Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-29 / 299. szám, péntek

Cl Politika ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 29. Január elsején drágul az utazás Pozsonyban. A tíz percig érvényes menetjegy 10, a harmincperces 14, a hat­van percig érvényes jegy pedig 20 koronába kerül. (TA SR-felvétel) Érvénybe lép az információhoz való szabad hozzáférhetőségről szóló törvény Mi az, ami nyilvános? Eddig 31,7 milliárd a hiány a külkereskedelemben Rekord novemberben Simko szerint kemény év volt Pozsony. Ivan Simko sze­rint a hamarosan véget érő esztendő a kemény mun­ka éve volt, mely részben már meghozta gyümölcsét. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió főtitkára a külpolitikai sikerek közül az OECD-tagságot, az Euró­pai Unió nizzai döntését és az ország egyéb integrációs sikereit emelte ki. A belpo­litikai események közül a jövő évi költségvetés alkot­mányos többséggel történt elfogadását, valamint pártjá­nak megalakulását jelölte meg. Ivan Simko szerint ez az a politikai erő, mely a jobbközép pártok integrálá­sával az ország politikai sta­bilitását erősíti. (SITA) Pozsonyban tölti a szilvesztert Pozsony. Rudolf Schuster a szilveszteri éjszakát a pozso­nyi Óvárosban tölti. Röviddel 22 óra után a Nemzeti Szín­háztól elindul a Roland kávé­zó felé, s útközben köteden beszélgetésbe szeretne ele­gyedni az ünneplő polgárok­kal. Fél órával éjfél előtt a Fő térről az elnök a Vajansky rakpartra sétál át, ahol a vá­ros az új évezredet a him­nusszal, 20 ágyúlövéssel és a Szent Márton-székesegyház tornyában felhangzó harang­játékkal köszönti. Néhány perccel éjfél után az elnök a televízióban szól majd a la­kossághoz, majd ellátogat ar­ra a szülészetre, ahol az új év­ezredben az első pozsonyi gyermek jön a világra. (SITA) Rudolf Schuster (Archív fotó) Demokrata szilárdság Pozsony. A Demokrata Párt jövőre is folytatja a reformok és a kulcsfontosságú törvé­nyek elfogadásáért folytatott harcát, és jóval keményébben kívánja bírálni azokat, akik fékezni akarják ezt, vagy el­térnek a kormányprogram meghirdetett reformpolitiká­jától. Ján Lángos elnök sze­rint a párt a kormány belső vitáitól függetíenül készül majd a 2002-es választások­ra. A pártelnök elmondta, ők voltak azok, akik folyama­tosan kitartottak az összes re­form mellett. (SITA) Markíza-ügy: cáfol a CME Pozsony. A CME semmilyen esetben sem készül eladni a Markíza televízióban megle­vő 49 százalékos részesedé­sét. Pavol Rusko, a Markíza tulajdonosi testületének el­nöke szerint alaptalanok azok a hírek, hogy a CME sa­ját anyagi gondjai miatt akar­na megválni a Markízától. Az amerikai társaságot az sem ingatta meg komolyan, hogy elvesztette a pert Vladimír Zeleznyvel, a Nova televízió vezérigazgatójával szemben, hiszen az ügy hamarosan nemzetközi bíróság elé kerül. Egyes információk szerint a CME tönkrement, ezért akar túladni a Markízán. (TA SR) Pozsony. Január elsején ér­vénybe lép az információhoz való szabad hozzáférhetőség­ről szóló törvény, amely az „ami nem titkos, az nyilvá­nos” elvre épül. SZABÓ MÓNIKA A hivatalok - az államfő irodáját, a kormányhivatalt, a parlamentet, a minisztériumokat, a kerületi és járá­si hivatalokat, községi és városi kép­viselő-testületeket beleérteve - ezentúl kötelesek a polgárok ren­delkezésére bocsátani minden kért információt, ha az nem títkosított. Minden magánszemély, vállalkozó és kormányzaton kívüli szervezet személyesen, telefonon, levélben, faxon vagy elektronikus postán kér­het tájékoztatást, amely különféle határozatokra, engedélyekre, a szo­ciális segélyek igénylésének feltét­eleire, a katonai szolgálat egészség- ügyi feltételeire vonatkozhat. Ezen­kívül információ kérhető az állami és községi szervek gazdálkodásáról, költségvetéséről, a környezet álla­potáról, az államfői amnesztiákról. A hivatal, illetve az intézet 10 napon belül köteles választ adni; ha a kért adatok összetettebbek, ezt az időt 10 nappal meghosszabbíthatja. Ha a hivatal nem bocsátja a kérvényező rendelkezésére az információt, az erről szóló határozat ellen 15 napon belül fellebbezni lehet. Sőt a kérvé­nyező elutasítás esetében bíróság­hoz is fordulhat. A polgár ugyan­csak bírósági elégtételt kérhet, ha a hivatalnok valódan vagy hiányos in­formációkat ad. A törvénysértésért 50 ezer koronás pénzbírságra és két Pozsony. „Nem felel meg a való­ságnak, hogy az információkhoz való szabad hozzáférhetőségről szóló törvény használhatadan. Természetesen nem lehet mindjárt az elején minden tökéletes. Türe­lemre van szükség” - véli Sarlota Pufflerová, a Polgár és Demokrá­cia Alapítvány munkatársa a Szlo­vákiai Városok és Falvak Társulá­sának bírálatára reagálva. Michal Sykora, a szervezet elnöke több ki­fogást is megfogalmazott a jogsza­bállyal kapcsolatban, és a társulás módosító javaslat előterjesztését tervezi. A szervezet szerint sem idő, sem pénz nem állt a községek rendelkezésére, hogy kellőképpen felkészüljenek a törvény hatályba lépésére. Ezzel szemben a harma­dik szektor - a Polgár és Demokrá­cia Alapítvány, a Trasparency International, a Nyitott Társada­lom Alapítvány, a Helyi Demokrá­évi eltiltásra ítélhető a hivatalnok. Titkosított információknak az álla­mi, szolgálati és kereskedelmi titok részét képező adatok, illetve a sze­mélyvédelmet és magánszemélye­ket érintő információk számítanak. A félreértések elkerülése végett sze­rencsés lenne, ha valamennyi intéz­mény pontosan meghatározná a tit­kos információk körét, illetve elké­szítené a rendelkezésére álló infor­mációk jegyzékét. „A törvény ugyanis nem határozza meg egyér­telműen, mi hozható nyilvánosság­ra, csak azt szabja meg, hogy a hiva­talok kizárólag »kész« információ­kat adhatnak ki” - vélekedett Mar- cél Zajac, az egyik kormányzaton kí­vüli szervezet aktivistája. Ivan Budiak, a belügyminisztéri­um államtitkára szerint a törvény gyakorlati érvényesítése nem kö­veteli meg az egyes hivataloktól új alkalmazottak felvételét. A legma­gasabb szintű állami hivatalok már felkészültek az információ­szolgáltatásra. A kormányhivatal­ban és az elnöki irodában új infor­mációs osztály kezdi meg működé­ciáért Alapítvány, az Önkormány­zatok Továbbképzéséért Alapít­vány - képviselői állítják, a tör­vény jóváhagyása és életbe lépése között eltelt hat hónap elég volt a felkészülésre. A kormányon kívüli szervezetek megtettek minden tő­lük telhetőt a hivatalnokok és a polgárok tájékoztatásáért. Előadá­sokat tartottak, röplapokat, infor­mációs füzeteket adtak ki, felke­resték az önkormányzatokat, a hi­vatalnokok számára továbbképzé­seket szerveztek. „A füzetek hasznos információkat sét. A kormány információs szolgá­lata négy embernek ad munkát, a parlament információs osztályán három személy tesz eleget a kéré­seknek. A kerületi és járási hivata­lokban más a helyzet. Sok helyen ugyanis létszámleépítést hajtottak végre az év folyamán, így a kor­mányrendeletből adódóan is az információszolgáltatással járó munkát a jelenlegi állománynak kell biztosítania. A városok és fal­vak készek ugyan eleget tenni a tör­vényből eredő kötelességeiknek, ám erre anyagi támogatást nem kaptak. A helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy csak a települések mintegy 5 százalékának áll rendel­kezésére internet. Michal Sykora, a Szlovákiai Városok és Falvak Társu­lásának elnöke szerint törvény- és alkotmányellenes, hogy számok­ban nem fejezték ki a jogszabály al­kalmazásának a költségvetésekre gyakorolt hatását. A társulás ezért a kormányt és a parlamentet a tör­vény módosítására, illetve az önkormányazatok kiadásainak kompenzálására fogja kérni. tartalmaznak arról, mit és miképp lehet kérvényezni, hogy a polgá­rok és a hivatalnokok is tisztában legyenek azzal, mi nem titkos. Né­hány város is kiadott bizonyos út­mutatókat, melyek szintén nagy segítséget jelentenek. Alapítvá­nyunk pedig a belügyminisztérium szakmai felügyeletével segédköny­vet állított össze” - tette hozzá Pufflerová. A kormány december 20-án hagyta jóvá azokat az intéz­kedéseket, melyek pontosítják, il­letve meghatározzák az informáci­ókhoz való hozzáférhetőség mód­MOLNÁR IVÁN Pozsony. A külkereskedelmi mérleg hiánya novemberben elérte a 8,4 milliárd koronát - derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb je­lentéséből. A múlt hónapban a kivi­tel értéke 53,6 milliárd korona volt, 29,8 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. A behozott cikkek értéke ugyanekkor - 36,6 százalékkal nőve - elérte a 62 müli- árd koronát. Idén az első tizenegy hónap folyamán a külkereskede­lemben 31,7 milliárd koronás hi­ányt halmoztunk fel. Ez az előző év azonos időszakához képest 16,8 százalékos javulásnak felel meg, az előző év 11 hónapjában a hiány ugyanis 6,4 milliárd koronával volt magasabb. A kivitel az említett idő­szakban 502,9 milliárd koronát tett ki; ez 30,6 százalékkal haladja meg a tavalyi értéket. A behozatal ugyanekkor 26,3 százalékkal nőtt, elérve az 534,6 milliárd koronát. Az 1999-es adatokat figyelembe vé­ve elmondható: a 2000-es év tizen­egy hónapjában 25,1 százalékkal nőtt a Németországba, 25,4 száza­lékkal a Csehországba, 37,5 száza­lékkal az Olaszországba, 34,8 szá­zalékkal az Ausztriába, 45,7 száza­Prága. Csehországban 2001 január­jától legalább 350-400 koronával nőnek a családok havi kiadásai. A legnagyobb mértékben - 24 száza­lékkal - a földgáz drágul, a villamos energia ára 14 százalékkal emelke­dik. A csatornadíj 12 százalékkal lesz magasabb. A lakbérek átlago­san négy százalékkal emelkednek januártól. A lap szerint a csehorszá­gi lakbérek már megközelítették az uniós szintet; 1990-ben egy cseh család havi jövedelmének 7,6 száza­lékát fordította lakbérre, jelenleg már mintegy 20 százalékát. A vasúti jait, valamint az önkormányzatok számára megjelölik az informáci­ók átadásának alapelveit. A kor­mányon kívüli szervezetek elisme­rik, mivel későn jött ez a határo­zat, január elsejéig nehéz minden hivatal és intézmény számára megfelelő útmutatót kidolgozni, jóllehet, az önkormányzatok a ren­delkezésükre álló hat hónap alatt számos intézkedést foganatosít­hattak volna. „A jogszabály sikeressége az ön- kormányzatok hozzállásán múlik. Hiányzik a stratégia, az informáci­ók hivatalokon belüli zökkenő- mentes áramlásának a módja. A törvény, ahogy Mikulás Dzurinda kormányfő is kijelentette, hosszú távon a korrúpcióellenes harc egyik leghatékonyabb fegyvere lesz. Ehhez viszont az önkormány­zatoknak változtatni kell mostani hozzáállásukon” - szögezte le Pufflerová. Tomás Kamenecet, az alapítvány lékkai a Lengyelországba, 41 száza­lékkal pedig a Magyarországra irá­nyuló kivitelünk. Az Európai Unió­ba és az OECD tagországaiba irá­nyuló export 30 százalék körüli arányban nőtt. Összkivitelünk csak­nem 60 százaléka az Európai Unió, több mint 91 százaléka pedig az OECD-országok piacaira irányul. Legnagyobb mértékben, több mint 123 százalékkal, a Spanyolország­ból származó behozatalunk nőtt, de 83 százalékkal nőtt az orosz, 37 szá­zalékkal a lengyel és 38,2 százalék­kal a brit import is. Behozatalunk­ból az Európai Unió országai csak­nem 50 százalékban részesülnek, az OECD-tagországokból származó behozatal az összimport 75 százalé­ka. A legnagyobb hiányt, 85,8 mil­liárd korona értékben, Oroszország­gal szemben értük el. A Spanyolor­szággal és Japánnal szemben felhal­mozott deficit 8,5, Kínával pedig 7 milliárd koronát tesz ki. Több mint 20 milliárd koronás többletet ér­tünk el ugyanakkor Ausztriával szemben. Többlettel zártuk a Ma­gyarországgal (13,2 milliárd), Ola­szországgal (13,1), Lengyelország­gal (13), Csehországgal (8,9), Fran­ciaországgal (6,2) és Hollandiával (4,9) folytatott kereskedelmet is. személyszállítás tíz százalékkal drá­gul, s a nyugdíjasok eddigi kedvez­ményeit több esetben megszüntetik. Ezentúl például a kedvezmény nem lesz érvényes a gyorsvonatokra. A városi tömegközlekedés hét száza­lékkal lesz drágább. A távolsági bu­szokban nyolc százalékkal kell majd többet fizetni. A telefonszolgáltatá­sok árának emelkedése öt százalé­kos lesz, a postai szolgáltatások pe­dig 1,5 százalékkal drágulnak. Egy százalékkal többet kell majd fizetni a gyógyszerekért is. A járművek kö­telező felelősségbiztosítására a gépkocsitulajdonosok 30 százalék­kal fizetnek többet. munkatársát meglepte a társulás kifogása, hogy az említett jogsza­bály a községeknek mértéktelen többletmunkát jelent. „Úgy vélem, a városokat és a falvakat ezért a munkáért fizetik. A községeknek nem jelenthet többletmunkát, hogy saját polgáraikat és választó­ikat tájékoztatják” - mondta Ka- menec. A jogszabály hatályba he­lyezése nem feltétlenül jelenti a hi­vatalnokok számának emelését sem, hiszen ésszerűen át lehet cso­portosítani az egyes feladat- és munkaköröket. „Néhány helyen a törvény »túl­teljesítésére« fogunk törekedni, hogy bizonyítsuk: nemcsak be le­het tartani a jogszabályt, hanem annál többet is el lehet érni - ha az önkormányzat és a polgárok kap­csolata megfelelő, állandó a kom­munikáció, és van politikai akarat. Minden hozzállás és szokás kérdé­se” - jegyezte meg Sarlota Puff­lerová. Konferencia az első tapasztalatokról Pozsony. A harmadik szektor az információs kampányon kívül több programot is indít, és a törvény hatályba lépése után néhány kiválasztott területen monitorozni kívánja a jogszabály rendelke­zéseinek tiszteletben tartását. 2001. februát 15-16-án konferenciá­ra kerül sor. A tanácskozás résztvevői a kezdeti tapasztalatokat összegzik, és megpróbálják kiszűrni a törvény buktatóit, (sza) Mennyit kell fizetni a tájékoztatásért? Pozsony. Mint már írtuk, az információkhoz díjmentesen juthatunk hozzá, csak az információszolgáltatással járó kiadásokat kell megté­ríteni. A pénzügyminisztérium rendeletben határozza meg, melyek ezek kiadások, a belügyminisztérium pedig az összegeket szabja meg. A belügyi tárca szerint a kerületi és járási hivatalok díjszabása egységes lesz. Az internetről bárki ingyen hozzájuthat az informáci­óhoz, a lemezre átmásolt adatokért 15 koronát kérnek majd a hiva­talokban. A postán továbbított információkért a postai díjon túl a bo­ríték árát is a kérvényező téríti. A többi intézmény (minisztérium, önkormányzat) még nem tette közzé díjszabását, (szm) Sarlota Pufflerová, a harmadik szektor képviselője szerint a jogszabály elfogadása és hatályba lépése között eltelt hat hónap elég volt a felkészülésre Nem jelent hivatalnoki többletmunkát a tájékoztatási törvény SZENTGÁLI ANIKÓ A külkereskedelem alakulása 2000-ben Hónap Behozatal Kivitel Egyenleg Január 36 725 34 318-2 407 Február 43 960 40 609-3 350 Március 48 224 46 578-1 646 Április 40 599 41 454 +854 Május 50 330 47 200-3 130 Június 49 089 48 021-1 068 Július 47 223 46 120-1 103 Augusztus 45 538 41 039-4 499 Szeptember 50 497 49 325-1 173 Október 60 443 54 639-5 804 November 61 965 53 579-8 387 December­­Novemberben a 2000-es esztendő legmagasabb külkereskedelmi hiányát könyvelhette el Szlovákia. A feltüntetett adatok millió koronában érten­dők. (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal) Csehország: a legnagyobb mértékben a földgáz drágul Plusz négyszáz korona MTI-JELENTÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom