Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-06-21 / 25. szám
Tanácsadó 2000. június 21. A fertőzött fák levelei szabálytalanul fogazottak, kisebbek, mint az egészséges fákéi Mi az almaseprűsödés? A betegség tünetei nagyon változatosak. Felléptét legbiztosabban a „sokk” stádiumban mutatkozó seprűsödés, aprógyümölcsűség és az őszi lombszíneződés jelzi. A seprűsödést az alvószemek nyári kihajtása idézi elő. Ez a tünet főként az oltványok és a fiatal fák erősen növő hajtásain jelentkezik. Általában az ez évi hajtások felső harmada hajt ki, rendellenesen szűk hajtásszögben. A boszorkányseprű nem fejlődik ismételten ugyanazon az ágon. Fokozatosan is megjelenhet a fa különböző részein, vagy egyszerűen az egész fán. Rendszerint csak a fertőzés utáni egy-két évben mutatkozik, ezért „sokk”-tünetnek is nevezik. A fertőzött fák levelei finoman és szabálytalanul fogazottak, kisebbek, mint az egészséges fákéi. A pálhalevelek természetellenesen megnagyobbodnak. Ez főleg a hajtás végére jellemző, az alapja felé kisebbednek. (Ellenkezőleg, mint az egészséges fákon.) Ez a tünet nagyon fontos a betegség faiskolai azonosításhoz. Bár nem lép fel minden évben, minden fán és minden ágon, de megjelenése biztos jele a megbetegedésnek. A nyári levelek gyakran klorotiku- sak, klorofilltartalmuk 23%-kal csökkenhet. A „sokk” stádiumban lévő fákon jellegzetes kora őszi liláspiros levélszíneződés jelentkezik, szemben az egészséges fák sárga lombszínével. A hajtások végén előfordulhat a levélrozetta vagy a hajtáscsúcsok elhalása is. A virágok néha megzöldülnek, de ez nem minden évben figyelhető meg. A virágkocsányok feltűnően megnyúlhatnak. Az elvirágzott, de nem kötődött virágok hosszú ideig a fán maradnak. A beteg fákon gyakran nyáron és ősszel is képződhetnek virágok, amelyeknek a virágszervei torzultak. A fertőzött fák gyümölcsei megnyúlt kocsá- nyon csüngenek, kicsik maradnak, rosszul színeződnek, és íztelenek; csökken a cukor- és a savtartalmuk. Ugyanakkor a fán a beteg ágak mellett olyanok is találhatók, amelyeken épek a gyümölcsök. Az aprógyümölcsűség szintén nem minden évben lép fel. A beteg fák gyökérzete fiatal korban rövid, tömött, görbült, csomókban ülő. Gyakran olyan vastag filcet alkot, hogy nagyobb gyökerek már nem tudnak kifejlődni. A termő korban fertőződött fák gyökérzetének növekedése is elmarad az egészségesekétől. További tünetként megfigyelték még a fák korábbi kihajtását és későbbi virágzását, a kéreg piro- sodását és lemezes elhalását, a fák idő előtti pusztulását. A tünetek súlyosságát erősen befolyásolja a hőmérséklet. Ha a kitavaszodás késői és hideg, akkor a tünetek szintén későiek és gyengék. A seprűsödés által okozott hozamveszteség termőhelytől és fajtától függően eltérő; 10 és 80% között mozoghat. A fertőzött almafák lisztharmat iránti fogékonysága is fokozódik. A beteg fák törzskörmérete átlagosan 60%-a, a korona pedig csak 23%-a az egészséges fákénak. A mikoplazma elleni védekezés leghatásosabb formája a terjedés 1. Megnagyobbodott pálhalevelek seprűsödéssel fertőzött almalevélen. Baloldalt az egészséges levél. 