Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-02 / 278. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 2. Galántai járás: 10 ezer tonna takarmánygabona hiányzik Csökkenő hasznosság A brit és a szlovák földművelésügyi államtitkár felavatta a Juhocukor Rt. focipálya nagyságú késztermékraktárát Felettébb óvatosak a brit befektetők KRASCSENICS GÉZA A britek egyelőre csak tájékozódnak. A dunaszerdahelyiek Joice Quint és Ivan Rosivalt kérték fel a raktár felavatására. (TASR-felvétel) Hasznos tanácsok gazdálkodóknak. A meztelen csigák a fóliasátrakban és a tárolóhelyiségekben télen is károsítanak Sört a termésdézsmáló csigának ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. A britek nem zárkóznak el a szlovákiai beruhá­zások lehetőségétől, ám egyelőre konkrét tőkekihelyezési terveik a hazai mezőgazdasági és élelmi­szerfeldolgozó üzemekbe nincse­nek, nyilatkozta lapunknak Ivan Rosival földművelési államtitkár brit kolléganőjével, Joice Quinnel folytatott megbeszélését kö­vetően. A két államtitkár a napok­ban Dunaszerdahelyen járt, és felavatta a Juhocukor Rt. 5 ezer tonna tárolási kapacitású készter­mékraktárát. Az 1969-óta üzemelő cukorgyárat 1993-ban privatizálták - a Nemze­ti Vagyonalap a Juhocukor részvé­nyeinek 51 százalékát eladta az Eastern Sugar társaságnak, ame­lyet egyenlő arányban az angol Tate&Lyle és a francia Saint Louis Sucré birtokol. A dunaszerdahelyi gyár kétségkívül a legnagyobb brit élelmiszeripari befektetésnek szá­Komárom. A meztelen csi­gák nevüket a ház nélküli csupasz testükről kapták. A haslábak mirigye nyálkás vá­ladékot, csiganyálat választ ki, amely síkossá téve útju­kat, segíti továbbhaladásu­kat. A nyál megszáradása után fénylő csík marad vissza. Erről könnyen felis­merhetjük jelenlétüket. CSERES ZOLTÁN A meztelen csigák teste rendkívül érzékeny a kiszáradásra, ezért a nyirkos, nedves környezetet kere­sik. Többnyire éjjel járnak táplálék után, ezért gyakran hosszú utat tesznek meg. Az erősen felhős, pá­rás időben azonban nappal is táp­lálkoznak, nem rejtőzködnek el. Az öntözött, mély fekvésű, vagy nagyon gyomos területeken az életfeltételeik egész nyáron ked­vezőek. Viszont a fóliasátrakban, üvegházakban és tárolóhelyisé­gekben még télen is károsítanak. Az ilyen helyen nappal a talajrepe­désekben, kövek, farakások alatt rejtőznek el a napsugár elől. A csi­ga tojásait a talajba, üregekbe rak­ja. A tojások száraz időben össze­mít Szlovákiában. A Juhocukor- ban a kilencvenes években óriási beruházásokat hajtottak végre, ennek köszönhetően a gyár mára az ország legnagyobb és legkor­szerűbb cukorrépa-feldolgozójává nőtte ki magát. A cukorgyárnak eddig csak kis késztermékraktára volt, s termékeit a gyár telephe­lyétől távolabb eső bérelt raktá­rakban tárolták. A mostani 27 mil­lió koronás beruházással meg­épült raktár révén a cég óriási költségeket takaríthat meg. Amíg a többi cukorgyárban még javában folyik a cukorfőzés, Duna­szerdahelyen már takarítják és a jövő évi szezonra készítik a gépe­ket. Az idei kampányban 302 ezer tonna cukorrépát dolgoztak fel, napi átlagban 5,542 tonnát. Az át­lagos cukortartalom meghaladta a 16 százalékot, ami a múlt évi ered­ményhez viszonyítva plusz egy százalékot jelent. Az rt. idén 40 ezer tonna fehércukrot és 13 ezer tonna melaszt állított elő. (ga) zsugorodnak, de az esőzés, vagy öntözés hatására ismét megduz­zadva életképes csigák kelnek ki belőlük. A meztelen csiga általá­ban olyan helyen él, ahol a levegő párás és