Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-02 / 278. szám, szombat

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 2. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Tosca szombat 17 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi néger sz. 19 A segéd vasárnap 19 KIS SZÍN­PAD: No de ezredesnél sz. 19 A játék vége v. 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: A szürke ló (vendégjáték Dobrán) sz. 17 (ven­dégjáték Makrancon és Alsóláncon) v. 13, 16 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Bohémélet sz. 19 Meséről mesére v. 10,14.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Dínó (am.) sz., v. 13.15,15,17 Frekvencia (am.) sz., v. 19, 21 OBZOR: Árnyék nélkül (am.) sz., v. 15.30,18, 20.30 MLADOST: Segíts, majd segítek (cseh) sz., v. 15,17.30,20 CHARLIE CENTRUM: Tájkép (szlov.-cseh) sz., v. 18 Sasszem (dán) sz., v. 17 Charlie angya­lai (am.) sz., v. 17, 18.45 Blöff (am.) sz., v. 19, 20.45 Viharzóna (am.) sz., v. 20.30 Akiket a Nap meggyötört (or.-ff.) sz., v. 20 KASSA ÚSMEV: Dínó (am.) sz., v. 16, 18, 20 v. 14 CAPITOL: Charlie an­gyalai (am.) sz., v. 15.45, 18, 20.15 TATRA: Stuart Little, kisegér (am.) sz., v. 15.30 Blöff (am.) sz., v. 17.45,20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Bérgyilkos a szomszédom (am.) sz., v. 19.30 NFG-l-FILMKLUB: A férfi, aki a Földre esett (am.) sz. 17.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Shaft (am.) sz., v. 17, 19 LÉVA - JUNI­OR: Segíts, majd segítek (cseh) sz. 16.30, 19 Stuart Litde, kisegér (am.) v. 16.30 Az orleans-i szűz (am.) v. 19 GALÁNTA - VMK: Fan­tázia 2000 (am.) sz., v. 15.30, 17.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Bruce Willis: A kölyök (am.) sz., v. 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Jadviga párnája (magy.) sz. 18 A mi szerelmünk (magy.) v. 18 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Esőcseppek a forró kövön (ff.) sz. 18 A RÉV DECEMBERI MŰSORA 2. Nosztalgiabuli 20.00 3. Magyar Narancs-est 19.00 9. A Szlovákiai Magyar Folklórszövetség tanfolyama 9.00-18.00 10. Az SZMF tanfolyama 9.00-16.00 16. Játszóház 14.00-17.00 16. Tunyogi Rock Band Honfoglalás 20.00 17. A Muzsikás együttes és Sebestyén Márta koncertje 18.00 22. Paradox-karácsony 20.00 Képeslapok és zsidó kegytárgyak a Barsi Múzeumban Egy letűnt világ képei BUCHLOVICS PÉTER Hatvanöt éves az amerikai film kimagasló egyénisége, a Manhattan, az Annie Hall, a Hanna és nővérei rendezője Folytassa nyugodtan, Woody! Sokoldalú művész: rendez, játszik, ír és zenél Muriel Hemingwayjel a Manhattanben (Archív felvételek) Léva. Frantisek Bányai lévai szár­mazású, Prágában élő műgyűjtő kollekciójából és a Prágai Zsidó Múzeum anyagából rendeztek kiál­lítást a Barsi Múzeumban. A gazdag és igényesen komponált kiállításon egy letűnt (illetve a ná­cizmus színrelépésével szándéko­san kiirtott) vüág mindennapjai elevenednek meg, egy olyan létfor­máé, amellyel ma már csak Joseph Roth, Isaac Bashevis Singer, Ehe Wiesel, Iszaak Babel műveiben ta­lálkozhatunk többnyire, esedeg monarchiabeli viccekből, adomák­ból, történetekből ismerhetjük ezt a pótolhatadan kultúrát. Netán a He­gedűs a háztetőnből. Több száz ké­pes- és levelezőlap bizonyítja, hogy mennyire élénk és színes volt ez a világ, az amszterdami zsidónegye­dektől kezdve Prágán keresztül Ga­líciáig és a Balkánig. Gyönyörű zsi­nagógák, bölcs rabbik, pajeszos kis­fiúk, öreg galíciai vándorköszörű­sök láthatók e lapokon. Életképek születésről és halálról, munkáról és ünnepekről, örömről, küzdelemről és vándorlásról. Hagyományról és szokásokról. Látunk szombatot kö­szöntő gyertyagyújtást, az újhold megáldását, a körülmetélés aktu­sát, sátoros