Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-04-12 / 15-16. szám
22 2000. április 12. Modern élet Megjelentek lányának visszaemlékezései Raszputyin utolsó órái „Apám szokásával ellentétben meglehetősen szomorú volt. Estig jócskán ivott, de nem volt részeg, s a kedve is megjött. A cseléd vacsorára apám kedvenc ételeit - halat, fekete kenyeret és mézet - tálalta fel. Ezután átöltözött, majd magához hívatott. Feltűnt, hogy a legszebb ingét vette fel, azt a selyem, kék búzavirágmintásat, amelyet Alekszandra Fjodorovna cárné hímzett neki. Átnyújtott háromezer rubelt. »Nesze, a hozományod!« Hét óra felé csengettek. Protopopov belügyminiszter érkezett, aki gyakori vendég volt nálunk. Négy- szemközt akart beszélni apámmal. Kimentünk, de az ajtón át mindent hallottunk. »Grigorij Jefimovics, meg akarnak ölni téged!« »Tudom.« Amikor Protopopov elment, apánk senkihez sem fordulva megszólalt. »Akkor halok meg, mikor az Úr akarja!« Egy óra hosszat még az ebédlőben üldögéltünk. Amikor az óra elütötte a tízet, apám előbb megcsókolta Varját, majd engem, jó éjszakát kívánt, majd elküldött bennünket aludni. A telkemet félelem töltötte el. Apámat a megbeszélt időpontban várta a Juszupov által küldött autó.” A többit már tudjuk. Oroszország legnagyobb vagyonának örököse, Féliksz Juszupov - aki 1916. december 16-án azért kezdeményezte az összeesküvést a cári családra nagy hatással lévő kegyenc, Raszputyin elten, hogy megmentse az autokráciát önmagától - mérgezett italt és tortát adott vendégének, majd szíven lőtte. Raszputyin azonban szívós áldozatnak bizonyult. Bőgve Juszupovra rontott, mire Puriskevics a fejébe és a hátába lőtt. Az összekötözött holttestet a befagyott Néván vágott lékbe dobták. A misztikus gyógyító, a cárné bizalmasa azonban állítólag még élt, a jobb kezét kiszabadította, s ujjait keresztvetésre formálva halt meg. Raszputyin idősebbik lánya, Matrjona azonban nemcsak az utolsó órákra emlékezik, hanem a család vidámabb időszakaira is. így csodatévő atyja gyógyításaira, amelyek közül jó néhánynak szemtanúja volt, vagy arra, miként utaztak először kétfejű sassal díszített hintón a cári családhoz vacsorára, ahol is a vodkát először borospohárba töltető, feleségére nem hallgató uralkodó Raszputyin szuggerálására egész este nem ivott alkoholt. De megtudhatjuk a Romanov-fagylalt receptjét is. Az 1898-ban született Matrjona Raszputyina élete egyébként ha nem is,olyan titokzatos, de majdnem olyan kalandos volt, mint apjáé. Áz 1917-es októberi forradalom előtt néhány héttel férjhez ment egy Borisz Szo- lovjov nevű tiszthez, majd a bolsevik hatalomátvétel után röviddel sikerült elhagyniuk az országot. Párizsban telepedtek te, férje azonban 1924-ben meghalt, Matrjona pedig ott maradt két kisgyerekkel. Erre az időre tehető táncosnői karrierjének kezdete is. Később, már Amerikában Matrjona elsajátította a tigrisszelídítés fortélyait is. Apjáról szóló visszaemlékezéseit 1946 és 1960 között vetette papírra, s Los Angelesben hunyt el 1977-ben. A Moszkvában most megjelent emlékiratok sorsa nem kevésbé kalandos. Mint a Komszomolsz- kaja Pravda beszámol róla, a kéziratot Paraguayban élő utolsó gazdája, egy magát megnevezni nem kívánó hölgy bocsátotta a Zaharov kiadó rendelkezésére. Rá pedig Amerikába férjhez ment, gyermektelen nagynénje hagyta azokat váratlanul egy tekintélyes vagyonnal együtt. Am hogy a nagynéni mikéntjutott Raszputyin lányának emlékirataihoz, arról fogalma sincs. A szentként tisztelt Raszputyin Mérgezett italt és tortát adott vendégének, majd szíven lőtte. Őseink voltaképpen édesvízi teremtmények voltak, de megtanulták elviselni a