állandóan talál növényi táplálékot. Szabadban csak árnyé­kos, bokros helyeken a növények tövénél vagy levelek alatt találjuk meg. Ezért is fontos ősszel a lehul­lott leveleket összegyűjteni, komp­osztálni vagy megsemmisíteni. A sárga alapszínénél sötétebb raj­zolatú pincelakó csiga elsősorban a lakások közelében él, s ennek meg­felelően a raktározott növényeket károsítja. Érintésre, izgatásra na­rancssárga nyálkával veszi körül magát. A korhadó növényi részek­ben is megél, de nem veti meg a ke­nyeret vagy a vajat sem. A pincé­ben vagy a szabadban prizmázott Ezért is fontos a lehullott leveleket komposztálni, vagy megsemmisíteni. gyökérzöldségekhez, burgonyához jutva azokat összefurkálja, utat nyitva a kórokozó fertőzéseknek. A csigák közül sajátos életmódjával a földi meztelen csiga tűnik ki. Ez a „gyors mozgású” állat életének túl­nyomó részét 5-6 cm mélyen a ta­lajban tölti. A maga készítette 5 mm átmérőjű járatokból csak nedves, csapadékos időben jön a felszínre. Mozgását a kötött, kemény talajok sem akadályozzák. Tavasszal a 4-5 tojásból álló csomók 20-30 nap múlva kelnek ki és a kis csigák két hónap alatt fejezik be fejlődésüket. Egy évig élnek, és megtalálhatjuk a pünkösdirózsa, dália és begónia tö­veknél is, ahol komoly károkat okoz. Rejtett életmódja folytán el­szaporodása helyén komoly ve­szélyt jelent, mert a növények lét- fontosságú részeit károsítja. A meztelen csigák elleni eredmé­nyes védekezés fontos alapszabá­lya az elszaporodás feltételeinek csökkentése. A terület gyommen­tesítése, a növénymaradványok és búvóhelyek megszüntetése és a hatékony megelőzés módszerei. Az elpusztításukra különböző eljá­rások alkalmazhatók. A csalogatás módszerei elsősorban a háziker­tekben használhatók. Egyik le­hetőség a pohárcsapdázás. A po­harakat a növénysorok közé a ta­lajszint mélységéig kell besüllyesz­teni, majd félig sörrel tölteni. A sör a csigákat nagy területről össze­csalogatja, s azok a sörtől elbódul­va elpusztulnak. A másik le­hetőség a mesterséges búvóhelyek kihelyezése. E célra a nyirkos ron­gyok a legalkalmasabbak. Hajnal­ban a búvóhelyre vonuló mezte­lencsigák előszeretettel húzódnak meg a rongyok alatt. Bevált a víz­elvonó anyagok kiszórása is, üyen a fahamu vagy a mész. A csigák ezekkel érintkezve ismételt nyálki­Rejtett életmódja folytán elszaporodása helyén komoly veszélyt jelent. választásra kényszerülnek és végül elpusztulnak. Raktárakban, pincékben a tárolás­ra szolgáló ládákat, rekeszeket az említett anyagokkal is körül lehet szórni. Legjobb eredményt azon­ban a speciális csigaölő-készítmé- nyekkel érhetünk el. Nálunk erre a célra engedélyezett vegyszer a Me- surol Schneckenkorn csigaölő, melyből 5 gramm szükséges egy négyzetméterre. Ezt a mérgezett csalétket kupacokban vagy sávok­ban kell kihelyezni. A szerző a komáromi ÚKSUP munkatársa Nyárasd. A Galántai járásban a sze­mesek alacsony hozamszintje ko­moly érvágást jelent az állatte­nyésztésnek. A bajt tetézi, hogy az agrártermelők nem tudják piaci áron eladni termékeiket. Leginkább az élelmiszeripari búza értékesítése jelent gondot, takarmánybúzából és -árpából viszont nagy a hiány. A járásban nemcsak a szarvas- marha, de a sertéstenyészet is kri­tikus helyzetbe került, mert a ve­getációs időszak alatti rendkívül aszályos időjárás miatt a legna­gyobb károk az árpatermelőket érték. A létszámleépítés és a kényszervágások elkerüléséhez a járásnak legalább 10 ezer tonna takarmánybúza és -árpa behoza­talára lenne