagy ventilátor. Az utóbbi időben emelke­dett a válások szá­ma, ám az is kide­rült, hogy az érzel­mi hajótöröttek gyakran megtalál­ják az új társat. És jelentkeznek az állami nászajándé­kért. . Picimackó Himoru Morino ja­pán művész elkészí­tette a világ legki­sebb mackóját. Abban, hogy ezt szabad szemmel alig látni, nincs semmi különös: mérete ugyanis alig éri el az egy milli­métert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom