Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-28 / 298. szám, csütörtök
Kultúra ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 28. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Lammermoori Lucia 19 HVIEZ- DOSLAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi néger 19 KIS SZÍNPAD: No de ezredesnél 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Diótörő 14.30 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Báthory Erzsébet 18.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Királylány a malomból 2 (cseh) 13 Dínó (am.) 15,16.30 Bérgyilkos a szomszédom (am.) 18, 20.30 OBZOR: Amerikai psycho (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSf: Boiler Room (am.) 15, 17.30 Magnólia (am.) 19.45 CHARLIE CENTRUM: Tájkép (szlov.) 18 Öcsém születése (cseh) 17.15 Temetetlen múlt (am.) 18.15 Cella (am.) 20.30 Megszállottság (fr.) 17.30, 21 Űrcowboyok (am.) 19 Metró (fr.) 20 KASSA ÚSMEV: Charlie angyalai (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Faithful (am.) 16.15,19.15 CAPITOL: Dínó (am.) 16, 18 Amerikai szépség (am.) 20 DRUZBA: Segíts, majd segítek (cseh) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Királylány a malómból 2 (cseh) 15.30 A nevem Joe (ang.-ném.-sp.) 18 Amerikai psycho (am.) 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Dínó (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Shaft (am.) 16.30, 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Én és én meg az Irén (am.) 18 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Temetetlen múlt (am.) 18 A valóság és a képzelet, valamint az érthetőség határán Földi kín és hangulat VRABEC MÁRIA A valóság és a képzelet határán, misztikus, mégis mindannyiunk számára ismerős világban játszódik August Strindberg Álomjáték című drámája, amelyet a nyitrai Andrej Bagar Színház mutatott be - Szlovákiában első alkalommal. A történet főhőse Agnes (Daniela Kuffelová vagy Milka Zelmanová) egy távoli bolygóról érkezik a Földre, hogy megismerje az emberek gondolkodásmódját, érzelemvilágát, cselekedeteik mozgatórugóit és segítsen nekik kiutat találni azokból a helyzetekből, amelyek sokszor csak saját beszűkült látásmódjuk miatt tűnnek kilátástalannak. Ágnest azonban hiába vezérli jó szándék, mert a Földön csupa értetlenséggel, önzéssel és oktalan elutasítással találkozik, az emberek a valódi értékek és egymás közelsége helyett az anyagi gazdagságot, illuzórikus örömöket és a hazudott boldogságot keresik. Röviden ennyi a több mint háromórás előadás története, a litván Gintaras Varnas ebből próbált több-kevesebb sikerrel pszichológiai drámát, lírai vallomást és minden konvenciót leromboló színpadi mutatványt alkotni. A mérce adott volt, hiszen a litván sztárrendező épp Strindberg nagy riválisa, Henrik Ibsen Hedda Gabler című művének adaptációja révén vált ismertté, és azért az előadásért kapta meg az 1998/99-es évad legjobb rendezésének járó díját is hazájában. A darab zenéjét Giedrius Puskunikis szerezte, aki szintén több alkalommal részesült nemzetközi elismerésben, mint ahogy Ales Votava díszlet- és Alexandra Grusková jelmeztervező is több Deszka-díj tulajdonosa már. A végeredmény a kiváló szerző, a nágy elvárások és a még nagyobb célkitűzések ellenére mégis felemásra sikeredett, a néző épp oly elveszettnek érezhette magát az egymáshoz alig fűződő jelenetek hömpölygő áradatában, mint Agnes a földi álomvilágban. Aki a nézőtéren ült, éppúgy bolyongott gondolatban és kínlódott (tekintve a darab hosszát, fizikailag is) mint a darab főhőse, mert a helyenként finom iróniával és parodisztikus elemekkel vagy épp mély gondolatokkal fűszerezett jelenetek sem kárpótolták a többórás semmiért, amiről később az alkotóktól megtuduk, hogy bizony maga volt a Hangulat. Arról pedig csakis maga a néző tehet, ha nem képes játékos könnyedséggel átlendülni valóság és képzelet határán, és ez is csak azt bizonyítja, mennyire igaza volt Strindbergnek, amikor a mi világunk hamisságáról írt - szólt a rendező, és lehet, hogy igaza is volt, csak nem biztos, hogy az emberek azért járnak színházba, hogy megtudják, milyen műveletlenek. 2001. február huszonnyolcadikáig látható a rimaszombati Gömör-Kis- honti Múzeumban A romák lakókörnyezete Gömörben című kiállítás. Képünkön a kiállítás egyik fotója. (Archív felvétel) Poór József (nem csak) gyermekeknek szóló írásaiban a természet és a küzdő ember köré kerekít mítoszt Kalandozás az élet tengerén Honnan, milyen világból hoz hírt Poór József a könyveivel? - kérdezi olvasmányélménye nyomán a lapozgató, amikor odahelyezi a polcra a Versfaragó Öllé kapitányt, a Kis Merészt s a legújabbat, a Ga és Ge meg a leleményes számítógép címűt. Illetve kihez is szól az író, melyik olvasó érzi a műveit nyereségnek a maga számára? MAYER JUDIT Ifjúsági regényekről lévén szó, fölösleges csűrés-csavarásnak hat a kérdés további feszegetése. De azért mégis mintha volna valamiféle titkos üzenetük ezeknek a könyveknek; ez az üzenet szól a felnőtt ember lelke mélyén egyre élő gyermekkori énnek, a rejtőzködőnek, valamint a megfoghatat- lanban hívőnek, a dacolónak, az olykor még igazságkeresőnek és az olykor még igazságszeretőnek, akire ránehezedik a mindennapos küzdelmek lélekszaggató terhe, s akiben megvan az akarat ennek túlélésére. Poór József első ifjúsági regénye, a Versfaragó Öllé kapitány nem mesekönyv, de nem is tankönyv - pedig van benne mese is meg tananyag is. Az író, aki maga is szenvedélyes vitorlázó, s a tengert is megjárta a fehér vitorlák alatt, egy játékos ötlettel megteremtette Versfaragó Öllé kapitányt, s köréje varázsolt vagy tíz gyereket, akik mind meg akarják tanulni a vitorlázás nem éppen könnyű, de annál szebb mesterségét. A kis vitorlázónövendékek megismerkednek Öllé kapitány kalandos életével, és egyre többet sajátítanak el a vitorlázás tudományából. Ez nekik persze könnyebb, mint az olvasóknak, hiszen szülőfalujukban ott a tó, a „Bögyös Zsemlye” - hivatalos nevén: Migara -, amelyen az elméleti oktatást kiegészíti a gyakorlat. Az olvasók csak a szemléletes leírásból meg a szöveghez tartozó képekből tudhatják meg a tudnivalókat, de gondolom, így is sokan kedvet kapnak majd a vitorlázáshoz. Még akkor is, ha a könyvből az is kiderül, hogy a dolog nem valami egyszerű, hiszen könnyű „vizitbe menni pontyékhoz”, azaz felborulni, és mindenre jól oda kell figyelni... Az olvasók - a gyerekek, de még a felnőttek is - bizonyára megkedvelik Öllé kapitányt és kis tanítványait, szeretettel fognak gondolni a kapitány egykori mesterére, a bölcs és titokzatos kínaira, élvezni fogják a könyvben megörökített tájat szigeteivel, öbleivel. S ha nem is lesz mindjárt minden olvasóból vitorlázó, ez a könyv bizonyára kedves emléke marad mindenkinek, aki elolvasta, s talán egyszer később majd eszébe jut némelyiküknek: Mi lenne, ha én is megpróbálnám? A könyv szerepelt az első magyar- országi nemzetközi vitorláskiállításon, s a kilencvenes években nyílt Budán egy vendéglő Fogadó az Öllé kapitányhoz néven, Poór Józsefnek - aki maga illusztrálja a köteteit - az említett könyvben szereplő rajzai nagyított másolataival. Ilyesmi ritkán esik meg egy könyvvel tájainkon. Cúth János író, publicista így ír a könyvről Univerzális emberi teljesítmény címmel az Új Nőben: „Ez a munka a lélek melegével sugározza a természetszeretetet, méghozzá egy ennek megfelelő, újkori romantikus felfogásban. Olyan munkával állunk szemben, amilyent annyiszor megidézett képzeletünk. Szülők és pedagógusok! Minden gyermek és tanuló rendelkezésére kéne állni a kötetnek...” És mintha Poór József következő könyve, a Kis Merész is teljessé tenné azt a mítoszt, melyet a természet és a küzdő ember köré kerekít írásaiban a szerző. A kortárs kritika a modern mesék csoportjába sorolja ezt az alkotást. A szerző egy köteten belül magyarul, szlovákul, németül, angolul, franciául kiadott meséje lényegében egy jóval terjedelmesebb regénynek (amely részleteiben szintén megjelent a sajtóban) rövidített változata. „A lágy líraiságggal megírt, személyes hangvételű történet magva az identitáskeresés, valamint az emberi tisztesség. Szereplői a tenger lakói, de a mese voltaképpen az egyén énkereséséről szól” - írja a gyermekirodalomról készült tanulmányában a Szőrös Kő irodalmi és művészeti lapban Kozsár Zsuzsanna. A könyv kapcsán Turczel Lajos irodalomtörtéBelopja a technikát a gyermek érdeklődési körébe. (Archív felvétel) nész, író és kritikus így fogalmazott a szerzőnek írt gratulációjában: „A magyar nyelvű iskoláink tanulói ezúttal nemcsak szép mesét olvashatnak, hanem a négy nyelvre fordítás révén az idegen nyelvek iránti aktív érdeklődésük is nőni fog.” Poór József legújabb ifjúsági regényét - a Ga és Ge meg a leleményes számítógép címűt - nagyon találó módon jellemzi egy olvasójának gondolatsora: „A Gage testvérpárra fergeteges szünidő vár, mert Zapuka, aki szenvedélyes számító- gépes kutató, Zanyukával a karján és egy ösztöndíjjal a zsebében az amerikai Nasa űrkutató központba utazik. Ám az indulás előtt még sikerült csemetéi életét megkeserítenie azzal, hogy felügyeletüket Dapira bízza. Gyerekek! Hogyan lehet megszabadulni egy rémsé- ges, rigolyás felügyelőtől, aki az egész nyaratokat tönkreteheti? Olyan körülmények közé kell juttatni, amiből fejvesztve menekül. És Dapó iszonyodik a víztől. Ám akkor hogy lehet, hogy az öregember egy csapásra a földkerekség legbátrabb hajóskapitányává válik? Talán Gu, a számítógépes program varázsolja el, aki képes arra, hogy bárkit valaki mássá változtasson? Aki képes arra, hogy maga is emberi alakot öltsön? Es honnan nyeri az erejét? Ki vagy mi áll az egész szövevényes helyzet mögött? Arról biztosítlak benneteket, hogy én semmi szín alatt nem árulom el ezeket a hétpecsétes titkokat, de ha elolvassátok ezt a könyvet, ti is részeseivé válhattok az izgalmas kalandoknak, minek folytán a rejtélyek sorozata, ha nem is mindennapi módon, de megoldódik.” Poór József ebben a könyvében ismét belopja a technikát a gyermek érdeklődési körébe, mint azt már tette olyan munkáiban is, mint az Üzent érted a tenger vagy a Vitorláshajók története, amely a szerző egyetlen fordítása. Amikor a televíziós portréműsorában, melyet mind a szlovák, mind a magyar csatornán láthattunk, a szerkesztő feltette a kérdést az író, a vitorlázó, a vállalkozó Poór Józsefnek, mi következhet még, ő halk sóhajként jegyezte meg: szép könyvek. 2000-ben a Szőrös Kő irodalmi és művészeti folyóirat névtelen novellapályázatán elnyert helyezése talán azt jelzi, hogy az idén ötvenéves Poór József művészi érdeklődése ismét a társadalom felnőtt része felé fordul. XXVI. DUNA MENTI TAVASZ - FELHÍVÁS ÚJ KÖNYV A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Duna- szerdahelyi Területi Választmánya és a Pódium Színházi Társaság meghirdeti a XXVI. Duna Menti Tavaszt, a gyermekszínjátszó együttesek, kisszínpadok, bábjátszó együttesek és szólóbábosok fesztiválját. A seregszemlére a jelentkezési lapok beszerezhetőek a Csemadok területi választmányainak titkárságain. A jelentkezési lapokat kérjük a következő címre küldeni: OV Csemadok, Trhovisko 825/8, A Duna Menti Tavasz szervezőbizottsága a Duna Menti Tavasz fesztivál alkalmából képzőművészeti versenyt hirdet gyerekek számára azzal a céllal, hogy a képzőművészeti adottságokkal rendelkező általános iskolás gyermekeket vizuális gondolkodásra ösztönözze, hogy azok a játék örömével tapasztalják meg az adott képzőművészeti műfajok kifejezésbeli tartományait. A versenybe, alkotásaikkal az alapiskolák diákjai jelentkezhetnek a P.O.BOX 16., 929 01 Dunajská Streda Jelentkezési határidő: 2001. február 28. A korábbi évektől eltérően a csoportok válogatására regionális fesztiválokon kerül sor, amelyek időpontja: 2001. április 15-május 5. A fesztivál időpontja és helyszíne: 2001. június 6-9., Dunaszerdahely Részletes információkkal a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya szolgál. (Tel+fax: 0709/552 24 78, mobil: 0905/358 529) következő kategóriákban: I. kategória 1-4. évfolyam II. kategória 5-9. évfolyam A beküldött munkák készülhetnek rajz- és festészeti technikákkal, tematikailag kötetlenül. Beküldési határidő: 2001. április 20. Cím: ÓV Csemadok, Trhovisko 825/8, P.O.BOX 16., 929 01 Dunajská Streda Az eredményhirdetésre a szakmai zsűrizést követően a Duna Menti Tavasz fesztiválon kerül sor. „A nyelvcserefolyamatok felgyorsulásában a nem anyanyelven történő iskoláztatás és a vegyes házasságok egyre növekvő száma játssza a legnagyobb szerepet. Elsősorban e tényezők hatására szorul háttérbe az elsődleges szocializáció nyelve, a magyar, s helyét egyre több színtéren a másodlagosan elsajátított szlovák nyelv veszi át, s válik dominánssá. Ez az út az újabb egynyelvű- ség felé vezet, ami abban is megnyilvánul, hogy a közösség tagjai a szlovák nyelvet már nem csupán a többségi csoportokkal szemben használják, hanem az egymás közötti, intraetnikus érintkezésben is. A koloni magyar és szlovák közösség kétnyelvűsége az utóbbi tíz-tizenöt évben eltérően alakult: a szlovákok között az életkor csökkenésével csökken, a magyarok között nő a kétnyelvűek száma, tehát az életkor e teldntetben is meghatározó szociológiai tényező. A család két szempontból is szerepet játszik a kétnyelvűségben: 1. szociolingvisztikai tényezőként azért, mert a családban dől el, hogy a szülők melyik nyelven szocializálják és müyen nyelvű iskolába íratják gyermeküket; 2. nyelv- használati színtérként, mert a kisebbségek nyelvi életében növekszik e színtér szerepe. A családon Sámlor Átírta ANYANYELVHASZNÁLAT ÉS KÉTNYELVŰSÉG egy nagy a; bcsrtM&fi/tfjtígbet». K«íi*útan belül az anyanyelv használatában a leghomogénebb az idősek nemzedéke, a középkorúaknál a vegyes házasságokra épülő családokban szorul vissza a legintenzívebben az anyanyelv, a fiatalok korcsoportjában ezenkívül az államnyelvUskola gyorsítja fel a nyelvcserét. A nyelvcsere folyamatát a vegyes házasságon belül gyakran a magyar nyelvvel szembeni negatív viszonyulás is felgyorsítja.” Kalligram Kiadó, Pozsony, 2000 KÉPZŐMŰVÉSZETI VERSENY - FELHÍVÁS