szüksége. Perleczky Gábor, a Galántai Regi­onális Agrárkamara igazgatója la­punknak elmondta: a súlyos pénz­ügyi problémákkal küszködő ter­melőknek az élelmiszeripari búza tonnájáért - sem a felvásárlók, sem a malmok - nem adnak 4200 koronánál többet. Azok, akik tehe­tik, kivárnak, gabonájukat otthon raktározzák, mások pénzszűke miatt alacsony áron kénytelenek eladni az étkezési minőségű gabo­nájukat. Vannak viszont olyan ter­melők is, akik gabonával törlesz­tik adósságukat azon cégeknek, amelyek évközben segítséget nyújtottak nekik pénzügyi gondja­ik áthidalására. A tehetősebb ter­melők az élelmiszeripari búzát ta­karmányozásra használják, ne­hogy fel kelljen számolni az állat- állományt. Az állomány csökken­ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Megszületett a megál­lapodás Magyarország és az EU kö­zött a kukorica-exportstop ügyé­ben. Budapest vállalta, hogy a meg­kötött szerződéseket a teljesítik, de a takarmányra a korlátozás fennma­rad. Brüsszel cserébe elállt a ma­gyar borexport feltételeinek tekinte­tében kilátásba helyezett retorzió­tól. Franz Fischler, az EU brüsszeli bizottságának agrárpolitikáért fe­lelős tagja szerint a megállapodás „szavatolja, hogy az EU kukoricafel- dolgozó-iparát tisztességes módon kezelik és eleget tesznek a megkö­tött szerződések feltételeinek”. Az EU kukoricafogyasztásának 1%-a származik Magyarországról, de jó minősége miatt nem elhanyagolha­tó. Az elmúlt időszakban évente va­tésére eddig szerencsére nem ke­rült sor, ám a takarmányhiány máris kihat a hasznosságra. A te­henészetben számottevően csök­kent a tehenek napi fejésátlaga. A silótakarmányok minősége szo­katlanul gyenge. Az agrárkamara becslése szerint az alacsony tápér­tékű tömegtakarmányok követ­keztében a járásban 5-10 száza­lékkal visszaesett a napi fejésát- lag. A szárazság okozta károk eny­hítését szabályzó kormányrende­let értelmében a járásban kimuta­tott károk összege elérte a 327,321 millió koronát. A mezőgazdasági minisztérium rendelete alapján kárenyhítésben részesülnek, akik az aszály miatt súlyos, 20%-nál nagyobb termés- kiesést szenvedtek. Azért nem kártérítésről, hanem kárenyhí­tésről van szó, mert a kár 40 szá­zalékát a termelők maguk viselik, s a tárca csupán az összkárok 60%-át téríti. Az eddigi kimutatá­sok szerint az agrártárca az össz­károk 37 százalékát térítette. Az igazgató elmondása szerint az ag­rártámogatásoknak és a kedvező időjárásnak köszönhetően a gaz­dálkodók többsége jól előkészíte­tett talajba vetett. Több mint 14 ezer hektáron időben került föld­be a búza, 2900 hektáron vetettek a termelők repcét és 500 hektá­ron őszi árpát. A keléssel sehol nem volt gond. Az egyenletes fejlődésnek indult növényzetnek viszont nem kedvez az enyhe, pá­rás ősz. Ez különösen a repcékre jelenthet veszélyt, mivel a bulya növényzet jobban ki van téve a té­lies időjárás kártételének. lamivel több mint 400 ezer tonna volt az EU-ba irányuló magyar ex­port. A bizottság közleménye a tár­gyalások folytatásáról szól és úgy fogalmaz, hogy ennek el kell vezet­nie a takarmánykukorica exportjá­nak engedélyezéséhez. Brüsszel vál­tozatlanul ldtart amellett, hogy a magyar fél megsértette a társulási megállapodást, nemcsak az ex­portstop előzetes bejelentésének el­mulasztásával, de az intézkedés el­rendelésével is. A bizottság neve el­hallgatását kérő munkatársa szerint a magyar agrártárca baklövést köve­tett el, hiszen ismerve az EU gyakor­latot, nyilvánvaló, hogy nem marad el a brüsszeli kemény