Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-04-26 / 17. szám

Nagyvilág - Hirdetés 2000. április 26. A világ egyik legforgalmasabb vízi útja Panamáé lett. Az ezredforduló csaknem százéves amerikai katonai jelenlétnek vetett véget Marad az Egyesült Államok befolyása Magyarni mentem Juhász László ____________ Mik or az ember már vagy fél éve nélkülözi a tévé kettőt és a Vasárnapot, a székelyká­posztát és a mákos bejglit, Gálvölgyit és a Szomszédo­kat, akkor a világ bármely pontján csak egy választása marad: kell egyet magyarnia. Amikor egyszer engem is el­kapott a honvágy (szombat reggel volt éppen), a szokásos bacon és tojás helyett elővet­tem a hűtőszekrényből a Pick szalámi maradékát, amit a harlemi magyar hentesnél vettem pár napja, és a reggeli­hez bekapcsoltam a tévét, méghozzá a New York-i televízió magyar adását. Pon­tosabban az egyiket a három vagy négy rendszeresen je­lentkező műsor közül, azt, amelyik az 56-os csatornán (milyen találó!) látható he­tente egyszer. Hadd ne részle­tezzem itt és most a műsor minőségét, legyen elég annyi, hogy a magyar félóra legjobb tulajdonsága az, hogy egyál­talán létezik. Később hallgat­tam egy kis otthonról hozott Ghymes-zenét, majd mikor már dél körüljárt, felkereked­tem, hogy az amerikai zacs­kós félkész ebéd helyett egyek valami magyarosat. Merni né­ni, vagyis Mauthner Gabriel­la, aki ötven éve él New York­ban (kitörölhetetlen békebeli pesti emlékekkel és akcentus­sal), ajánlott egy magyar ven­déglőt a 83. utcában, az egy­kori Magyar Falu helyén. Ki akartam próbálni. Isteni töl­tött paprikát ebédeltem tehát, a szaftot foszlós házikenyérrel tunkoltam ki, valódi méreg­erős feketét is kaptam, csak a diós palacsintát viselte meg kissé a mikrohullámú sütőben töltött pár másodperc. A fer­deszemű pincérfiútól azon­ban tényleg nem vártam, hogy magyarul kíván jó étvá­gyat. Közel a vendéglőhöz, a 82. utcai Magyar Házban a New York-i magyar cserkészek szokásos heti összejövetelüket tartották, arra vettem tehát az irányt. Huszonéves vezetőjük, Ha nem akarod elfelejteni az anyanyelvedet, nem is felejted el. Baráth Karcsi már idekinn született, néha keresi a ma­gyar szavakat, a kiscserkészek pedig imádják. „Ha nem aka­rod elfelejteni az anyanyelve­det, akkor nem is felejted el. Ez ennyire egyszerű” - mond­ja Karcsi. Délután egy, az itte­ni magyar könyvtárból kiköl­csönzött Moldovával múla­tom az időt, majd Queens-i barátommal, az Erdélyből ki­települt Leventével találko­zom a magyar főkonzulátus előtt. Egy-két órával és két-három sörrel később, hazafelé bal­lagva, feltöltődve magyaros ízekkel, dallamokkal és han­gulatokkal, a szokásosnál is figyelmetlenebből léptem le a járdáról. Nem fogom idézni a Ford tulajdonosának károm­kodását, a durva szitokra vi­szont ezúttal ellágyult a szí­vem. Mintha csak otthon vol­nék. Az ezredvég nemcsak a Távol- Keleten hozott változásokat; a Csendes-óceánt és az Atlanti­óceánt összekötő Panama-csa­torna, amely a szuezi mellett a világ egyik legforgalmasabb vízi útja, az év elején a Panamai Köz­társaság tulajdonába került. Hossza 82 kilométer, szélessége 150-350 méter, átlagos mélysé­ge eléri a 13 métert. Hat hajózsi­lip található rajta. A zsilipek mű­ködésére még ma is a zseniális egyszerűség jellemző. A révkala­uz odavontatja a hajót az első ka­puhoz, onnan mechanikusan be­vontatják az első kamrába. A ka­puk hermetikusan bezárulnak, a vizet felduzzasztják a második kamra szintjére. Ekkor kinyitják a másik kamra kapuit, és a műve­let megismétlődik. S ugyanez még egyszer, a harmadik szintre. A hajókat 26 méterrel emelik meg vagy eresztik le, hogy elér­jék a másik óceán szintjét. A csatorna építése rekordokat döntött. A kikotort föld mennyi­sége elég lett volna a kínai nagy fal megépítéséhez. A zsilipkam­rák 304 méter hosszú, 13 méter mély, cementből készült teknők, kapuik acéllemezekből vannak. Súlyuk egyenként 700 tonna. A gigantikus kapukat sohasem kel­lett kicserélni. 1500 motor hajtja a szivattyúkat és működteti a ka­pukat. A Panamai-szorost 1885-ben át­szelő vasút építése hatezer mun­kás életébe került. A munkásokat vérhas, kolera, himlő és trópusi betegségek tizedelték. Ebben az időben egy Bostonból induló ha­jónak például meg kellett kerül­nie a Horn-fokot, ha az Államok nyugati partvidékére akart eljut­ni. Á panamai vasút megépítése ezért történelmi fordulatot jelen­tett a közlekedésben. A csatorna elkészülte pedig lehetővé tette, hogy a New York-San Francisco vízi útvonal az addigi 20 917 lem­ről a felére, 11 272 km-re csök­kenjen. Az Egyesült Államok létfontossá­gúnak tartotta a Panamát ketté­szelő vízi utat. Mindent elköve­tett azért, hogy elérje a környező terület függetlenségét (akkori­ban Kolumbia tartománya volt). Ez 1903-ban sikerült. A fiatal Pa­namai Köztársasággal kötött szerződéssel Washington min­den jogot megszerzett az új csa­torna építéséhez és annak későb­bi ellenőrzéséhez. A 82 kilométe­res csatorna építése 400 millió dollárba került. 45 000 munkás dolgozott rajta. Nem a jenkik voltak azonban az elsők, akik szerették volna a két Nyolcvanéves fenn­állása alatt csak egyszer volt lezár­va, még 1915-ben. óceán közti utat lerövidíteni. I. Károly spanyol király már 1534- ben elrendelte dél-amerikai alattvalóinak, hogy végezzenek méréseket. Mivel egy ilyen terv akkoriban megvalósíthatatlan volt, kénytelen volt beérni egy szárazföldi kövezett úttal, mely á Panamai-szoroson keresztül ve­zetett az őserdőben, s amelyen ló- és öszvérfogatok szállították a perui arany tonnáit. A drága ter­het aztán az Aüanti-óceán part­ján hajózták be, és Spanyolor­szágba vitték. Lesseps Ferdinand és az Óceánhajózási Társaság képviselői 1881-ben érkeztek Pa­namába. Földmérők, térképé­szek, kubikosok kísérték őket, di- namittal, kotrógépekkel, kőtö­rőkkel, térképekkel, baro­méterekkel és iránytűkkel meg­rakott hajók. A világ 97 országá­ból verbuvált több tízezer mun­kást a tisztességes kereset von­zotta a kalandos vállalkozásra. Az Antillák szigetvilágának sze­gényein, a közép-amerikai indiá­nokon kívül éppúgy akadtak spa­nyolok, görögök, olaszok, írek sőt kínaiak, akár az európai igaz­ságszolgáltatás elől menekülő bűnözők és kalandorok. Az ég­hajlatot és a körülményeket azonban kevesen bírták elviselni. Sokukkal a moszkitók, a mérges kígyók, a tüdőgyulladás, a beri- beri vagy a napszúrás végzett, vagy egyszerűen a nitroglicerin váradan robbanásai. A franciák nyolcesztendős ténykedése alatt 60 000 ember dolgozott a csator­na építésén, közülük 20 ezren el­pusztultak. A francia társaság 1889-ben csődbe ment. Ekkor az amerikaiak 40 millió dollárért megvásárolták a maradék vagyo­nát és gépeit. A csatorna építését az amerikai­ak 1901 és 1914 között végezték el, ám a kereskedelmi hajóknak csak 1920-ban nyitották meg a vízi utat. A csatorna mentén nyolc kilométer szélességben bé­relt területen amerikai haditech­nika és támaszpontok jelezték: állam született az államban. A katonák és családjuk számára ké­nyelmes lakásokat, golfklubokat, fürdőmedencéket, bevásárlóköz­pontokat, iskolákat, mozikat, vendéglőket építettek. A század történelmében fontos szerepet játszott a legendás mű. A II. vi­lágháború alatt 70 000 amerikai katonát indítottak innen Európa felé, s ugyancsak itt képezték ki a zöldsapkásokat is. 1977-ben Carter elnök és Omar Torijjos tábornok szerződést írt alá, hogy 1999. december 31-én az USA a csatornát átadja Pana­mának. Az ezredforduló tehát százesztendős amerikai katonai jelenlétnek vetett véget Panamá­ban. A panamaiak hosszan készü­lődtek az átvételre. Ma a csatorna kiszolgáló személyzetét 7500 ember