Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-22 / 295. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 22. TÉMA:ŐSERDŐK A természetvédők könyörtelen „hadsereggel" állnak szemben: fakitermelőkkel, latifundistákkal, drogkereskedőkkel A dzsungel mélyén is a foci a legnépszerűbb sportág Indiánolimpia MTI-HÍR A „legújabbkori olimpiának” Brazília ad otthont: a játékok az Amazonas dzsungelében folytak. Ez az olimpia azonban nem nemzetközi, hanem inkább „törzsközi”, mivel kizárólag az indiánoké. Az idén immár harmadik alkalommal rendezték meg a brazíliai indiánolimpiát, amelyen egyebek között nyilazás, lándzsadobás, mázsás fatörzscipelés volt a legfőbb versenyszám. Az úszás is kicsit eltérő a megszokottól, mivel nem medencében folyik, hanem folyóban, méghozzá a folyásiránnyal szemben. A legnépszerűbb sportág azonban a dzsungel mélyén is - elvégre Brazíliáról van szó - a foci. Az idei játékokon összesen 31 törzs 709 sportolója vett részt. Az olimpiai falu Brazília Para nevű eldugott északi tartományában, Maraba városkában van, egy olyan településen, amely csupán félévente létezik. Az év másik felében teljesen elönti a közeli folyó. „Ez nem az Antarktisz, ahol csak pingvinek csámpáznak" Megoldást is kínálnak a Greenpeace aktivistái INTERNET-HÍR Az őserdők pusztítása elleni legnagyobb szabású nemzetközi kampányt a Greenpeace szervezi. Az agresszivitásról is híres környezetvédők azonban „őserdőügyben” megoldást is kínálnak. Szerintük a fő gond az, hogy több millió ember munkája kötődik a fakivágáshoz. Ennek alternatívája lehet az ökoturizmus kialakítása az esőerdők térségében, ami jelentős jövedelmekkel kecsegtet. Az ipar sem szűnne meg. A gumi, az erdei gyümölcsök, a brazil mogyoró, a gyógynövények termelése szintén sok-sok embernek adna állandó munkát. A Greenpeace aktivistái a kereskedelmi érdekek elleni harc mellett felelősnek érzik magukat az ott élő emberekért, hiszen - ahogy fogalmaznak - „ez nem az Antarktisz, ahol csak pingvinek csámpáznak”. Erdővédő Greenpeace-aktivisták Trópusi erdők pusztulása Koncert az erdőkért Sting is dzsungelvédő Sting, a népszerű brit énekes meglehetősen komoly harcot folytat az esőerdők megvédéséért, talán ő a legismertebb „dzsungelvédő”. Az Esőerdő Alapítványnak még ma is elnöke. Védőakcióit nemcsak Amazoniában, de Madagaszkár szigetén és Thaiföldön is folytatja az említett alapítvány. Sting és felesége rendszeresen minden évben szervez egy koncertet a Carnegie Hall-ban, ahol gyakori vendég Pavarotti, Jessye Norman és Bruce Springsteen. A bevételek jelentős részét fordítják az őserdők védelmére. Sting jó barátságba került egy amazonjai indián törzsfőnökkel. Persze sok kritika érte emiatt: volt, aki exhibicionistának bélyegezte meg, mások úgy vélték, csak önös érdek hajtotta, hogy így nagyobb népszerűségre tegyen szert. Sting mindezzel nem foglalkozik, véleménye szerint az indiánokat hagyni kell békességben élni. (i) Az elmúlt öt évtized során soha nem tapasztalt mértékben pusztították a világ trópusi erdőit, az egykori őserdőknek mára csupán a fele maradt meg: az eredeti 1,5-1,6 milliárd hektárból 750-800 millió hektár ki lett vágva. ÖSSZEÁLLÍTÁS A levegőből folyamatosan pásztázzák majd az áthatolhatatlan erdőrengeteget Radarrendszer az őserdőben A megmaradt őserdő legnagyobb részt az Amazonas medencéjében van, ahol több mintegy 5 millió négyzetkilométert bont be; ami majdnem az Egyesült Államok kétharmadának megfelelő terület. Évente azonban még mindig akkora területeket irtanak ki, mint Szlovákia és Ausztria területe együttvéve. A természetvédők, s olykor a kormányok is könyörtelen „hadsereggel” állnak szemben: erőszakos fakitermelőkkel, aranyat kereső, bandába verődött csőcselékkel, kábítószer-kereskedőkkel, zsoldosokkal, akik a latifundisták érdekeit védik - fegyverrel. Brazília véget vetett az erdőirtás anyagi támogatásának, s minden lehetséges eszközzel próbálja visz- szaszorítani az illegális fakitermelést. Sok más ország, beleértve Indonéziát, Thaiföldet, Malajziát, Bangladest, Kínát, Srí Lankát, Laoszt, Nigériát, Libériát és Guineát óriási erdőterületeket vesztett el. A Fülöp-szigetek erdeinek 85 százaléka ki lett vágva. 