Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-19 / 292. szám, kedd
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 19. KOMMENTÁR A tigris lcölykei MOLNÁR NORBERT Négyre emelkedett a Dzurinda-kabinetet elhagyó miniszterek száma. Pavol Kanis azonban az első, akinek kimondottan „magánügy” miatt kellett mennie: képtelen volt világosan elmagyarázni a nyilvánosságnak, honnan van pénze villát építeni. Bár az ellenzéki pártok és különösen Vladimír Meciar most leckéket próbálnak adni a még védelmi miniszternek erkölcstanból - konkrétan, hogyan merészel visszaülni a parlamenti padsorokba; holott még senki sem bizonyította bűnösségét -, azt azért ne feledjük el, hogy Kanis bármilyen mocskos lehet is, sosem lesz annyira, mint az exminiszterelnök. Tény, a nem is olyan régen jogászdoktorrá avanzsált Kanis követett el hibákat tárcája irányításában, de nem akkorákat, hogy negatívan kelljen értékeim tevékenységét. Az is igaz, hogy szerencsétlen dolog, ha egy miniszter szerencsejátékosnak bélyegzi saját magát. De az sem mellékes, hogy Kanis az SDE reformszárnyához tartozik, így régóta szálka a Migas-féle keményvonalasok szemében. Az egész villabotrányt annak idején egy, az SDE-hez közel álló hetilap robbantotta ki, a miniszter lemondását pedig nem az ellenzék indítványozta, hanem baloldali körök, fő hangadójuk pedig maga az SDE ifjúsági mozgalma volt. Az az ifjú baloldal, amelynek hátterében Eubomír Andrassy és Brano Ondrus áll. Ők ketten pedig a baloldaliak legutóbbi közgyűlésén, ahol kenyértörésre került sor a Weiss-szárny és a Migas vezette „bigottak” között, egyértelműen a pártelnök oldalára álltak. A tigris megeszi a kölykeit. Kíváncsian figyelhetjük, mit húznak elő a jövőben Milan Ftácnik és Bri- gita Schmögnerová ellen. Kanis tehát távozik, s az előző kormányok által megtépázott politikai kultúra normalizálódik az országban. Óhatatlanul eszünkbe jut azonban a történtekről Torgyán doktor, aki nem pár millióról, hanem több száz millióról csak hamukázik, botrányai most már az egész magyar kormányt teszik szavahihetetlenné. Ő csak röhög, és mindenért a médiát teszi felelőssé. Jóleső érzés, hogy valamiben utolértük Magyarországot, sőt meg is előztük: a politikai elit önkritikájában. Drága íróasztalok PÁKOZDI GERTRÚD A statisztikai hivatal múlt heti adataiból kiderült: Szlovákiában az év első kilenc hónapjában az alkalmazotti nominális átlagbér 11150 korona volt, 509 koronával több a tavalyinál. A valóságban azonban a dolgozó ádagpolgár még mindig kevesebbet vásárolhat átlagbéréből, mint korábban. A statisztika nyelvén szólva: reálbére tovább csökkent. A gazdasági elemző szerint ez a csökkenés az áremelkedések \ lassulásának köszönhetően kisebb volt az előző időszak hasonló mutatójánál. Ha kedvezően alakulnak a viszonyok, a reálbérek jövőre akár növekedési pályára is állhatnak. Némely - kincstári derűlátástól sem mentes - közgazdászok szerint a statisztikusok kimutatása borúlátóra sikeredett, mivel az átlagbérek alakulása nem tükrözi a magán- személyek adójának csökkenését. Sokak szerint a közhasznú munkára alkalmazottak bére is torzítja az átlagkeresetek alakulásáról szóló statisztikai adatokat; a közhasznú munkások minimálbérhez közeli keresetükkel „rontják” a nominálbérek áüagát. Az egyén szempontjából a statisztikai kimutatások mindig csalókák. Más fényben tűnnek fel a kimutatásokban szereplő számok azok számára, akik az átlagkeresetnél sokkal kisebb jövedelemből kénytelenek fedezni minduntalan növekvő megélhetési költségeiket. Az alacsony jövedelműek szüntelenül terebélyesedő táborába tartozók talán észre sem veszik, hogy miközben az áremelések révén mind többet vesznek ki zsebükből, az állam működési költségei nem csökkennek. Erről tanúskodik többek között az is, hogy az egyes tárcák nem teljesítik az államigazgatásról szóló, a kormány által is jóváhagyott könyvvizsgálat kötelező érvényű ajánlását, mely szerint csökkenteni kell a minisztériumi osztályok számát. Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes szerint e feladatot mindössze 38-40 százalékra teljesítik. De egyéb ésszerűsítési feladatok teljesítésében sem jeleskednek az egyes minisztériumok. Nem teszi olcsóbbá az államigazgatást, hogy törvényhozóink az egyes minisztériumok, kerületi hivatalok stb. kiadásainak csökkentése helyett ismét kiadásaik növekedésére adták voksukat. Növeli a parlament működésének költségét, hogy képviselőink januártól a bankvilági átlagkeresetet (20 484 korona) is jócskán meghaladó havi fizetésért vehetnek fel asszisztenseket. Nem lenne kifogásolnivaló ez a lépés sem, ha az adófizető állampolgár látná: a törvényhozás, az állam zavartalanul és főképp hatékonyabban működik, és a reformok nem torpannak meg minduntalan. Ésszerűsítés és az állam működésének olcsóbbá tétele nélkül pedig nehezen elképzelhető a reálkeresetek növelése. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziaéik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz dacé, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ PRÁCA Lassan megszokjuk, hogy Mikulás Dzurinda megdicséri poszijáról távozó minisztereit. Először Palacka közlekedési minisztert védte meg tavaly augusztusban. Sajnálkozva állapította meg, hogy felelősséggel és szakértelemmel irányította a tárcát. A kormánya pillérét alkotó miniszterek közé sorolta. Két hónappal később a kormányfő nem kommentálta Cérnák gazdasági miniszter távozását. Sagát miniszter lemondása Dzurinda szerint a Schuster államfő ápolása körüli események következménye volt. Szombaton bejelentette távozását Pavol Kanis védelmi miniszter. Ehhez a több millió koronás építkezés és a Katrim Stella körüli bonyodalom szolgált alapul. És mit szólt ehhez Dzurinda? „A körülmények, melyek arra késztették, hogy lemondjon, nem csökkentik két év alatt elvégzett munkájának értékét”. Dzruinda egyszer sem célzott a miniszterek személyes felelősségére. Külföldi ajánlásskkal sem könnyű megvalósítani a hadsereg reformját, egyebek közt emberhiány miatt is Ahány tanácsadó, annyi tanács Egyebek mellett azért késik a hadsereg reformja és a NA- TO-követelményeknek megfelelő átalakítása, mert még ma is érvényben van mintegy 4500 olyan szabvány és rendelet, amelyet a Varsói Szerződésre és Csehszlovákiára, vagyis egészen más geopolitikai helyzetre szabtak. CAÁL LÁSZLÓ Ezt Pavol Kanis távozó tárcavezető állítja, aki szerint ennek a rendszernek az „átírásához” leglább 150 emberre lenne szüksége, ehelyett 30 ember áll a rendelkezésére, de közülük is csupán öt-tíz az igazán hatékony reformkészítő. Külföldi segítséget is kért a tárca, a miniszter szavaival élve, nyugati szakemberekkel „olvastatta el magát a minisztérium”, amire azért volt szükség, mert igaz, hogy már hat évvel ezelőtt is készült egy reformtervezet, de azt az előző kormány elszabotálta. Arra pedig már nincs idő, hogy mindent elölről kezdjenek átdolgozni, jobb lesz, ha a meglevő tervezetbe dolgozzák bele a NATO-szakemberek ajánlásait. A reform része volt a trencséni vezérkar összevonása a pozsonyi minisztériummal, amire nem azért volt szükség, mert a NA- TO-tagállamokban is ez a módi, hanem azért, mert annak idején a hadsereg trencséni fővezérségét is a maitól igencsak eltérő céllal hozták létre: a Csehszlovák hadsereg „keleti körzetének” volt hivatott parancsnokolni. Az utóbbi két évben több külföldi, köztük nagy-britanniai és amerikai szakértői felmérés készült a védelmi tárcánál, és több ajánlást is megfogalmaztak a hadsereg megreformálását illetően, ám ezek sem adtak egyértelmű útmutatást, mert - legalábbis a szlovák tárcavezető