Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-04-12 / 15-16. szám

Publicisztika 2000. április 12. 19 A jogfosztottság korszakának ő végezte el a legalaposabb kutatását, ám évek óta hiányzik közéletünkből Hol él, mit csinál Gyönyör József? Turczel Lajos Gyönyör József neve az 1968-as reformmozgalom idején tűnt fel sajtónkban. Politikai írásai és jo­gi szakcikkei széles körben vál­tak ismertté. A csehszlovákiai magyar kisebbség 1945 utáni súlyos helyzetével: a jogfosz- tottsággal, annak hiányos fel­számolásával, rendezésével fog­lalkozott, s írásai a történtekről jogászi megalapozottságú képet nyújtottak. Vizsgálódásának ki­induló része a számunkra min­den rosszat elindító, az igazság­talan kollektív bűnösséget ki­mondó és a hírhedt Benes- dekrétumokat megalapozó kas­sai kormányprogram volt. A jogfosztottság korszakának másik kutatója, Janics Kálmán is a 60-as évek végén lépett fel, s ő a történeti módszerrel dolgo­zott. Kivételes helyzet volt, hogy kisebbségi helyzetünk legveszé­lyesebb időszakát egy időben két elszánt kutató vizsgálta. Mint tudjuk, Janics összefoglaló műve, A hontalanság évei 1979- ben jelent meg külföldön. Gyö­nyör az első könyvét, tanul­mánygyűjteményét csak a rend­szerváltozás után, 1990-ben je­lentette meg megrendítő, de ak­kor is és ma is aktuális címmel: Mi lesz velünk, magyarokkal? E kötet legjelentősebb írása, A tör­ténelem vihara, a jogfosztás ű. Gyönyör TERHES ÖRÖKSÉG '■yV'máfö'aMig'íítAs/áiná.nak j-1’1 if NSoVfiráMali fti'áKnlasa'': T" Csehszlovák iában /ítÜMi <ÍoM* jjmIVi * Í&SJS ***4&J*» M ad «*r h-l*o»o óiul részletes bemutatása. A jogász Gyönyör kiváló képességei az­tán az 1992 és 1994 között meg­jelent három kötetben (Határok születtek, Közel a jog asztalá­hoz, Terhes örökség) tetőződ- tek. Ezekben az alapvető jogtör­téneti művekben a szerző az egész csehszlovák kisebbségi- jog-rendszert mutatta be és bí­rálta. Az olvasók körében kivál­tott hatásról többször meggyő­ződtem, de az még nagyobb lett volna akkor, ha az olcsó könyv­kiadás 1989 után is fennmarad. Érdekes, hogy Gyönyör és Janics is késedelmesen kapcsolódott be a kisebbségi szellemi éle­tünkbe. Ennek fő oka az egyéni, személyes akadályok mellett a szellemi életünk akkori nagyfo­kú irodalomközpontúsága volt. Amikor az orvos Janics az Iro­dalmi Szemlében levélben kül­dött írással jelentkezett, s külde­ményének színvonala a főszer­kesztő Dobos Lászlót és a szer­kesztőbizottság tagjait nagyon meglepte, akkor csak én tudtam róla elmondani azt, hogy a Dél- Szlovákia átcsatolása utáni években az Új Élet című kitűnő prohászkás folyóiratban publi­kált. Egy ottani vitaírására azért emlékeztem, mert Budapesten tanuló másodéves egyetemi hallgatóként én is be akartam kapcsolódni a vitába, de amikor a ma is meglévő írásom elké­Gyönyör József KÖZEL A JOG ASZTALÁHOZ Ml CSEHSZLOVÁK NEMZET, A TÖKÉLETES NEMZETI EGYSÉGET MEGSZILÁRDÍTANI. A KÖZTÁRSASÁGBAN IGAZSÁGOS RENDET MEGHONOSÍTANI. A CSEHSZLOVÁK HON BÉKÉS FELLENDÜLÉSÉT BIZTOSÍTANI EZEN ÁLLAM ÖSSZES POLGÁ^rt^K ÁLTALÁ­NOS BOLDOGULÁSOK • JEVHOI S A iÖVENDQjaÉÉr^\ JRHüA a BÉKE ÁLDÁwWK* NEMZET »én a CSB tS*KÜ»g®l.l«ÁMÁRA Al SOflHt YNFK Madách szült, akkor a vitát váratlanul le­zárták. Janiccsal aztán nagyon összebarátkoztam. Pozsonyban jártakor mindig felkeresett, s A hontalanság évei kéziratának külföldre juttatásakor az egyet­len másolatot az én őrzésemre bízta. Ami Gyönyör Pozsonyban való megjelenését illeti, az ő előéle­téről akkor én csak azt