2. Seprűs hajtások mikoplazmá- val fertőzött jonatán fán 3. Megnagyobbodott pálhalevelek elhelyezkedése. Bal oldalon a fertőzött, jobbra az egészséges almahajtás. megelőzése. A fertőzött fákat a tünetek megjelenése után a legjobb eltávolítani. A kórokozókat a kabócák terjesztik, ezért ügyelni kell az ültetvény gyommentesen tartására, amivel e rovarok elszaporodása visszaszorítható. Fontos az almafa gyökérsarjainak eltávolítása is, mert a talaj szintjéhez közeli fiatal sarjakhoz a gyomokon élő kabócák könnyebben hozzáférhetnek, mint a magasabban lévő lombhoz. Kertészet és Szőlészet A nyári levelek kloroti- kusak, klorofilltartalmuk 23%-kal csökkenhet. Ellenáll a fagyoknak, attraktív gyümölcsű A flamingó őszibarack Viszonylag új keletű, figyelmet érdemlő őszibarackfajta a flamingó, melyet 1991-ben minősítettek. Á cresthaven és az alberta keresztezésével állították elő. Valószínűleg bizonyos fokú atavizmusának köszönhető, hogy olyan tulajdonságai vannak, amelyek a crest- havennek és az albertának nincsenek. Edzettebb, jobban ellenálló a fagyoknak... Mind a törzs, mind a vegetatív rügyek jól bírják az erősebb lehűléseket is. A virágrügyek edzettsége záloga a bő termésnek. A rendhavennal egy időben virágzik. Gyümölcse szimmetrikus, csaknem gömb alakú. Héja közepesen szöszös, jól tűri az ütődést, színe nagyrészt élénkpiros. A gyümölcs húsa sárga, a mag közelében - amelytől könnyen elválik - kissé vöröses. íze kitűnő, kellemesen édeskés-savanykás. Átlagsúlya még rosszabb talaj- és klimatikus viszonyok között is eléri a 90-120 grammot; ideális élőhelyen 220-260 grammos gyümölcsöt is terem. A flamingó 10-15 nappal később érik be, mint a redhaven; szedésére így augusztus közepe táján kerülhet sor. A Záhradkár nyomán A káposztafélék közül a karfiol a legigényesebb. Ezt a nyári hónapokban az ápolás során figyelembe kell venni. Csak a laza szerkezetű, levegős talajokon fejlődik kielégítően, ezért minden öntözés után, különösen a cserepesedésre hajlamos talajokon, kapáljunk, vagy végezzünk felületi lazítást. A tápanyagigénye is magas, a nitrogénen, foszforon és a káliumon kívül mikroelemekből is többet igényel (molibdén, bór), mint a fejes káposzta vagy a karalábé. EÍredményes termesztése középkötött talajokon egy-két, homoktalajokon két-három fejtrágyázás nélkül elképzelhetetlen. Erre a célra legalkalmasabbak a 2:1:3 arányú komplex, vízben oldható műtrágyák (Buvi- fer). A karfioltermesztés sajátságos munkája a rózsák árnyékolása. Igaz, ezt a műveletet az újabb fajták már maguk elvégzik, leveleiket a karfiolrózsa fölé terítik; így a tűző naptól a rózsa nem bar- nul meg. Ott viszont, ahol a levél- zet a termésképzés idején szétnyitva marad, a leveleket a rózsa fölé kell törni vagy komi. A karfiol sok nedvességet s így öntözést is igényel. Homoktalajokon legalább hetente, középkötött talajokon 10-14 naponként kell 30-35 mm vizet kijuttatni. -ksz--------Megkérdeztük a szakértőt Mit várhatunk el a szomszédoktól? Jelige: „Megőrülni vagy elköltözni - nincs más megoldás?” Problémám a mostanság terjedőben lévő panelházi átalakításokkal függ össze. Egyre többen vágnak ajtókat, felszedik a linóleum padlóborítást, és kerámiacsempével helyettesítik. A linóleum eltávolításával viszont teljesen megszűnik a lakás hang- szigetelése, és egy ilyen lakás alatt