Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-01-19 / 3. szám
2000. január 19. Sport A portugál Luis Figo annak idején a Juventusszal, majd a Parmával írt alá szerződést, végül az FC Barcelonához igazolt Ha elindul, nem lehet megállítani Luis Figo (jobbról), az FC Barcelona kulcsembere megiramodik az ellenfél kapuja felé. Archív felvételek Szabó Zoltán A huszonhét esztendős Luis Figo már hosszú ideje remek játékával hívja fel magára a figyelmet. Annak ellenére, hogy a világ egyik leghíresebb klubcsapatában kergeti a labdát, s eszmei értéke horribilis összegre rúg, mégsem cikkeznek róla a bulvárlapok. Ugyanis a kiváló futballista nem tesz hangzatos kijelentéseket, nem okoz botrányokat, csak teszi a dolgát. De azt kitűnően látja el, rendkívül hasznos tagja a sztároktól hemzsegő FC Barcelonának és a portugál válogatottnak, mindkét együttesben csapatkapitányként ténykedik (a katalánoknál néha Guardiola tölti be ezt a szerepet). A szakemberek és a szurkolók megegyeznek abban, hogy a 180 centiméter magas játékosnak alig akadnak hibái, rendkívül gyors, remekül cselez, labdáinak szemük van. Ha elindul, szabályos eszközökkel szinte nem lehet őt megállítani. Teljesen mindegy számára, hogy középpályásként vagy csatárként lép pályára. Lisszabon külvárosában, Alme- dában született, a Pastelhas csapatában kezdte pályafutását. Kezdettől fogva kitűnt társai közül, remekül kezelte a játékszert. Tehetségére hamarosan felfigyeltek a lisszaboni Sporting vezetői, s leigazolták. Akkor még nem tudták, milyen jó üzletet csináltak. Hamarosan az ifjúsági csapat kulcsemberévé vált, már 16 évesen Európa-bajnoknak mondhatta magát, a fináléban góljával nyertek a portugálok. Ezt követően klubjában helyet kapott a felnőttkeretben: még nem volt 17 esztendős, amikor bemutatkozott az élvonalban. Eleinte kevés lehetőséghez jutott, ám később egyre jobban belelendült. Kilencvenegyben Portugália adott otthont a junior-világbajnokságnak, természetesen a technikás labdarúgó is helyet kapott a csapatban. A döntőig biztosan meneteltek a vendéglátók, a fináléban 120 ezer (!) néző előtt Brazüia volt az ellenfél. Gól nélkül végződött a rendes játékidő, és a hosszabbítás is, így tizenegyesek döntöttek. Figo csakúgy, mint társai, értékesítette a büntetőt, míg a dél-amerikaiak közül ketten hibáztak (az egyik Elber volt). Figót hirdették ki a vb legjobbjának, rajta kívül Rui Costa és Joao Pinto vitte a prímet. Carlos Queiroz mestert, aki világ- bajnoki győzelemre vezette védenceit, hamarosan szövetségi kapitánnyá nevezték ki. Ő nem habozott, alaposan megfiatalította a nemzeti tizenegyet. Figo 19 évesen Luxemburg ellen ölthette magára először a felnőttek között a címeres mezt. Nem okozott csalódást, azóta szinte elképzelhetetlen nélküle a válogatott. Csak sérülés miatt hiányzik. A Sportingban is rendre hozta formáját, s az együttes is egyre jobban szerepelt a pontvadászatban, de a második helynél előbb nem sikerült végeznie. Úgy tűnt, hamarosan elsőséget ünnepelhetnek, de aztán egymás után hagyták el a klubot a kulcsemberek. „Ha együtt maradt volna a csapat, biztosan bajnokságot nyertünk volna” - jelentette ki a technikás futballista. Paulo Sousa volt az első, aki búcsút mondott a Sportingnak, kilencvennégy nyarán elfogadta a Juventus ajánlatát. Ezután Figo is egyre többet foglalkozott a távozás gondolatával, októberben őt is megkeresték a híres torinói klub vezetői. Azonnal aláírta az előszerződést, néhány héttel később az átigazolási ügyekben tapasztalatlan játékos a Pannához is elkötelezte magát. A Juventus vezérkara erre felkapta a vizet, jelentette az esetet a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnek. Luist szerencséjére a FIFA nem tiltotta