meglátása szerint - ahány külföldi felmérés, annyiféle külföldi gazdasági érdek húzódik meg mögötte. Az OECD-csatlakozáshoz hasonlította ezt a miniszter: ott is azon vitatkoztak a külföldi tanácsadók, hogy hogyan szabályozzák a külföldre irányuló televíziós műsorszórást, ami Szlovákia szempontjából egyáltalán nem volt érdekes, de féléves késést okozott a csatlakozásban. Most a hadsereg külföldi tanácsadói adnak egymásnak ellentmondó tanácsokat, például abban, hogy vásároljon-e repülőgépeket a hadsereg, vagy ne. Ennél sokkal egyértelműbb, hogy az összevont minisztériumon belül személyi változásokra, magyarán elbocsátásokra is szükség lesz, ezt azonban a miniszter humánus Az összevont minisztériumban elbocsátásokra is szükség lesz. okokból nem hajlandó karácsony előtt végrehajtani. Ez érthető is, hiszen az a néhány nap, amennyivel a felesleges emberek tovább maradnak hivatalban, már nem húzza ki a tárcát a kátyúból, viszont jó néhány családnak igencsak keserű karácsonyi „ajándék” lenne, ha a katonatiszt apukát kitennék a munkahelyéről. A létszámcsökkentés azonban nemcsak a minisztériumot, hanem az egész hadsereget érinti. A sorkatonák esetében ezt a kérdést részben megoldja a januárban életbe lépő, kilenc hónapos tényleges szolgálatról szóló törvény. Énnek értelmében január elsejével minden sorkatona leszerel, aki legalább kilenc hónapot leszolgált, még ha annak idején 12 hónapra vonult is be. A teljes létszámcsökkentés, beleértve a hivatásos katonákat is, hosszab folyamat lesz. A légierőnél már a jövő év folyamán úgy alakítják a létszámot, hogy az megfelel majd a 2006-ig tervezett táblázatoknak, a szárazföldi haderőnél ez a folyamat valamivel hosszabb időt vesz igénybe. Tovább folytatódik a hadsereg feleslegessé vált objektumainak felszámolása is. Megszüntetik például a pöstyéni légitámaszpontot és a ba- zini légvédelmi alakulatot. Ez utóbbi azért vált feleslegessé, mert az alakulatot annak idején a szocialista vezetés telepítette Pozsony közelébe, hogy szükség esetén a nyugati imperialisták támadásaitól védje a szlovák fővárost. Ami a hadsereg műszaki felkészültségét illeti, a legfontosabb feladat a repülőgéppark felújítása. Jelenleg ugyanis a légitechnika 27 százaléka képes a bevetésre, és ha semmit nem tesznek, két év múlva nem lesz használható repülőgépe a szlovák seregnek. Itt más a helyzet, mint a szárazföldi haderőnél, mert ha egy harckocsit konzerválnak, az akár évtizedekig is eláll a garázsban, és szükség esetén beindítható, ám ha egy repülőgépnek tíz év az előírt élettartama, azzal tíz év után akkor sem repülhetnek, ha még egyetlen egyszer sem használták, tehát elméletileg vadonatúj. A sereg légierejét azért is fel kell újítani, mert a NATO-csadakozásunk esetén a közös haderőbe éppen a szlovák légierőnek kell majd ba- kapcsolódnia. Az eredeti elképzelések szerint két vadászbombázó repülőrajjal, azaz 8 darab MiG-29- es repülőgéppel járultunk volna hozzá a NATO légierejéhez, mára azonban változott a terv, már csak 4 MiG-et ajánlunk, de emellett két helikopteres raj, pontosabban 4 darab Mi-17 és 4 darab Mi-24 típusú helikopter szerepel a felajánlásban. A változtatásban vélhetőleg az játszotta a legnagyobb szerepet, hogy a MiG-29-esek a szlovák hadseregnek túl nagy luxust jelentenek, hiszen egyeden ilyen gép egyórai repülése félmillió koronába kerül. Éppen ez az oka, hogy a szlovák hadsereg a gépparkot felújítandó nem a hangsebességnél gyorsabb, szuperszonikus vadászbombázókat, hanem több célú, könnyű repülőgépeket akar venni, amelyeken egyrészt a pilóták gyakorolhatnak, másrészt szükség esetén harci gépekként használhatók, megfelelő fegyverekkel, rakétákkal, bombákkal felszerelve. A legfőbb mellettük szóló érv azonban az, hogy az üzemanyagfogyasztásuk tizedakkora, mint az előbb említett orosz szupermasináé. Nemcsak a légierő, a szárazföldi haderő is pénzgondokkal küzd, pénzhiány az oka annak is, hogy a katonák nem gyakorlatoznak olyan mértékben, mint azt a felkészítésük megkívánná. Vannak például olyan tüzérek, akik az egyéves katonaság alatt egyeden egyszer sem lőttek ágyúval. Az idén annál többet gyakorolták a szárazföldi haderőnél a csapatáthelyezéseket, főleg a bevagoníro- zást, a vasúton történő szállítást. A sereg átszervezésének keretében ugyanis csaknem másfél ezer vasúti kocsit kellett megpakolni, összesen 28 ezer tonna anyagot helyeztek át, ebből mintegy négyezer tonna lőszert. A nagymértékű csapatáthelyezéseket az indokolta, hogy egy tucatnyi laktanyát a hadsereg megszüntetett, több alakulatnál pedig átcsoportosításokat hajtottak végre. A cél, a hadsereg működőképességének növelése, és nagyobb mértékű NATO-kompati- bilitás elérése. Ahhoz, hogy valaki nagy pénzekhez jusson, nagy téteket kell megkockáztatnia bármilyen játékot játsszék is Sokáig éljenek a (gazdag, adakozó) barátok! PÉTERFI SZONYA Szüleim gyerekkorom óta elég gyakran hangsúlyozták, hogy csak addig nyújtózkodjam, ameddig a takaróm ér. Bevallom, olykor nagyon untam a hegyi beszédet, de nem volt más választásom: ha túlköltekeztem, hozzájuk fordultam némi kölcsönért. Es mert családunkban a kölcsönt a szó ereded értelmében fogtuk fel, a pénzt a megadott időben az utolsó fillérig vissza kellett fizetnem. Más lapra tartozik, hogy mind az apám, mind az édesanyám, olykor egymás tudta nélkül, nyújtott némi „apanázst”, csak úgy, szeretetből. Mi tagadás, felnőttként is előfordult, hogy családi költségvetésünkben földrengést okozott egy-egy váratlan, nagyobb kiadás. És mert a bankok kamatai megfizethetetíenek voltak, s ma is azok, ismét az anyám húzott ki a pácból. Persze, fordulhattam volna barátaimhoz is, de a legtöbbje nem dúslakodott anyagiakban, bizony, nem volt „felesleges” néhány ezer koronájuk. Persze, akadnak, főleg fejesek, akik baráti társasága milliomosokból tevődik össze Es ha megszorulnak, a haver szemrebbenés nélkül ad kölcsön néhány milliót. Akkor is, ha egyáltalán nem tudja, visszakapja-e valaha. Amikor nem is olyan régen, az újságírók rákérdeztek, hogy Vladimír Meciar honnan vette a trencsénteplici Elektra panzió felépítéséhez szükséges több tízmillió koronát, barátí kölcsönre hivatkozott. Az indoklás megtetszett a védelmi miniszternek is, aki ugyancsak ezzel a mesével állt elő. O szintén a jólelkű haverjától kapott - igaz csak vacak 2 milliócskát - 15 milliós háza felépítésére, és ahogy Meciar esetében, nála is homály fedi az adakozó nevét. De történt más is. Amikor a közvélemény nyomására nyilvánosságra kellett hoznia anyagi helyzetét, kiderült, hogy a kormányban egy szenvedélybetegre bízták a védelmi tárcát. A játék- szenvedély ugyanis betegség. Főleg akkor, ha nem babra megy a játék, és a miniszter bevallása szerint komoly összegekről van szó. Nem titok az sem, hogy nincs olyan játék, amelyben csak nyerni lehet, mint ahogy az is: ahhoz, hogy valaki nagy pénzekhez jusson, nagy téteket kell megkockáztatnia. Es olykor veszítenie is. Az ügy kirobbanása mégsem okozott „földrengést”, a magát „tisztának ’’érző minisztert a pártja is annak tartja. Kivéve az SDE ifjúsági szervezetét, amely lemondásra szólította fel. Vladimír Ondrust ugyanis nem győzte meg sem Kanis vagyonnyilatkozata, sem a villa építésével kapcsolatos vizsgálat eredménye. A bökkenő csak annyi, hogy az dobálja sárral a másikat, aki ugyancsak sáros. Nem is olyan régen kitudódott, hogy míg mások évtizedekig várnak lakáskiutalásra, Vladimír Ondrusnak tálcán kínálták belvárosi otthonát. Hogy jogtalan előnyt élvezett? Van, áld milliókat markol fel barátaitól, van, aki lakást... Kivetkőzött Mikulások (CTK/AP-felvétel)
