Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-21 / 294. szám, csütörtök

8 Agrárvilág - hirdetés ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 21. www.bomba.sk ^6é0 f-jt ____________ (Illu sztrációs felvétel) Minimálisra csökkent az agrárium nyereségessége Kockázatos vállalkozók MATUS TIBOR Dunaszerdahely. A Vámbéry Tár­saság idei utolsó gazdaestjének vendége Varga Zoltán, a földmű­velésügyi minisztérium támogatá­si alapjának igazgatója volt. Az igazgató felvázolta az alap múlt­ját, jelenét és jövőjét, a transzfor­mációs folyamatot, amely során az előző kormány ügyfeleinek olcsó hiteleket felelőtlenül osztogató szervből - a kockázatos hitelek ke­zelésével és felszámolásával - a jövőben valódi hitelnyújtó forgóa­lappá válik. A folyamat fontos része a döntések transzparens volta, en­nek egyik bizonyítéka az, hogy az idei ügyfelek 95 százaléka úgyneve­zett első ügyfél. A beszélgetés során felmerült, mi is indokolja valójában az alap fenntartását. A vita során a résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy az agrárvállalkozá­sok - a kereskedelmi bankok szemé­ben - hitelképtelennek, kozkázatos- nak minősülnek. Ennek a folyamat­nak csak az egyik része az agrárolló kinyílása, másik oka az, hogy a min­denkori kormány az élelmiszerbiz­tonságra hivatkozva a mezőgazdá­szokkal próbálja megőriztetni a szo­ciális békét, és ezt a terhet, bevétel- kiesést a támogatásokon keresztül csak 10-20 százalékban honorálja. Ennek következményeként az ága­zat nyereségessége a minimálisra csökkent, és a vállalkozások rövid távon csak saját vagyonuk felélésé­vel tudnak fennmaradni. Citrusokból előreláthatólag csökken az exportárualap Mandarinból nagy kiesés ÖSSZEFOGLALÓ London. A földközi-tengeri orszá­gok a 2000/01-es szezonban arra számítanak, hogy a citrusok kivite­le csökkenni fog és ennek eredmé­nyeként emelkedhetnek az árak, amelyek tavaly nem voltak megfe­lelőek. Az Egyesült Államokban az előrejelzések alapján a narancster­melés tartani fogja a szintet, gra- pefruitból kevesebbet fognak szü­retelni, a citromtermés viszont nö­vekszik az előző szezonhoz viszo­nyítva. A Földközi-tenger medencé­je menti országok citrustermése az 1999/00. évi szezonban - Ciprustól eltekintve, ahol több mint 20%-kal visszaesett - 7 és 38% közötti mér­tékben, összesen 17,48 millió ton­nára emelkedett. Ebből a megelőző évinél 2%-kal többet, 5,5 millió tonnát exportáltak. Az egészen be­lül Izrael és Ciprus kivitele 48, illet­ve 28%-kal csökkent, Spanyolor­szágé és Olaszországé viszont 13%- kal, illetve 12%-kal emelkedett. Az összes narancsexport 1%-kal, 2,64 millió tonnára nőtt. Az úgynevezett easy peelerekből (könnyen hámoz- hatókból), mandarinból és klemen- tinből 1,88 millió tonnát szállítot­tak külpiacokra, 3%-kal többet a vártnál. Ezen belül Izrael és Török­ország eladásai csökkentek, Spa­nyolországéi pedig nőttek. A cit­romból összességében nem válto­zott a kivitel - míg Spanyolország 11%-kal, 455 ezer tonnára csök­kentette exportját, a kiesést Olasz­ország, Ciprus és Törökország többletszállításai ellensúlyozták. Grapefruitból 254 ezer tonna ke­rült a nemzetközi piacra, 10%-kal több az előre jelzettnél. Az Európai Unió szakértőinek becslése szerint 2000/01-ben citrusgyümölcsökből 320 ezer tonnával, 5,2 millió tonná­ra zsugorodik az exportálható áru­alap. Nagymértékben, több mint 14%-kal, 1,61 millió tonnára csök­ken a mandarinexport. A narancski­vitel várhatóan 2,6 millió tonna kö­rül lesz, ami jó 2%-kal kisebb, mint az elmúlt szezonban, grapefruitból pedig 3,5 %-kal kevesebb, 245 ezer tonna jut exportra. Növekedést egyedül a citrom esetében várnak, a prognózis összesen 756 ezer tonnás exportra számít. Narancsból Spa­nyolország kivitele az előrejelzések szerint 4%-kal, 1,37 millió tonnára csökken, Marokkó és Egyiptom ex­portja nem változik, marad az eddi­gi 320 ezer, illetve 210 ezer tonna körüli szinten, Görögország viszont előreláthatóan 5%-kal, 281 ezer tonnára növeli szállításait. A man­darinból a magtalan fajták kínálata kiváltképp jelentős arányban, mint­egy 20%-kal, 984 ezer tonna körüli szintre esik vissza. A kínálat csök­kenésétől a termelők azt remélik, hogy javulni fognak az árak. Az amerikai narancstermés egészé­ben véve nem fog változni a tavalyi 11,9 millió tonnához viszonyítva. A gyümölcsök azonban kicsik maradnak, következésképp meg­lehetősen csekély lesz a létartal­muk. Grapefruitból valószínűleg 4%-kal kevesebbet, 2,40 millió tonnát szüretelhetnek. A citrom­termés a tavalyi 783 ezer tonná­ról 8 %-kal, 848 ezer tonnára nö­vekedhet. (AGRA-EUROPE, NG) Szlovákia nem importál kutya- és macskatápot azokból az országokból, ahol a BSE már felütötte a fejét Újabb kergemarhakór-eset Bajorországban ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A kutya- és macskate­nyésztők biztosak lehetnek abban, hogy házi kedvenceik nem kapnak BSE-fertőzött szarvasmarhából készített eledelt - jelentették ki az Állategészségügyi Felügyelet ille­tékesei. Ugyanakkor cáfolták, hogy rendeletben tiltották volna meg a nyugat-európai eredetű ku­tya- és macskatápok behozatalát Szlovákiába. Mint arról a felügyelet illetékese lapunknak elmondta: már koráb­ban betiltották az élőállat, a nyers­hús és húskészítmények, a hús- és csontliszttartalmú termékek - így a kutya- és macskatápok - behoza­talát azokból az országokból, ahol a kergemarhakór már megjelent. Nem tilos az import a teljesen BSE­Házi kedvenceik nem kapnak BSE-fertőzött ál­latokból készített eledelt. mentes országokból, ilyen például Ausztria. Mivel a kutya- és macskakonzerveket a gyártás so­rán hőkezelik, a felügyelet sza­kértője szerint nincs ok elrendelni a korábban, tehát a tiltást me­gelőzően behozott, esetleg még az üzletek polcain található konzer- veknek a forgalomból való kivoná­sára. Ezt megelőzően sem impor­táltunk marhahúst Nyugat-Euró- pából, mivel az ország rossz gaz­dasági helyzete ezt nem tette le­hetővé. A szlovákiai szarvasmar­ha-állomány egészséges, teljes mértékben mentes a kergemarha- kórtól. Tegnap újabb marhakór- esetről tettek bejelentést a német hatóságok. A beteg állatot Bajo­rországban fedezték fel. Az eddig ismertté vált három németországi marhakórfertőzéses esetből kettőt a déli tartományból jelentettek. Bajorország adja a teljes német marhahústermelés 30 százalékát. Az első olyan fertőzött szarvas- marhát, amely Németországban született, a múlt hónapban talál­ták Észak-Németországban, a má­sodikat Bajorországban azonosí­tották az elmúlt hétvégén. A most felfedezett újabb beteg állatot pénteken vágták le, s a megismé­telt BSE-vizsgálat tegnap bizo­nyult egyértelműen pozitívnak. A hatóságok még várják egy való­színű negyedik BSE-eset vizsgála­ti eredményét is, ugyancsak Bajor­országban. (gyor) Egyedi vállalkozás - Csallóközaranyoson eredeti vecsési recept alapján készítik a különféle csalamádékat Egészségesebb, jobb és olcsóbb A zacskóba csomagolt savanyúságok szavatossági ideje három hónap. (A szerző felvétele) Csallóközaranyos. A vecsési káposztának és savanyúsá­goknak nagyonjól csengő nevük van Magyarországon. A Pickles Kft. idén nyáron Csallóközaranyoson is meg­kezdte ezeknek a csalamá- déknak a hazai előállítását, mégpedig eredeti vecsési re­cept alapján. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A kft. egy 50-50 százalékos része­sedésű szlovák-magyar vegyesvál­lalat, amelynek magyar részről a Földvári Kér. Bt., szlovákiai részről pedig Végh Attila a tagja. „Szlová­kiában nagyon szegényes a sava­nyúságok választéka - állítja Végh Attila, a kft. ügyvezetője. - Gya­korlatilag kétféle található belőlük a boltokban: savanyú káposzta és kovászos uborka. Ázt gondolom, hogy a hazai fogyasztó is igényel­né a jó minőségű, ízletes csalamá­dékat, csak meg kell őt ismertetni velük. Hangsúlyozni szeretném, hogy az általunk kínált termékek nem a hagyományos, magas hőmérsékleten történő sterilizá­lással készülnek, ezzel a módszer­rel ugyanis a zöldségfélék sokat veszítenek vitamin- és nyomelem­tartalmukból. Mi ecettel, sóval tar­tósítjuk a zöldségeket, hidegen csomagoljuk és vákuumos eljárás­sal zárjuk le a zacskókat. így akár három hónapig is megőrzik minőségüket, miközben vitamin- tartalmuk sem csökken.” A Pickles Kft. jelenleg hétféle ter­méket kínál: savanyú káposztát, kovászos uborkát, káposztával töl­tött paprikát, káposztasalátát, ece­tes almapaprikát, csalamádét és darabos vegyes zöldséget. Nálunk még nincs nagy hagyománya ezek­nek a savanyúságoknak, ezért elég nehéz velük betörni a piacra. Akik azonban megkóstolják, általában meg is kedvelik és keresik a boltok pultjain. A cég mindenekelőtt a nagy áruházláncokat kívánja meg­célozni: termékei megtalálhatók például a Del Vita és a Billa boltjai­ban, tárgyalásokat folytat a Tescó- val, de nagyraktáraknak is szállít. Sok szó esett már róla, hogy a ha­zai élelmiszerek milyen nehezen tudnak bekerülni egy-egy áruház­lánc kínálatába, ezért is szeretné elérni az Agrárkamara, hogy tör­vény szabályozza a hazai termé­kek kötelező százalékarányát a szupermarketekben. Végh Attila személyes tapasztalatai is azt bizo­nyítják, szükség lenne ilyen jog­szabályra. Elmondta, több alka­lommal olvasta a nagy szupermar­ketek illetékeseinek nyilatkozatát arról, mennyire fontos számukra a hazai áru. Ám amikor arról dönte­nek, felvegyenek-e egy bizonyos terméket kínálatukba, inkább az olcsóbb külföldi mellett döntenek, még akkor is, ha annak minősége esetleg nem éri el a hazaiét. Jól példázza ezt az a tény, hogy a szlo­vákiai boltokban található sava­nyú káposzta mintegy 80 százalé­ka Lengyelországból származik. Az ottani támogatási politikának köszönhetően ugyanis annyira ol­csó, hogy azzal a hazai gyártók nem tudják felvenni a versenyt. A kft. mindenekelőtt a környékbeli termelőktől vásárolja fel a szüksé­ges alapanyagot - káposztát, ubor­kát, paprikát, karfiolt, paradicso­mot -, de távolabbi szállítói is van­nak. A termelők részéről nagy ér­deklődés mutatkozik az együtt­működés iránt, hiszen köztudott, hogy a feldolgozóüzemek soroza­tos megszűnése miatt a megter­mett zöldségfélék értékesítése je­lenti számukra a legnagyobb prob­lémát. A Pickles Kft. az idén 17 ton­na uborkát vásárolt fel, káposztá­ból kb. 60 tonnát szeretne feldol­gozni, ám növekvő igény esetén fo­kozni tudná a mennyiséget. „Az utóbbi években nálunk is egy­re több szó esik az ésszerű táplál­kozás fontosságáról, ám általában üres szólamok, nyilatkozatok szintjén marad az egész” - mondta Végh Attila. „Véleményem szerint az államnak az eddigieknél sokkal jobban kellene támogatnia azokat a termékeket, amelyek valóban az egészséges étkezést szolgálják. Ha másként nem, legalább úgy, hogy hozzájárulnak népszerűsítésük költségeihez. Annál