tudtam, hogy Ipoly menti születésű, és az első republika harmincas éveiben Prágában is volt egy ilyen nevű és „Ipoly-illetőségű” egyetemi hallgató. Őt a Sarló­monográfiát író Balogh Edgár csak azért említette meg, mert a Prágában tartózkodó Móricz Zsigmond a szép vezetéknévre nagyon rácsodálkozott. A reformmozgalom forgatagá­ban Gyönyörrel sokszor össze­kerültem, s egy közös autós út alkalmával tudtam meg, hogy 1950 után Korponán, majd Besztercebányán volt jogászi al­kalmazásban. Az utóbbi helyen az akkor még fenntartott lakásá­ra is elvitt. 1969-től aztán a po­zsonyi kormányhivatal nemzeti­ségi főosztályának alkalmazott­ja lett, s ott a Dubcek-éra fokoza­tos felszámolása és főleg a nor- malizáció beindítása után sú­lyos helyzetbe jutott. Hogy egy kiváló cseh politológusnak és fi­lozófusnak, Emanuel Rádlnak a szavaival éljek: Csehszlovákiá­ban a kormány által kreált nem­zetiségi hivatalok nem a nemze­tiségekért, hanem ellenük vol­tak. Maximálisan így volt ez a szocialista rendszerben is, s rá­adásul Gyönyör nemzetiségi fő­nöke közismert stb-s volt. A rendszerváltozás után is több­ször összejöttem Gyönyörrel, s örültem nagy aktivitással folyta­tott jogtörténeti munkásságá­nak. Akkor már ő is nyugdíjas volt, s néha előfordult, hogy fél órára tervezett találkozásunk­ból 3-4 órás lett. Mivel a kávéhá­zakat egyikünk sem kedvelte különösebben, legtöbbször az egyetemi könyvtár első emeleti folyosóján elhelyezett asztalok­nál találkoztunk. Akkor beszélt nekem az utolsó munkahelyén Gyönyör József HATÁROK SZÜLETTEK uralkodott áldatlan állapotok­ról, de elmondta azt is, hogy sok hasznos dolgot tudott ott csinál­ni, különösen a nemzetiségi al­kotmány tervezésekor. Pozsony­ból aztán úgy költözött el, hogy én csak később értesültem róla, s új lakhelyéről sem volt tudo­másom. Azt hittem akkor, hogy vidéken is tud hatékonyan dol­gozni. Én még 1982 őszén mentem nyugdíjba, s a rendszerváltozás­kor már igen törődött öregecske voltam, de mérsékelt tempóval sikerült tovább dolgoznom, s most, 2000-ben a negyedik könyvem áll kiadás előtt. Mivel a fellépő három pártunkban több tanítványom volt, szoro­sabban egyik csoporthoz sem kötöttem magam, de a koalíció érdekében többször felléptem, s az azt sikeresen szorgalmazó lé­vai értelmiségi találkozón a két háború közötti példák bemuta­tásával a bevezető előadást én tartottam. Politikai cikkeket is írtam, s közülük a legelsőt az el­ső szabad választások után a bársonyos forradalom fiataljai­hoz intéztem, bemutatva nekik azt a sok magyarellenes hazug­ságot, amiket a nyomtatott és az elektronikus média nap mint nap zúdított az olvasókra, hall­gatókra. 14-15 flekkes írásomat a Kultúrny zivotban szlovákul szerettem volna közölni, s ezt a szándékomat a lap fő felújítója, Juraj Spitzer is támogatta, de a szerkesztőség a durva vissz­hangtól tartva nem vállalta a közlést. Végül a Napnak adtam a cikket, s ott is csak alaposan megvagdalva, kétharmadára csökkentve közölték. Ilyen ténykedések közepette a lelkem mélyén öntudatlanul bi­zonyára olyan érzés is lappan­gott, hogy az én jobb kondíció­ban levő Gyönyör barátom az új lakóhelyén hasonlóan tesz: foly­tatja kutató munkáját és kapcso­latot tart politikai életünkkel. A kutató munka terén bizonyára így is van, de politikai fellépést, a kisebbségi politikánkkal való nyilvános együttműködést nem ismerek tőle. Az utóbbi vonatko­zásban nem annyira őt, mint in­kább politikai tényezőinket hi­báztatom. Hogy lehet egy olyan