Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-03-29 / 13. szám
Tanácsadó 2000. március 29. 11 Az őszibarack és a kajszi virágzása, megtermékenyülése------»-------------------------------------------------------------------------------------Eg y időben nyílnak Különböző színű rózsa alakú (fölül) és harang alakú (alul) őszibarackvirágok A zöldségek trágyázása Both Anikó_______________ A trágyázás célja, hogy a növények számára elegendő tápanyagot biztosítsunk. Ennek megvalósításához ismerni kell tápanyagigényüket, az általuk felvett mennyiséget, illetve a talajban lévő tápanyag menyiségét és fel- vehetőségét. Titánunk kell, hogy a különféle növények más-más tápanyagszint és -arány esetén férhetnek hozzá a számukra szükséges ásványi sókhoz. A tápanyagszükséglet megállapításakor általában az ún. mérlegmódszert alkalmazzuk. így a növény által felhasznált vagy a terméssel a szántóföldről elvitt tápanyagot pótoljuk. A zöldségfélék számára szükséges nitrogén nagyobb részét, de a kálium és a foszfor egy részét is hatékonyabban és gazdaságosabban biztosíthatjuk, ha azt a tenyészidő folyamán adagolva juttatjuk ki. A hatás azonban csak akkor biztos, ha a tápanyag felvehető, oldott formában van jelen. A fejtrágyát a növény fejlődésének különböző szakaszaiban az öntözővízben feloldva juttatjuk ki. A zöldségnövények tápanyagszükségletének nagyobb részét a talajban lévő, eredeti tápanyagok feltárásán kívül alaptrágyázással biztosítjuk. Erre elsősorban a szerves trágya alkalmas. Fészektrágyázás céljára elsősorban érett istállótrágyát vagy műtrágyával dúsított kom- posztot használunk. Az őszibarack legértékesebb termőrügyei a ceruzavastagságú, 40-80 cm hosszú teljes termővesszők, amelyek oldalán gyakori a hármas rügycsoport, középen a hajtórügy, mellette két virágrügy. Az őszibarackfajták virágzási idejének eltérése, a kajszikéhoz hasonlóan, viszonylag kicsi, a virágzás menete gyors. A virágzás tartama a gyors virágzásos években 3-4, a lassú virágzásosakban 8-10 nap. Az őszibarackfajták többsége öntermékenyülő, de előfordulnak önmeddő, részben öntermékenyülő és hímsteril fajták is. Az utóbbiak virágaiban szabálytalan a pollenfejlődés. A kevés normális pollen hatására azonban kismértékű (10% alatti) öntermékenyü- lés figyelhető meg a hímsteril J. H. Halé fajtánál. Az őszibarackfajták öntermékenyülése 75%-ig terjed. A szabadon álló virágok terméskötődési aránya az őszibaracknál a csonthéjasok között a legnagyobb, elérheti a 70-95%-ot is. Az idegen termékenyülés az önter- mékenyüléshez viszonyítva növeli az őszibarack terméskötődését. Megjegyzendő, hogy ez a jól öntermékenyülő fajtáknál hátrányos, mert túl sok gyümölcs kötődik. Az őszibaracknál kölcsönös inkompatibilitást nem í veitek meg. A kajszi termőrészei a szilva t.z hasonlóak. A virágrügyek általában egy virágkezdeményt tartalmaznak. Fajtái csaknem egy időben nyílnak, gyakran a korai és a kései virágzású fajták is. Köztük a teljesen önmeddőtől az erősen öntermékenyülőig valamennyi fokozat megtalálható. A különböző ökológiai, földrajzi csoporthoz tartozó fajták öntermékenyülő képessége eltérő. Az európai és amerikai kajszifajták nagyobb része öntermékenyülő, a közép-ázsiai és iráni fajták többsége viszont önmeddő. A termők fejletlensége és megter- mékenyülésre való alkalmatlansága gyakori jelenség, szinte minden fajtánál megtalálható. Az ilyen termőjű virágok aránya fajtától és évjárattól függően 65%-ig is terjedhet. Az önmeddő fajták számára az öntermékenyülők jobb pollenadók, mint az ön- meddőek. A kajszinál is előfordul kölcsönös meddőség, a Ceglédi óriás, a Nagykőrösi óriás, a Szegedi mamut kölcsönösen nem termékenyítik meg egymást. Kertészet és Szőlészet A szamóca vegyszermentes, vegyes kultúrás piaci termesztésének szabályai Ajánlatos talajvizsgát végezni Köteles Gábor ____________ Na gyban vegyszermentesen csak az érvényes előírások megtartásával érdemes termelni. Azt tanácsolom, hogy a termelést és a piaci értékesítést az SZNT 224/98 Ttsz. rendelete értelmében próbálják megszervezni A vegyszer- mentes termelésre kiemelt területet átmenetre, konverzióra kell bejelenteni. Mindenképpen talajvizsgálatokat kell végeztetni. Vegyszermentesen nagyban legegyszerűbb vegyes kultúrában korai burgonyát, szamócát, fok- és póréhagymát termeszteni. A talaj- mintavételről és a laboratóriumi elemzésről se feledkezzünk meg, ugyanis meg kell vizsgáltatni, hogy az adott terület nem tartal- maz-e a megengedettnél több nehézfémet. Ha az eredmények kedvezőek, megkezdhetjük a szamóca vegyszermentes termesztését. A szamócát egymástól 2,10 m-es sor- és 0,50 m-es tőtávolságra ültessük. Igyekezzünk a gyökér környékét biokomposzttal ellátni. A telepítés után a sorközökbe vessünk mustárt, s a magokat boro- nálással takaijuk. Október 20-a körül a szamócasoroktól mindig ugyanabban az irányban (balra), kb. 0,70 m távolságra ültessük el a fokhagymát. A mustár egy részét amit humusznak szántunk, már a fokhagyma ültetésekor akaratlanul is beletapossuk a talajba. A többi a tél folyamán (mínusz 7 Celsius-fokos hőmérsékleten) megfagy, és az első tavaszi napsugarak hatására úgy beszárad, hogy a legkisebb érintésre elpor- lik, s így a talaj lakó élőlények könnyen humusszá dolgozhatják fel. Amikor tavasszal a talaj kellően megszárad, és a hőmérsékleti viszonyok is kedvezően alakulnak, 0,70 m távolságra a fokhagymától ültessük el a korai burgonyát. Ültetés közben a talajt húzzuk jól rá a burgonyára, hogy töltögetésre már ne legyen szükség. Az ültetéskor a burgonyagumókhoz juttassunk egy kevés bio- komposztot is. Az eseüeges gyo- mosodástól fűkaszálékkal védjük a talajt. A késő tavaszi fagyveszély elmúltával a burgonyasoroktól 0,70 m-re jelöljük ki a póréhagyma helyét, majd ültessük ki az előnevelt palántákat. A szamóca és a hagymafélék szomszédsága a helyszükséglet és a fényigény szempontjából is igen előnyös. A fok- és a póréhagyma ugyan igen magasra nő, de leveleik keskenyek, az alacsony szamóca pedig a talajra boruló leveleivel jól kihasználja a rendelkezésére álló felületet. Megfigyelhető, hogy nem támadják meg a szamócát a fonalférgek, ha közelébe hagymafélét ültetnek, sőt talán még gazdagabban teremnek. A szamócát a szürkepenésztől is megóvhatjuk, ha ügyelünk rá, hogy szellős helyre telepítsük, illetve ha nem sajnáljuk a kézi munkát, és a tövek köré, a fejlődő gyümölcsök alá kaszalé- kot terítünk. Ha sikerül megszereznünk a mezőgazdasági minisztérium igazolását termékeink ökomivoltáról, akkor a kórházak, iskolák, az ésszerű táplálkozást biztosító konyhák árubeszerzői bizonyára a mi termékeinket részesítik előnyben. Kassán a Sosna polgári társulás egyik célkitűzése, hogy a biotermelők rövid úton eljuttathassák terményeiket a fogyasztókhoz. A pozsonyi Naturali- um, a nagyszombati Ekotrend pedig még az ilyen termékek külföldi forgalmazásával is foglalkozik. Megkérdeztük a szakértőt Igazságos volt az elbocsátásom? Felmondást kaptam, amelyben csak annyi állt, hogy nem tudnak tovább alkalmazni, ezért el kell mennem. Huszonkét évet dolgoztam le a vállalatnál, és úgy gondolom, hogy van néhány megüresedett hely a munkahelyemen, amelyek közül bármelyikre el tudnék menni dolgozni. Voltam Is a főnökömnél, azt mondta, hogy ez egyáltalán nem jöhet számításba: örüljek, hogy megkapom a lelépőmet. Én igazságtalannak tartom, hogy valakit ennyi évi munka után csak úgy, se szó, se beszéd, el lehet küldeni. Az Ön esetében a munkaadó nemcsak igazságtalan, hanem a törvényt sem tartja meg. Nem közli a felmondás igazi okát, ami pedig alapvető követelménye annak, hogy egy felmondás érvényes legyen. Abból, amit Ön leírt, úgy gondolom, hogy a munkaadónak átszervezésre kellene hivatkoznia. A munkaadó felmondhat a munkavállalónak akkor, ha a munkavállaló feleslegessé válik, tekintettel a munkaadó határozatára: pl. ha a munkaadó vagy az illetékes szerv úgy dönt, hogy megváltoznak a munkaadó feladatai, esetleg ha elhatározzák, hogy a munka hatékonyságát emelendő, csökkentik a munkavállalók számát. Ez nagyon tágan megfogalmazott indok, de ezt is, mint mindegyik felmondási okot, közölni kell a felmondásban, valamint a jogi vonatkozásokat is pontosan idézni - tehát fel kell tüntetni, hogy hányadik paragrafus hányadik bekezdése szerint járt el a Szabó Elena jogász munkaadó. Ez azt jelenti, hogy először is a munkaadónak határozatot kell hoznia, hogy átszervezés lesz. Ennek a határozatnak nem kell írásosnak lennie, de az esetleges bírósági tárgyalások folyamán mindig jobban lehet bizonyítani valamit, ami írásban történt, mint azt, ami csak szóban. Az átszervezésről szóló határozat, valamint a feleslegessé válás között okozati viszonynak kell lennie, s ezt az esetleges bírósági tárgyalás folyamán a munkaadónak kell bizonyítania. Az, hogy kit fognak elbocsátani, a munkaadó választásán múlik, tehát ő döntheti el, hogy az azonos munkakört betöltők közül kinek ad felmondást. Viszont ha van olyan alkalmas munkakör, amit a munkavállaló be tudna tölteni, akkor a munkaadónak kötelessége ezt a munkát felkínálni! Ezt a kötelességet a 46. § 2, bekezdése mondja ki. Összegezve: ha a felmondást ilyen formában kapta, és ráadásul még csak nem is kínáltak fel Önnek megfelelő munkát, holott lehetett volna, támadja meg a felmondás érvényességét. Persze javaslom, forduljon ügyvédhez, mivel a munkajogi perek igen bonyolultak. Sok sikert! Grafológia Jelige: Réka. Félelem gyötri, és állandó stresszben él. A jobbkezes, balra dőlt betűkkel írt levél bosz- szúvágyat sejtet. Valamiért haragszik az egész világra. A jobbkezes jobbra dőlt írás a dolgait előre megfontoló ember írásképe. Ön a sértett önérzete és a kisebbségi érzése miatt szűkíti olykor a betűit. Fél, hogy kihasználhatóvá válik, ezért megpróbál óvatos lenni. Bartalos Mária grafológus Állandó belső feszültségét növeli a titoktartási kötelezettsége. Ön jóindulatú, de nem segíthet mindenkinek a baján. Gyermeklélektan Jelige: Egy aggódó anya. „E lap hasábjain február 2-án Aggódó szülők jeligére tanácsok jelentek meg elektív mutizmusban szenvedő gyermek szülei részére. Mivel az én fiam 16 éves, és szintén ez a diagnózis, szeretném tapasztalataimat megosztani velük. A fiam óvodás volt, amikor észrevettük, hogy senkivel sem kommunikál. Azonnal orvoshoz fordultunk, jártunk logopédusnál, voltunk pszichológus és pszichiáter mellett is, mindenhol azt a választ kaptuk, hogy majd kinövi. Elsős volt, amikor a tanító nénije azt