alkotja, ezek kilencven százaléka panamai. A csatorna az év 365 napjának mind a huszon­négy órájában nyitva van. Nyolc­vanéves fennállása alatt mind­össze egyszer volt lezárva egy földcsuszamlás miatt, még 1915- ben. A csatorna atlanti oldalán fekszik a nyugati világ legfonto­sabb vámmentes övezete, a Zóna Libre de Colón, amely évente 12 Archív felvételek Vevőre várnak a júniusi üdülések utolsó szabad helyei a helyes döntéseknek A TIP travel és a TATRATOUR, a két legnagyobb utazási Iroda olyan ARAKAT KÍNÁL, AMILYENEKRŐL ÁLMODIK! a/o ArffiNGBiMENY ÜDÜLÉS RÉSZLETRE HORVÁTORSZÁG Isztria - Opatia - Dalmácia ITyefszáisc^száiodátmlátxnziénmdance k-tótöüasaipt),509S^Sk-tol (jtíaug) SPANYOLORSZÁG Mint sehol másut-Callela, Lloreto, Tossa 7x szátoda, téipenzió, kSmat luxusautóbusz S990^8k46l§únszep«),861Sv- Sk-tókjütaug) Egy út repülővel csak + 2000,- Sk MALLORCA Újdonság -10,13 napos ott-tartózkodás 9x szátoda, tétparsáó, medence szál repOM 13«»OrSk-65löw^.l5716^-ÖW-M3ií KORFU A görög szigetek gyöngye 7x apartnan, szál -luxusauiőbusz+ hsjő 4790rSk-tótOúr,^pI),67»1 rSk-tÓ^aug) Egy öt repülővei csak + 1SOO,- Sk KRÉTA Alegszéiesetotórótó-berreKeiei-Krétais 7kapatmm,wpanzktniedenoe,szal!Bpíioel 7582r«c-ö(yivasp»,'10191 ^Sk-«0út6ua) TÖRÖKORSZÁG 7x szátoda tSbanzk), medence, szál. repülőiéi 11 Affiuó, 139«VSk-lóKM.8u5! REPÜLŐJEGYEK a legjobb áron az országban •^ftataásl talp mintán TIP Wiwf utazási iiw«b«n BRSnStmöuta* sím. 14, W.: 5SS66884.55568360 MTHt, Hotel fintor. áteftMn S. tel.: 41*156, mm KÖMflHNQ, Méh. Iteaitett, W.: 7029 7S, 7B2347 PREÍOV, Htewí 38. W.: 7721 SK, 7731 386 KOfe, HtawS«, Ijmcti., let: 6SS7S75, m 4138 www.tlptravel.9ii, Central ötíptravel.si! wr/?Aiü\i« cestovná fc*rw*IArta ahol eladhatja vagy üdülésra cserélheti VAGYONALAP! KÖTVÉNYEÉT VKV-37 A csatornán évente tizennégyezer hajó kel át. milliárd dolláros forgalmat bo­nyolít le. AZ egykori amerikai ka­tonai támaszpont 20 000 diákot befogadó Művelődés Városává alakul át, a zöldbarettesek kikép­zőközpontja p$dig idegenforgal­mi iskolának adja át a helyét. Pa­nama továbbra is a világ jelentős kereskedelmi és pénzügyi köz­pontja szeretne maradni. Á tucat­nyi hazai mellett 104 külföldi bank van jelen itt. A panamai nemzeti össztermék tizennyolc százalékát éppen a bankszektor és a csatorna termeli ki. Az utób­bi csak az üzemeltetéssel 470 millió dollárt keres az államnak évente. A csatorna korszerű­sítését is tervezik. Az átkelés so­káig tart, a hajók várakozási ide­je hosszú. Néhány év alatt egy- milliárd dollárt fognak befektet­ni a csatorna szélesítésére, a kamrák modernizálására, új tankhajók vásárlására. Már az idén húsz százalékkal szeretnék növelni az áteresztő képességet. A hongkongi Hutchinson Port Holdings társaság a csatorna két végén fekvő Balboa és Cristobal kikötőket 130 millió dolláros be­fektetéssel felújítja. A panamai kormány a felújítások mellett a hajózási díjat is szeretné meg­emelni, ám ehhez (a szerződés szerint) az USA hozzájárulása is szükséges. Mivel azonban to­vábbra is az Államok bonyolít­ja le a legnagyobb forgalmat, többek közt azzal, hogy kőola­jat és gabonát szállít a keleti partvidékről Ázsiába, a drágí­tással aligha ért egyet. Panama azonban a turisztikát is szeret­né fellendíteni. A tervek sze­rint évente 250 nagy kirándu­lóhajó fog átkelni a csatornán, 200 000 utassal a fedélzetü­kön. Forrás: Geo, Madrid Csatorna-statisztika * Az 1914-es megnyitás óta mintegy 819 000 hajó haladt át rajta. * Évente kb. 13 000-14 000 hajó szeli át a vizét. * Évente mintegy 190 millió tonna áru kel át rajta. * Évente mintegy 470 millió dollár átkelési díjat fizetnek ki. * Várakozás nélkül 8-10 óra alatt lehet végighajózni. * A várakozások miatt a tényleges hajózási idő kb. 24 óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom