Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-21 / 294. szám, csütörtök
24 Régióink ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 21. Feladatunk a jövőben sem lehet más, mint a szomszédos népekkel való békés együttélés Hitet és reményt adhat a jelen és a jövő nemzedékeinek az emlékoszlop Találkozó Esztergomban Kopjafát avattak JAKAB JÓZSEF zeptember 17-én Esztergomban tartották a történelmi Esztergom vármegye Árpád-kori településeinek millenniumi találkozóját. Az egyedülálló rendezvény a délelőtti ünnepi szentmisével vette kezdetét a Bazilikában., a több mint ezer jelenlevő vendég előtt Beer Miklós, esztergom-budapesti segédpüspök szentbeszédében arra utalt, hogy aki követni akarja Jézus Krisztus tanításait, annak vállalnia kell az élet megpróbáltatásait. A kisebbségi sors is próbára teszi az ember kitartását, de a mi feladatunk a jövőben se lehet más, mint a szomszédos népekkel való békés együttélés. A szentmisét követően a népviseletbe öltözött zenés-táncos menet elindult a város központja felé. Esztergom utcái tarkállottak a német, szlovák és magyar hagyományőrző csoportok díszes ruháitól. A Széchenyi téren a hét magyarországi és tizenöt határon túlról érkezett, az egykori Esztergom vármegyéhez tartozó település küldöttségét Meggyes Tamás, Esztergom polgár- mestere és Koditek Pál millenniumi tanácsnok üdvözölte. Meggyes Tamás ünnepi beszédében kitért arra, hogy Esztergomnak fel kell vállalnia a régió magyar, szlovák és németajkú lakossságának békés együttélését és baráti kapcsolatait megerősítő kezdeményezéseket. A köszöntők után kezdetét vette a több mint nyolc órán át tartó népzenei- és néptáncbemutató. A sort a Vándor énekmondó együttes műsora nyitotta meg. A szőgyéniek Szent Istvánról szóló történelmi-irodalmi összeállításukkal tisztelegtek állam- alapító királyunk emlékének. Ezután a köbölkúti Cantate Domino énekkar műsorát hallhatta a közönség. A bátorkesziek ének- és hangszeres zenei összeállítással léptek színpadra. A Kisújfaluról érkezett csoport magyar lakodalmas részletekkel, a búcsiak vegyeskara népzenei műsorral szerepelt. Az ebedie- ket asszonykórusuk és citerazene- karuk, a muzslaiakat pedig menyecskekórusuk képviselte. Különös érdeklődés kísérte a „kurtaszoknyás” falvak bemutatóját: a kőhíd- gyarmatiak és a bényiek néptáncösszeállítással léptek fel, a garam- páldiak egy fonóbeli történetet dolgoztak fel, a kisgyarmatdak „Kárlátó” címmel lakodalmas részieteket vittek színpadra. Nagy sikere volt a kéméndiek lakodalmasának, melynek végén főleg a kisebbek örülhettek a szétosztott kalácsnak, a „menyasszony májának”. Párkányt, az egykori Esztergom vármegye járási székhelyét több csoport is képviselte. A Csemadok párkányi alapszervezetének Szivárvány énekkara népdalösszeállítással szerepelt. A Kisbojtár gyermek néptáncegyüttes fergeteges produkciójával lopta be magát a nézők szívébe. Őket követte a Stúrovcatá szlovák néptánccsoport, valamint a Stilla Pectus vegyeskórus fellépése. A felsoroltakon kívül természetesen a már említett Esztergom környéki települések hagyományőrző csoportjai is szerepeltek. A püisszendélekiek, kesztölci- ek, sárisápiak és mogyorósbányaiak szlovák, a tátiak és csolnokiak német népzenei összeállítással léptek színpadra. A maratonira sikeredett, népzenével, néptánccal teli délután borongós időjárása senkit sem riasztott el a pódium közeléből. A nap folyamán a települések polgármestereinek és a vendégeknek bőven volt alkalmuk hasznos eszmecserékre, baráti beszélgetésekre is. Akit pedig a Duna-Tisza közi borok megízlelése vagy a sült kolbász illata csábított, annak csak a színpaddal szemben felállított sátorhoz kellett ellátogatnia. Az ünnepnap méltó lezárásaként este a pozsonyi Szőttes együttes gálaműsorában gyönyörködhetett a közönség, persze nem a Duna innenső partjáról odalátogatók, hiszen az ez alkalomból amúgyis rendkívüli utolsó komp már várta a résztvevőket. A párkányi Tücsök zenekarnak köszönhetően a Dunán való átkelés alatt is szólt a zene, zengett az ének. SZÉP ARANKA zalka délnyugat-szlovákiai határközség, az Érsekújvári járáshoz tartozik. Lakosainak száma 1133 fő, melynek 96 százaléka magyar nemzetiségű, Magyarországtól az Ipoly folyó választja el. A településen halad keresztül a Párkányt Ipolysággal összekötő országút, amely a községben elágazik az országhatár felé. Az Ipolyon átívelő vashíd 1902-ben készült, sokáig el volt zárva a forgalom elől, de 1994-ben megnyílt és ezzel Szalka határátkelő lett. 2000. augusztus 15-e piros betűs ünnepként kerül be községünk krónikájába. Az ezredfordulót a világ minden táján megünnepelték, így volt ez községünkben is. A kettős évforduló tiszeletére a Csemadok szálkái alapszervezete Nagyboldogasszony és a szálkái templomi búcsú napján Millennium 2000 címmel emlékünnepséget szervezett, melynek keretén belül kopjafát, vagyis emlékoszlopot avattunk a művelődési klub előtti parkban, emléket állítva ezzel a két jeles évfordulónak. A három méter magas, 28x28 ernes emlékoszlopot Szarnák Mihály, somorjai fafaragó művész készítette tölgyfából. Az oszlop tetején a magyar korona stilizált mása található, alatta a harmadik évezredet jelképező lépcsővel. A kopjafa egyik oldalán egy rozetta a másikon pedig a honfoglaláskori életfa motívuma látható, ezek alatt az elmúlt két évezredet szimbolizáló két lépcső. Alatta községünk címere a másik oldalon pedig a magyar mondavilágból ismert csodaszarvas van. Legalul rovásírással a kopjafa állításának éve szerepel. Az oszlopot a vasbeton alaphoz kovácsoltvas korona rögzíti. Az ünnepség szentmisével kezdődött a helybeli templomban, melyet Vanda Károly, Szalka község plébánosa, valamint Burián László és Goda Károly esperesek celebráltak. Ezután a résztvevők ünnepi menetben vonultak az emlékoszlophoz. A község képviselői népviseletben vitték a magyar, szlovák és községünk zászlaját, és államapító Szent István képmását. A vers után az ünnepséget a Csemadok helyi szervezetének elnöke, Dikóczné Vígh Zsuzsanna nyitotta meg. Ünnepi beszédet Csáky Pál, miniszterelnök-helyettes mondott Utána Turczel Lajos irodalomkritikus, községünk szülötte és díszpolgára átadta az emlékoszlopot, amit a helybeli plébános megszentelt. Turczel Lajos, azaz a szalkaiak Lajos bácsija röviden ismertette községünk történelmének kiemelkedő eseményeit, kihangsúlyozva ezek jelentőségét. Megemlítette helységünk mezővárossá nyilvánítását Mária Terézia korában, majd megemlékezett községünk híres szülötteiről közül Csepreghy Ferencről és Radványi Kálmánról. Az ünnepségen jelen volt az emlékoszlop alkotója, Szarnák Mihály is, aki elmagyarázta a jelenlevőknek a kopjafán található szimbólumok értelmét és jelentőségét, kiemelve az ősi, pogány magyar hitvilágban. Az ünnepséget kísérő kultúrműsorban elhangzott még egy szavalat, majd fellépett a szálkái Menyecskekórus, a letkési Pávakör és a helyi Vox Juvenilis Kamarakórus. Az ünnepséget a himnusz hangjai zárták. Az ünnepség délután a helyi templomban folytatódott. Molnár Imre A millenniumi kopjafa budapesti történész a magyar szentekről tartott tartalmas előadást. A millennium szálkái ünnepségeit sokan megtisztelték jelenlétükkel a helybeliek és környező községek lakosai közül, még Magyarországról is érkeztek érdeklődők. Reméljük, hogy a magyar pogányság hitvilágát idéző kopjafa sokáig díszíti majd községünk parkját, mert nemcsak emléket állít az eddig ezen a helyen élt valamennyi embernek, de hitet és reményt is adhat a jelen és a jövő nemzedékeinek a szebb, boldogabb élethez szülőföldjén. „Kurtaszoknyás” lányok a zenés-táncos menetben 4 Sok helyen emlékeznek meg a magyar nyelvű oktatás újrakezdésének évfordulójáról, de kevés helyen adnak hálát Istennek, hogy e soknyelvű világban nekünk pártfogónk lett Négy község emlékezett és ünnepelt Félben SZALAY JÓZSEF Az iskolába hivó harang Mintha a késő ősz is ünnepelt volna Félben december másodikén délelőtt. A magyar tanítási nyelvű alalpiskola környékén nagy volt a sürgés-forgás. A szülők, tanítók még az utolsó simításokat végezték a készülődésben, amikor az első vendégek érkeztek a magyar tanítási nyelvű iskolák újrakazdésének évfoduló- jának megünneplésére. Az ünnepségre meghívót kapott minden pedagógus, aki az ötven év alatt a négy község: Éberhard, Vök, Dunajújfalu vagy Fél bármelyikében tevékenykedett. Ezt az ünnepet megtisztetelték még Szigeti László az oktatási minisztérium államtitkára, Peter Gabco az oktatási minisztérium hivatalvezetője és a szenei Járási Hivatal valamint az MKP több tisztségviselője. Jelen voltak az említett községek polgár- mesterei is. A meghitt gyülekezés után a jelenlevők Zsidó János esperes, Lengyel Zsuzsa iskolaigazgató és Szigeti László vezetésével a féli temtőben örök álmukat alvó néhai tanítók sírjánál róták le kegyeletüket: Redl István, Redl Istvánná, Zalka Ferencné, szül. Farkas Orsolya, Urge István és Varsányi László. A temetői közös ima után rövid falunézésen Varsányi Borbála tanítónő és Fél polgármestere mutatta be a változó községet. Sok helyen emlékeznek meg a magyar nyelvű iskolák újrakazdésének évfordulójáról, de kevés helyen adnak hálát Istennek, hogy e soknyelvű világban nekünk pártfogónk lett - kezdte nagyon érzékenyen Zsidó János esperes úr a szentmise prédikációját. Beszédében kitért az anyanyelvi iskola szükségére, mert az emberpalántákat az iskola formálja elsősorban. Sok magyarlakta vidéken, ahol a magyar iskola megszűnt a templomban már csak az öregek beszélik e nagy múltú nemzet nyelvét. A szentmise után az iskola aulájában fogadta és köszöntötte a vendégeket és a többi iskolabartátot Lengyel Zsuzsa igazgató. Gyurcsó István Szülőföldemhez tartozom című verse, melyet Csenkey László szavalt el, Szigeti László államtitkár köszöntötte az iskolát, a tanítókat és a jelenlevőket. Ünnepi beszédében bíztatta a szülőket vállalják hovatartozásukat, hisz az anyanyelvi iskolák legalább olyan szintűek mint a nemzetiek, sőt! Kérte a pedagógusokat a többletmunkára, mely biztosan meg lesz hálálva, mégha az anyagiak nem is olyanok mint ahogy szeretnénk. Mészáros László a Szenei Járási Hivatal iskolaügyi dolgozója rövid köszöntője után átadta az iskolaügyvezetője, Radosovsky úr elismerő oklevelét. A magyarországi Halászi testvérközség iskolája nevében Rigó Endréné köszöntötte az iskolát, s adta át Frank Lajos polgármesterrel az ajándékot. Ezt követően az esperes úr felszentelte az ünnep alkalmára készített harangot, melynek hívó de egyben figyelmesztető hengja legyen szinbólum - a harangszó idehív. Szarnák Mihály munkáját dicsén, az a gyönyörű kopjafa amelyet a Féli Csemadok szervezet készíttetett az 50. évfordulóra. Varsányi Borbála a Csemadok elnöknője a leleplezést megelőzően a kopjafát inkább emlékfának nevezte, mely emlékeztet az ötven év viszontagságaira. Az ebédszünetben a résztvevők megtekintehették az iskola folyosóján és az osztályokban kiáltott fényképeket, okleveleket, régi dokumentumokat és nyertes dolgozatokat. A nagy tekintéllyel elkészített kiállítás a pedagóguskar, a diákok a szülői munkaközösség valaminta a Csemadok féli szervezete munkáját dicsérik. Az ünnepi műsor a kultúrházban 16 órakor kezdődött. Lengyel Zsuzsa az iskola igazgatónője az ünnepi beszédében méltatta az iskola történetét, sikereit és problémáit. Elismerően szólt a diákok sikerességéről Ez persze a pedagógusok jó munkáját is tükrözi. Ahol jók a tanítók, ott jók a diákok is. Beszédében köszönetét mondott mindenkinek, akik bármi módon segítik az iskolát és besegítettek a mai ünnep sikeres előkészítésébe. Az igazgatónőt követően Takács Mária a Szenei Járási Hivatal elöljáró helyettese, Duray Rezső az MKP Szene járási elnöke, majd Szalay József féli polgármester köszöntötték a jubiláló iskolát, egykori és mostani pedagógusait és diákjait. Ezt követően az iskola igazgatónője, helyettese Jancosek Margit és Fél polgármestere emléklapot, kis harangot és virágot adtak át minden megjelent pedagógusnak, ezzel fejezve ki az elismerést becsületes munkájukért. Az est fénypontjaaz iskola tanulóinak Magyar történelmi képeskönyv című előadása volt, melyben 82 diák vett részt. Az egyszerűen fantasztikusnak nevezhető műsort Jánó Ágota tanítónő tanította be, az énekeket pedig Varsányi Ildikó. A műsorban a honfoglalástól egészen az Árpád-ház kihalásának időszakáig kaptunk áttekintést. A sikert az tükrözte a legjobban, hogy a közönség (és tele volt a kutúrház) állva tapsolt, s mi több, szinte minden szem elhomályosodott. Az érdeklődő közönség (A szerző felvételei) A melléklet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával készült. A mellékletet szerkesztette: Fábián Éva. Levélcím: Régióink, Vox Nova Rt., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/58238310
