Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-01-12 / 2. szám

2 2000. január 12. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor A bizalomerősítés éve Szűcs Béla _____________ A bizalom nagyon bonyolult dolog. Mind az emberi kap­csolatokban, mind a társada­lomban. Megszerzése nehéz, kitartást, becsületességet és következetességet igényel, el­vesztése pedig a kudarc, a bukás előhírnöke. A politiká­ban lényegében a lakosság bi­zalmának megnyeréséért és megőrzéséért folyik a küzde­lem. Az elmúlt évben nehéz csatákat vívott a kormányko­alíció az ellenzékkel. Egyelő­re a kormánypártoknak több­ségük van a parlamentben, és a lakosság több mint 60 szá­zaléka nem akar kormány- váltást, azonban a politiká­ban bármikor bekövetkezhet egy földrengés. Ezt csak a la­kosság, a választók bizalmá­nak fokozatos erősítésével le­het elkerülni. Úgy tűnik, a kormány rádöbbent: túlélé­sének feltétele, hogy a 2000. év a bizalom visszaszerzésé­nek éve legyen. Ez nem könnyű feladat, ugyanis idén csak az örökölt súlyos gazda­sági helyzet továbbromlása akadályozható meg, az ár­Tour de Kelet- Szlovákia D. Varga László Nem is tudom, leírjam-e vagy se a dolgot, mivel nem szeretnék ötletet adni Szlo­vákia más, ilyen gyakorlat­tal egyelőre nem kacérkodó régióinak is, merthogy a címzettek ennek bizonyára nem örülnének. Valójában azt sem tudom, csupán ke­let-szlovákiai sajátosságról van-e szó. Végül is úgy fo­galmaztam meg a jelensé­get, mint a levélutaztatás mintapéldáját. Szűkebb pát­riámban ez a versenyszám (Tour de Kelet-Szlovákia) immár fél éve működik zök­kenőmentesen, mind a fel­adó, mind a címzett nem kis bosszúságára. Mert azt még megérti az ember, hogy a külföldre in­dított levél nem úgy kerül, mondjuk, Szlovákújhelyről a határ túloldalán ötven (50!) méterre fekvő Sátoral­jaújhelyre, hogy azt kézből emelkedések, a munkanélkü­liség növekedése állítható meg, a reálbérek stabilizá- lhatók. A kormány ígérete szerint azonban csak a követ­kező években lesz érezhető a javulás. A döntő kérdés te­hát: sikerül-e a kormánykoa­líciónak visszaszereznie a bi­zalmat, vagy újabb tömegek dőlnek be az ellenzék propa­gandájának. Igaz, a sokszínű kormány nem áll csupa zse­niből, azonban minden túl­zás nélkül eléri elődjei szín­vonalát. A miniszterelnöknek is vannak melléfogásai, hatá­rozatlansága néha gondokat okoz; azonban kitartó igye­kezetét világszerte többre be­csülik, mint a hazai ítészek. Miniszterelnök-csere helyett az összefogásra, a bizalom­szerzésre kell összpontosíta­ni, hogy a kormány ki­tölthesse megbízatási idejét, és bebizonyítsa, nem csapta be a választókat. Jő érzés, hogy az MKP stabil eleme a kormánynak, miniszterei be­csülettel helytállnak, nem hagyják magukat kiprovokál­ni. Ezt elismeri a szlovák köz­vélemény is. kézbe átnyújtják a határon, hanem a küldemény annak rendje és módja szerint megteszi a maga kacskarin- gós szlovákiai, majd ma­gyarországi kör-útját, és kö­rülbelül ugyanannyi idő alatt ér a címzetthez, mint egy Amerikába küldött le­vél. Persze a repülőgép nem vonat, de a hétezer kilomé­ter sem ötven méter! A fentieken is túltesz azon­ban a szomszédba történő levéltovábbítás, ami állító­lag nem csak nagykaposi sa­játosság. A Nagykaposon feladott postai küldemény az öt (5) kilométerre levő Csicserbe öt napig megy (kb. napi 1 km átlagsebes­ség), ugyanis előbb a 80 ki­lométerre levő Kassát is megjárja. Ma már ugyan va­lamivel gyorsabban, mondja a kaposi főnök-asszony, mi­vel a levélosztályozást „most már gép végzi”. A harmadik évezred küszöbén azért mégis elgondolkodta­tó, hogyan is állunk infra­struktúra dolgában itt, Eu­rópa szívében. A szerző publicista. Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép: Kovács Ilona (582-38-314), Urbán Gabriella (582-38-338) Politika, Háttér: Malinák István (582-38-309) Gazdaság: Sídó H. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modern élet: Klein Melinda (582-38-314) Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelő: Szarka Éva Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Teijeszd: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz dacé, Kosická 1,813 81 Bratislava. Az újságkül­demények feladását engedélyezte: RPP Bratislava PoSta 12,1995. június 16-án. Enged­élyszám: 591/95. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Amit Magyarország már pár éve átélt... A gödör és feneke Gaál László______________ Mikulás Dzurinda kormányfő nemrég azt ígérte, hogy ebben az évben Szlovákia eléri „a gö­dör fenekét”, aztán már felfelé ível az or­szág fejlődése. A köz­gazdászok természe­tesen nem teljesen osztják a politikusok sommás véleményeit, ráadásul a gazdasági élet némiképp kiszámíthatatlan, sok tényezőtől függ az alakulá­sa. Optimizmus nélkül azonban nehezen megy a koplalás. Az alábbiakban néhány ismert személyiség­től kérdeztük meg, szerintük valóban jó­ra fordul-e az ország sorsa még az idén, il­letve az ő megítélé­sük szerint mikor ér­jük el annak a bizo­nyos „gödörnek” a fe­nekét, amelytől jó lenne elrugaszkodni. ©Idén javul a helyzetünk. O Nem várhatunk javulást. Egy gyors karrier rövid története Agócs Ernő karikatúrája Száraz József, Udvard polgármestere: A Ez a megfogalmazás óhaj­nak nagyon jó. Jó lenne vég­re elérni a gödör alját, mert utá­na már csak a kimászás követ­kezhet. De mivel nem vagyok ezeknek a kérdéseknek a megol­dója, kétségeim vannak, hogy a mai törvényhozás és jogrendszer mellett még az idén el tudjuk ér­ni a gödör alját. Úgy érzem, min­den kiállás kérdése, és még min­dig nem jutottunk el oda, hogy karakán módon ki tudjunk állni úgy, hogy végképp lezárjuk az előző kormány múltját. Zacharias István, Szepsi polgármestere: a Hinni szeretnék benne, ™ hogy valóban így lesz. Opti­mizmussal nézek az intézkedé­sek elé, és remélem, tényleg sike­rül ezt még ebben az évben elér­ni, és lesz még két éve a kor­mánynak és a társadalomnak, hogy elkezdjen épülni. Termé­szetesen minden gazdasági fo­lyamat és fellendülés elég nagy te­hetetlenséggel működik, a gazda­sági mutató és az emberek pénz­tárcája két különböző fázisban ér­zi meg ugyanazokat a folyamato­kat. ügy gondolom, az átlagpol­gár számára még nem egy éven belül következik be az a fellendü­lés, amelyet mindannyian szeret­nénk. A polgárok megértésére és türelmére is szükség lesz. Helena Woleková, Szociális Politikai Elemző Központ alapítvány: A A kormányfő, de a köztár- V sasági elnök kijelentéseivel kapcsolatban is az az érzésem, hogy mindkét államférfiúnk ke­véssé veszi figyelembe, hogy nagyrészt az emberek hozzáál­lásától függ, milyen körülmé­nyek között fogunk élni. Nem gondolom, hogy a miniszterel­nök vagy az államfő meghatáro­zó fordulatot hozhatna, sokkal nagyobb mértékben kell ehhez hozzájárulniuk az embereknek és a vállalkozói csoportoknak. A pozitív fejlődés mindenesetre már megindult, a válságos év a tavalyi volt. Hogyha a kormány valóban megtett mindent, amit tavaly megtehetett, és növelte Szlovákia külföldi megbecsülé­sét, a rég várt külföldi beruházá­soknak már útban kell lenniük Szlovákia felé, és ezáltal a kétez­redik év már valóban pozitív le­het. . Világi Oszkár ügyvéd: a a Az ilyen jóslatnak sok ^ ” a bizonytalansági té­nyezője. Mert igaz, hogy az el­múlt évben is történt sok olyan határozat, és több olyan jogsza­bályt is elfogadtak, amely Szlo­vákia gazdasági megerősödésé­nek alappillére lehet, de én nem fogalmaznék úgy, hogy „a gödör feneke”. Ez azt a képzetet kelti, hogy mindannyian süllyedni fogunk. Lesz egy ne­héz év, amikor az emberekre fo­kozottabb terheket ró az állam. Ezt leginkább a szociálisan gyengébb rétegbe, illetve a gaz­daságilag erős rétegbe tartozók fogják megérezni. Az idén foko­zottabb tőkebeáramlás várható, ami erősíti a konkurenciahar­cot, és nagyon sok vállalkozó fokozottabb konkurenciának lesz kitéve. Ha a bankok nem tudnak kellő tőkehátteret bizto­sítani, akkor nem tudnak verse­nyezni az erős nyugati bankok által támogatott külföldi válla­latokkal. Ennek a két rétegnek lesz a legnehezebb: az egyik a szociális fennmaradásáért fog küzdeni, a másik a gazdasági küzdőtéren való bent­maradásért. A középrétegnek az életszínvonala valószínűleg azon a szinten marad, mint ta­valy. Ha javulás áll be az or­szágban, azt legelőször a kö­zépréteg érzi meg. Valószí­nűleg az vár ránk az idén, ami Magyarországon három-négy évvel ezelőtt már lezajlott. Michal Sykora, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának elnöke: a Szerintem ez lesz a legne- ^ hezebb mindazon évek kö­zül, amelyeket eddig átéltünk. Az idén valóban el kellene ér­nünk a gödör fenekét, be kelle­ne következnie a pozitív válto­zásnak. A gazdasági élet egyre bonyolultabb, mert annak elle­nére, hogy a városok és a falvak évről évre nagyobb arányban ré­szesülnek a központi adókból, ez mégsem bírja fedezni az áremel­kedések okozta többletkiadáso­kat. Ezt ugyanúgy megérzik a községek, mint az egyes polgá­rok. Nemcsak a politikusok nyi­latkozatai, hanem objektív isme­reteink is arra utalnak, hogy vég­re megfordul a fejlődési folya­mat. Ahhoz, hogy ez a változás az önkormányzatokban is bekö­vetkezhessen, szükség van a köz- igazgatási reformra, amely a döntéshozatalt közelebb hozná az állampolgárokhoz. Olvasói levél Vörös kufárok A magyarországi hírközlő esz­közökön keresztül szinte na­ponta értesültünk a magyar kormány határozatának körül­ményeiről, miszerint a Szent Koronát és a koronázási jelvé­nyeket a Nemzeti Múzeumból az Országházba helyezik át, s hogy a 2000. év első parlamenti ülésén a Szent Koronáról szóló törvénnyel kívánnak foglalkoz­ni. Ez a baloldali ellenzék bírá­latát vonta maga után, ami ter­mészetes, hiszen ez a politikai irányzat sohasem ismerte el legszebb nemzeti ereklyénk tör­ténelmi, politikai jelentőségét, amely IV. Béla uralkodásától fogva nem a királyi hatalom jel­képe, hanem a független Ma­gyarországé. Zsigmond király fogsága alatt a főurak a Szent Korona nevében hozták meg a döntéseiket, mivel az államha­talom megtestesítőjének tekin­tették. III. Ince pápa 1198. de­cember 21-én Rómából a szé­kesfehérvári préposthoz írt le­velében így fogalmazza megje­lentőségét: „...nehogy valami sérelmet szenvedjen a haza be­csülete, amely a koronából ered”. Ennek szellemében elő­deink hosszú évszázadokon ke­resztül féltő gonddal őrizték, s különös becsben tartották egé­szen 1919-ig, amikor a Tanács- köztársaság kikiáltásával kez­detét vette a négy hónapig tartó kommunista rémuralom. A ma­gyar bolsevikok, orosz elvtársa­ik agyalágyult nézeteit és ke­gyetlen módszereit alkalmazva, mindent fel kívántak számolni, ami az ezeréves történelmi Ma­gyarországra emlékeztetett. A Berlinben megjelenő Vossische Zeitung 1919. július 21-i számá­ban megjelent egy cikk, misze­rint Kun Béla egy müncheni ószeressel tárgyalt a Szent Ko­rona elárverezéséről. A felosz­latott koronaőrség tagjai rögtön utánajártak a dolognak, s elké­pedve vették tudomásul, hogy a hír valóban igaz! Szerencsére a megvalósításhoz már nem volt ideje a proletárdiktatúrának, mert augusztus végén már a Vezér is árkon-bokron túl volt. A rendszer jellemzése végett ér­demes megemlíteni, hogy Kun Bélát saját elvtársai végeztették ki a Szovjetunióban 1935-ben. E történelmi események tudatá­ban nem lehet csodálkozni, hogy a bolsevik utódpártok csu­pán muzeális emléknek tekintik a szent ereklyét, s lehet, hogy Lenin elvtárs pöttyös nyakken­dőjéért szívesen odaadnák, ha még az megvolna. Szlovákiával ellentétben szerencsés helyzet­ben van a magyar társadalom, mivel ott ezek a pártok csak el­lenzékiként nehezítik a kor­mány munkáját, míg nálunk igen jelentősen kiveszik részü­ket az ország irányításából. Bal­oldali füstölgés ide vagy oda, Szent István király koronája az Országházba került, s ismét jel­képe annak a független Magyarországnak, amely ma a demokratikus fejlődés útjára lépve erőteljesen halad Európa felé, ami a jövőt és a megmara­dást jelenti a világ magyarsága számára. Sárközi János, Szentpéter

Next

/
Oldalképek
Tartalom