inkább, mivel ezeknek a termékeknek nincs nagy hagyományuk tájainkon. Ily mó­don az állam közvetve a ter­melőket is támogatná, hiszen mi­nél több zöldség kerül feldolgozás­ra, annál többet tudnának eladni. Nem utolsósorban jól járna a fo­gyasztó is, hiszen a zacskóba cso­magolt savanyúság amellett, hogy egészségesebb és ízletesebb, ol­csóbb is a sterilizált üvegesnél. Jó lenne, ha mindezt az illetékesek is felismernék.” (v-s) Ne feledje, ha savanyúság, akkor csak minőségi, tőlünk! PICKLES s. r. o. Tel.: 0819/778 14 88 Fax:/üzenetrögzítő: 1819/773 14 03 K Mobil: 0905/332 939. | Az uniós csatlakozásig nem várható lényeges fordulat a magyar agrártermelők jövedelmi helyzetében Tavaly 15 milliárd forintos veszteség ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyar mezőgazda­ság 1999-ben mintegy 15 milliárd forint veszteséget szenvedett el üzemi szinten. A GKI Gazdaságku­tató Rt. szerint az ágazat termelői árai az uniós csatlakozásig várha­tóan erőteljesen növekednek, de nem olyan mértékben, hogy szá­mottevően javítanák a gazdálko­dók veszteségességét. Az elmúlt évtizedben állandósult a bizonytalanság a magyar mezőgaz­daságban, s ezen a piaci és az álla­mi szereplőknek együtt kellene vál­toztatniuk. A bruttó hazai ter­mékből (GDP) 5, a foglalkoztatás­ból 7, az exportból 3 (az élelmisze­riparral együtt 9) százalékkal ré­szesedő agrárágazat jövedelemter­melő képessége tavaly összességé­ben is megszűnt, a mezőgazdaság vesztesége 1999-ben 15 milliárd fo­rint volt üzemi szinten, szemben a korábbi 20 milliárd forinttal. A ku­tató kiemelte, hogy tavaly Magyar- országon a beruházások 90 száza­lékát kizárólagos vagy többségi kül­földi tulajdonú cégek eszközölték, s a külföldi tőke aránya 50-60 száza­lék volt. A mezőgazdasági beruhá­zásokban a külföldi tőke aránya 5 százalék volt, az ágazat aránya a nemzetgazdasági beruházásokban mindössze 3 százalék. A mezőgaz­dasági fejlesztéseket a forráshiá­nyon túl az is hátráltatja, hogy a be­fektetett tőke megtérülési lehetősé­ge alacsony. Az ágazat gondjai ezen túl a piac, illetve a piaci intézmény- rendszer szabályozási hiányossága­iból, továbbá a birtokpolitikából adódnak. Ráadásul a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar potenciálja jóval nagyobb a szükségesnél. A belföldi értékesítés növekedésének a kereslet korlátái szabnak határt, az export bővülésének a csekély költségvetési támogatások, ame­lyek a következő két év büdzséjé­ben nem növekednek annyira, hogy a helyzeten változtassanak. Hegedűs Miklós, GKI Gazdaságku­tató Rt. igazgatója szerint Magyar- ország EU-csatlakozása kapcsán sok ülúzió él a mezőgazdasági termé­kek áremelkedésével, illetve azzal kapcsolatban, hogy a mezőgazdasá­gi termelői árak növekedése meg­oldja az alacsony jövedelmezőség problémáját. Csakhogy az elmúlt évtizedben a magyar mezőgazdasá­gi árak jelentősen közeledtek az EU- átlaghoz, így a csadakozással már nem várható akkora emelkedés, amely számottevően változtatna a termelők veszteségességén - véle­kedett Hegedűs. Szerinte amennyi­re dekoncentrált a mezőgazdaság, annyira koncentrált az élelmiszeri­par és -kereskedelem Magyarorszá­gon, ezért a fogyasztói áraknak az EU-hoz való kiegyenlítődése akár évtizedekig is eltarthat. Az élelmi­szer-ipari cégek a termelői árak emelkedését is megakadályozzák, ha a fogyasztói árak emelkedése nem lesz - számukra is - megfelelő mértékű. Idén a kereskedők voltak azok, akik az élelmiszeripar átadási árainál is nagyobb mértékben emel­ték a fogyasztói árakat. (A Napi Gazdaság alapján)

Next

/
Oldalképek
Tartalom