Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-03-01 / 9. szám
2000. március 1. Roy Keane, a Manchester United csapatkapitánya eleinte Mike Tysont tartotta példaképének • • Ötvenezer font hetente ______________________________Sport_______ Je gyzet Sydney közelsége Roy Keane nem ismer elveszett labdát. Archív felvétel Szabó Zoltán_______________ A Manchester United nagy munkabírású középpályása, Roy Keane hosszú ideje remek formában futballozik. Tudását a szakemberek is elismerik, ezt bizonyítja, hogy a toliforgatók a legjobb, Európában szereplő labdarúgók Aranylabda-szava- zásán az előkelő hatodik helyre sorolták. Pedig a huszonnyolc esztendős ír sportoló nem folytat aszkéta életmódot, az éjjeli mulatóhelyeken is otthonosan mozog. Tavaly a bajnoki címet is alaposan megünnepelte, túlszárnyalta „elfáradt”* társait - (Beckham, Colé, Neville és Sheringham sem üdítőt fogyasztott...). Illuminált állapotban a hölgyeket kezdte molesztálni, s amikor elutasították közeledését, tettleg bántalmazta őket. A pontvadászat megnyerése után a szurkolók vállán hagyta el a zöld gyepet, a mulatóból viszont rendőrök kíséretében, bilincsekkel a kezén távozott. Persze óvadék ellenében hamar kiengedték, s pénz- büntetéssel megúszta az esetet. Amikor szerződtették a manchesteri vezetők, azt remélték: teljesítményével feledtetni tudja a korábbi karmestert, Bryan Robsont. Minden tekintetben a nyomdokaiba lépett: elődjét is nagy tudású futballistaként tartották számon, aki nem vetette meg az alkoholt, főleg a sört kedvelte. Megesett, hogy a mérkőzésre másnaposán érkezett, azonban teljesítményén ez egyáltalán nem érződött. Keane játékán sem vehető észA huszonnyolc esztendős ír sportoló nem folytat aszkéta életmódot, az éjjeli mulatóhelyeken is otthonosan mozog. re, ha előzőleg kirúgott a hámból; a csapat motorjaként végighajtja a kilencven percet, remek labdákkal indítja társait, és fontos gólokat szerez. „Teljes életet élek, ám amikor pályára lépek, csak a győzelem érdekel” - nyilatkozta a brit újságíróknak. Corkban született 1971 augusztus tizedikén, eléggé nehéz körülmények közt éltek, mert édesapja sokáig munkanélküli volt. Ennek ellenére elmondása szerint szívesen gondol vissza gyermekkorára. Eleinte két sportág, a foci mellett az ökölvívás is érdekelte, négy találkozón ringbe is lépett, mindannyiszor nyerni tudott. Ekkoriban Mike Tysont tartotta példaképének. Később édesanyja tanácsára a labdarúgás mellett döntött. Kilencévesen a helyi Rockman együttesében középcsatárként kezdte pályafutását, zsinórban lőtte a gólokat az erőszakos játékos. Hat esztendővel később levelet írt több élvonalbeli klubnak, melyben felajánlotta szolgálatait, még az útiköltségeket is állta volna. Az egyesületek még válaszra sem méltatták. Majd a Cobh Ramblershez került, ahol kezdettől fogva igazolta klasszisát. Nem titkolta, profi futballista akar lenni (addig pincérként kereste a kenyerét). Tehetségére felfigyelt Brian Clough, a Nottingham Forest menedzsere, 1990-ben személyes utasítására, mindössze 25 000 fontért szerződtették. Az angol együttesben mindjárt helyet kapott a kezdő tizenegyben, hamarosan a kulcsemberek közé nőtte ki magát. Remekül játszott a Tottenham elleni kupadöntőn, nem rajta múlott, hogy a Forest vereséget szenvedett. A szakemberek őt választották az év felfedezettjének. Nem sokkal “később meghívták az ír válogatottba - Chile ellen mutatkozott be -, azóta elképzelhetetlen nélküle a nemzeti csapat. Az 1992/93-as idény végén az egykori BEK-győztes kiesett az élvonalból, egymás után jelentkeztek érte a tehetős klubok. Többek között a Liverpool, a Blackburn, az Arsenal és az FC Sevilla is szívesen látta volna. Akkoriban Diego Maradona is a spanyol gárdában kergette a labdát, s az argentin csillag is elismerően nyilatkozott róla. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy alaposan megemelkedett az ára. A manchesteriek nem sajnálták a pénzt, brit csúcsnak számító 3,75 millió fontért vásárolták meg a középpályást. Pedig eleinte Alex Ferguson menedzser nem rajongott a leigazolásáért, de végül beadta a derekát. Nem bánta meg döntését, hiszen Keane szinte azonnal nélkülözhetetlenné vált, sosem adja fel, a vesztésre álló mérkőzéseken űzi-hajtja társait. Ám a nagy akarás néha durvaságba csap át. Ezért gyakran meggyűlik a baja a játékvezetőkkel. Kezdetben gyakran kiállították. Azóta már valamelyest lehiggadt, de olyan idényt még nem zárt, hogy ne villant volna előtte a piros lap. Hamar belopta magát a szurkolók szívébe, A csapat motorjaként végighajtja a kilencven percet, remek labdákkal indítja társait, és fontos gólokat szerez. mindjárt az első bajnokin két góllal járult hozzá a Sheffield legyőzéséhez. Egy türelmes katolikus lelkész lett az első tanácsadója, ám később belátta, ő sem tudja a heves vérmérsékletű játékos természetét megváltoztatni. Eltiltás miatt nem szerepelhetett a Bayernnel vívott Bajnokok Ligája-döntőben; a lelátón szinte lerágta körmét, de aztán a trófea elnyerése utáni banketten szokásához híven ő vitte a prímet. Szerződése a nyáron járt volna le, többször kijelentette: „Elképzelhető, hogy távozom, például Olaszországban lényegesen többet keresnék”. Az itáliai egyesületek már korábban szemet vetettek rá, a Juventus számított a legkomolyabb vevőnek. A manchesteri rajongók azonban nem akartak belenyugodni abba, hogy kedvencük esetleg veszi kalapját, emiatt több alkalommal tüntettek a vezérkar ellen. Végül hosszas tárgyalásokat követően létrejött a megállapodás, amelynek alapján Roy Keane heti ötvenezer fontos fizetésével (kb. 3,5 millió szlovák korona!) a legjobban fizetett brit futballistának mondhatja magát. Tehát a három személygépkocsival rendelkező futballistának van mit a tejbe aprítania. J. Mészáros Károly Bármennyire messze van is tőlünk az ötödik földrész, mégis egyre közelebb kerül hozzánk. Időben és mindennapi történéseivel egyaránt. Ősszel - egészen pontosan szeptember 15-e és október 1-je között - ugyanis a tavaszi Sydneyben rendezik a XXVII. nyári olimpiai játékokat, a világ sportolóinak négyévenként ismédődő legnagyobb vetélkedését. Napjainkban a sportvilág minden belső rezdülése a távoli ausztrál város felé irányul. Nincs ebben semmi különös, hisz így folyik ez már negyedik éve - mióta véget ért az előző olimpia -, de az utolsó hónapok sűrűsödő eseményei mégiscsak a seregszemle közeledtét jelzik. Mert aki még nem jutott ki Sydneybe, az azért harcol a különböző selejtezőkön, hogy ő is megmutathassa, ott a helye a legjobbak vetélkedésén. Aki meg már biztos utazó, annak meg a lehető legjobb helytállásra kell felkészülnie. JuanAntonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság spanyol elnöke minapi látogatása során nem győzte dicsérni a szervezőket, majdhogynem meghajolt előttük, pedig még nem is volt nagyon miért. Csupán az előkészületek zárószakaszánál tartunk, s nehéz előre megjósolni, hogy az ausztrálok hogyan birkóznak meg a rengeteg sportoló és kísérőik kéthetes vendéglátásával és - főleg - a versenyek zavartalan lebonyolításával. Annyit már előre leszögeznek a szakértők, hogy ilyen környezetbarát olimpia még nem volt az újkori játékok történetében. És biztosan az ausztrálok is előhúznak - egyelőre a szokásokhoz híven titkolják - valamilyen technikai újdonságot, amivel varázslatosabbá teszik a megnyitó ünnepség emlékezetes perceit. Másodszor ad otthont a nyári olimpiának az ötödik földrész. Ötvenhatban Melbourne volt a házigazda, s bizony a forradalmi napokban a magyar sportolók egész kalandos módon értek a távoli szigetállamba. Hosszú ideig tartó hajózás után. Ami akkor hetekig elhúzódott, az most kilenc-tíz órás repülőúttal elintézhető. S amíg Melbourne-öt a sportolók többsége először és utoljára látta a játékok idején, a mostani legjobbak viszont már sorra kipróbálták a versenypályákat, többen nem is egyszer. Ebben is változott az elmúlt közel negyvenöt év alatt a sportvilág. Es még sok másban. Például abban, hogy akkor a szocialista táborból legalább annyi megfigyelő utazott a küldöttséggel, ahány versenyző. Az állam hatalmas összegeket hasított ki a közösből, hogy sportolói példásan képviseljék az országot - a megfigyelők kíséretében. Ma kissé más a helyzet. Országonként - legalábbis tájainkon így van - külön olimpiai törzskar törődik az ötkarikás jelöltek felkészülésének anyagi hátterével, az ottlét részleteivel, és hajszolja a pénzt, ahogyan csak lehet. Előre feltérképez minden apróságot, mert a mind kiélezettebb vetélkedésekben hatalmas a konkurencia, gyakran látszólag lényegtelen dolgoktól függ az elsőség. Egy-egy olimpiai aranyérem mögött nemcsak évek temérdek edzésmunkája, hanem a szakmai stábok ádáz harca is meghúzódik. Sydney ilyen szempontból is a kihívások legújabb állomása lesz. Legutóbb Atlantában hét magyar arany született. Képünk a hazaérkezés utáni ünnepségen készült. Prikler László felvétele Továbbpasszoljuk Aaron Slight túl van az agyműtéten Az orvosok szerint sikeres volt Aaron Slight agyműtétje, így az új-zélandi motorkerékpárosnak minden esélye megvan a teljes felépülésre. „Aaron állapota folyamatosan javul - nyilatkozott Chris Herring, a Honda csapat szóvivője. - Az orvosok a négy és fél órás operáció során sikeresen eltávolították a bajt okozó vérrögöt.” A Superbike kategóriában kétszer világ- bajnoki második (1996, 1998) 34 éves Slightnak ki kell hagynia az április 2-án a Dél-afrikai Köztársaságban kezdődő és október 15-én Olaszországban záruló idényt. Eltiltáson kívül pénzbüntetést is! Udo Bölts szerint a sportból csak akkor lehet száműzni a doppingot, ha a vétkesek az eltiltás mellett súlyos pénz- büntetést is kapnak. A Telekom csapat német kerékpárosa úgy véli: az eltiltás nem tart vissza senkit sem a doppingolástól. „Ha a vétkeseknek 500 ezer svájci frankot is be kellene fizetniük, akkor biztos vagyok benne, hogy jelentősen csökkenne a tiltott szereket fogyasztók száma - mondta Bölts. - A pénzbüntetéseket a doppingellenes kutatások finanszírozására lehetne fordítani. Természetesen ez sem oldana meg mindent, mert a kerékpársport sem különbözik az élet más területeitől. Mindenhol vannak ügyeskedők, akik a törvényeket és a szabályokat kijátszva megpróbálnak jogtalan előnyhöz jutni másokkal szemben.” A 33 éves sportoló 1992 óta versenyez a Telekom színeiben, nyolcszor állt rajthoz a Tour de France- on, legjobb eredményét 1994- ben érte el, amikor az összesítésben a 9. helyen végzett. „Pár évvel ezelőtt a haema- tokritszint és az EPO nevű vérdopping teljesen ismeretlen fogalomnak számítottak nálunk. Most ott tartunk, hogy bárkivel elkezdek beszélgetni, tíz percen belül a dopping lesz a téma.” Clarké segítene Christie-nek Ron Clarké, a hajdani kiváló ausztrál középtávfutó felajánlotta Linford Christie-nek, hogy az ő edzőközpontjában dolgozzon tanítványaival. Az ajánlatra azután került sor, hogy a sydneyi sportakadémia igazgatója, John Kean, félreértelmezve az IAAF februári, a doppingvétségen ért sportolók versenyzői jogának azonnali felfüggesztésére vonatkozó határozatát, az edzősködést is megtiltotta a tanítványaival a sportcentrumban dolgozó Linford Christie-nek. Az igazgató intézkedésével egyetértett John Coates, az Ausztrál Olimpiai Bizottság elnöke is, annak ellenére, hogy az IAAF szinte azonnal közölte: döntése csak a versenyzőkre vonatkozik, álláspontja szerint Christie - és esetleg minden más eltiltott versenyző - edzői munkájának nincs akadálya. Clarké, akinek Ausztrália északkeleti részén, Queenslandben van a sport- centruma, mindenképpen kiáll az angol olimpiai és világbajnok sprinter mellett. „Nagyon tisztelem Christie-t, régi jó barátom, és mindenképpen segíteni akarok neki,” - mondta Clarké, aki maga is ^edzősködik. Stefii Gráf Sabatini elleni meccsel búcsúzik Stefii Gráf a tervek szerint március 19-én lép utoljára pályára Németországban. A német teniszezőnő ellenfele Hannoverben az argentin Gabriela Sabatini lesz. A hétszeres wimbledoni bajnok német játékos tavaly augusztus 13-án vonult vissza, argentin ellenfele három évvel ezelőtt játszott utoljára tétmérkőzést. Gráf találkozója lesz a csúcspontja a hannoveri sportcsarnokban annak a gálának, melyen pályára lép a férfi tenisz egykori közönségkedvence, a francia Henri Leconte is.
