Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-04-12 / 15-16. szám
Politika 2000. április 12. 3 Tisztelt Ház Kevesebbet, de jobbat Szabó Olga ____________________ Du namocson állandó kiállítást nyitottak. Itt láttam egy „elbocsátólevelet”, amelyben az állt, hogy tizenkét év és három hónap katonaság után, 1905. december 31-én szerelték le Papp József dunamocsi lakost, aki híven szolgált a Magyar Királyi Gyalogezredben. Az azóta eltelt csaknem száz év alatt a katonák helyzete, szerencsére, sokat változott. De nem is kell olyan messzire visszamenni, az utóbbi tíz esztendő is hozott fontos változásokat, s ami a lényeg: az elkövetkező hónapokban, egykét évben szintén lényeges módosításokra lehet számítani, hiszen Szlovákia alapvető külpolitikai céljai közé tartozik a NA- TO-ba való belépés és az Európai Unióhoz való csatlakozás. Szlovákiának jó esélye van arra, hogy hozzávetőleg három éven belül az Észak-atlanti Szerződés tagjává válhasson, de ehhez elengedhetetlenül szükséges a hadsereg átalakítása, korszerűsítése. Lényegében a „kevesebbet, de jobbat” elvnek kell érvényt szerezni, hiszen a létszámcsökkentés mellett a hivatásos állomány jelentős növelését is meg kell valósítani. Ehhez szükség van új törvények kidolgozására és elfogadására - mind a hadseregben szolgálatot teljesítők, mind a civilszolgálatosok jogállásával kapcsolatosan. Az elmúlt parlamenti ülésszak egyik legtöbb vitát kiváltó törvényjavaslata éppen a polgári szolgálatról szóló módosítás volt. A Szlovák Köztársaság Alkotmányának 25. cikkelye szerint az ország védelme becsület dolga, de senki sem kényszeríthető arra, hogy lelkiismerete és vallási meggyőződése ellenére teljesítsen katonai szolgálatot. Mindezek figyelembevételével fogadták el 1992- ben a polgári szolgálatról szóló törvényt, és 1995-ben (a nemzeti párti Ján Sítek volt a védelmi miniszter) novelli- zálták. Akkor a polgári szolgálat időtartamát a kötelező alapszolgálat időtartamának kétszeresében állapították meg. Hangsúlyozni kell: az Európai Unió tagállamaiban a polgári szolgálat hossza országonként eltérő ugyan, de nem több az alapszolgálat másfélszeresénél. Tekintettel erre a tényre, valamint a hadkötelezettségről szóló törvény változásaira, a parlament képviselői indítványként tárgyalta a polgári szolgálatról szóló törvényjavaslatot, melynek alapvető céljai a következők voltak: 1. Megszüntetni a polgári szolgálat ún. büntető jellegét, tehát lerövidíteni időtartamát. 2. Összhangba hozni azt a hadkötelezettséget szabályozó törvénnyel. 3. Lehetővé tenni a munkavállalást a korábban meghatározottak mellett más munkáltatóknál is. 4. Törvény által meghatározott emberiességi okokból lehetővé tenni a szolgálat lerövidítését, illetve a le nem szolgált idő elengedését. Az MKP parlamenti képviselői egyöntetűen kiálltak a szolgálat lerövidítése mellett, támogatták mind az 1,0-es, mind az 1,3-es szorzót. Koalíciós partnereink véleménye megosztott volt, az ellenzék pedig nem szorgalmazta, sőt a nemzetiek ellenezték is a jogszabály módosítását, hiszen - mint már utaltam rá -, az SNS-es miniszter ideje alatt fogadták el a 207/1995-ös törvényt. A parlament végül is az 1,5-es koeficienst hagyta jóvá, ami azt jelenti, hogy a polgári szolgálat időtartama másfélszer annyi, mint a kötelező katonai szolgálaté; vagyis a hossza 24 hónapról 18-ra csökkent. Az előzetes tervek szerint a jövő évben esedékessé válik az alapszolgálat további rövidítése: 12 hónapról 9-re. Ha ez bekövetkezik, akkor a polgári szolgálat időtartama is értelemszerűen csökkenni fog. Várható, hogy a jogharmonizáció keretében sor kerül más törvények módosítására is, hiszen a NATO-tagság nemcsak gazdasági, politikai, hanem törvény- alkotói feladatokkal is jár. Tudom, hogy ezek a törvények főleg azokat érdeklik, akikre vonatkoznak, az viszont senkinek sem lehet mellékes, hogy az alapvető emberi jogokat tiszteletben tartja-e az az állam, amelyben él. A szerző a parlament védelmi bizottságának tagja, Pat polgármestere. A jövő évben esedékessé válik az alapszolgálat további rövidítése. Csecsenföldön járt a múlt héten Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Mély csalódottságának és kiábrándultságának adott hangot, amiért az orosz hatóságok nem tették lehetővé számára azoknak a helyszíneknek a meglátogatását, ahol az orosz katonák súlyos jogsértéseket követtek el. Robinson szerint gúnynak hatott, ahogyan az oroszok a programját megszervezték. TA SR/EPA Somogyi Tibor felvételei Sárközy Klára parlamenti képviselő: „Csak több lábon álló rendszertől számíthatunk magasabb juttatásokra” Gyökeres változás előtt a nyugdíjrendszer Tuba Lajos _____________________ A szociális biztosítás reformja azon kevés intézkedés közé tartozik, amely valóban mindenkit érint. A témáról tavaly ősszel több hónapos nyilvános vita folyt, sőt az elképzelésekről még a parlament is tárgyalt. A helyzetről Sárközy Klára képviselővel beszélgettünk, aki a vitában az MKP álláspontját tolmácsolta a parlamentnek. A parlament az eddigi gyakorlattól eltérően még azelőtt foglalkozott a szociális biztosítás reformjával, hogy azt a kormány megtárgyalta volna. Miért volt erre szükség? A törvény jelentőségére való tekintettel a kormány úgy döntött, nyilvános vitát hirdet az ügyben, majd a törvényhozásnak is javasolt ilyen vitát. Ez azért is jó megoldás, mert így a kormány elé kerülő végső változatba a parlamentből származó javaslatokat is beépíthetik. Azt ugyanis látni kell, hogy a reform alapjaiban változtatja meg a hazai szociális biztosítást, és évtizedekre kihat a társadalomra. Ön mit tart az új rendszer legfontosabb elemeinek? Kétségkívül az a legfontosabb változás, hogy a biztosítási rendszer három pillérre épül majd. Az első a maihoz hasonlóan a szolidaritáson alapuló általános biztosítás lesz, a második az egyéni befizetésekből képződő tőkeszámlák rendszere, a harmadik pedig a járulékos biztosítás, amely ugyan eddig is létezett, de csak az alkalmazottak egy csoportja számára. Emellett természetesen továbbra is lehetőség lesz kommersz nyugdíjbiztosítás kötésére is. Szó esett a nyugdíjkorhatár emeléséről? Ezt, sajnos, nem lehet elkerülni, de azonnal hangsúlyozni szeretném: nem arról lesz szó, hogy egyik napról a másikra évekkel emelkedne a korhatár. Fokozatosan fog, várhatóan háromhavonta. A végeredmény pedig az lesz, hogy kiegyenlítődik a nők és a férfiak korhatára, illetve utolérjük a fejlett országokat. Az nem merült fel, hogy esetleg magasabb nyugdíjjárulékot kell majd fizetni? Az biztos, hogy növelni kell az állam által a fiatalok, munka- nélküliek és más rétegek után fizetett járulék összegét. Ismeretes, hogy ezen a címen az állam évek óta a minimálbér után járó rész töredékét fizeti be. A rendszernek azért is változnia kell, mert bár 1989-ben a nyugdíj az átlagbér 60 százalékát tette ki, ma már ez az arány a negyven százalék alá került - fejlett országokban viszont 60 és 65 százalék között mozog. Azt is látni kell viszont, hogy a nyugdíj emelkedését a tőkeszámlán megspórolt összeg, illetve a járulékos nyugdíj biztosíthatja. Ezért lesz nagyon fontos, hogy ki mennyit fizet majd nyugdíjjárulékként. Egyébként annak is véget kell vetni, hogy az alap- biztosításon belül