Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-05-17 / 20. szám

Politika 2000. május 17. 3 Tisztelt Ház Demokratikus értékrend Duka Zólyomi Árpád _______ De mokratikus társadalmakban vagy közösségekben a legjobban bevált jogszabályalkotó és döntés- hozatali forma a parlamentariz­mus, amellyel korunkban talán a legigazságosabban lehet kifejezni a többség óhaját. A parlamenti for­mát nemcsak egyes országokban, hanem nemzetközi szervezetek­ben is alkalmazzák: pl. a NATO- nak, az EBESZ-nek, a NYEU-nak (Nyugat-európai Unió), az ET-nek és az EU-nak is van parlamenti közgyűlése, illetve parlamentje. E testületekben a tagállamokban megválasztott, illetve a nemzeti parlamentek által delegált képvi­selők foglalnak helyet. Az Európa Tanács (ET) rendelte­tése felügyelni és elősegíteni az emberi jogok érvényesülését, a demokratikus értékrend és társa­dalom, valamint a jogállam építé­sét. Az ET 41 tagállama a lakossá­gi arányoknak megfelelő számú, a nemzeti parlamentek által meg­választott képviselőt delegál az ET Parlamenti Közgyűlésébe (PK). Szlovákiának öt, Magyaror­szágnak és Csehországnak hét­hét, Oroszországnak 18, Német­országnak 17 stb. állandó mandá­tuma van a közgyűlésben. Jelen­leg 291 állandó és ugyanennyi póttagja van a PK-nak. A képvise­lők párthovatartozás szerint frak­ciókban tömörülnek (szocialista, néppárti, demokratikus, liberális, egyesített baloldal és függetle­nek). Valamennyien égy vagy több bizottságban és albizottság­ban dolgoznak. Jelenleg tizenhat állandó bizottság működik, ezek élén az Egyesített és az Állandó Bizottság áll. A PK munkáját az el­Zsirinovszkij csak­nem minden témá­hoz hozzászól. nők (lord Russel-Johnston), a 18 alelnök és a strasbourgi Európa Palotában székelő, a főtitkár (Walter Schwimmer) által veze­tett hatalmas apparátus irányítja. A PK évente négyszer ülésezik. Az egyhetes, nagyon intenzív ülés­szak alatt naponta van bizottsági, frakció- és plenáris ülés. Az egyes bizottságok a közgyűlések közötti időszakokban is üléseznek, általá­ban más-más országban. Tekin­tettel arra, hogy az egyhetes ülé­sek alatt tekintélyes mennyiségű anyagot kell megtárgyalni, a ház­szabály szigorú időrendet ír elő. Az előterjesztőknek, raportőrök- nek 10, a vitában felszólaló képvi­selőknek nem több mint 4-5 perc áll rendelkezésükre, utána kikap­csolják a mikrofont. Természete­sen itt is akadnak rakoncátlan honatyák, pl. az orosz Zsiri- novszkij, aki csaknem minden té­mához hozzászól, s nem zavartat­ja magát, ha kikapcsolják a mikro­fonját: éles, erős hangján tovább szónokol. A közgyűlés döntésho­zatala nem a nemzeti parlamen­tekben megszokott módon törté­nik. Egy-egy fontos dokumentum előkészítése a bizottságok által megbízott raportőrök alapos elemzőmunkájával kezdődik. Ők ha kell, az országokat járva ké­szülnek fel az adott témára. A ra­portőrök által feldolgozott és elő­terjesztett anyagokat előbb a megfelelő bizottságokban részle­tesen megtárgyalják, s csak ezután kerülnek a PK napirendjére. A mó­dosítójavaslatokról és az egész do­kumentumról való szavazás kissé különös: csak azok a képviselők döntenek, akik éppen a teremben ülnek, függetlenül attól, hogy há­nyán vannak. Eddig kézfelemelés­sel voksoltunk, áprilistól viszont már elektronikus szavazóbe­rendezést használunk. Hihetet­len, de kezdetben elég nagy volt a zűrzavar, sőt néhány komikus helyzet is akadt. Nagyon nehéz­kes és hosszadalmas volt a folya­mat, amíg a képviselők és főleg az ülésvezetők megtanulták kezelni az elektronikát. Lord Russel- Johnston nagyokat sóhajtva több­ször indítványozta: téljünk vissza a régi, jól bevált módszerhez. Vi­szont meg kell jegyeznem, hogy az információtovábbítás igen erő­teljes, gyors és pontos ebben az in­tézményben. Pillanatok alatt ki­nyomtatnak angolul és franciául minden anyagot és felszólalást, annak ellenére, hogy több nyel­ven történik a tárgyalás (angol, francia, német, orosz, olasz, spa­nyol, török). A PK által