embert parlagon hevertetni, aki rendkívül sokat tett a viszontag­ságos sorsú szlovákiai magyar­ság identitástudatának erősíté­sében? Remélem, hogy ez a nyilvános­ság előtti szokatlan felhívásom visszhangot ébreszt, s megszólal a Deménden, Szalatnyán vagy Ipolyságon lakó Gyönyör József, s az országos és regionális poli­tikusaink sem maradnak né­mák. Visszhang Duray Miklós, a cölöpember Szakoiczay Lajos __________ Nem szükséges a Trianon utáni megvesszőzés, a ránk kény- szerített „béke”-diktátum ösz- szes, máig sajgó sebét elősorol­nunk, hogy világossá váljék: az anyaország földarabolásával kezdődött a kisebbségek - az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki és a kárpátaljai magyarság - stációja. Ha Fábry Zoltánt idé­zem (A vádlott megszólal 1946- os röpirata csak 1968-ban ka­pott nyomdafestéket), azonnal a közepébe jutunk az el nem követett bűnökért ránk rótt szenvedésözönnek: „Nyelvem, mely az emberi hang egyik leg­csodálatosabb hangszere volt, kihágási objektummá szürkült. Újság a bűnös nyelvén nem je­lenhet meg, rádiót tilos hallgat­nom. Lekonyult fejjel járok és némán, és ha lehet, ki sem moz­dulok emberek közé. Vak, süket és mozdulatlan gettóélet ez mindenképpen: a jogfosztott emberek szégyen- és félelem­terhes élete. És az ok? Egyetlen­egy tény, vádak vádja: magyar­ságom.” A második világháború után vagyunk, amikor (termé­szetesen a Szovjetunió bele­egyezésével) a csehszlovákiai magyarság három évre letöröl­tetett a térképről. A kitelepíté­sek, áttelepítések, a cseh rab­szolgapiacra való hurcolás évei ezek. És a befelé nyelt könnyeké meg a gyászé. Azon­ban a történelem felhői sem tudták olyannyira elsötétíteni a felvidéki, a szlovenszkói eget, hogy azon ne törjön át reménysugár. Amely isteni su­gallatra jöhetett a Fennvalótól, de a kétségbeesés szakadékai- ban veszteglő, ám önmaga kö­rül világosságot látni akaró embertől is. Duray Miklós - rakoncátlan, igazságkereső gyerekkora a bi­zonyság rá - már a kezdet kezdetén ilyen ember volt. A politikai hatalmak előtt meg nem hunyászkodó szülői kör­nyezetnek - a kristálytisztán gondolkodó és egyenes gerinc­cel cselekvő apának és anyának - köszönhető, hogy már lurkó­ként fölfedezte a kisebbségekre különösképp veszélyes, álságos társadalmi béke-bilincs szorítá­sát. Még nincs tizenöt éves, amikor egyik fiatalkori szerel­mének megvallja: „életemet a csehszlovákiai magyarságnak akarom szentelni”. Minő, föliz­gult lelkiállapotból következő nagyotmondás, gondolhatnánk, ha nem ismernénk az önisme­retről nagyon is tanúskodó Ku­tyaszorító I—II. (Püski, 1983; 1989) eleven körképét: megejtő család- és ítéleteiben (politikusi meglátásaiban) fölöttébb követ­kezetes közösség-tablóját. Ame­lyekben a dokumentumhűség lírai futamokkal ötvöződik, hi­szen belőlük nem csupán az övéiért élő-haló, előzetes letar­tóztatásban lévő vádlott meg- törhetetlensége (1983) világlik ki, hanem a losonci, füleki évek megannyi, a felnőttet később irányító emberségpéldája is. Erkölcs nélkül nincs politikus, nincs író (ezt hangsúlyozta az önéletírás első kötetéhez ké­szült, 1983-ban itthon gyaláza­tosán pörbe fogott Csoóri Sán- dor-előszó is), a szava a semmi­be száll annak, aki a közösséget nem tiszteli meg az igazmondás súlyával. Duray, szerencsére, et­től nem szenved, sőt - amellett, hogy mindvégig megmarad re­álpolitikusnak - nagyon is kitá­rulkozó. Nyílt, őszinte, még a legszigorúbb statisztikákba is lelket lehel, hogy a kopogó ada- tok-számok mögött