kiemelt kategóriák vannak. Az ide tartozók ugyanis a kedvezményt a többiek által befizetett pénzből kapják. Ha az állam egyes foglalkozási kategóriákat - pl. rendőr, katona vagy fegyőr külön szeretne jutalmazni, akkor azt a járulékos nyugdíjbiztosításon keresztül kell majd megtennie. Milyenek az elképzelések a két nyugdíjrendszer közötti átmenetről? A parlamenti vitában az MKP nevében én is azt kifogásoltam, hogy a beterjesztett koncepció erre a kérdésre nem tartalmaz egyértelmű válaszú Mivel a szociális ügyi minisztérium terveit még nem ismerjük, példaként az általam legjobbnak tartott lengyel gyakorlatot említeném. Ott a polgárok egy évig gondolkodhattak azon, átlépnek-e a régi rendszerből az újba. Ez ugye nem érinti a mai nyugdíjasokat, akik maradnak a régi rendszerben, a fiataloknak pedig az új rendszer egyértelműen kedvezőbb lesz. A kérdés igazán a középkorosztály esetében lesz izgalmas, nekik kell eldönteniük, hogy melyik rendszert választják. Ezzel kapcsolatban viszont a minisztériumi koncepcióban nem találtunk támpontot. Lengyelországban egyébként a járulékos nyugdíjbiztosítók is komoly küzdelmet folytattak az ügyfelekért. Ön a parlamentben kifogásolta, hogy a szociális tárca nem akarja engedélyezni a kereskedelmi biztosítók számára a járulékos nyugdíjbiztosítást. A minisztérium álláspontja szerint mivel a járulékos nyugdíj- biztosítás állami garanciával történik majd, csak nonprofit alapon működő szervezetek foglalkozhatnak vele. Szerintem azonban ezeket a szempontokat a működési engedély kiadásakor, megfelelő jogszabályi háttérrel érvényesíteni lehetne. Milyen lépések várhatók a közeljövőben? A reform néhány eleme már az idén életbe lép. Várható például, hogy az év vége felé megszűnnek a kiemelt kategóriák, illetve más formát öltenek. Az új rendszer igazából az elkövetkező két-három évben indul be. Tudatosítani kell azonban, hogy hosszú folyamatról van szó, amely 2040-ig is eltart. Románia Kovászna, a példakép Mircea Ionescu-Quintus, a román szenátus elnöke szerint a székelyföldi Kovászna megye Románia egyik legjobban igazgatott megyéje. Március utolsó napján ugyanis - a román szenátus történetében első alkalommal - a parlament felsőházának állandó bizottsága itt tartotta kihelyezett ülését. A szenátorokat a megye helyzetéről, problémáiról Albert Álmos, Sep- siszentgyörgy polgármestere, Gheorghe Tatu megyei prefektus és Orbán Árpád megyei tanácselnök tájékoztatta. A hallottak és a helyszínen tapasztaltak alapján Mircea Ionescu-Quintus megállapította: „Itt jobban mennek a dolgok, mint más megyékben.” A román politikusokra mély benyomást tett, hogy milyen fejlett a megyében a férfi- konfekció-ipar, és milyen eredményeket ér el Kovászna a mezőgazdaságban, elsősorban a burgonyatermelésben. Ionescu- QuintUs szerint a kovásznai tapasztalatok is igazolják a helyi közigazgatási reform szükségességét, az önkényesen megszüntetett régi megyék visszaállítását. Példaként említette, hogy Prahova megye területe igen nagy, lakóinak száma eléri az egymilliót, de gazdaságilag gyengébben fejlett, mint Kovászna, amely soha nem tartozott a központilag kiemelten támogatott megyék közé. Ezzel szemben Prahova megyében a Ceausescu-rezsim erőltetett iparosítási politikája során hatalmas összeget ruháztak be. Kovászna megyében a magyar nemzetiségű lakosság aránya nem egészen 75 százalék, s területét és lélekszámát tekintve Románia legkisebb megyéje. A román szenátus elnöke külön hangsúlyozta, hogy a megyében „a többségben lévő kisebbségiek (a magyarok) és a kisebbségben lévő többségiek (a románok) közti kapcsolatok nagyon jók.