el, de az olasz egyesületek lemondtak róla. Ekkor jelentkezett a Barcelona, s 2,5 millió márkáért megvásárolta. Ez egyáltalán nem kevés pénz, de a mai átigazolási összegekhez képest ilyen képességű futballistáért csak aprópénznek számít. A katalán fővárosban nem kisebb csillagot, mint Michael Laudru- pot kellett pótolnia. Klasszisára jellemző, hogy feledtette a dán sztárt, és a szurkolók kedvencévé vált. Ekkor még Johan Cruyff irányította a Barcát, őt Bobby Rob- son követte. Figo örömére két portugállal erősített a klub, a kapus Vítor Baiát és a liberó Fernan- do Coutót szerződtette (már egyikük sincs az egyesületnél). Megnyerték a Paris SG elleni KEK-döntőt, az angol mesternek mégis távoznia kellett, mert nem sikerült hazai elsőséget begyűjte- niük. Azóta a holland Louis van Gaal ül a kispadon, javaslatára hét tulipános futballistát igazoltak. Jöttek-mentek a labdarúgók, de a hallgatag portugál továbbra is nélkülözhetelennek számít. Az együttes az elmúlt szezonban a Bajnokok Ligájában elbukott, de a spanyol pontvadászat élén végzett. „A gyakori edzőcserék nem tesznek jót, minden szakvezetőnek más az elképzelése. A zsúfolt program miatt kevés az idő az új elemek begyakorlására” - nyilatkozta tavaly. Ősszel viszont a BL-ben biztosan menetelt a gárda, s nagy esélye van a végső győzelemre. A portugál válogatott rajongói már régóta várnak a nagy nemzetközi sikerre, hiszen utoljára az Eusebio által fémjelzett nemzeti tizenegy jeleskedett, 1966-ban harmadik lett a világbajnokságon. Azóta viszont mindössze egyszer, 1986-ban jutottak ki a vb-re, s ott csak tizenhetedikként végeztek. A kilencvenhatos angliai Európa-bajnokságra bizakodva utaztak: „Biztosra veszem, hogy a döntőig jutunk, ilyen erős csapatunk már régen nem volt.” Elsők is lettek csoportjukban, de a negyeddöntőben Csehország ellen Poborsky pazar találatával l:0-s vereséget szenvedtek. A nyáron Belgiumban és Hollandiában rendezendő kontinensviadalon javítani akarnak. A selejtezőkön remekül játszottak, Figo szinte ellenállhatatlannak bizonyult; erről Mátyusék és Labanték lényegesen többet beszélhetnének, bár legtöbbször csak a hátát látták... Gyakran a félpályáról megiramodva, remek szóló után jutott el az ellenfél kapujáig. Néha talán túlságosan is önzetlen, csatártársai rengeteg gólpasszt kapnak tőle. Portugália nehéz csoportba került a júniusi Eb-n, Németországgal, Angliával és Romániával mérkőzik, a csapatkapitány ennek ellenére optimista. „Évek óta együtt futballozunk, már-már egymás gondolatát is ismerjük, szinte valamennyien a kontinens legerősebb bajnokságaiban játszunk. Remélem, sikerül a formaidőzítés, s ott leszünk a legjobbak között. Elég volt a balsikerekből, legfőbb ideje, hogy megtörjön ajég.” Luis Figo nem tartozik a nagyszá- júak közé, ezért komolyan kell venni a koránál idősebbnek látszó játékos kijelentését. Kerüli a toliforgatókat, ritkán ad interjúkat, nevetni szinte sosem látták. A magánéletben is csendes, ami egy dél-európaitól kicsit szokatlan; nem csoda, hogy menyasszonya egy svéd hölgy, a huszonhárom esztendős Helena Svedin. A szőke skandináv szépséget, aki korábban maga is aktívan focizott, négy évvel ezelőtt ismerte meg, azóta elválaszthatadanok. Ha jobban menedzselte volta magát, az Európában játszó legjobb labdarúgók ankétján, az Arany- labda-szavazáson valószínűleg előkelőbb helyen végzett volna az ötödiknél... Oroszlánrésze van abban, hogy a portugál válogatott kijutott az Eb-re. Névjegykártya Név: Luis Filipe Madeira Figo. Született: 1972. november negyedikén Almedában. Testi adottságai: 180 cm/75 kg. Családi állapota: nőtlen. Klubjai: Sporting Lisboa (1989-95), FC Barcelona (1995-). Sikerei: junior világbajnok (1991), ifjúsági - a