elfogadott dokumentumok, ajánlások és ha­tározatok végrehajtója a Miniszte­rek Bizottsága (a tagállamok kül­ügyminiszterei), amelynek fél­évenként más és más tagállam az elnöke. A tagállamok számára kötelező érvényűek az elfogadott dokumentumok. Habár bonyo­lultnak tűnik, de 50 éve mégis jól, az emberiség számára hasznosan működik ez a hatalmas intéz­mény. A szerző az ET Parlamenti Közgyűlésének állandó tagja. Sierra Leone az újabb afrikai ország, ahol menekülésre kényszerül a lakosság - sokan a fővárosba, Freetownba, mások a szomszédos Guineába tartanak. Évek óta polgárháború dúl az országban, a Forra­dalmi Egységfront (RUF) nevű lázadószervezet nemrégiben az ENSZ békefenntartó erőinek vagy félezer katonáját ejtette túszul. A múlt hé­ten brit ejtőernyősök segítségével evakuálták a külföldi állampolgáro­kat Freetownból. TA SR/EPA Somogyi Tibor felvételei Harna István miniszter: A területfejlesztés egyben gazdasági és politikai szemléletváltást is jelent Fel kell zárkóztatni a leszakadt régiókat Tuba Lajos________________ Tavaly decemberben az építés­ügyi tárca hatáskörébe került a régiófejlesztés. Az ezzel kapcso­latos feladatokról beszélgettünk Harna István miniszterrel. Tulajdonképpen mit jelent a te­rületfejlesztés fogalma? Területfejlesztésen az ország egy-egy területe, régiója problé­máinak oly módon való kezelé­sét értjük, hogy az elősegítse az ott élők életfeltételeinek javulá­sát, új munkahelyek kialakítá­sát, az egyes régiók közti gazda­sági különbségek csökkentését. A kormány az EU elveinek meg­felelően nagy súlyt helyez a terü­letfejlesztésre, ami egyben gaz­dasági szemléletváltást is jelent. Miben áll ez a szemléletváltás? Korábban csak ágazati fejlesztési programok készültek, s ma már nem kétséges, hogy ezek min­den esetben valamely más ága­zat háttérbe szorulásával jártak. A gazdaságilag lemaradt régiók visszafogják az egész gazdaság fejlődését, és fordítva: fejleszté­sük tulajdonképpen az egész gazdaság fejlődését segíti elő. Ezentúl arra van szükség, hogy egy-egy régió sajátos előnyeire építve tűzze ki a fejlesztés meg­határozó céljait. Ilyen értelem­ben a régiófejlesztési minisztéri­umnak koordináló szerepe van az ágazati fejlesztési programok összehangolásában. Mely szervek feladata a terület- fejlesztés irányítása? Az egyes régiók jövőjét nem lehet központilag meghatározni. Jelenleg ezt a feladatot a kerüle­ti és a járási hivatalok látják el. A régióknak kell tudniuk, melyek azok a gazdasági, természeti és egyéb adottságaik, amelyekre építem tudnak, ezért nekik kell kidolgozniuk a régió fejlesztési tervét. Ezt a jövőben a választott regionális önkormányzatok vég­zik majd, amelyek aztán a vá­lasztóiknak felelnek munkáju­kért. Mint ismeretes, nálunk még csak helyi önkormányzatok vannak, a másodfokú önkor­mányzatok a közigazgatási re­form keretében alakulnak majd meg. Az MKP ezért is törekszik minden erejével az önkormány­zati reform meggyorsítására. A központi szerveknek, például a minisztériumnak mi lesz a sze­repe ebben a folyamatban? Minisztériumunk ebben a folya­matban koordináló szerepet lát el. Természetesen a területfej­lesztésben is szükség van a játék- szabályok meghatározására. Ez törvények előkészítésének, ren­deletek kiadásának és koncepci­ók kidolgozásának segítségével történik. Az a cél, hogy a folya­matok az egész országban ha­sonló keretek között menjenek végbe, és lehetőleg minden ré­gió hasonló eséllyel fejlődjön. Ugyanennyire fontos a kapcso­lattartás az EU-val, hiszen isme­retes, hogy rendkívüli figyelmet szentel a regionális politikának, és nagyon komoly összegeket ál­doz a régiók közötti különbsé­gek kiegyenlítésére. Ebben pél­dául akkor lehetünk eredménye­sek, ha biztosítjuk a támogatási programok összehangolását, amelyek így egymást erősítve fejthetik ki jótékony hatásukat. Milyen eszközeik lesznek erre? Itt elsősorban a jogi keret kiala­kítása a fontos. Mint ismeretes, a kormány decemberben elfogad­ta