menyegzőket és Micva­táncot, újévköszöntő képeslapot kí­vánsággal, hogy „a kedvesek és a drágák legyenek beírva az élet könyvébe”. Szecessziós ihletésű művészi képeslapok árulkodnak a korabeli Prága, Bécs, Varsó életéről, zsidó művészek keze nyomát látjuk az ízléses meghívókon, vizitkártyá­kon, üdvözleteken is. A kiállításon továbbá nyomon követhetjük a cio­nizmus kialakulását és a monar­chia, majd a Masaryk-féle köztársa­ság antiszemita megnyilvánulásait csakúgy, mint ahogy rápillantha­tunk a tizenkilencedik század végi Jeruzsálemre és a Szentföldre. A Prágai Zsidó Múzeumnak köszön­hetően zsidó kegytárgyakkal is megismerkedhetünk, megtudhat­juk, mi az a sófár, mik az imaszíjak, mi az a tóraszekrény, tóraköpeny, tóratekercs. Láthatunk sábeszdeklit és prémszegélyes fejfedőt. A kiállí­tás nívós katalógusában pedig dr. Bedrich Nősek docens tanulmányát is olvashatjuk a zsidóság európai diaszpórájának a kialakulásáról, a szefárdokról és az askenáziakról, a talmudizmusról, ortodoxiáról és Baal Sém Tov rabbúról. Csak egy térkép hiányzik a kiadványból, hogy a mai látogató is elrakhassa gondolatban a történelmi helység- és tájneveket. A kiállítás december 12-ig tart nyitva. Ő az, akinek majdnem min­den gondját, baját, nyavalyá­ját, rigolyáját, komplexusát, kínos kalandját ismerjük. Ő az, akinek New York a világ közepe, és legszívesebben ki sem mozdulna onnan. Sze­rencsére a filmjei utaznak he­lyette. Woody Allen, az ame­rikai mozi utóbbi évtizedei­nek kimagasló egyénisége hatvanöt éves. MISLAY EDIT Soha nem törekedett arra, hogy be­törjön Hollywoodba, és kasszasike­reket forgasson. Intellektuális mo­zijának azonban, amely a XX. szá­zad végi, nyugati kultúrában élő ember gyarlóságainak, hibáinak, tökéletlenségének és persze eré­nyeinek szórakoztató krónikája, amely mesterien vegyíti a komiku­mot és a tragikumot, megvannak a maga hívei, akik számára az Allen- opuszok többsége igazi csemegét jelent, s akik a főhősök mondatait szállóigeként idézik. „Vessetek egy falka mókus elé” - hangzik el a Woody Allen alakítot­ta hős szájából az Annie Hall cimű fűmben, amikor mozijegyért sora­kozva kedveszegetten hallgatja a mögötte álló „tipikus amerikai” hőst, a jóképű, nagy szavakkal hó­dító fiatal férfit. Esélyeik a lányok behálózását illetően nagyon e- gyenlőtlenek - elég egy pillantást vetni Woodyra. Időnként azonban a látszólag lehe­tetlen dolgok is sikerülhetnek. Woody ugyanis a szépség- és hős­kultusznak hódoló Amerikában egy igazi antihős szerepében hódította meg a közönséget. Legnépszerűbb alkotásainak - Annie Hall, Manhat­tan, Hanna és nővérei, Férjek és fe­leségek, Rejtélyes manhattani ha­láleset, Hatalmas Aphrodité - hőse ugyanis a szerencsétlen flótás értel­miségi (természetesen Woody alte- regója), aki se nem szép, se nem ügyes, se nem bátor, akinek a sze­xuális élete katasztrofális, a családi kapcsolatai lelombozóak, akit min­den jelentéktelen probléma a fal­hoz állít, s aki pszichológus nélkül egy tapodtat sem tesz. Egyetlen nagy csapda számára az élet, ame­lyet nem biztos, hogy szárazon meg lehet úszni. Aránylag alacsony költségvetésű, ám tartalmilag gazdag filmjeiben Woody Allen hagyományos forma­TALLÓSI BÉLA Pozsony. Kenneth Branagh újabb Shakespeare-adaptációjának zárt körű bemutatásával tegnap meg­kezdődött a kilencedikéig tartó II. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál, amelynek az Istropolis ad otthont. Branagh az V. Henrik, a Hamlet és a Sok hűhó semmiért után ezúttal a Lóvá tett lovagokhoz nyúlt, ennek filmes feldolgozásával bővíti azok­nak a mozgóképeknek a sorát, ame­lyek ldsebb-nagyobb mértékben fel­lazítják a shakespeare-i művet. Ma a Shakespeare-értő angol, vagyis Branagh-munkáját 15.30-tól a nagyközönség is megtekintheti. Korábbi számainkban már jeleztük, milyen filmeket is kínálnak a feszti­vál egyes szekcióiban (filmpremie- rek, erotikus filmek, Fülöp-szigeteki filmek, Mika Kaurismáki-portré). Mint ahogy az mifelénk lenni szo­kott, a magára valamit is adó nem­zetközi filmes szemle tágra nyűt szemmel figyel kontinensünk kine­matográfiájára, ezért a pozsonyi szemlének is van egy olyan szekció­ja, amelybe az európai országok filmstúdióiban készült alkotásokból válogattak, mégpedig tizennégy or­szágból harmincegy produkciót. A műfaji kínálat ezúttal is sokrétű a filmdrámától a vígjátékon keresztül a dokumentumfilmig. A filmnagy­hatalmak - ha európai viszonylat­nyelvet használ, nevéhez nem fű­ződnek újítások, sőt nyíltan vállalja a tanítvány szerepét. Példaképei­nek az olasz film kimagasló alakját, Federico Fellinit és a nem kevésbé híres svéd Ingmar Bergmant tekin­ti, akiknek alkotásaira az ő munkái­ban is több utalást találhatunk. Ami egyedivé teszi Woody Allen munká­it, az az általa használt elbeszélés­mód, a valóság és a képzelet hatá­rainak eltörlése a történetben, az abszurd helyzetek, a remek humor­ral átszőtt dialógusok, a jellemrajz­ok, amelyek egy ezerszer elmesélt történetet is izgalmassá, szórakoz­tatóvá tesznek a nézők számára. Persze az élményforrás sem kiapad­hatatlan, így a kritika nemegyszer azt is felrótta neki, hogy ismétli ön­magát. Woody Allen elsősorban filmren­dezőként és -színészként vált is­mertté, emellett azonban ír forga­tókönyveket, esszéket, novellapa­ródiákat - amelyből magyarul is megjelent egy válogatás -, színda­rabokat, és még zenél is. Hogy ez utóbbit mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy akkor is kedvenc dzsesszklub- jában klarinétozott, amikor az Amerikai Filmakadémia díjkiosztó ünnepségén négy Oscarral jutal­mazták az Annie Hallt. Színdarabíróként az életrajzi ihle­tésű Játszd újra, Sammel aratta a legnagyobb sikert. Ennek főszere­pét a filmvásznon is eljátszotta, a rendezést azonban átengedte Her­bert Rossnak. A darab tájainkra is eljutott, a Vígszínház emlékezetes előadásában Kern András alakítot­ta Woody szerepét, a filmkritikus Felix Allem. Kern Andrásról azért is illik ejteni pár szót Woody Allen kapcsán, mert magyarul az ő hang­ján szólal meg. Jó választás volt, te­litalálat. (Ennek egyik magyaráza­ta bizonyára az, hogy Kern ameri­kai kollégája lelki rokonának tartja magát.) A színésznők, akikkel együtt forga­tott, nem panaszkodhattak amiatt, hogy nem kapnak olyan feladatot, amelyben megmutathatják, mit tudnak. A rendező magánélete ter­mészetesen a szülésznők kiválasz­tásakor is gyakran belopakodott a filmbe, hiszen a női főszerepeket sok esetben azok a színésznők ját­szották, akik az adott időszakban az életben is a társai voltak. Több filmet készített Diane Keatonnal (aki az Annie Hall címszerepéért átvehette az Oscar-díjat), és még ban még beszélhetünk ilyesmúől, de talán miért ne -, mint Nagy-Bri- tannia, Franciaország, Olaszország és a filmművészetéről messze föl­dön híres Csehország legújabb ter­méséből is eljutott egy s más a szlo­vák főváros legrangosabb filmes ün­nepére. S ha a tavalyihoz hasonló lesz a fogadtatása, akkor semmi­képpen sem lehet majd azt monda­ni, hogy a pozsonyi közönségnek nem kell az európai film. Tavaly az ebben a szekcióban vetített filmeket nézték meg a legtöbben. Nem lehet azt mondani, hogy Pozsonyban nem kell az európai film. Nézzük előbb azokat a filmeket, amelyeket talán sem a szlovák, sem a-szlovákiai magyar néző nem érez idegennek, vagyis a cseh mozgóké­pes újdonságokat. Vladimír Drha, aki korábban televíziós műfajokban dolgozott, első mozifilmjére, az Öcsém születésére jeles osztályza­tot, elismerő kritikákat kapott hazá­jában. A cseh rendező egy nagyon emberi, intim történetet dolgoz fel: azt lesi ki, hogyan fogadja egy fiú­gyerek öccse érkezését. David Ond- hceknek, a Suttogd! rendezőjének az új filmje, a Magányosok az ab­szurd tragikomédia műfaját képvi­többet Mia Farrow-val, ám őrá ta­lán manapság már nem gondol annyira szívesen az amerikai ren­dező. Pár évvel ezelőtti botrányos szakításuk, melynek oka az volt, hogy Woody belehabarodott Farrow nevelt lányába, Soon-Yibe, kissé megtépázta a mester babérja­seli a fesztiválon - s ha figyelembe vesszük, hogy Ondhcek alkotótársa az a Petr Zelenka, aki a több Cseh Oroszlánnal kitüntetett Gombolko- zóknak volt a forgatókönyvírója, biztosak lehetünk benne, hogy nem veszünk zsákbamacskát. A legújabb francia termésből öt opusz pereg majd az Istopolis termeinek vászna­in, köztük a berlini fesztiválon már bemutatott, FIPRESCI-díjas Boszor­kányok szobája. Az Appennini-fél- szigetről négy film érkezik. Az óriás árnyéka cellába invitálja a nézőt, hogy bepülanthasson egy évek óta börtönbüntetését töltő elítélt lelki világába. Talán nem lesz kisebb a si­kere, mint idén Velencében volt a Főszereplők című kriminek, amely egy 1994-ben Londonban megtör­tént valós bűnügyet rekonstruál. Bemardo Bertoluccit nem kell be­mutatni, becséről, Giuseppéről azonban már kevesebbet tudunk. Ezen változtathatunk, ha megnéz­zük az Élet édes zörejei című mun­káját. Itáliában kilenc Dávid-díjjal (a legnagyobb olasz filmes díjjal) is­merték el, és sorolták a klasszikus olasz komédiák sorába a Kenyér és tulipánok című vígjátékot. Mi több, három kategóriában Felixre, vagyis az európai filmdíjra is jelölték. Né­metországot ugyancsak négy film képviseli. Kettő közülük minden­képpen közönségcsalogatónak ígér­kezik. A Felejtsd el Amerikát a keleti it. A kedélyek azonban idővel lecsi­tultak, és Woody ismét belevethet­te magát a munkába. Az 1998-ban készült Sztárral szemben után leg­újabb filmje, A világ második leg­jobb gitárosa is megérkezett a mo­zikba. Remélhetőleg még jó né­hány történet van a tarsolyában. országrész, vagyis a volt NDK ifjúsá­gának felnőttéválását alakító körül­ményekre figyel. Sebastian Schip­per első filmje, a Keményfiúk pedig Hamburg éjszakai életének árnyait hozza látóközeibe. A holland filme­sek külföldre mentek leselkedni. Az új impérium építése című doku­mentumfilm rendezője egy csecsen politikus portréját festi meg, a Mondd, hogy nem így van! alkotója pedig amerikai fiatalok életérzései­re volt kíváncsi. A rebellis lengyel költő, Rafa Wojaczek életrajzát dol­gozza fel a Wojaczek című lengyel film, amely Trencsénteplicben, az ArtFilm fesztiválon már meghódí­totta a közönséget. Remélhetőleg ez Pozsonyban sem lesz másként. Igazi csemegét ígér Krzysztof Zanussi Az élet mint nemi úton terjedő beteg­ség című új munkájával. Arról, hogy ezt hogyan is gondolja, bizonyára szóban is elárul ezt-azt, hiszen - ha valami nem jön közbe - személyes jelenlétével is megtiszteli a Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivált. Lesz miből válogatni, hiszen az em­lítetteken kívül, brit, orosz, osztrák, görög, ír, spanyol és svájci mozgó­kép is kiegészíti az európai mozgó­képmozaikot. S e mozaikba még egy kocka illeszkedik majd: a ma­gyar film, amelyet Pozsonyban az Európai filmek szekciójában Tímár Péter 6:3, avagy Játszd újra Tutti cí­mű alkotása képvisel. Képeslapon a hódmezővásárhelyi zsinagóga, 1910-ből (Reprofotó) Tegnap a Lóvá tett lovagok bemutatásával az Istropolisban megkezdődött a II. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál Gazdag kínálat Európa filmművészetéből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom