Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-06-21 / 25. szám
3 2000. június 21. Augusztusban színházi kulisszaként szolgálnak majd a megújuló deáki templom freskói A Halotti beszéd temploma Gaál László Két szempontból is érdekes idegenforgalmi látványosság a Deáki- ban álló román stílusú bencés katolikus templom: egyrészt amiatt, hogy annak idején itt használták az első összefüggő magyar nyelvemlékünket, a Halotti beszédet, másrészt amiatt, hogy ehhez hasonló emeletes templom Deákin kívül talán csak egy van Európában. Meg is fordul errefelé sok kíváncsi idegen, de aki május első felében látogatott ide, igencsak fura látványban volt része: a templom nyugati homlokzatát állványzat takarta, lent a talaj felett pedig különleges motorfűrésszel vágták át az ősi épület falait. A műemlék épület nedvesség elleni szigetelését végezték. „A javítási munkálatok szükségessége 1996-ban került szóba, amikor egy csoporttal a felső templomot, az egykor kolostorként használt emeletet is megtekintettük, ahol a tetőtérben éppen tíz centiméteres hóréteg volt, amelyet a tető hézagain hordott be a szél A látogatók között történészek és építészek is voltak. Tüzetesen megvizsgáltuk a tetőszerkezetet, és megállapítottuk, hogy rendkívül rossz állapotban van, nagyon gyorsan meg kell javítani - emlékszik vissza Bukovszky János polgármester. - Még abban az évben kicseréltük az 1228-ban épült középső templomrész egész tetőszerkezetét, és új cserép került rá. A Deáki templom ugyanis három részben épült fel, a legősibb rész, a Szent István-kápolna 1103-ban, a középső 1228-ban, a legújabb pedig 1875-ben készült. A tetőcserét a falu lakosainak összefogásával végezték, két évvel később ugyanígy cserélték ki a legújabb templomrész tetőszerkezetét. Tavaly a műemlékvédők javaslatára vízelvezető csatornarendszert építettek ki a templom körül. Erre azért is nagyon nagy szükség volt, mert annak idején szigetelés nélkül építették a falakat, és mára helyenként már ötméteres magasságig szivárgott fel rajtuk a nedvesség. Világos volt, hogy előbb-utóbb sort kell keríteni a falak szigetelésére, különben tovább romlik az épület állapota. Még a múlt évben megtörtént a templom előzetes állapotfelmérése, amelyet a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának megbízásából ingyen készített el a balatonboglári Architex építészeti tervező és műemlékhelyreállító kft. Ennek a tervezetnek az alapján 2000 május elején megkezdődtek a helyreállítási a külső vakolatot távolítják majd el és helyettesítik szárítóvakolattal. Ezzel szemben a „nagytemplomban” vígan halad a szigetelés, falfűrész fülsiketítő hangja szól ott, ahol egykoron a Halotti beszéd hangjai szálltak. „Bármilyen vastagságú falat képesek vagyunk elfűrészelni, és abba szigetelő anyagot tenni” - állítja az iglói Vladimír Rerko, a szigetelést végző háromtagú iglói csoport egyik szakembere. Először hitetlenkedve hallgattam, de később a saját szememmel is meggyőződhettem róla, hogy az általuk alkalmazott technológiával nem probléma akár két méter vastagságú fal elfű- részelése sem. A vékonyabb fátokat - ami a deáki templom esetében nyolcvan centi vastagságot jelent - „klasszikus” módon, speciális szerkezetű motorfűrésszel vágják, a pilléreknél pedig, ahol a vastagság 160-200 centiméteres, speciális eszközzel, gyémántgyűrűkkel ellátott vágóhuzallal vágják el a téglafalat. Ez úgy történik, hogy a falat háromméterenként' átfúrják, két oldalán a vágás magasságában csigákat erősítenek fel, majd a speciális, gyémántgyűrűkkel ellátott, rugalmas, ujjnyi vastag acélhuzalt áthúzzák a kifúrt nyílásokon, a csigákon keresztül egy feszítőberendezéssel megfeszítik, és hajtják körbe-kör- be, miközben a gyémántgyűrűk vágják a falat. Miután fél méter A deáki templom legősibb része, a valószínűleg 1103-ból származó hosszan alávágták, a résbe kátránypapírhoz hasonló, csak sokkal tartósabb speciális szigetelőlemezt tesznek, majd nyomásálló műanyag ékekkel kiékelik, és folytatják a vágást a következő fél méteren. A kiékelt résekbe kb. húsz centiméterenként műanyag csövecskéket dugnak, a rés szélét egész hosszában betapasztják, és a vágás nyomán keletkezett üreget a csövecskéken keresztül nyomás alatt beöntik speciális habarccsal. „Sok helyen végeztünk már hasonló munkát, például Pozsonyban a Fő téren az Erdődy- palotát is alávágtuk, de a legvastagabbat, egy kőből rakott 220 cetiméter széles falat Zólyomban vágtuk. Mert ez a gyémántgyűrűs huzal a követ is vágja - magyaráz a munka szünetében Rerko. - Az utóbbi időben templomokra specializálódtunk. Nagyon sok helyre hívnának, de tudja, ez úgy van, hogy ahol van pénz, ott lehet dől- A szigetelőanyag félméteres darabokban kerül az alávágott falba, gozni, ahol nincs, ott nem lehet.” A deákiak szívesen vesznek minden segítséget, hiszen az ősi templom nemcsak a községnek, hanem az egyetemes magyar történelemnek is a büszkesége. munkálatok. A helyi önkormányzat a műemlékvédelmi hivatallal folytatott megbeszélések során arra az elhatározásra jutott, hogy a falakat szigetelni is jó lenne, mégpedig aláfűrészeléssel és szigetelő réteg alkalmazásával. Ezt a megoldást azonban a műemlékvédők csak a legújabb, a 19. században épült templomrészben engedték alkalmazni. Az egyház benyújtotta kérvényét az Illyés Közalapítványhoz és a Pro Slovakiához is, de egyelőre egyiktől sem kapott még ígéretet sem. Egyelőre csak a Kulturális Örökség Minisztériuma által kaptunk a Teleki Alapítványtól másfél millió forint támogatást” - sóhajt a polgár- mester. Augusztusban Deáki és a deáki számlál a deáki katolikus közösség. Az aláfűrészelés és szigetelés kb. 220 ezer koronába, a homlokfal vakolása több mint 160 ezerbe fog kerülni, ám ez csak töredéke annak a munkának, amit még el kellene végezni. A templom teljes renoválása, a festés, a villamos vezetékek felújítása, a freskók renoválása tízmilliónál is többe kerülne, ilyen, méretű munkálatokra egyelőre gondolni sem mernek. Pedig egyszer ezt is el kell majd végezni, nem szabad engedni, hogy tönkremenjen ez az értékes műemlék. Igaz, hogy pénzben a hívők nem bővelkednek, ám ha munkáról van szó, segítő kézben nincs hiány. „Itt voltunk vagy húszán, két nap alatt két méter magasan levertük a vaBukovszky János polgármester: „Rengeteg pénzre lenne szükségünk, hogy minden munkát el tudjunk végeztetni.” templom lesz az egyik színhelye a nagyszabású millenniumi ünnepségsorozatnak. A templomban ökumenikus istentiszteletre kerül sor, a szervezők reménye szerint Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát részvételével, hiszen annak idején, István király korában a pannonhalmi bencés apátság rendelte el a deáki templom legősibb részének megépítését. Ám a templom az ünnepség keretében nemcsak szentmisének, hanem színjátéknak is helyet adna. A kassai Thália Színház előadásában színre kerülő Segítsd a királyt című Ratkó-darabhoz az István királyt is ábrázoló, Kontuly Béla által 1941- ben festett freskók szolgálnak színfalként. Csutora István plébános 14 éve szolgál Deákiban. „írtunk Csáky Pál miniszterelnök-helyettesnek is - tudjuk meg tőle-, hogy továbbítsa kérésünket a kulturális miniszterhez, de személyesen is szeretnénk őt felkeresni és meghívni, hogy nézze meg, milyen gyönyörű templomról is van szó.” A plébános úr gyűjtést is hirdetett a helyi egyházközségben, de ebből nem számíthatnak túl nagy bevételre, hiszen alig 1270 hívőt kolatot, még a téglák közötti fugákat is megtisztítottuk, hogy majd erre jöhessen a szárító vakolat” - mutatja a lecsupaszított falakat Pozsonyi Jenő egyházfi. Felesége is alaposan kivette a részét a munkából, ő vasalta össze a fóliát, amellyel a templomban lévő szobrokat meg az orgonát letakargatták, hogy megóvják a portól. Pozsonyi Jenő azt is tudja, hogy a templom legutóbbi teljes felújítása 1941-ben volt, amikor a falu szülötte, Serédi Jusztinián herceg- prímás a magas egyházi tisztségbe történt kinevezése alkalmából akart valami nagyot adományozni a szülőfalujának. így került aztán új vakolat a deáki templomra a háború idején, és kerültek az ősrégi falakra Kuntuly Béla és Jeges Ernő freskói. Persze az utólagos szigetelés 1941-ben még nem volt divat, ezért mára olyan katasztrofális lett a Szent István-kápolnát díszítő freskók állapota, hogy néhol már a szentek arcát is alig látni a falon kiütköző salétromtól. Ezeket a falakat éppen a freskók miatt nem engedik a műemlékvédők aláfűrészelni, éppúgy, mint az 1228-ban épült középső templom falait sem. Itt a tervek szerint csak V A középső, 1228-ban épült templom emeleti része. A főhajó kolostortemplomul szolgált, kétoldalt a szerzetesek fülkéi sorakoztak. Egyelőre csak a főbejárat felőli, nyugati homlokfalat „öltözte nagymácsédi Stukonz szakemberei.