élni szinte lehetetlen. Ugyanis a csempe annyira vezeti a hangot, hogy minden zaj, zörej az alul lévő lakásban szinte visszhangzik, vagyis elviselhetetlenné válik. Ezzel kapcsolatban szeretném megtudni: szükséges-e Ilyen átalakításokhoz engedélyt kérni valahonnan, pl. a lakásszövetkezettől, esetleg az érintett szomszédoktól, és ha ez nem történt meg, mégis olyan változtatásokat hajtottak végre a lakásban, amelyekkel beavatkoznak (pl. zajjal) a szomszéd életébe, rá lehet-e őket bírni arra, hogy a következményeket kiküszöböljék; és ha igen, milyen formában? Az első dolog, amit tisztázni kellene, az, hogy a lakó, aki ilyen átalakításokat végez a lakásában, bérlője-e ennek a lakásnak, vagy tulajdonosa. Ha ugyanis bérlője, akkor rá a Polgári Törvénykönyv 663-716. §-ai vonatkoznak, ha viszont tulajdonosa, akkor a Polgári Törvénykönyv tulajdonjogról szóló rendelkezései az irányadók. Bérleti jogviszony esetén a lakásbérletről s az azzal járó jogokról és kötelezettségekről a 685-716. §-ok rendelkeznek. A 694. § kimondja, hogy a lakás bérlője nem végezhet átépítéseket, sem más lényeges átalakításokat a lakásban a bérbeadó beleegyezése nélkül, a saját költségére sem. Ez a beleegyezés a bérbeadó (pl. a lakásszövetkezet) részéről nem pótolja az engedélyt, amit esetleg és az eset sajátosságaitól fi Szabó Elena jogász ____ fü ggően az építési hivataltól kell kérni. Az első jog- nyilatkozat - a beleegyezés - a lakás tulajdonosától kell, tehát a bérbeadótól, a másik pedig a hivataltól. Az a véleményem, hogy a falak bontása, padlózat cserélése, ill. megváltoztatása igenis olyan változtatás az ingatlan jellegén, hogy ha bérlőről van szó, kérnie kellene a bérbeadó beleegyezését. Más oldalról is megközelíthető azonban ez a probléma, éspedig a már sokszor említett szomszédjogok szempontjából. Amint azt már néhányszor leírtuk, a szomszédjogokat a Polgári Törvénykönyv 127. §-a szabályozza. Ez a szabály lényegében kimondja azt, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat szükségtelenül, a körülményekhez mért módon felül zavarna, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Ehhez természetesen hozzátartozik az is, hogy a dolog használata során a tulajdonos nem okozhat olyan zajhatást, ami másokat ilyen szükségtelen módon zavar. Mivel ezekben a jogvitákban minden eset egyedi, nem tudom megítélni, vajon lehetne-e sikeresen perrel élni a szomszédjai ellen zajhatás miatt, tehát hogy sikeres lenne-e Ön, ha kérné a bíróságtól, hogy kötelezze a szomszédjait - a lakástulajdonosokat - arra, hogy tartózkodjanak a jogtalan magatartástól. Ezért azt javaslom, hogy ha nem tud megegyezésre jutni a szomszédokkal, keressen fel egy jogászt, aki - a körülmények pontos mérlegelése után - perre viheti az ügyet. Gyermeklélektan Jelige: Ezek a fiatalok?!. „Tisztelt pszichológusnő! Tudom, hogy Önök, pszichológusok már »hivatalból« is gyerekpártiak. A válaszaikból mindig az tűnik ki, hogy csak a gyerekeknek van igazuk a felnőttekkel szemben, és mindig csak védik a kamaszokat. De nem gondolja, hogy ez már túlzás? Ezek a mai fiatalok szemtelenek, vulgárisak, önzők, semmi sem érdekli őket, csak a szórakozás, alkohol és a szex. Tanulni nem akarnak, az igazi érzelmek