Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-03-15 / 11. szám
10 2000. március 15. Kópé Gondolkodom, tehát... Bence, a kisbárány annyira megtetszett rajzolónknak, hogy két képet is készített róla. A képek első pillantásra egyformának tűnnek, de hajobban megnézed, több kisebb- nagyobb eltérést találsz köztük. Mennyit is? Nyertes kópék: A Vasárnap 5. számában megjelent rejtvény helyes megfejtése: Karolina. Könyvjutalmat nyertek: Vasas Zsuzsa, Bátorkeszi; Kozla Péter, Zsére; Bukai Éva, Érsekújvár. A 6. számban közölt rejtvény helyes megfejtése: Farsang. Könyvjutalmat nyertek: Marton Imre, Ipolyság; Hegedűs Évike, Búcs; Bosznay Izabella, Királyhelmec. A 7. számban megjelent rejtvény megfejtése: B, D, A, F, C, E. Szerencsés nyerteseink: Lakatos László, Léva; Petrik Noémi, Komárom; Mayer Erik, Dunaszerdahely. A 8. számban megjelent rejtvényünk megfejtése: Rózsadomb. A sok megfejtő közül könyvjutalmat nyertek: Borsi Gergő, Nagyszelmenc; Szabó Réka, Bátka; Gracza Enikő, Fülek. Benedek Elek Az öregek Az öregekről mondok mesét, gyermekek, hallgassatok ide. Egyszer egy obsitos katona megy, men- degél hazafelé, s amint megy egy falun keresztül, látja, hogy kint ül a kapuban egy ősz öregember, és sír keservesen, hogy csak úgy zeng a falu belé. Kérdi az obsitos:- Ugyan bizony miért sír kend, öregapám?- Jaj, hogyne sírnék, édes fiam, mikor megvert az édesapám!- Ne mondja kend! Hiszen kend is van legalább százesztendős. Csak nem él az édesapja?- Hát ha nem hiszed, fiam, eredj, menj be az udvarba. Nézd meg, éppen fát vág az apám. Bemegy az obsitos, és hát csakugyan ott van egy még öregebb ember, s vágja a fát, hogy egy legény sem vághatta volna különben. Köszön az obsitos:- Adjon isten, jó napot, öregapám. Ugyan bizony, hogy volt lelke megverni a fiát?- Hát hogyne vertem volna meg, mikor nem fogadott szót a nagyapjának!- Ne, te, ne, mit beszél kend! Hát még az apja is él kendnek?- Hogyne élne! Eredj csak be a házba, ott ül a góc alatt, s pipázik. Nézd meg, ha nem hiszed. Bemegy az obsitos. S hát csakugyan ott ül az öregember a góc alatt. Nagy füstöket eresztget a pipájából, s morgolódik az unokájára, hogy így meg úgy, csak még egyszer ne fogadjon szót neki, majd hátraköti a sarkát. Köszön az obsitos az öregembernek, s kérdi:- Ugyan, bizony, öreg apámuram, hány esztendős lehet kigyelmed?- Hej, édes fiam, azt én nem tudom. Hanem menj el a paphoz, aki keresztelt. Az majd megnézi a matrikulában.- De már, öregapám, ne tréfáljon, csak nem él még az a pap is, aki kendet keresztelte?- De biza, él az, fiam. Ha nem hiszed, nézd meg. Bizonyosan otthon találod, mindig olvassa a bibliát. Elmegy az obsitos a paphoz. Hát az csakugyan ott ül az asztalnál. Előtte az öreg biblia. A szemén egy nagy okuláré, s babukol, olvasgat belőle.- Szerencsés jó napot kívánok, tisztelendő szent atyám!- Hozott is’, édes fiam. Hát mi jóban jársz? Talán bizony páros életre készülsz?- Nem készülök én most, tisztelendő szent atyám, hanem azt szeretném megtudni, hogy ez s ez az öregember hány esztendős lehet.- Biz azt én, édes fiam, könyv nélkül nem tudom, hanem mindjárt megnézem a matrikulában. Feláll a pap, megy a könyves tékához, hogy kivegye a matrikulát. Az ám! A téka be volt zárva.