fellépés. A mostani egyezség lehetővé teszi, hogy januárban életbe lépjen a bo­rok és szeszes italok eredetvédel­méről kötött megállapodás. (Ng) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony november 30-án Komárom november 30-án Rimaszombat november 30án Zseliz november 30án Losonc november 30án Kassa november 30-án sárgarépa 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 16 Sk/kg 1020 Sk/kg 11-16 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 30-35 Sk/kg 3035 Sk/kg , 30 Sk/kg 15-38 Sk/kg 33-35 Sk/kg 35 Sk/kg burgonya 6-8 Sk/kg 7-10 Sk/kg 8 Sk/kg 1015 Sk/kg 6,808 Sk/kg 7-8 Sk/kg gesztenye 80 Sk/kg X X X 68 Sk/kg 70 Sk/kg paprika 40-60 Sk/kg 24-30 Sk/kg 60 Sk/kg X 58-65 Sk/kg 25 Sk/kg karalábé 12-15 Sk/kg 6-8 Sk/db 10 Sk/db 10 Sk/db 5-8 Sk/db 14 Sk/kg zeller 18 Sk/kg 8-10 Sk/db 15 Sk/db 10 Sk/db 23 Sk/kg 1012 Sk/db káposzta 5-6 Sk/kg 4-5 Sk/kg 8 Sk/kg 6-7 Sk/fej 4-6 Sk/kg 5 Sk/kg őrölt pirospaprika 250 Sk/kg 240 Sk/kg X 250 Sk/kg X 250 Sk/kg cékla 8 Sk/kg 10 Sk/kg JKHtKKKKKKi X 14 Sk/kg 8-10 Sk/kg hagyma 10-12 Sk/kg 12-16 Sk/kg 12 Sk/kg 12-15 Sk/kg 1014 Sk/kg 13 Sk/kg paradicsom 36-60 Sk/kg 29-40 Sk/kg 55 Sk/kg 40 Sk/kg 53-55 Sk/kg 40 Sk/kg karfiol 15-30 Sk/kg X 45 Sk/db 15-25 Sk/fej 2030 Sk/db 20 Sk/db dió 110-120 Sk/kg 100120 Sk/kg X 100 Sk/kg 100120 Sk/kg 120 Sk/kg mák 90-100 Sk/kg 90 Sk/kg 100 Sk/kg 70 Sk/kg X X kel 15-18 Sk/kg 8-16 Sk/fej NHH 15 Sk/db 11-20 Sk/kg 14 Sk/kg alma 12-24 Sk/kg 1022 Sk/kg 15-25 Sk/kg 15-18 Sk/kg 8-28 Sk/kg 15-25 Sk/kg torma 85 Sk/kg 10 Sk/csomó X 10 Sk/köteg 90 Sk/kg fokhagyma 60 SK/kg 50 Sk/kg 50 Sk/kg 70 Sk/kg 55-58 Sk/kg 50 Sk/kg uborka 5060 Sk/kg ■ X X X 49 Sk/kg 4045 Sk/kg tojás 3,403,60 Sk/db 3,50 Sk/db 2,80 Sk/db 3,50 Sk/db 3,503,60 Sk/db 3,303,60 Sk/db méz 80100 Sk/kg 7085 Sk/kg 70 Sk/I 80 Sk/I X 80 Sk/I Az állatorvosok minden elejtett vaddisznót megvizsgálnak Egészségesek a sertések ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Rozsnyó/Rimaszombat. A sertés- pestis megelőzése érdekében a Rozsnyói Regionális Állatorvosi Felügyelet a járásban végrehajtotta a sertések oltását, valamint ötven vaddisznón orvosi megfigyelést végzett - nyilatkozta MVDr. Ladis- lav Kerpán, a felügyelőség vezetője. Részben ennek is köszönhető, hogy a térségben az idén egyetlen üyen megbetegedést sem észleltek a ser­téseknél. Kerpán szerint a környék állattartói tájékozottak a sertéspes­tis megelőzésével kapcsolatban. A legbiztosabb megelőzési mód az, ha a szabadban elejtett vaddisznó­kat egyáltalán nem viszik be olyan létesítmények területére, ahol üze­mi húsfeldolgozás vagy sertéste­nyésztés folyik. A Rimaszombati já­rásban is ugrásszerű javulás mutat­kozott a három évvel ezelőtt kiala­kult drámai helyzet óta, amikor nagy számú sertést kellett elpusztí­tani a betegség elterjedése miatt. Tavaly egyetlen megbetegedés sem fordult elő Rimaszombat környé­kén, az idén pedig csupán egy alka­lommal, amikor négy sertést kellett elpusztítani, (gemerden) Brüsszel Budapest tudtára adta, hogy nem kukoricázik Részleges exportstop VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. december 4-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,204 Magyar forint (100) 16,303 Angol font 70,719 Német márka 21,883 Cseh korona 1,246 Olasz líra (1000) 22,090 Francia frank 6,586 Osztrák schilling 3,140 Japán ien (100) 44,274 Spanyol peseta (100) 25,966 Kanadai dollár 32,121 Svájci frank 28,545 Lengyel zloty 11,037 USA-dollár, 49,244

Next

/
Oldalképek
Tartalom