felső korhatár 16 év - Európa-bajnok (1989), KEK-győztes (1997), Szuper Kupa-győztes (1997), spanyol bajnok (1998,1999), Spanyol Kupa-győztes (1997,1998). Portugália legjobb futballistája (1994,1995, 1999). Továbbpasszoljuk Az esküvőjén békültek ki a szülei Kökény Bea élete már több mint egy évtizede a nagy nyilvánosság előtt zajlik. Persze ez nem véletlen. Hiszen napjaink magyar női kézilabdázói közül ő büszkélkedhet a legtöbb - 215 - válogatottsággal; immár nyolc éve a Ferencváros meghatározó egyénisége, a zöld-fehérekkel számtalan bajnokságot, valamint Bajnokok Ligája- ezüstérmet nyert. Arról nem is szólva, hogy közvetlensége, okos nyilatkozatai miatt állandó szereplője a különböző médiumoknak. Kökény számára meghatározó volt az 1999-es év is. S most nem elsősorban a bajnoki ezüstéremre, a világbajnokságon elért ötödik helyre gondolunk, hanem arra, hogy a nyáron házasságot kötött Imre Gézával, a Bp. Honvéd világ- és Európa-bajnok párbajtőrözőjével. „Az igazi fordulópontot egyébként a mi esküvőnk hozta meg, hiszen anyu és apu ekkor beszéltek egymással - 27 év után. Már ezért is jó, hogy megtartottuk Gézuval a menyegzőt...” - mondta Kökény Bea. Michael Johnson újabb kihívója A világrekorder adétának, Michael Johnsonnak nemcsak 200, hanem már 400 méteren is akadt egy kihívója. A rövidebbik távon néhány hete az idei világbajnok, Maurice Greene hívta ki „párbajra”, míg 400-on az a Har- ry „Butch” Reynolds jelentkezett be, akinek világcsúcsát éppen a nyári világbajnokságon döntötte meg Johnson. A dmvédő egyelőre nem nyilatkozik az ügyben, azonban legkésőbb az amerikai válogatókon, és ha minden igaz, az olimpián, mindenképpen meg kell ütköznie a trónkövetelőkkel. Váratlan visszavonulás Ritkán szoktak sportolók tíz hónappal az olimpia előtt visszavonulni, főleg úgy, hogy előzőleg kivívták a részvétel jogát. Mégis erre kényszerült az olimpián éremesélyes német női párbajtőr csapat egyik tagja, Derűs Holz- kampf. A mindössze huszonhat éves vívónő egészségi problémái miatt kénytelen volt a visszavonulás mellett dönteni. „Betegen nem nyújthatok százszázalékos teljesítményt, s ha folytatnám is az aktív sportolást, csak a vert mezőnyben végeznék; veszíteni pedig nem szeretek!” - nyilatkozta Holzkampf. Ezüstérem ellenére csalódás Egy hellyel és néhány tizeddel maradt le a magyar férfi tornászválogatott az olimpiáról. Ez annak tudatában igazán kudarc, hogy a hölgyek sem lesznek ott. (A férfiak ugyanis már Atlantában sem voltak jelen csapatként, ám akkor a nők még ott voltak.) Abszolút mélypont. Még akkor is, ha Csollány Szilveszter aranyesélyes. A válság okairól tornaedzők, korábbi szaktekintélyek is elmondták véleményüket. A sportág vezetői is érzik, hogy nagy baj van, mert lemondásra szólították fel a jelenlegi elnököt. Az viszont korántsem biztos, hogy kizárólag ő volna a gátja az előrelépésnek. A bajnok tragédiája Ranga László, a MÓL Rallye Team versenyzője hosszú éveken át ünnepelt sztáija volt a magyar rali és ralikrossz mezőnyének. Nem véledenül, hiszen összesen hatszor nyert abszolút magyar bajnokságot ezekben a kategóriákban, sőt, tehetségét Európa-bajnoki futamok első helyeivel is bizonyította. Pályafutása töreden volt - mégis csupán 1997 novemberéig tartott. Ekkor navigátorával, Büki Ernővel a Semperit Rali második helyét szerezték meg, ám a következő idénykezdetkor Ranga már nem lehetett ott a „rajtkőnél”. A sors ugyanis úgy akarta, hogy egy egészen másfajta csatában bizonyítsa küzdőképességét. Az életéért harcolt. „Rendszeresen fájt a lábam, s a kuplungolás is egyre gyakrabban esett nehezemre. Ezért kivizsgáltattam magam, és rosszindulatú daganatot találtak. A későbbiek folyamán le kellett vágni az egyik lábam.” (zsi)