szárazföldet A Hold az élet bölcsője? A Holdnak köszönhetően az árapály benépesítette a szárazföldeket. Archív felvétel Miben különleges annyira a Föld, hogy csak itt alakulhat ki az étet? Mik azok a tulajdonságai, amelyeknek másutt való megismétlődése, többszöri létrejötte fölöttébb valószínűtlen? A válasz: talán a Hold. Vizsgáljuk meg a Naprendszert. A Föld-Hold páros a Naprendszerben egyedülálló jelenség. A Merkúrnak és a Vénusznak egyáltalán nincs holdja. A Marsnak elhanyagolható méretű két holdja van, a Jupiter és a Szaturnusz tömege 317-szerese, illetve 95- szöröse földünkének, ezzel szemben legnagyobb holdjaik alig nagyobbak a mi Holdunknál. Még az Uránusz holdjai is olyan kicsinyek anyabolygójukhoz képest, hogy közülük a legnagyobbnak, a Titánnak az átmérője is ötvenedrésze az Uránuszé- nak. A Plútó-Charon párost az elmélet figyelmen kívül hagyja, mivel rendkívül keveset tudunk róluk, azonkívül a tudomány még azt is vitatja, egyáltalán bolygó-e vagy csak a Neptunusz elbitangolt holdja. A Föld tehát egyedülálló abban, hogy magával összemérhető átmérőjű holdja van. Már régóta gyanítják azt, hogy a Holdnak a Földre gyakorolt fizikai hatásai nagy erővel befolyásolhatták a földi étet kialakulását. Isaac Asimov vetette fel elsőként egyedüllétünk elméletét és annak valószínű magyarázatát. Több mint húsz évvel ezelőtt így írt A Hold tragédiája című könyvében: „Az étet kiterjedt az óceán legszélére is, ahol a tenger vize naponta kétszer felkúszott, és kétszer visszahúzódott a szárazföldek lejtős partjairól. Ezerfajta tengeri moszatot, férget, rákot, puhatestűt és halat vetett ki, majd vitt vissza az árapály. De néhányan - miközben a tenger visszahúzódott - kinn maradtak a parton, és egy-kettő életben maradt közülük: az, amely történetesen valamilyen ok miatt a legjobban bírta a szárazföldi lét lidércnyomását, mígnem visszatért a gyógyító, életadó víz. Kifejlődtek olyan fajok, amelyek alkalmazkodtak az időleges szárazföldi léthez, és a fokozódó versengés kényszerítő ereje biztosította, hogy fennmaradási értékük tegyen az olyan képességeknek, amelyekkel egyre hosz- szabb és hoszabb időn át viselhették el a szárazföldi viszonyokat. Végül kifejlődhettek olyan fajok, amelyek tartósan meg tudtak maradni a szárazon. Körülbelül 425 millió évvel ezelőtt a növényi étet óvatosan elkezdte zöldre festeni a szárazföldek peremét. Csigák, pókok és rovarok fejlődtek ki, hogy kihasználják az új táplálékforrásokat. Mintegy 400 millió évvel ezelőtt bizonyos halak már újdonsült végtagjaikon mászkáltak a nyirkos ingová- nyon. A mi őseink voltaképpen édesvízi teremtmények voltak, és valószínűleg a pocsolyák időszakos kiszáradása miatt tanulták meg elviselni a szárazföldet. De ők csak azért telepedhettek meg, mert az árapály már benépesítette a szárazföldeket, és létrehozta azt az ökológiát, amelynek részeivé válhattak. Az árapály persze a Hold műve. Ráadásul több százmillió évvel ezelőtt, a szárazföldi étet kifejlődésekor a Hold minden bizonnyal közelebb volt Földünkhöz, és az árapály is jóval nagyobb és erősebb volt. Még az is meglehet, hogy Földünk a Holdat jóval az élet kialakulása után fogta be, és a rákövetkező óriási árapályok adták meg neki azt a lökést, amely a szárazföld meghódításához kellett. Nem lepne meg, hogy ha bejárnánk majd tej- útrendszerünket, életet találnánk minden Föld típusú bolygón, de mindig csak tengeri életet. Nem lepne meg, ha fölfedeznénk, hogy a szárazföldi élethez ez a nagyon valószínűtlen esemény, egy nagy holdnak a befogása szükségeltetik, és így végül mégis csak egyedül állunk a Tejútrendszerben: A Naprendszer bolygóinak mágneses