- Na, édes fiam - mondá a pap -, erősen sajnálom, de a matrikulát elé nem vehetem, mert nincs itthon a kulcs. Magával vitte az édesanyám a szőlőbe! Ha a papnak az anyja a kulcsot el nem vitte volna, az én mesém is tovább tartott volna. Itt a vége, fuss el véle! A magyar történelem nagy alakjai I. (Hunyadi) Mátyás 1458-1490 Hunyadi Mátyás 1443. február végén született Kolozsvárott. A család vajdahunyadi várában töltötte gyermekéveit. Vitéz János váradi püspök volt a tanítója. Mesterei humanista szellemben nevelték. Különösen a történelmet, a nagy királyok, hadvezérek cselekedeteit tanulmányozta érdeklődéssel. Latinul már egész fiatalon olyan jól megtanult, hogy apja, aki nem tudott latinul, fontos államügyekben, a pápai követekkel folytatott tanácskozásain tolmácsként Mátyást használta. A Vitéz Jánossal és más humanistákkal tartott közös lakomák, beszélgetések a műveltséggel jegyezték el; apja mellett a politika, az államügyek iránt ébredt fel érdeklődése. Királyként is maga intézte a fontosabb államügyeket. V. László király 1457-ben, Hunyadi László kivégeztetése után Hunyadi Mátyást magával vitte Prágába. Ott V. László halála után Podjebrád György már inkább vendégként, mint fogolyként őrizte, s szabadon bocsátása fejében - többek közt - a Katalin lányával kötendő házasság ígéretét is kierőszakolta Mátyástól. Később feleségül is vette Katalint. Minthogy Mátyással szemben III. Frigyes német-római császár is igényt tartott a magyar trónra, a Felvidéket pedig a császár támogatottja, Giskra tartotta megszállva, Mátyás számára létfontosságú volt, hogy szövetségesévé tegye prágai apósjelöltjét. Katalin halála után Mátyás minden skrupulus nélkül vonult hadba volt apósa ellen. A hatalmi szempontokat minden más elé helyezte. Prágai fogsága idején nagybátyja, Szilágyi Mihály tárgyalt az ellenséges főúri párttal Mátyás királlyá választása végett; s kis túlzással azt mondhatnánk, az ifjú király elsősorban neki köszönhette a trónját. Igaz, Szilágyi nem volt teljesen önzetlen: úgy gondolta, ő uralkodik majd fiatal unokaöccse helyett. Mátyás tapasztalt politikusokat megszégyenítő ügyességgel szabadult meg nagybátyja gyámkodásától: uralma kezdetén dicséretekkel és földbirtokadományokkal halmozta el Szilágyit, majd előbb vidékre, aztán a török ellen küldte. Távollétében pedig mindent úgy szervezett meg, hogy nagybátyja mindenhonnan kimaradjon. Amikor a mellőzést észlelve Szilágyi sértődötten Mátyás ellen fordult, a király elfogatta, és Világos várába záratta. Mátyás erős királyi hatalomra törekedett. Állandó hadserege fenntartására magas adókkal sújtotta országa lakóit, ennek fejében azonban megvédte őket a külső támadásokkal szemben, s belső anarchia sem fenyegette az országot. Kormányzati és bíráskodási reformjai is a királyi hatalom megerősítését szolgálták. Az államkormányzat fő posztjára a Hunyadi-párt régi, kipróbált embereit állította. Paradox módon ez a személyi politika bizonyult Mátyás uralkodásában a leggyengébb láncszemnek. Olyan régi hívei, közeli barátai szőttek ellene összeesküvést, mint Vitéz János vagy Janus Pannonius. Mátyás vitathatatlan politikai képességeit bizonyítja, i hogy az összeeskü- 5 vők megosztásával ! gyorsan úrrá tudott j lenni a számára reménytelennek látszó politikai helyzeten. Azt azonban 1 már nem tudta el- ■J érni, hogy az erős politikai hatalommal torkig levő ma- j gyár hatalmi elit elfogadja utódának házasságon kívül született fiát, Corvin Jánost. Nem származott uralkodói családból, mégis a legnagyobb magyar király volt. Verssarok Bella István Reggel Gyönyörű, gyönyörű az idő! Piros kiscsikó a nap, a mélyből most bukik elő. Végigfut az égen, a kék füvű réten, 7|?\3 sörénye: szép nevetése csapdos utána... fí Pattanj, piros huszárom, falovadra, jfé* vágtass, vágtassunk a nyomába! l