ugyancsak lássék a kibontakozás reménye. Épp a helyzet tarthatatlansága miatt. Aki jelentést küld a (szlo­vákiai) magyar kisebbség álla­potáról - Párizs elég hathatós szócső az tisztában van a szó erejével is. Ha valaki a hajdani pozsonyi if­júsági vezető pályaívére kíván­csi, vagy mostani parlamenti szerepére, az üsse föl a Ki kicso­dát, merüljön el szépirodalmi jellegű műveiben (Tegnap alig­hanem bolondgombát etettek velünk, Chicago, 1983), tanul­mányozza politikusi-publiciszti­kai munkásságát. Ez utóbbira az Önrendelkezési kísérleteink (1999) kiváló példa. Az Együttélés VI. (utolsó) kong­resszusán elmondott elnöki be­szédében (1998) ott a bizalom: Értéket teremtettünk!, JK szlo­vákiai magyarság azon a véle­ményen van, hogy alapvető kér­désekben kell elérnünk javu­lást. Ez azt jelenti, hogy a szlo­vákiai magyar politikának az is­kolaügyben, a magyar nyelv hi­vatalos használatában, a kultú­ra autonómiájában és a lakóte­rülethez kötődő gazdasági és közigazgatási kérdésekben kell határozott álláspontra jutnia.” Önkéntelenül is megkérdezzük: még mindig ennyi a tennivaló? Ha igen, szükség van minden tevő akaratra. Élén a magyar-magyar párbeszéd hí­vével, Duray Miklóssal. Aki iga­zi cölöpember, hiszen a politi­kának nincsen az a mély mocsa­ra, ami magába szippanthatná a vállán nyugvó terhet: a várfa­laknál súlyosabb, ám az ethosz révén könnyeden viselt igazsá­got. Duray Miklóst a közelmúltban Magyar Örökség Díjjal tüntet­ték lő. TAVASZI AKCIÓ ItipI t r a v e 1 ÁRENGEDMÉNY- repiilőutak Görögországba, Mallorcára, Korfura, Krétára és Spanyolországba. HORVÁTORSZÁG Isztria - Opatia - Dalmácia y éjszaka szállodában, félpanzió, medence B951-tői (jún.,szept.), 5095-től (júl.,aug.)l [9 éj szállodában, repülővel, félpanzió, | 14951-től (jún.,szept.), 16271-től (júL.aug.) | KORFU A göi ög szigetek gyöngye 7 éj apartmanban, lux. autóbusz és hajó 4831-től (jún.,szept.), 7031-től (|úl.,aug.) Repülővel egy út csak + 1500 korona KRÉTA Keleti és nyugati part (7 éj apartmanban, repülővell 0351-tői (jún.,szept), 10551-től (júl.,aug.) TÖRÖKORSZÁG A mesés kelet strandjai 7 éj szállodában, félpanzió, medence 12490-től (jún.,szept.), 13990-től QúL.aug.) I OLASZORSZÁG Bibione, Comacchio, AlbaAdriatica, Gargar 7 éj apartmanokban a tengerparton 2300-tól (jún.,szept.), 3700-tól (júl.aug) GÖRÖGORSZÁG Olimpiai Rivéra MOéj apartmanokban, repülővell 7911-től (jún.,szept.), 8527-től (júl.aug) liptOVfr Hagyomány / 11. szezon WWW.tiptOUr.sk Alacsony arak A Földközi-tenger szigetei liba kemping 10 nap mobil bungalók 10 nap Szicília kemping 12 nap Szatöinia kemping 10 nap Korzika kemping 10 nap Hm kemping 10 nap mmsk rnornsk 2880-5180Sk X o < További kínálatunk "álma Riviéra kemp 9 nap 3380-4990 Sk szálloda 9nap 3980-7540Sk ialernóiöböl kemp lOnap 5120-5980Sk lovinj kemp. 9 nap 3890-4780 Sk Hakarszkai teogerp.ksmp. 9nap 2780-4980Sk panziók 9nap 3180-7280Sk iasteli tengerp.pai/ilonok 9nap 3900-7180Sk !ranc. Riviéra kemp 9 nap 3490-5490 Sk mobil bungalók 9 nap 3970-6340 Sk AZ ARBAN: SZÁLLÍTÁS, ELSZÁLLÁSOLÁS TELJES ELLÁTÁS, IDEGENVEZETŐ Tájékoztatás és eladás a következő telefonszámokon (' hétvégén is): Bratislava Kosice 095/62 518 03* 07/ 444 600 60* Zvolen 0855/ 538 4200 * 07/6381 3333 * Nitra 087/312 81 07/529 31 086* lilina 089/5683 952 * 07/554 23 152* Poprad 092/77 25 125 * NON STOP 0905 500 600 markba E5] 616, old. STV text 606 old. figyeld a versenyt a teletexten és nyerj kirándulást

Next

/
Oldalképek
Tartalom