terét vizsgálva, a kutatók felismerték azt, hogy a mágneses tér nagysága egyenes arányban áll a bolygó forgási energiájával. Kivéve a Merkúrt és a Földet. A Merkúrnak ezt az eltérését a Nap közelsége kielégítően magyarázza. A Föld esetében azonban nincs kielégítő magyarázat arra, illetve kielégítően tisztázva, miért százszorosa ez az érték a szabály szerint várhatónak. Ugyancsak magyarázatra szorul az aktív kéregmozgásoknak, a számottevő vulkáni tevékenységnek és a világrészek vándorlásának kérdése is. Egy ausztrál geológus, S. R. Taylor vetette fel azt a gondolatot, hogy ezek a furcsaságok szintén a Holddal állnak kapcsolatban. Ma már tudjuk, hogy a Hold állandóan távolodik Földünktől, ami egyúttal azt is jelenti, hogy valamikor jóval közelebb volt hozzá. Ebben az időszakban az árapály is erősebben hatott, mint napjainkban. Ez egyrészt lassította a Föld tengely körüli forgását - évmilliókkal ezelőtt egy nap mindössze négy órából állt -, másrészt a Föld és a Hold belsejét a súrlódási erők melegen tartották, és valószínűleg ennek következtében találhatunk Földünk szilárd kérge alatt ma is olvadt anyagot. A Földnek különösen erős a mágneses tere, és ennek szerepe van az étet szempontjából oly fontos ózonréteg fenntartásában is. A Hold szerepe melletti érvelés elgondolkodtató. Sok minden igaz is tehet. Teljesen elfogadható, hogy a Hold nemcsak a költészetre és a művészetre volt nagy hatással, hanem az élet változatosságának kialakulására is. De nehéz elhinni, hogy csak a Föld-Hold együttes az egyetlen ilyen csodás páros a galaxisunkban. Különösen akkor, ha a bizonyítékokat csak a mi kis porszem méretű bolygó- rendszerünk nyújtja. K. M. A Hold állandóan távolodik földünktől, tehát valamikor jóval közelebb volt. „Nem lepne meg, ha életet találnánk minden Föld típusú bolygón.” Huszonöt órás napok? A legújabb kutatások szerint az emher belső órája pontos program szerint működik, amely 24 óra és 11 perc hoszszúságú. Ez a meglepőnek tűnő megállapítás ellentétben áll más tanulmányokkal, amelyek szerint a program időtartama közelebb járhat a huszonöt órához. Az erre vonatkozó legújabb kutatások választ adhatnak arra a kérdésre is, hogy az idősebbek miért alszanak kevesebbet. Dr. Charles Czeisler és kutató- csoportja a Harvard Orvos- egyetemen a vizsgálatba 11 egészséges, 24 éves átlagéletkorú fiatalembert, valamint 13 egészséges férfit és nőt vont be, akiknek átlagéletkora 67 év volt. Mindegyiküket egy hónapra olyan szobába zárták, ahol semmi sem jelezte, hogy hány óra van, és gondosan ellenőrizték a beáramló fénymennyiséget is. Czeisler csapata megbontotta minden egyes önkéntesnek az alvási ciklusát azzal, hogy változtatta a lefek- vési idejüket. A vizsgálat során mérte a testhőmérsékletüket és annak a melatonin hormonnak a szintjét, amely tudvalevőleg az alvás-ébrenlét ciklust szabályozza. Az orvostudósok meg tudták határozni a belső óra működését minden egyes személyre vonatkozóan, és a módszerük pontosabbnak bizonyult, mint más korábbi kutatóké. Az egész napos időszak átlagban 24 óra és 11 perc hosszúságú volt mind a fiataloknál, mind pedig az öregebbeknél - idézte a Reuter hírügynökség Czeisler doktort. Az öregebbek azonban hajlamosak reggel korábban felkelni, mert azok az órák, amikor igazán jól tudnak aludni, a belső órájuk szerint sokkal korlátozottabbak. Csak semmi hús! A vegetáriánus étkezést hivatott népszerűsíteni a Thaiföldön évente megrendezett Kínai Vegetáriánus Fesztivál, melyet az elmúlt év végén is színes pompával ünnepeltek Phuketben. Talán húsvét táján, a féktelen sonkalakomák után megint aktuális tehet ez a megmozdulás...
