Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-03-22 / 12. szám
Tanácsadó 2000. március 22. 11 A futórózsák A meggy és a cseresznye virágzása, megtermékenyülése Gyakori a meddőség Gibberellinkezelés hatására rendellenesen fejlődött parthenokarp Pándy-meggy-gyümölcsök metszése Győri Szilveszter ___________ A futórózsákban él leginkább az az önszabályozó mechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy metszés nélkül is évekig szépen virágozzanak és fejlődjenek. A futórózsák szinte mindenütt - pergolán, oszlopon, kerítésen vezetve - kertünk díszévé válnak. Két csoportra oszthatók: kúszórózsákra (szétterülő, hosszú ívelő vagy lecsüngő hajtásokat hoznak) és ún. klim- bingekre (ezek a „saját lábukon” állnak). A kúszórózsákat hosszabb karokra metsszük, és csak a meghagyott új vesszők hegyét kurtítjuk meg. Az előző évi virágbugákat 8-10 cm-es csonkokra metsszük vissza. A levirágzott virágszár sokszor hosszabb hajtásokat nevel. Ebben az esetben eltávolítjuk a virágbugát, és az új hajtást 20-30 cm-re kurtítjuk meg. Ha gyakoriak a bugákból kiinduló hajtások, akkor minden másodikat rövidítsünk le. A támasz mellett nevelt tövek hajtásait kötözzük le a vezetékhez, a többit pedig vágjuk le. A bokor felkopaszodását úgy akadályozhatjuk meg, hogy az alsó fiatal hajtásokból rövidebb karokat hagyunk: így a bokor tetőtől talpig virágba borul. A háromévesnél idősebb karokat csak módjával, fokozatosan váltsuk le. A törzses rózsákat a nemesrózsáknál leírt szabály szerint metsszük, hajtásaikat általában 3-4 szemre vágjuk vissza. Csúcsrügyeik mindig kifelé nézzenek. A gyenge, befelé növő hajtásokat távolítsuk el. A földre lógókat kurtítsuk meg. A talajtakaró rózsák (Ground cover) a hazai rózsakedvelők körében a patiorózsákhoz hasonlóan alig ismertek. Modern fajtáik a sziklakertek, sírok és a kopár kerti részek takarására születtek. Nagy részük teljesen fagyálló, ezért külön téli védelmet nem igényel. Metszésük attól függ, milyen törzsük van. Vannak alacsony, 10-15 cm magas, 100-120 cm, valamint 40-80 cm magas, akár 2-3 méteres felületet beborító fajták is. Ezek metszése az ernyőrózsákéhoz hasonló. Az alacsony, 10-40 cm magas és 40-150 cm kiterjedésű talajtakaró rózsákat alig metsszük, esetleg nyáron visszacsípjük. Ha túl sűrű a lombjuk, megritkítjuk, vagy ha a hajtás kifut, odább tesszük vagy levágjuk. Ezek a fajták 2-3 évig metszés nélkül nevelhetők. Április közepén nyílnak a cseresznyék és a meggyek. Virágrügyeik a hosszú vesszők alsó és felső részén és a nyársak teljes hosszában találhatók. Egy-egy rügyből 3-6 virág fejlődik. A cseresznyefák vi- rágzási idejének eltérése viszonylag kicsi. Egyes évjáratokban még a korai és a kései virágzású fajták virágzása is jól átfedi egymást, és fennáll a kölcsönös termékenyítés lehetősége. A korai érésű fajták virágzása általában korai, a későn érőké pedig kései. Ezért alakíthatók ki azonos érési csoportban beérő fajtákból egymást jól termékenyítő kombinációk. Kivétel a Margit fajta, amely korai érésű, de virágzása középkései. A cseresznyefajták többsége önmeddő, egyes fajtáknál kismértékű (1-2%-os) öntermékenyülést figyeltek meg. Nagymértékű (30-40%) öntermékenyülést mutató cseresznyefajták természetes és mesterséges mutáció útján keletkeztek; elterjedt közülük a Stella, a Sunburst és a Lapins. A maximális terméskötődés 80%-ig terjedhet, azaz a virágok 80%- ából is fejlődhet termés. A cseresznyefajták között gyakori a kölcsönös meddőség, amit a steril gének okoznak. Tizennégy inkompatibilitási csoportot