1960-ban Közép- Amerika eredeti erdőinek még négyötöde megvolt; mára mindössze kétötöde maradt meg. A brazíliai Rondonia tartomány 24,3 millió hektárnyi erdőinek fele lett kiirtva vagy súlyosan károsítva az elmúlt években. Itt is, mint az esőerdőkben a világ minden táján, az őslakosokat kiűzték azokról a területekről ahol már évezredek óta laktak és gazdálkodtak. A trópusi őserdők kiirtása általában háromfázisú folyamat. A fakitermelő cégek engedményeket csikarnak ki és utakat vágnak az őserdőben, hogy hozzáférhessenek a fákhoz. A földműves családok a földért és a megélhetésért folytatott elkeseredett harcban ezeket az utakat követik a dzsungelbe. Kiirtják az erdőt, hogy biztosítsák megélhetésüket: növényeket termelnek, a kivágott fákat, elégetik és a hamut használják műtrágyának. Mindössze 3 vagy 4 aratás után, a rovarinváziók, gyomok és a talaj elszegényedése továbbállásra kényszeríti őket. Folytatódik a körfolyamat, más, még nem érintett területeket foglalnak le, s ott mindent újra kezdenek. Néhányan bevetik a területeket fűvel és ezt adják el a marhatenyésztőknek, akik ezzel befejezik a harmadik és egyben utolsó fázisát a pusztításnak. Közép-Amerika erdeinek kb. kétharmada lett elpusztítva, hogy olcsó marhahúst - általában hamburgerbe valót - tudjanak biztosítani. Becslések szerint - kissé sarkítva - két fa kell egy hamburger előállításához. Bizonyos esetekben az erdőt azért teszik egyenlővé a földdel, hogy helyet csináljanak a nagyméretű ültetvényeknek, ahol a gazdag országok számára földi epret, padlizsánt, ananászt, banánt, cukrot, földimogyorót, pálmamagvakat és gyapotot termelnek. Barbadosban például az erdőt felcserélték cukornádra, és Malajzia trópusi erdői 225 ezer ha/év-es ütemben tűnnek el, hogy helyet adjanak az olajpálma-ültetvényeknek. Az erdővel együtt tűnnek el növények és állatok. Ezer hektárnyi esőerdőben mintegy 1500 fajta virágzó növény, 700 fafajta, 400 madárfaj, 150 fajta pillangó, 100 különböző féle hüllő és kétéltű, valamint megszámlálhatatlan fajgazdagságú rovar található. Panamának annyi növényfajtája van, mint egész Európának. Ugyan az esőerdők mindösze 7 százalékát borítják a Föld felszínének, de valószínűleg a létező növény és állatfajok felének ad otthont; legtöbbje ezek közül még fel sincs fedezve. Az elmúlt években az őserdők megmentése nemzetközi ügy lett. Kormányok, nemzetközi szervezetek és polgári csoportok, aktivisták egyre több figyelmet szentelnek az ügynek. Ám a pénzügyi válsággal küszködő harmadik világ országainak nem áll érdekükben az erdők megmentése, hacsak nem győzik meg őket arról, hogy ez anyagilag nekik is megéri. Az újabb felmérések azt mutatják, hogy az esőerdő kihasználása - nem rombolása - (gumifa megcsapolása, gyümölcsszedés, gyógynövények gyűjtése) sokkal nagyobb gazdasági hasznot hoz, mint a fakitermelés, a mezőgazdaság vagy az állattartás. A chiapasi indiánok ragaszkodnak a hagyományos, a többszintes növénytermesztési rendszerhez, ami lehetővé teszi számukra, hogy 75 különböző növényfajt termesszenek egyetlen hektárnyi területen akár hét egymást követő évben is. A gazda így mindössze 10 hektárnyi esőerdőt irt ki élete során. A perui esőerdők Yanesha indiánjai a fákat vékony szalag formájában vágják ki, érintedenül hagyva széles erdőterületeket. Európába és az Egyesült Államokba exportálják a fát, melyet 15 százalékkal drágábban tudnak eladni, mint a trópusi erdőkből óriási pusztítások árán nyert kemény fát. MTI-HÍR A brazil kormány 1,4 milliárd dolláros költségvetéssel olyan radarrendszert telepít az Amazonas folyó mentén, amelynek segítségével minden mozgás észlelhető lesz a világ leghatalmasabb dzsungelében. A kormány mindenekelőtt azt reméli, hogy a legkorszerűbb radarberendezésekből álló hálózat révén felvehetik a harcot a kábítószer-kereskedőkkel és az illegális fakitermelőkkel. Az épülő radarrendszer központjába, Manausba látogató brazil elnök az ország legcsodálatosabb programjának nevezte a hálózat kiépítését. Mint mondta, a rendszer az ország védelmét fogja szolgálni, nemcsak a területet, hanem az élővilágot, a népességet is óvja majd. A Franciaország területénél hétszer hatalmasabb térséget lefedő radar- hálózat egy része már működik, de csak 2002-re készül el teljes egészében. A hálózat 25 radarjából hat repülőgépre telepített mozgóradar lesz: segítségükkel a levegőből fogják folyamatosan pásztázni az áthatolhatatlan erdőrengeteget. A radartelepítés célja eredetileg az őserdő pusztításának megakadályozása lett volna, az utóbbi hónapokban viszont nagy hangsúlyt kapott a drogkereskedők elleni küzdelem, különösen azután, hogy Kolumbia 7,5 milliárd dolláros segély- csomagot kapott az Egyesült Államoktól a kábítószerüzlet elfojtására. Brazília attól tart, hogy a szomszédos országból sok kábítószer-kereskedő menekül majd át a brazil őserdőbe. A legkorszerűbb radarberendezésekből álló hálózat révén talán fel lehet venni a harcot az illegális fakitermelőkkel. ÉRDEKESSÉGEK ♦ Földünkön a legnagyobb összefüggő trópusi esőerdő Dél-Ame- rikában alakult ki, az Amazonas-medencében. A zöld pokolnak is nevezett, szinte járhatatlan esőerdő területe megközelíti az 5 millió négyzetkilométert. ♦ Manaus Amazónia „fővárosa” a múlt század végén, a kau- csuk, a nyersgumi révén a világ leggazdagabb városa volt: operát is építettek, ahová a Scalából hozattak énekeseket; Európa és Amerika legszebb bútorremekeit ette szét a tropikus időjárás, de a pénz nem számított. A gazdagság nem egészen 30 évig tartott, amíg egy kalandor a halálbüntetést kockáztatva ki nem csempészte egy preparált krokodil belsejében a drágakőnél értékesebb gumifa magját, hogy meghonosítsa Kelet-Ázsiá- ban, és eltüntesse Amazónia egyeduralmát. Mára Manaus a csempészek és a kábítószer városa lett, a nepperek és a pénzváltók paradicsoma, mert egész Brazília idejár olcsó műszaki cikkeket vásárolni. Szédítő az összevisszaság, elképesztő a tömeg, a káosz, a vér, a mocsok. ♦ Afrikában, a Kongó-medence középső és északi részén elterülő esőerdő-terület „csak” 1,5 millió négyzetkilométer. A területe az utóbbi évtizedekben csökkent. A peremvidékeken a pásztorok gyújtják fel az erdőt, hogy minél több legelőt teremtsenek nyájaik számára. Az erdőben lakók is égetéssel szereznek maguknak letelepedésre, földművelésre alkalmas helyet. A termőtalaj hamar kimerül, az itt lakók pedig nem újítják fel trágyázással, hanem új erdőterületet gyújtanak fel, ahol az elhamvadt óriási fatörzsek hamuja néhány évre ismét biztosítja a jó termést. ♦ A harmadik esőerdő-terület Délkelet-Ázsia. Szigetvilágát csaknem összefüggően borítja az erdő. ♦ A trópusi esőerdőkben kedvezőek a tápanyagképzódés feltételei, mert meleg van, és a fák állandóan hullatják a leveleiket. A talajba szivárgó sok csapadék miatt azonban a vízben oldható tápanyagból csak kevés marad a talajban. Ezt is azonnal felhasználják a gyorsan növő fák. ♦ Ä malária ellen használt kinint az Andokban honos kínafa kérgéből 1820-ban vonta ki először Pelletier és Caventou (azelőtt a betegeket aprított kéreggel gyógyították). További szer a magas vérnyomás ellen használt ajmalin, amelyet 1947-ben vontak ki a meténg trópusi változatából. ♦ Egy kutatócsoport az Amazonas vidékén talált egy szerecsendióhoz hasonló növényt, amelynek a nedvével az inidánok a bőrfertőzéseket kezelik. Kiderült, hogy a növényt különböző vidékek egymással nem érintkező törzsei is ismerik és használják. A kutatók most a növény gombaölő tulajdonságait vizsgálják. Az oldal anyagát összeállította: Urbán Gabriella Az Amazonas dzsungelében (Archív felvételek)
