Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-04-26 / 17. szám

Tanácsadó 2000. április 26. 11 A legfontosabb a tőkepótló bujtás és porbujtás Bujtással a vesszőt vagy hajtást, az anyatőkéről való leválasztás nélkül, a tőke mellett készített árokba húzzuk úgy, hogy a felső végét a talaj színe fölött 2-3 rügy­re metsszük vissza. A földbe sül­lyesztett vesszőrész meggyökere­sedik, a talaj színe fölött hagyott rügyekből fakadt hajtásokon pe­dig jelentős termést kapunk. Az alkalmazott többféle bujtási mód közül a legfontosabb a tőkepótló bujtás és porbujtás. A tőkepótló bujtás kivitelezése egyszerű. A tőkehiány mellett (le­hetőleg ugyanabban a sorban) az egyik erős tőke hajtásait a nyár fo­lyamán csonkozás nélkül, gondo­san neveljük úgy, hogy jól beérett Tőkepótló bujtásra alacsony műve­lésű szőlőben van csak lehetőség. Bujtás és döntés hosszú vesszőket kapjunk. Ezeket lebújtatjuk. A megeredt bujtást az anyatőkéről a tenyészidő végén vagy a következő tavaszi metszés­kor választjuk le. Ettől kezdve a tőke önálló életet él. A porbujtás úgy készül, hogy a ki­választott vesszőt a két tőke kö­zött ásóval készített résbe, kb. 15 cm mélységbe helyezzük el. A ta­laj színe fölé került vesszővégeket 2-3 rügyre metsszük vissza, majd segédkarót helyezünk mellé. Eh­hez kötjük a porbujtás hajtásait. A porbujtás célja a terméshozam növelése. A szüret után leválasz­tott nagy gyökértömegű porbujtás kimagasló biológiai értékű telepí­tő anyagot ad. A tőkepódó bujtás- hoz hasonlóan, alacsony tőkefor­ma (fej- és bakművelés) esetén al­kalmazhatjuk. A tőkepódó döntés (népiesen homlítás) az immunis homokon általános, a kötött tala­jú szőlőkben pedig a zöldoltással egybekötött tőkepótlási eljárás. Alkalmazható a saját gyökerű ül­tetvényeken és az amerikai anya­tőke újítására is. Ha a tőkét önma­ga alá döntjük, a tőkék számát nem szaporítjuk, csak ifjítást vég­zünk. A két-három helyre végzett döntéssel tőkehiányt is pótolha­tunk. A döntéssel pótolt vagy fel­Papírral védjük a beoltott tőkenyakat, nehogy a föld az oltás hasítékába jusson. újított tőke már az első évben termést ad. Fiatal ültetvé­nyekben négyéves korig, továbbá in­tenzív tőkeformák esetében minden­kor erős kétéves olt­vánnyal vagy gyö­kérnemes szaporí­tóanyaggal pótoljuk a hiányt. A pódási tőke gyors fejlődé­sét nagy pódási gö­dör (60x 60x70) ké­szítésével segíthet­jük elő. A pótlási tőke előkészíté­se, a munka kivitelezése azonos a telepítéskor alkalmazott, koráb­ban ismertetett módszerrel. A telepítést követő egy-két évben konténeres vagy tenyészedényes szaporítóanyaggal is pótolhatunk. A hajtásokról a fajtaazonosság is megállapítható. Az idős tőke kordonkaijait met­széskor 5-6 rügyes rövid szál­vesszővel fiatalítjuk meg. Ha a sok fattyúhajtás vagy felkopaszodás miatt indokolttá válik a kordonka­rok teljes ifjítása, akkor annak a vállrészétől az öreg kar mellé egy 6-7 rügyes szálvesszőt (új kart) kötözünk. A tőke terheléséhez szükséges többi rügyet a kordon­kar végéhez eső részen helyezzük el. A leendő új kordonkar hajtásait a tenyészidőben gondosan igazít­suk, s védjük a többi hajtás árnyé­kától úgy, hogy a fattyúhajtásokat az idős kar belső részéről többször kitördeljük. A következő évben az öreg karrészt a vállrésznél esetleg csak részben levágjuk. A fiatal kart 6-8 rüggyel meghosszabbít­juk, a rajta lévő és az előző évben különösen óvott vesszőket pedig csapra metsszük. A megifjított kordonkaron kevesebb zöldmun­kával nagyobb termést érhetünk el. Szőlészet Gyomorváladéka föloldja a bőrszövetet Barátunk, a bőrfutrinka A bőrfutrinka elsősorban éjszakai útonálló, de borús időben nappal is előmerészkedik rejtekhelyéről, hogy a talaj felszínén csúszkáló meztelencsigákat, férgeket és gi­lisztákat összeszedje. Puha bőrű zsákmányát összeharapdálja, majd a már menekülésre képtelen áldozatára sötét színű folyadékot öklendez. Többféle emésztőenzi­met tartalmazó gyomorváladéka föloldja az áldozat bőrszöveteit. A bogár pedig a már előemésztett pépet szürcsöli fel. A fürge és fa­lánk ragadozó néhány perc alatt többméteres körzetet derít fel. Erős állkapcsú lárvái szintén ra­gadozók, a talajszinten élő rova­rokra vadásznak. Gyors mozgású- ak, vadászterületük nagy. —KbM— A Marantha és a Stromantha kö­zeli rokona a Calathea. A trópusi őserdők növénye, ezt a tartásá­hoz okvedenül tudni kell. És ép­pen ez okozza a legtöbb gondot, hiszen nem könnyű az ottanihoz hasonló klímát teremteni laká­sunkban. A Calathea jelentése kosár, az indiánok ugyanis kosa­rat fonnak hosszú leveleiből. A le­vél alakja, állása is eltérő, van el­liptikus és hosszúkás levelű, rö­vid, illetve hosszú levélnyélen ülő levelű is. A növényt félárnyékban tartsuk, lombja ugyanis nem tűri a közvetlen napsütést. Egyik-má­sik faja jól érzi magát még ár­nyékban is. Egész évben meleget kíván, télen 18, nyáron 21, illetve ennél melegebb helyen tartsuk. Legfontosabb számára a páradús levegő és a magas talajhőmérsék­let. Nyáron nedves szivaccsal tisz­títsuk meg a leveleit. Nyáron két­hetente, télen havonta egyszer tápoldatozzuk. Tavasszal ültes­sük át, a földjét perlittel lazítsuk, és a cserép aljára tegyünk vízelve­zető réteget. A gyökérrendszere sekély, ezért a cserepe inkább la­pos, széles legyen. Általában tő­osztással szaporítják. A Calathea dekoratív, de kényes növény. A legkisebb kezelési hibát is azon­nal jelzi: ha túl száraz vagy túl hűvös a levegő, akkor kifakul a le­velek mintázata, a túl világos lomb azonban tápanyaghiányt is jelezhet. A legsúlyosabb hiba, ha elfelejtik megöntözni: a levelek lankadnak, színeződnek, a levél­nyél kókad. Kártevője igen ritkán akad, takácsatkák jelennek meg rajta, ha túl száraz a szoba leve­gője. Kertbarát Magazin Sokan könnyű szívvel tapossák el az útjukba kerülő bőrfutrinkákat, aztán nem tudnak mit kezdeni az elszaporodott meztelencsigákkal Megkérdeztük a szakértőt Miért nem lehet valakit kilakoltatni? Jelige: Nehéz élet. „Felhábo­rít az az igazságtalanság, amit naponta tapasztalok. Vannak, akik nem fizetik a lakbért, a vizet, éjszaka dor- bézolnak, és nem történik ve­lük semmi. Én nyugdíjas va­gyok, alig tudok kijönni a nyugdíjamból, de igyekszem, hogy minden ki legyen fizet­ve. Miért nem lehet kilakol­tatni azt, aki nem becsüli meg a lakást?” Levelét együttérzéssel olvas­tam, hiszen valóban vannak olyanok, akik visszaélnek a tör­vény adta jogaikkal, és ez a magatartás a többi efnber szá­mára fájó, igazságtalan. Ha egy lakásbérlő nem fizeti a lak­bért, vagy a lakás bérletével együtt járó szolgáltatások dí­ját, akkor a bérbeadó az, aki­nek joga van követelni az el­maradt pénzt, akár peres úton is. Ha valaki több mint három hónapig nem fizeti ezeket az összegeket, akkor a bérbeadó kérheti a bíróságtól, hogy engedélyezze a lakás bérleti jo­gának felmondását. Nemrégen az egyik olvasói kérdésre vála­szolva kifejtettem azt, hogy az ilyen jóváhagyás a bíróság ré­széről csak lehetőség, minden egyes esetet külön kell elbírál­nia. Itt kaphat szerepet az, hogy miért is nem fizet vagy nem fizetett a lakásbérlő. Ha anyagi helyzete csak átmeneti­leg vált súlyossá, és ebbe a helyzetbe önhibáján kívül ke­rült, akkor az természetesen más megítélés alá esik, mint Szabó Elena jogász hogyha a bérlő tudna fizetni, de nem akar. Ez azonban még csak arra válasz, hogy mikor lehet a lakás bérleti jogát fel­mondani. Ha a bíróság jóváhagyja a felmondást, és a lakás bérbeadója ezt a felmon­dást ténylegesen érvényesíti is, a lakás bérlője csak akkor köte­les kiköltözni a lakásból, ha megfelelő pótlakást biztosí­tottak neki. Mivel felesleges la­kások nem nagyon vannak, na­gyon nehéz egy-egy esetben a kilakoltatást végrehajtani. Az Ön által leírt esetben azonban, mivelhogy azt is említi levelé­ben, hogy némelyik lakás bér­lője éjszaka hangoskodik, min­denképpen a lakásszövetkezet­nek kellene lépnie: hiszen egy­részt a lakbérek és szolgáltatási díjak nem fizetése miatt éppen ő a károsult, másrészt pedig az éjszakai dorbézolások azok közé a cselekedetek közé tar­toznak, amelyekkel a lakó sérti a jó erkölcsöket; a lakásbérlők panasszal élhetnének a lakás- szövetkezetnél a „dorbézolók” ellen, és ennek alapján kellene a bérbeadónak lépnie. Hiszem és remélem, hogy a helyzet jobbá válik, s ehhez kívánok sok sikert. Grafológia Jelige: Unokám. Kedves Nagymama! Unokája „szárnypróbálgatásait” támo­gatnia fontos, hogy az ta­pasztalatokat szerezhessen, és felismerhesse szükségle­teit. Ha a gyermeknek csak bölcs tanácsokat adnak, nem tud megfelelő időben megfelelő döntéseket hozni. A szülőknek sokszor fájda­lommal jár engedni, elen­gedni a gyermeküket, és fi­gyelembe venni a tőlük távol Bartalos Mária grafológus álló személyiségjegyeket cse­metéjükben. Ez az „elengedés-megengedés” hoz­za csak igazán közel a gyer­meket a szülőhöz, az egészsé­ges fejlődés biztosítékaként. Gyermeklélektan Jelige: Egy aggódó nagyma­ma. „A fővárosban élő kis unokámat pszichológushoz kellett vinni, mert nehezen megy neki az olvasás és az írás. Pedig nagyon okos, ügyes gyerek, és a matemati­kában kifejezetten sikeres. Már a viselkedésével is prob­lémák vannak. A pszichológus diszlexiát állapított meg, és gyógypedagógushoz is kell ne­ki járni. Ez valamilyen beteg­ség? Hogyan gyógyítható?” Kedves nagymama, ne