különböztetnek meg, csoporton ’ ■ lül a fajták nem termékenyíthetik meg egymást. Az előzőeken kívül < 0 (nulla) csoportba sorolták azokat a fajtákat (pl. a Stela, Vega), ama lyek a 14 inkompatibilitási csoA zöldmunkák célja, hogy elősegítsük a növekedést és a termésképzést, továbbá a növényvédelmi munkák hatékonyságát, megkönnyítsük a szedést... Amikor a paradicsomot felvezetjük a tám- rendszerre, a zsineget ne feszítsük túl, mert ezáltal eltörhetnek a hajtások. Mindig a hajtást tekerjük a zsinegre, és az irányt sose változtassuk meg, mert akkor lecsúsznak a növények. Ügyeljünk, hogy a virágfürt ne kerüljön a hajtás és a zsineg közé. Ha közben a főhajtást véletlenül letörjük, akkor azt a felső részen előtörő oldalhajtással helyettesítjük. A hónaljhajtásokat fiatal korban (8-10 cm) kell kitörni. Fontos, hogy hetente ka- csozzunk. port minden fajtájával kompatibilisek. A meggyfajták virágzási idejében egyes évjáratokban két hét különbség is lehet, de általában 5-7 nap szokott lenni. Ugyanazon fajta kiónjainak virágzási ideje 1-2 nappal tér el. ' A meggynél a teljesen önmeddő fajtáktól a nagymértékben önter- mékenyülőkig minden fokozat előfordul, a termesztett fajták túlnyomó többsége azonban önter- mékenyülő. A bizonytalanul termő, önmeddő fajták kiszorulnak a termesztésből. A fajták különböző típusainak öntermékenyülé- se eltérő mértékű lehet. A Pándy meggy valamennyi változata telA levelezésnek nincs termésnövelő hatása. Az első bogyók zsendü- lésétől kezdve végezzük, és mindig az éppen érő fürt előtt járjunk. Egy-egy alkalommal 3-4 levélnél többet ne távolítsunk el, és a növényen mindig maradjon 70 cm magas aktív lombfelület. A levelet puszta kézzel, határozott felfelé irányuló mozdulattal törjük ki. A paradicsomkultúra letermése előtt 6-8 héttel a növényeket vágjuk vissza, hogy a felső fürtök jól kifejlődjenek, és ütemesen érjenek. Tetejezéskor az utolsó fürt után hagyjunk egy levelet, és fölötte a szárat késsel távolítsuk el. A szárfektetés módszere az utóbbi időben hosszú kultúrákban terjedt el. A letermett, lelevelezett jesen önmeddő, részükre a ci- gánymeggyfajták javasolhatók pollenadónak. A Pándy-meggy mind a meggy-, mind a cseresznyefajtákat rosszul termékenyíti. A Pándy egyetlen kiónja sem termékenyíti a másikat, és kölcsönös meddőség áll fenn a Pándy-meggy és néhány önter- mékenyülő fajta (debreceni bőtermő, kántorjánosi, újfehértói fürtös) között is. Természetes úton ritkán és kis mértékben képződnek parthenokarp meggyek. Hormonkezelés (Ga) hatására megtermékenyülés nélkül fejlődhet ún. léha és normálisnál kisebb gyümölcs. K. Sz. szárrészeket a kötözőzsineggel leengedik, és a növényt elfektetik a sorokban. Késői ültetés, féldeterminált fajták használata, sövé- nyes termesztés esetén, a nagyobb hozamok végett több szárra neveljük a paradicsomot. Ebben az esetben 2-3 oldalhajtást nem törünk ki, így aránylag rövid idő alatt ezeken is termés képződik. A féldeterminált fajták termesztésekor ha a piaci vagy egyéb indokok úgy kívánják, a kultúrát megnyújthatjuk azáltal, hogy az utolsó fürt alatt meghagyunk egy oldalhajtást, és azt tovább neveljük főszárként. Ezzel a módszerrel a determinált fajták 8-10 fürtöt is kinevelhetnek. Kertészet és Szőlészet Mindig a hajtást tekerjük a zsinegre. Az irányt sose változtassuk meg Tavaszi zöldmunkák Megkérdeztük a szakértőt Van esélyünk a sikerre? Sokat olvastunk már arról, hogy aki nem fizeti a lakbért, azt ki is lehet költöztetni a lakásból. Csak azt nem értjük, hogy miért nincs megkülönböztetve az, hogy a bérlő miért nem fizeti a lakbért: nem akarja, vagy nem tudja. A mi esetünk a másik. Huszonkét éve vagyunk házasok, két gyermekünk van, és majdhogynem egyszerre vesztettük el a munkahelyünket, egyszerű átszervezés miatt. Én nem tudtam újra munkába állni, de a férjemnek sikerült egy év elteltével munkát találnia. Egy ideig nem tudtuk fizetni a lakás bérleti jogát. Fellebbeztünk. Van esélyünk a sikerre? Sokan, úgymond, ingyen laknak, nem fizetnek semmit, és ellenük senki nem kezd pereskedni, vagy ha igen, nem mondják fel nekik a lakásbérletet. Úgy gondolom, hogy a fellebbezésnek helyt fognak adni, a következők miatt: A Polgári Törvénykönyv 712c paragrafusa kimondja, hogy a bíróság nem hagyja jóvá a lakásbérlet felmondását akkor, ha a bérbeadó ezt a jóváhagyást a 711. paragrafus 1. bekezdésének d/ pontja miatt kéri (többek között a lakbér nem fizetése is idetartozik), ha a bérlő önhibáSzabó Elena jogász ján kívül került anyagilag hátrányos helyzetbe, egészen addig, amíg ez a hátrányos helyzet nem szűnik meg. Mint ahogyan azt észre lehet venni, a paragrafus száma 712c, tehát utólag lett a 712. és 713. paragrafus közé beiktatva; régebben valóban nem voltak az okok ennyire megkülönböztetve, mivel a Ptk. azt tartalmazta, hogy a bíróság jóváhagyhatja a lakásbérlet felmondását, ha a bérlő több mint három hónapig nem fizeti a lakbért, stb. A bírói gyakorlat mondta ki először: a bíróság jóváhagyása csak mint lehetőség, nem pedig mint kötelesség van a törvényben feltüntetve, valamint ebből kifolyólag azt is, hogy meg kell különböztetni: miért is nem fizet a bérlő. Utána a Ptk.-t módosították, és a már említett 712. paragrafus törvényileg is szentesítette a fent említett elvet. Sok sikert! Grafológia Jelige: Nóra. Családelemzési kérését az Új Szó „Szüksége van tanácsra? Segítünk!” című rovatában tudom teljesíteni, melyhez küldje el a családtagok születési dátumát lehetőleg kézírással együtt. Ugyanitt tudok válaszolni az élettársi kapcsolat gondolatával foglalkozóknak vagy házasságkötés előtt állóknak arra, hogy illenek-e egymáshoz, és milyen pozitív vagy negatív tulajdonságok kerülhetnek felszínre a szürke hétköznapokban, melyeket azért jó előre tudni, hogy számítva rá nem éri sérelem egyik felet sem. Ráadásul fontolóra veheti: tudja-e vállalni a kapcsolatot a „rejtett” tulajdonságok ismeretében? Azért „rejtett”, mert az udvarlási időszakban ösztönösen a szebb és jobb Telünket” mutogatjuk. Ezért fontos a születési Bartalos Mária grafológus dátum, a név, a névváltoztatási szándék, a kézírás pedig azért, hogy teljes képet kaphasson a tanácsadó személyiségelemző. Önt elhagyta az, akit szeretett. Ezt szinte képtelen feldolgozni. Kommunikációs készsége kiváló. Egészséges szexuális igénye van, de a szakadás átmeneti depressziója által keletkezett gátat fel kell tudni oldani. Önismeret, emberismeret birtokában mindez oldható. Ön szép. A lelke is az. Tehát fel a fejjel. Próbáljon meg nem aggódni mindenért! Gyermeklélektan Jelige: Könyvmoly 2000. „Nemrég született meg az első gyermekünk. Mint minden anya, én is a lehető legjobban szeretném őt nevelni, minden fontosat megadni neki. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy mikortól kell a babát az irodalom, a könyvek felé ■•vezetni. Én és a férjem nagyon szeretjük az irodalmat, reméljük, a kicsi is ilyen lesz.” Azt, hogy pontosan mikor „vezethetjük be” gyermekünket az irodalom világába, nem lehet napra, hétre megmondani, előírni. Az édesanya, aki az első években a legtöbbet van a gyermekkel, szinte önmagától megérzi, ha itt az ideje. Nem árt azonban, ha tudatosan gondolunk rá. A gyermek első éveiben még főleg érzékszervei útján szerzi a tapasztalatokat. így természetes, hogy azok az irodalmi alkotások hatnak rá a legerősebben, amelyek az érzékszervekkel közvetlenül felfoghatók: a zenei elemeket tartalmazók. Az első irodalmi műfaj, amivel a kicsi megismerkedik, a verses mondóka. Amikor a gyermek szavakat megért és szavakat mondogat, az irodalomra is érett már: élvezi a rövid, játékos mondóká- kat. A szülő ismeri ezt a többnyire népi eredetű műfajt, és ha nem emlékezik is vissza a saját kisgyerekkorára, bizonyára hallotta őket: A „Hinta, palinta”, „Csip-csip csóka...”, „Süti-süti pogácsát...”, „Zsipp-zsupp, ken- derzsupp...” és a többiek minden gyerek kedvencei. Nagyon élvezik a hangsúlyozott ritmusokat, és csakhamar utánozzák a kísérő mozgásokat. A mondóka zeneisége, a ritmikus mozgás, a Kállay Jolán szavak csengése - ez mind örömforrás a gyermekek számára, mindamellett jó alkalom az anyával, apával való meghitt együttlétre. A mondókák nem kötődnek könyvhöz, képhez, csak hanghoz, mozgáshoz és főleg - a szülőhöz. Ilyenkor ölünkbe vesszük a kicsit, mondogatjuk a szöveget, ütjük a ritmust, együtt mutatjuk, csináljuk a mozdulatokat - és élvezzük a boldog nevetését, örömét. És nem is tudatosítjuk, hogy összetett - irodalmi, zenei és mozgá- sos - nevelő hatás éri a kicsit. A mondóka, a firkálgatás időszaka a képnézegetés korszakának a kezdete is. A gyerek képnézegetése a családi környezet függvénye. Ha a szülő sokat olvas, ha a kicsi körül képes folyóiratok hevernek. a legtermészetesebb módon hozzá is eljut egy-egy példány, s észrevétlenül átveszi a családi szokásokat. Ha a felnőttek nem nagyon olvasnak, vagy csak újságot, akkor is jó, ha a kicsinek keze ügyében lesznek olyan színes la nők, amelyeket szétszedhet, elszakíthat. Már egyéves kora elett is betehetünk a járókájába egy -egy példányt. Eleinte csak próbálkozik a lapozgatással, összevissza forgatja, gyűri, elszakítja, újrakezdi az egészet, míg bele nem ‘‘árad. Sok-sok próbálkozás után a mozdulatai rendezettebbek lesznek, és már szakítás nélkül lapozgat, így kezdődik kisgyerekkorban az „olvasás”. Fontos, hogy az ilyen „lapozgatáskori’ is közösen is beszélgessünk a babával - a képeken mindig találunk olyat, ami a kicsihez érzelmileg közel áll. Beszéljünk és kérdezzünk - egyszerű kérdéseket. Lehet, hogy még nem válaszol, de sok mindent felfog már, közben tanul beszélni, felismerni és megnevezni az igazi dolgok képmását. A gyermek első könyve a kemény lapú képeskönyv. Ilyenkor még az a jó könyv, amelynek lapjain csupán egy-egy színes tárgy van. Amikor már beszélget, ő is kérdez, minden oldalnál elhangzik a „mi ez?”, és kezdi fáradhatadanul elölről. A képek, a képeskönyv közel hozza a gyerekhez a nagyvilágot. Különösen kedvelik a kicsik az állatos könyveket - megtanulják az állat nevét, utánozzák a hangját, stb. Az egytárgyas képeskönyvet fokozatosan kövesse a kissé bonyolultabb képeskönyv. Itt már több tárgy, személy látható, egyszerű cselekménnyel, gyakran rövid, kétsoros vers vagy a cselekmény lényege néhány egyszerű mondatban. A gyermek, ha nem érti is meg teljesen, de megérzi a ritmust, a hangsúlyt... Kiskorban is fejlesszük gyermekünknél tudatosan a könyv sze- retetét. Örüljünk, ha érdeklődve nézegeti a képeket, ha követeli magának a képeskönyvet. Két- és hároméves kora között rendszerint már tud bánni a könyvvel, nem tépi szét, hanem lapozva nézegeti. Fokozatosan belenő a családi kultúrába.