nem érdeklik őket, és nem is képesek rá! Milyen lesz az a világ, ahol majd ők lesznek a vezetők, és hogyan fogják majd tudni nevelni a gyerekeiket? Jó, hogy én már nem biztos, hogy megérem azt az időt!” Tisztelt Levélírónk, bevallom, sokat gondolkodtam a válaszon az Ön valahol szomorú, nemcsak dühös levelére. Bízom benne, hogy csak a pillanatnyi elkeseredettség és pesszimizmus szól Önből. Talán tényleg vannak rossz tapasztalatai egyes kamaszokkal, és tényleg kirívó némelyikük negatív viselkedése - de nagyon kérem, ne általánosítsunk, hiszen vannak helyes, rendes, érző és érzékeny, érdeklődő fiatalok - és higgye el: ők vannak döntő többségben. Csakhogy rájuk nem figyelünk fel, természetesnek vesszük, hogy ilyenek. És a mások néha csakugyan hangoskodó, nyegle viselkedése is gyakran csak külsőség, álca: „megjátsszák” magukat, nagynak, felnőttebbnek akarnak Kállay Jolán tűnni, valahol szégyellik a bizonytalanságukat, érzelmeiket. Mert igenis vannak igazi érzelmeik, és igénylik is. Es sok minden érdekli őket - igen, a szórakozás és a szex is, hiszen fiatalok. Olyanok, amilyenek mi is voltunk, és Önök is voltak, és amilyenek majd az ő gyerekeik és unokáik is lesznek. Nem hinném, hogy túlzottan védeném őket. Csak talán kissé jobban ismerem őket. Gyakran találkozom kamaszokkal az alap- és középiskolákban, amolyan „beszélgetős” órákon, ahol megpróbálunk - közösen - választ keresni az őket érdeklő kérdésekre és problémákra. Persze ritkán merik egymás előtt felvállalni a személyes kérdésüket (de ugyanezt tapasztaltam a felnőttekkel való beszélgetéseken is), így aztán inkább papírra vetik őket. íme egynéhány a kérdéseik közül, amelyekből talán kitűnik, hogy nem érdektelenek és önzők és rosszak a gyerekeink - csak néha nagyon nem értik a körülöttük levő világot és bennünket, felnőtteket, s talán önmagukat sem. így is köszönöm az őszinteségüket. Miért szeretik anyuék jobban a húgomat, mint engem? Miért veszekszünk mindig a testvéremmel? Hogyan tudnám rávenni a szüléimét, hogy ne cigizzenek, és ne igyanak? - féltem őket. Miért akarják a szüleim eldönteni, hogy kivel barátkozzak, és kivel ne? Hogyan lehetne megakadályozni, hogy a veleszületett hibám miatt csúfoljanak? Elváltak a szüleim, tehetek valamit azért, hogy újból együtt legyünk, az egész család? Miért nem akar engem egy lány sem? Sok barátnőm van, de ők csak barátnők. Miért van olyan pechem a szerelemben? Miért bántanak, ha én soha nem bántok senkit, miért aláznak meg? Nagyon sokat veszekszünk az apuval, de én nem akarom, hogy mindig veszekedjünk... Hogyan mondjam meg a fiúnak, hogy szeretem? 16 éves korban milyen fogamzásgátló tablettát lehet szedni? Megkövetelheti-e a partner, hogy a partnere „megőrizze magát neki”? Fontos-e a nagy szerelem? Miért félti a szülő nagyon a gyerekét, és miért nem bízik soha benne? Miért hiszik a tanárok, hogy ha egy fiú és egy lány egymás mellett ülnek, már rögtön rosszra kell gondolni? A felnőttek tele vannak előítélettel - rögtön rossz véleményt alkotnak rólunk, pedig nem is ismernek... Stb, stb... Tisztelt levélírónk, ilyenek (is) a mai kamaszok. Én hiszem, hogy nem rosszabbak, mint mi voltunk. Sok nedvességet s így öntözést igényel A karfiol ápolása