tanácsolta, hogy ő majd a folyosóról hallgatja, hogy az osztályban hogyan olvas velem a fiam. Ez addig ment, míg a fiam észre nem vette az ajtórésen át a tanító nénit. Az orvos tanácsára magnóra vettem, ahogy szavalt, s az orvos a fiam jelenlétében hallgatta meg a felvételt. Ez annyira felidegesítette, hogy napokig nem tudtam megnyugtatni. Még iskolai kirándulásra sem akarták elvinni. Ezt úgy oldottam meg, hogy én is beiratkoztam, és vele mentem. Amikor már felsőbb osztályba járt, írásban feleltették. Sikerült úgy kijárnia az alapiskolát, hogy egyszer sem bukott meg. Most autószerelőnek tanúi, elsős. Ott szerencsére beszél, az első félévben kitüntetett volt A volt osztálytársaival a mai napig nem beszél, annak ellenére, hogy ők szeretik, szólnak hozzá, befogadták. A testvére nevét sem ejtette ki még soha, csak azt mondja, hogy ő. Viszont a kisebbik testvére nevét - aki szellemi fogyatékos - kimondja. Szerintem azért, mert úgy érzi, hogy Dr. Hadas Katalin felette áll, okosabb nála. Azt tanácsolom a szülőknek, pedagógusoknak: türelmesen várják ki, mikor szólal meg a gyerek.” Tisztelt „Aggódó anya”! Köszönjük, hogy tollat ragadott, és megírta tapasztalatait, észrevételeit. Reméljük, hogy tanulnak belőle azok, akik hasonló problémával küzdenek. Jelige: Egy bánatos nagyi. „A legidősebb unokám hatéves. Aranyos, értelmes, mozgékony fiú. Fejlődésében semmi rendek lenességet nem észleltünk. Két és fél éves volt, amikor megszületett az öccse. Őt hároméves korában óvodába íratták. Semmi gond nem volt vele, hamar beilleszkedett a közösségbe, az új környezetbe. Szépen, tisztán beszélt, csak a „k” hang helyett „t”-t mondott. Logopédushoz vitték, és rendbe jött a kiejtése. Vagy két éve dadogni kezdett Figyelmeztettük, hogy lassabban, nyugodtabban beszéljen. Néha sikerül egyszerre kiejtenie a szót, néha nem. Talán egy éve még jobban dadog, alig értem, mit szeretne mondani. Szülei hetente egyszer logopédushoz viszik, eddig talán három alkalommal voltak. Az az észrevételem, hogy' még rosszabbul beszél, alig értem, mit mond. A fia- mék egyre ritkábban tátogatnak meg bennünket. Nevelési módszereiket nem tudom befolyásolni, sokkal nem értek egyet, de az összetűzés elkerülése végett inkább nem szólok, pedig nagyon szeretnék az unokámon segíteni, de nem tudom, hogyan. Kihez forduljak?” A dadogásnak sokszor mélyebb okai vannak, ezért a gyógyításnak is mélyebbről kell elindulnia: legfontosabb teendő a nyugodt légkör, a gyermek félelmeinek, gátlásainak oldása. Kisiskoláskorban érdemes kerülni a di- rekt funkciós gyakorlatokat és a szabályok tanítását. Mintaadással, utánzással, kreatív képességeire támaszkodva lényegesen könnyebben érnek el tartós eredményeket. Mivel a dadogok számára a beszéd maga szinte folyamatos pszichés feszültséggel jár, a légzőizmok is fokozott tónussal működnek, a légzés beszéd közben rendszertelen, kapkodó, felületes és elégtelen lesz. Azokban az esetekben, amikor a dadogás súlyos tünetei halmozódnak, tehát fennáll a beszédfélelem is, valamint együttmozgások kísérik a görcsös megakadásokat, a legfontosabb teendő a mellkasi légzés hasi légzéssé alakítása. Van olyan eset is, amikor a beszéd mechanizmusai nem működnek eléggé összehangoltan. A beszédmozgásban réázt vevő artikulációs szervek egymáshoz viszonyítva késleltetetten lépnek be a beszédfolyamatba. Sok esetben a légzés görcsmentessége lazító-pihen- tető gyakorlatokkal érhető el. Ezért ajánlott a logopédiai és pszichoterápiás kezelés.