tessék aggódni, nem betegségről van szó. A diszlexia részképességzavar. Minden gyermeknek igen sokféle ké­pessége van. Ezek közül egye­sek jobbak, mások kissé gyen­gébbek, de harmonikus fejlő­dés esetén nagyjából egyenlő szinten vannak. A részképes­ségzavar azt jelenti, hogy a gyermek képességei általában megfelelőek, vagy akár nagyon jók is, egyesek viszont feltűnő­en gyengék, és ezek húzzák vissza a fejlődését. A meglévő jó képességei mutatják, hogy a gyermek nem buta, ezért a környezete gyakran azt hiszi, hogy csak „akarnia” kell. Maga a diszlexia szó olvasási-helyes­írási zavart jelent, és akkor be­szélünk róla, ha egy gyermek az olvasás-írás tanulásában jó­val elmarad azok mögött az el­várások mögött, amelyekre az intelligenciaszintje és a tanu­lásba fektetett erőfeszítések feljogosítanák. A diszlexiás gyermek igen sok hibával olvas Kállay Jolán és ír: téveszti a betűket, főleg azokat, amelyek hangzás és/vagy alak szerint hasonlóak (m-n, d-b), betűket hagy ki vagy told be, nehezen olvas hosszú szavakat, nem olvassa végig a szót, hibásan egészíti ki, nem tud egyszerre figyelni az olvasás technikájára és a szöveg értelmére. Ezért persze nem olvas szívesen, a saját kedvtelésére. Sok diszlexiás gyermek maga­tartása nyugtalan, gyakran fá­radékonyak e gyermekek. Mi­vel rossz eredményeik miatt a környezetük néha butának tartja őket, erre a méltánytalan helyzetre különféle védekező reakcióval válaszolnak: túlér- zékenyek, gátoltak, bohócko- dók vagy agresszívek lehetnek, vagy szomatikus tüneteik lesz­nek - alvászavar, étvágytalan­ság stb. Mitől keletkezik a diszlexia? Az esetek egy részében családi előfordulású, másrészt enyhe kisgyermekkori idegrendszeré sérülés is okozhatja (veszélyez­tetett terhesség, nehéz szülés). Az okok között találjuk az anyanyelvi fejlettség gyenge szintjét is, és vannak szerzők, akik nagy szerepet tulajdoníta­nak annak is, hogy a szülőknek milyen az olvasáshoz való vi­szonyuk. A gyermek tehát nem tehet ró­la, hogy diszlexiás. Minél ko­rábban kezdenek el célzottan foglalkozni vele, annál ered­ményesebb lehet e zavar elleni küzdelem. Kedves nagymama, a szakemberekkel rendszere­sen együttműködve sikeresen javulhat a gyermek helyzeté. Jelige: Család. „A pedagógiai­pszichológiai tanácsadókban a felnőttekkel is foglalkoz­nak? Érzem, hogy szükségem volna pszichológus tanácsára, esetleg >lelki vezetésre-, de nem akarok pszichiáterhez menni, nem vagyok beteg. Ho­va fordulhatok?” Tisztelt levélírónk, az említett nevelési tanácsadókban gyer­mekekkel foglalkoznak a szak­emberek; felnőttekkel a gyer­mekek pszichoterápiájának ré­szeként, illetve családterápián belül kerülnek kapcsolatba. Felnőtt kliensek az ún. pszi­chológiai szolgáltatóközpon­tokat (hivatalosan Centrum psychologickej starostlivosti pre jednotlivca, pár a rodinu) kereshetik fel, amelyek min­den járási székhelyen megta­lálhatók. (Ajánlatos előre tele­fonon vagy személyesen meg­beszélni a látogatás időpont­ját.) Forduljon hozzájuk biza­lommal. Nyáron kéthetente tápoldatozzuk Calathea makoyana

Next

/
Oldalképek
Tartalom