a területfejlesztés integrált ter­vét, amely 2002-ig meghatároz­za a területfejlesztés stratégiáját. Ennek folytatásaként dolgozunk a nemzeti területfejlesztési ter­ven, amely több részből áll majd: ágazati programokból, regioná­lis programokból, illetve az eze­ket ötvöző tervből. Mindehhez a finanszírozási és a végrehajtási tervet is kidolgozzuk. A kormány határozata alapján több ágazat vesz részt a terv előkészítésében. Ezenkívül megkezdődött a terü­letfejlesztési törvény kidolgozása is. Ennek rendeltetése, hogy meghatározza a folyamatban szereplők helyét, feladatait, a te­rületfejlesztés észközeit és pénz­ügyi forrásait. Miként illeszkednek ebbe az ún. ROP-k, vagyis a területfejleszté­si cselekvési tervek? Az EU PHARE 2000 előcsatlako­zási alapjának felhasználása kapcsán tavaly vált szükségessé a területfejlesztési tervek kidol­gozása. A regionális önkor­mányzatok hiánya miatt ezt a munkát a kerületi hivatalok ko­ordinálták, vagyis az ROP-k a je­lenlegi kerületekre vonatkoztat­va készültek el. Mivel a kormány végül úgy döntött, hogy a Besz­tercebányai, a Kassai és az Eper­jesi kerületből álló Keleti Régió lesz a kiválasztott, tehát az, amelynek fejlesztését az első szakaszban támogatja, egyelőre igazán az ő szempontjukból van ennek jelentősége. Ez abból áll, hogy az említett EU-alapból az érintett kistérségek vagy vállal­kozók a tervben felsorolt fejlesz­tési céloknak megfelelő elképze­léseik megvalósításához kérhet­nek támogatást. Az elmondottak ellenére a cselekvési tervek ki­dolgozása az ország más helyein is folyik. Ilyen például a Nyitrai kerület, ahol a közelmúltban nyilvánosan is bemutatták a programjukat. Esetükben ennek az az igazi előnye, hogy a ter­vezés a kerület, vagy mondhat­juk, hogy a régió intézményei­nek összefogásával folyik. így te­hát ha majd a területfejlesztés valóban a regionális önkor­mányzat kezébe kerül, már lesz mire építenie, s remélhetőleg rö- videbb idő alatt ér majd el sike­reket. A következő támogatási időszakban tehát már jelentős előnnyel indulhat. RMDSZ-döntés Kincses felfüggesztése Az RMDSZ Operatív Tanácsa felfüggesztette tisztségéből az RMDSZ Maros megyei szerveze­tének elnökét, Kincses Elődöt. A döntés a júniusi helyhatósági vá­lasztással kapcsolatban született a Maros megyei RMDSZ-ben kiala­kult helyzet miatt. Az RMDSZ a helyhatósági választásra elővá­lasztásokon és jelölőgyűléseken döntött a polgármester- és a taná­csosjelöltek személyéről. Az elő­választás Maros megyében ko­moly vitákat váltott ki, mivel nem vettek részt rajta annyian, hogy az eredmény alapján kialakult ma­rosvásárhelyi városi tanácsosi lis­tát érvényesnek lehetett volna te­kinteni. A vita nyomán összehív­ták a Maros Megyei Területi Kép­viselők Tanácsát (TKT), s ez el­döntötte, milyen listát nyújtson be az RMDSZ a helyi választási bi­zottságnak. Kincses Előd megyei elnök nem ezt, hanem az elővá­lasztások eredményeként kiala­kult listát nyújtotta be a választási bizottságon. Áz RMDSZ országos kampánystábja a történtek után az Operatív Tanács sürgős össze­hívását kérte a Maros megyei RMDSZ-ben kialakult helyzet megvitatására. A testület megál­lapította, hogy Kincses Előd soro­zatosan megsértette az RMDSZ vezető testületéinek döntéseit, és az országos kampánystáb több­szöri írásos figyelmeztetése .elle­nére sem volt hajlandó megtarta­ni a választási előkészületek sza­bályszerűségére, tisztaságára és hatékonyságára vonatkozó ren­delkezéseket. A Maros megyei el­nök, önös érdekeknek engedve, több testületi döntést megszegett. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ki­jelentette: „Már előzőleg is több szabálysértés történt a választá­sok előkészítésében Maros me­gyében, ez utóbbi után azonban már nem lehetett halogatni a ha­tározott fellépést. Marosvásárhe­lyen rendkívül fontos a jó kam­pány, hiszen tudjuk: hajszálon múlik majd, hogy ki lesz a polgár- mester.” (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom