Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-29 / 299. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 29. KOMMENTÁR Televíziós pártkatona TÓTH MIHÁLY Hajói belegondolunk, törvényszerű, hogy a szlovákiai magyarok által nyelvi korlátok nélkül élvezhető közszolgálati tévéállomások közül éppen a Cseh Televízió az, amely körül előremutató válság robbant ki. Itt az előremutatón van a hangsúly. Válság az elmúlt 10 esztendő alatt már a pozsonyi közszolgálatiaknál is volt számos, meg a budapestieknél is. Itt is, ott is a hatalomgyakorlók részéről voltak tapasztalható mesterkedések, a közszolgáltatás pártszolgáltatássá történő átalakítására. Itt populistán nemzeti, ott keresztény-nemzeti színű zászló került a tévészékház homlokzatára, és az alkotó csapatok állományának megrostálása is ennek megfelelően történt. Csehországban szerencsésebben alakult a helyzet; az alkotókat csak elvétve állították pártmérlegre. Ennek köszönhetően a CT nézhető. A mostani válság azért lehet előremutató, mert az 1989-es fordulat óta a cseh politikai reprezentáció nem követte el azt a bűnt, amit térségünk más hatalmon lévő garnitúrái. A közszolgálati tévé műhelyeiben úgyszólván érintetlenül maradtak azok a csapatok, amelyeknek tagjai értik mesterségüket. Ez magabiztosságot, lovat, sőt paripát ad alájuk. Mernek önérzetesek lenni, amikor a hatalommegtartásra szövetkezett pártvezetők elhatározták, mindenre kapható komisszárt neveznek ki a televízió élére. A pártkatona azzal kezdte működését, hogy a tehetséges, magabiztos alkotóknak felmondott. A sajtóhoz viszonyulásban Csehországban is két csoportba sorolhatók a politikusok. Havel elnöknek a tévé pártok szerint felparcellázására tett kísérlet 1948 februárját juttatja eszébe. Klaus és Zeman viszont úgy viselkedik, mint általában a pártelnökök viselkednek rendszerváltó országokban: miért ne állítanánk pártszolgálatba a televíziót, ha megtehetjük? A botrány azt bizonyítja, hogy a politikusok néha még a viszonylag gazdag demokratikus hagyományokkal rendelkező országban is kísértésbe esnek, ha arról van szó, hogy esetleg szolgálatukba állíthatják a tömegtájékoztatást. Egy befuttatott demokráciában még a népszerűsége csúcsán levő államférfi is ezerszer meggondolja, meijen-e foghegyről nyilatkozni a sajtóról. A prágai események azt mutatják, a cseh újságírók a demokrácia építésében készek hozzájárulni annak folytatásához, ami 1938-ban abbamaradt. Félő, hogy nálunk az folytatódik, ami 1939-ben elkezdődött. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fűknek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz dacé, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com A halász gyűrűje BUCHLOVICS PÉTER Egy fáradt, megtört, ám mégis sziklaszilárd embert láthattunk karácsonykor a városnak és a világnak üzenni. II. János Pál ismét példát mutatott még a nem hívők számára is. Azon ritka pápák közé tartozik, kiknek a vallás nem doktrinér ideológia, hanem megélt hit, az egyház pedig nem erőszakos hatalmi intézmény, netán a tűzzel-vassal térítés eszköze, hanem egy megújulni képes, a klasszikus keresztény értékeket korszerűen és hitelesen közvetítő közösség. A pápa karácsonyi üzenetében is az ezredforduló legégetőbb kérdéseire tapintott rá, ugyanakkor felemelte szavát a jogfosztottság, az egzisztenciális kiszolgáltatottság, a pusztító eszmék és az erőszak minden formája ellen. Közép-és Kelet-Európa országaiban a rendszerváltások után kisebb-na- gyobb mértékben, de mélyült a szociális szakadék, üyesztően megnőtt a társadalom peremére szorultak száma; és valamilyen téves és felületes értelmezés következtében az alapértékek rela- tivizálása is megindult. Szinte A strasbourgi székhelyű Európai Emberjogi Bíróságon összesen 350 szlovák állampolgár tett panaszt TALLÓZÓ VILÁGGAZDASÁG A bevásárlási lázban a magyarországi mobiltelefon elterjedtség átlépte a 30 százalékot, vagyis mára minden harmadik állampolgár előfizető lett - áll a magyar napilapban. A mobilszolgáltatók mellett azonban a hazai kereskedelem egésze is várakozások fölötti forgalmat ért el. Különösen a bevásárlóközpontok és a hipermarketek forgalma nőtt, de számos üzletlánc a csúcsévének tartja az ideit. A karácsony előtti hétre torlódott az ünnep előtti bevásárlási roham, a csúcsnap 22-e volt - tájékoztatták a Világgazdaságot a kereskedők. Leginkább a ruhanemű, a téli sport- és fitness-felszerelések, a televízió, a lábmasszírozó készülék, a mobil telefonkártya és a PC monitor fogyott. Kapósak voltak a háztartási gépek, még a drágábbak is. Az órák közül is kelendőek voltak az értékesebb, márkás termékek. Szilveszter éjjelén, mielőtt lefeküdnénk, nem árt a hordó fenekére nézni, hátha már van ott valaki. (CTK) Egy bíróság a bíróságok fölött „Az emberi jogok mindennél: kultúránál, hagyományoknál, nemzetiségnél stb. fontosabbak, és ha a helyi hagyományok sértik ezeket a jogokat, akkor meg kell változtatni a tradíciókat” - mondta a dalai láma szlovákiai látogatásakor. SZENTGÁLI ANIKÓ A tradíciók nehezen változtatható- ak, az emberek pedig gyakran úgy érzik, megsértették alapvető jogaikat, és nemzetközi bírósághoz fordulnak. Az önálló Szlovák Köztársaság megalakulása óta a starssbo- urgi Európai Emberjogi Bíróságon összesen 350 szlovák állampolgár tett panaszt, ebből 148-at idén postáztak. A legtöbben a hazai bírósági eljárás mértéktelen hosszát kifogásolják. Éva Stráznická, a strassbour- gi emberjogi bíróság bírónője elmondta, számtalan levél érkezik Strasbourgba, ám nem mindegyiket lehet panasznak minősíteni. Sok esetben azért utasítják el a polgárok indítványát és a leveleket azért nem minősítik panasznak, mert nem felelnek meg bizonyos formai és tartalmi követelményeknek. Az emberjogi bíróság nem az egyes nemzeti bíróságok döntéseit hivatott felülvizsgálni, hanem hogy a bírósági eljárás során tiszteletben tartották-e az általános emberi jogokat és szabadságokat, melyeket az Emberi Jogok Európai Egyezményében fogalmaztak meg. A kormányon kívüli szervezetek többször felhívták már a figyelmet arra, hogy az emberek nincsenek tisztában legalapvetőbb jogaikkal. Sarlota Pufflerová, a Polgár és Demokrácia Alapítvány munkatársa így fogalmazott: „Az eme- berek nem ismerik a demokrácia alapelveit, nincsenek tisztában jogaikkal. Nem tudatosílják, hogy vannak jogaik, melyeket nem az államtól kaptak, hanem emberi létükből fakadnak, melyek arra szolgálnak, hogy meg tudják védeni szabadságukat, hogy bele tudjanak szólni a körülöttük történő eseményekbe.” A második vüágháború szörnyűségei után 1950. november 4-én megfogalmazták az „Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről” című nemzetközi dokumentumot és 11 kiegészítő jegyzőkönyvét, melyek valóban az emberek legalapvetőbb jogait öszszegzik: az élethez való jog, senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kínozni vagy kényszer- munkára fogni, mindenkinek joga van törvényes bírósági eljárásra, a magánélete tiszteletben tartására, családalapításra, a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz stb. Az egyezmény létrehozta az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amelynél panaszt nyújthat be bárki, aki úgy véli, az Egyezményben biztosított jogai sérelmet szenvednek és a nemzeti fórumokon már műiden jogorvoslati kérelmet kimerített. Stráznická bírónő hangsúlyozta, csak akkor forduljunk a strasbourgi bírósághoz, ha legalább egy pici reményünk van a sikerre, ha valóban az egyezményben megfogalmazott jogainkat sértették meg. Nem szolgálhatnak panasz alapjául az olyan jogokat ért sérelmek, amelyek nem az egyezségokmányban, hanem az ENSZ Emberi jogok egyetemes nyilatkozatában találhatók (például a tulajdonhoz való jog), illetve az ENSZ Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányában foglalt jogok. A panasz A panasz előtt minden rendelkezésre álló jogorvoslatot ki kell meríteni. előterjesztése előtt valamennyi rendelkezésre álló és hatékony rendes jogorvoslatot ki kell merítem. A panaszt a legmagasabb bírói fórum elé kell vinni, amely azt orvosolhatja. Nem feltétel, hogy az érintett perújítással is próbálkozzék. Nem tartozik a bírói fórumok közé az Alkotmány- bíróság, amelynek feladata az egyes jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata. A panaszos rendelkezésére álló jogorvoslatok esetében be kell tartani a határidőket és az eljárási szabályokat. Ez alóli egyetlen kivétel, ha az államigazgatási szervek, bíróságok a szabályosan benyújtottjogorvoslatra nem válaszolnak. Panasz benyújtására befejezett ügyekben kerülhet sor, kivéve, ha az az ésszerűtlenül elhúzódó eljárás miatt kerül előteijesztésre. A felsorolt feltételek hiánya esetén a panasszal nem foglalkoznak, de akkor is elutasítják, ha névtelen (a panaszosnak meg kell neveznie magát, ám kérheti, hogy nevét tartsák titokban); ha visszaélés történik a pa- nasz-előteijesztési joggal (a panaszos durva, sértő nyelvezetet használt); ha az érintett a panaszt már egyszer előterjesztette, és az nem tartalmaz fontos új információt, ü- letve ha azzal más nemzetközi eljárás keretében foglalkoznak. A levélben a panaszosnak röviden vázolnia kell panaszát, meg kell jelölnie, hogy az egyezségokmányban rögzített mely jogaiban érzi sértve magát; fel kell sorolnia az igénybe vett jogorvoslatokat és az ügyével kapcsolatos hivatalos döntéseket azok meghozatalának időpontjával e- gyütt. Továbbá meg kell jelölnie, mely bíróság vagy államigazgatási szerv hozta a döntést, és röviden összegezze a döntést. Ezen döntések másolatát a levélhez is mellékelni kell. Ezeket a dokumentumokat nem fogják visszaküldeni, így a panaszos érdeke, hogy másolatot csatoljon, és ne eredeti okiratot. A bírósághoz egyéni panaszt nyújthat be bármely olyan személy, csoport vagy nem kormányzati szervezet, amely azt állítja, hogy valamelyik tagállam megsértette az egyezményben számára biztosított jogokat. A panaszosnak a rendelkezésre álló utolsó jogorvoslati lehetőség kimerítésétől számítva hat hónap áll rendelkezésére, hogy megfogalmazza panaszát és elküldje a bírósághoz. A hat hónapos határidő általában az utolsó érdemi jogorvoslati lehetőség igénybevétele eredményeképpen született döntés kézhezvételével indul. A határidő csak az indokolás megismerésével kezdődik. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának joghatósága kötelező és kiteljed minden olyan ügyre, amely az egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos, akár államok közötti vitában, akár egyéni panasz alapján merül fel; továbbá szakértői véleményt is kiadhat. A bíróság munkáját háromtagú bírói tanácsokban, hét bíróból álló Kamarákban és a tizenhét tagú Nagykamarában végzi. A három tagú bírói tanácsok az elfogadhatóság kérdésével foglalkoznak; az elfogadhatóság megtagadásáról, illetve a listáról való törlésről döntenek. Általában a héttagú Kamarák döntenek az ügyekben. A 17 tagú Nagykamara csak kivételes esetekben jár el. A bírói tanácsokat és a Kamarákat meghatározott időre hozzák létre. A bíróság elnöke, alelnökei és a Kamarák elnökei mindig tagjai a Nagykamarának. Az ügyben érintett állam által választott bíró is tagja a Nagykamarának, a vizsgált jogrendszer megfelelő megértésének biztosítása érdekében. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Franciaországban működik. Azonban indokolt esetben közvetlen vizsgálatot végez az érintett országban, amikor a kérelem elbírálásához szükséges vizsgálat kizárólag a helyszínen folytatható le. Éva Stráznická szerint a strasbourgi bíróságot elhalmozzák panaszokkal, melyeket sok esetben - formai, tartalmi hibák miatt - elutasítanak. A panaszos mindig bizonyos állam ellen tesz panaszt. Hasonlóképpen az emberi jogi biztos, az ombudsman is az állammal szemben képviseli a polgárok érdekeit, Kaltenbach Jenő magyarországi kisebbségügyi ombudsman szerint ő a tüske az állam körme alatt, aki nem az állam ellensége, hanem partnere. Érdeke és célja, hogy az állam jól működjön, ezért ellenőrzi. Talán, ha nálunk is működne az ombudsmani intézmény, kevesebben panaszkodnának nemzetközi fórumokon. A kormányprogramban szerepel, ám veszélybe is kerülhet, hiszen az alkotmánymódosításhoz szorosan kötődik. Született ugyan egy kormányhatározat, mely arra kötelezi Csáky Pál emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettest és Lubo- mír Fogast, a törvényelőkészítő-tanács elnökét, hogy az alkotmány- módosítás parlamenti jóváhagyásától számított négy hónapon belül terjesszék elő az ombudsmanról szóló törvényjavaslatot. Mivel az alkotmánymódosítás húzódik, sőt előfordulhat, hogy ebben a választási időszakban nem kerül rá sor, felvetődött az ombudsman intézményének alkotmánytörvényben való lefektetése is. „Nem ideális megoldás, de jobb a semminél” - szögezte le Miklósi Péter, Csáky Pál szóvivője. Optimizmusra ad okot Kaltenbach megjegyzése: „Talán jó jel, hogy most itt vagyok ezen a szlovákiai konferencián, mert idáig ahol voltam - és ahol addig nem volt ombudsman -, hamarosan ott is létrejött az emberi jogi biztos intézménye.” Tény, hogy azóta még csak két hónap telt el. Talán majd jövőre. OLVASÓI LEVÉL Ötvenöt év távlatából A Szlovák Demokratikus Ijfúsági Szövetség tagjai könyvégetést rendeztek. Nem is akármit! Adolf Hitler Mein Kampf című könyvét. A hír olvastán nem hittem a szemeimnek. Iskolás koromban azt sulykolták belém, hogy a győztes nagyhatalmak denácifikálják a legyőzött Németországot. Úgy látszik, ez nem volt tökéletesen végrehajtva. Igaz, néhány prominens nácit és vezérkari főtisztet a hóhér kezébe utalt a nemzetközi törvényszék. Úgy tűnt ez a világ szemében, hogy a nácizmust véglegesen elsöpörtük a föld színéről. Nem így lett! A győztesek elfeledkeztek arról, hogy e förtelmes ideológiát gyökeresen ki kell irtani. Hogy fordulhat elő, hogy 55 évvel a szörnyűségek után ezt a förmedvényt még néhány ország hivatalos nyelvére is lefordítva közkézre adják. A kiadók még azt a fáradtságot sem vették, hogy tettüket legalább előszó formájában megmagyarázták volna! Nincs mit csodálnozni azon, amikor egyes politikusaink szemében a holokauszt ténye lehetetlen állítás, ez csak zsidó propaganda! Akkor a haláltáborok is csak passzióból vannak fenntartva! Pedig ezek a táborok történelmi mementónak kell hogy fennmaradjanak. Csupán egy vigasz van, hogy a hitleri fércművet ott tiltják a legjobban, ahol ezt annak idején megírták. A német nép felismerte a Mein Kampf-ban leírt eszmék realizálása, magának a német nemzetnek okozott kárt. A háború befejeztével Európa minden nemzete megsiratta saját haldttjait. De a harctereken elesett katonák is e bűnös ideológia áldozatai. A kiadókat és eszmei irányítóikat fel kell kutami. Kézrekerítésük egyszerű, az illetékesek is jól tudják, hol kell keresni őket. Bőhm A. Somorja JEGYZET korparancsként hatnak a főpap szavai, hogy erősödjék a szolidaritás, egymás tiszteletben tartása különböző népek és kultúrák közt. A pápa a „halál kultúrája” ellen is szót emelt. Értelmezhetjük ezt az eutanázia elítélésének is, de tágabb összefüggésekben egy hívő kristálytiszta válaszához jutunk: ember lévén nincs jogunk rendelkezni mások élete felett. Az élet, mint létezés, olyan szubsztancia, amely nem kérdőjelezhető meg még egy rabló esetében sem. Az élet nem a fogyasztás, a halmozás, a párzás, a hajsza. Az élet méltóság. Nemrég egy börtönlelkésszel beszéltem. Azt mondta: nincs nagyobb büntetés annál, mint amikor egy embert megfosztanak a szabadságától. Mert ezzel a méltóságára mérnek szúlyos csapást. Ehhez képest a halálbüntetés smafu. II. János Pál szerintem épp ezért minden politikust, államfőt is figyelmeztetett a hatalom pusztító önfelkentségére, amely végül is különféle konfliktusokhoz, etnikai, vallási atrocitásokhoz, fanatizmushoz és öldökléshez vezet. A világ számos helyén sajnos véres volt a karácsony. Karol Wojty- la szavai azonban előbb-utóbb megfogannak, mert aki kimondja őket, egész eddigi életével és tetteivel bizonyította, hogy a halász gyűrűjét méltón viseli.
