Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-15 / 289. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 15. KOMMENTÁR Világszövetségi káder TÓTH MIHÁLY Tavaly és idén többet megtudtunk a Magyarok Világszövetségéről, mint előtte 10 esztendő alatt. Korábban egyfajta összmagyar közmegegyezés alakult ki arról, hogy a világszövetség rendszerváltás óta hivatalban levő elnökétől - alanyi költőről lévén szó - nem várható el a magyar adófizető pénzéből származó forintok útjának szigorú nyomon követése. Ugyanakkor ami vita az MVSZ működése körül kirobbant, annak zöme valós vagy vélt anyagi visszaélések emlegetésével zajlott. Ilyen viszonyok között a szervezet működése iránt érdeklődők Jiatáron innen és tűi” reménykedve fogadták a hírt: a pénzügyek ellenőrzésére Csoóri Sándor mellé odakerült Patrubány Miklós, aki a legkorszerűbb reáltudományt, a számítástechnikát műveli. Néhány hónapja olyan dolgok történtek az MVSZ-ben, amelyek a szervezet iránt közömbösök érdeklődését is felkeltették. A világszövetség legfelsőbb fóruma a budapesti kormány favoritjaként fellépő Boross Péter volt miniszterelnök ellenében Patrubány Miklóst választotta elnökké. Boros órákkal a szavazás után bejelentette, kilép a szervezetből. Lévén, hogy csak néhány nappal jelölésének bejelentése előtt lépett be, Argentínától Kiskunfélegyházáig úgy értékelték hajtűkanyarját, hogy a hivatalos Budapest olyan komisszárt próbált a világszövetség élére helyezni, aki csak tábornokként tud magyar lenni. Ugyanez elmondható azokról is, akik az elnökség tagjai közül felfüggesztették tisztségük gyakorlását, mihelyt kiderült, nem a kormányhoz közelállót választották elnökké. Papírforma szerint magyarként most a demokrácia minden hívének Patrubány mögött kellene hosszú tömött sorokban felzárkóznia. Hiszen az édes Erdélyből származik, megválasztását azoknak köszönheti, akiknek elegük volt az előző vezetés pénzügyeiből. De ezután se lehetünk boldogok. Nem sokkal az új elnök megválasztása után már Csurka pártbelije elnökölte a tanácskozást. így a szervezet - eddig sem volt - ezután se lesz pártsemleges. Félő, továbbra is központilag igyekeznek meghatározni, hogyan legyünk magyarok. Csoóriék után Patrubánytól sem tudtam meg, miért van szükség a világszövetségre. Politikai váltógazdaságban kulturális szervezet számára életveszélyes pártra orientálódni. Vízlépcsőtúlélés TUBA LAJOS Vajúdtak a hegyek, de csak egeret szültek - mondhatnánk a vízlépcsőügy fejleményei láttán. A magyar kormány elküldött néhány száz oldal javaslatot, azt nálunk hónapokig fordították, elemezték, majd a választ rövidre fogva közölték: újabb szakértői tárgyalásokra van szükség. A szlovák kormány ilyen válasza után a magyar kormány újra a hágai bírósághoz fordulhatna, de ezt valószínűleg nem teszi meg. Most ugyanis sem Budapestnek, sem Pozsonynak nem érdeke egy újabb konfliktusgerjesztés. így azután várhatóan újra szakértői találkozókra kerül sor, amelyeken a megfelelő politikai kompromisszumkészség hiányában nem sikerül megegyezni. Az alsó vízlépcső kérdésében nincs lehetőség köztes megoldás kimunkálására (ez vágyván, vagy nincs). A bősi szakaszon pedig az Öreg-Dunában a vízhozam felét igénylő kérés legfeljebb politikai folklórnak tekinthető. Az egyetlen elem, amely a megegyezés lehetőségét veti fel, az Öreg-Dunába tervezett bukógátak, amelyekkel rendezni lehetne az ottani sajnálatos helyzetet. Ez azonban a globális kiegyezéshez kevés, így leginkább az Ivan Miklós által felvetett variáció a reális: megkezdődnek a tárgyalások a kölcsönös kártérítésről. Ebben a szlovák fél a kieső áremterme- lés értékével s a haszon nélkül álló beruházásokkal érvel majd. Eddigi ismereteink szerint a másik oldal a mérleg serpenyőjébe a természetnek pkozott kárnak az előbbinél kevésbé egzakt módon kimutatható becslését állítja. Itt sem várható azonban egyértelmű győztes. A vízlépcsőügy mai illetékesei valószínűleg nem is nagyon számítanak üyesmire. Mivel győzelmi pozíciót egyikük sem lát maga előtt, abban érdekeltek, hogy újra csak a hónapokig tartó tárgyalási szakaszok időszaka következzék. Két év múlva ugyanis mindkét országban választások lesznek, ami egyben a forró bősi stafétabot átadását jelenti. Különben is, néhány hónappal egy kormány felállása után sokkal időszerűbb elkönyvelni egy nagy visszavonulást jelentő kompromisszumot (amit az ellenzék hatalmas vereségnek láttat majd), mint egy választási kampány küszöbén. Márpedig a 2002-ben felálló új kormányoknak nem marad mozgásterük a további időhúzásra. Az EU számára ugyanis nem jelent jó ajánlólevelet egy ilyen kaliberű lezáratlan vita, így aki meg szeretné tenni a döntő lépést feléjük, kénytelen lesz nagyon gyorsan megoldást találni. Mi meg rágjuk a kefét, hogy ezt valamikor a küencvenes évek közepén is megtehették volna. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlaée, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ DIE WELT „Magyarország támogatja szomszédos országai EU-csatlakozását. Ennek ellenére, ha Magyarország korábban kerül be az EU-ba, mint Szlovákia, Budapest kész felállítani a schengeni határokat a két ország között” - jelentette ki Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök országa csatlakozását legkésőbb 2004-re saccolja. Az EU kéleti irányú bővítése nem jelent majd új problémát amiatt, hogy Magyarország határain kívül 3 millió magyar él. Orbán szerint a magyarok nem jelentenek gondot Európában, ellenkezőleg, példát mutatnak abban, hogyan kell megoldani a kisebbségi súrlódásokat a 21. század küszöbén. Ezzel szemben komoly hiányosságokat lát Nyugat-Európa néhány országának jelenlegi kisebbségi politikájában. Kijelentését, hogy az EU-n kívül is létezik élet, továbbra is fenntartja, mivel Magyarország minden problémájára nem lehet gyógyír az EU-tagság.- Sosem vásárolok karácsonyi ajándékot... (Lubomír Kotrha karikatúrája) George W. Bush texasi kormányzó lesz a következő négy évben az Amerikai Egyesült Államok elnöke Amerika republikánus kézben „Önök most az Egyesült Államok következő elnökét látják”-kezdte egyik utolsó választások előtti kortesbeszédét George W. Bush. Több mint egy hónapig tartó bizonytalanság után szerda este végül kiderült, igaza lett. JUHÁSZ LÁSZLÓ George W. Bush lesz az Amerikai Egyesült Államok 43. elnöke. Ez megmásíthatatlan történelmi tény. De ki is valójában Bush, és ki segíti a január 20-án beiktatandó elnököt a négyéves mandátuma alatt? George Walker Bush a Connecticut állambeli New Havenben született 1946. július 6-án. Nagyapja az állam szenátora, édesapja az Egyesült Államok ENSZ-nagykö- vete, majd a CIA főnöke volt. Idősebb Bush később az alelnök- ségig, majd 1988-ban az elnökségig vitte. George W. Bush bátyja, Jeb Bush a választások utáni szavazatszámláláskor elhíresült Florida állam kormányzója. Az Egyesült Államok november 7- én megválasztott új elnöke tanulmányait a neves Yale Egyetemen, történelem szakon kezdte, ahol - finoman fogalmazva - nem tanulmányi eredményeivel tűnt ki. 1975-ben elvégezte a Harvard Business Schoolt is. Nem vett részt a diákmozgalmakban, semmilyen egyetemi funkció nem érdekelte, annál inkább a bulizás, a nők és az ital. Nem növesztette meg a haját - mint ahogy ezt megtette A1 Gore és Bili Clinton -, egyetemista társainak vallomásai alapján viszont megkóstolta a marihuánát. Az italozást, mint ifjúkori botlást, később nyíltan vállalta, a füves cigiről szóló kérdésekre azonban nem válaszolt egyértelműen. Saját bevallása szerint a 40 éves születésnapi bulija utáni másnapon szakított végleg az alkohollal. Azt azonban a hivatásos életrajzírók elfelejtették megemlíteni, hogy Busht 24 évvel ezelőtt ittas vezetésért is megbüntették. A vietnami háború idején George W. Bush püótának jelentkezett a texasi Nemzeti Gárdába, így aztán a vérengzést a hátországban, egy légitámaszponton vészelte át. Ezzel kapcsolatban később felröppentek olyan hírek is, hogy a már akkor igen befolyásos Bush apuka lépett közbe fia életének megóvása érdekében. Az útkeresés 1969 és 1975 közötti időszakában több munkahelyet is kipróbált. 1975-től 1986-ig a Bush Exploration nevű olajcég vezérigazgatója. 1982-ben egy szerencsétlen döntése következtében - miután eladta a cég részvényeinek egy meghatározó csomagját - lassú, de biztos csőd felé vezette a társaságot. 1970-ben közreműködött édesapja szenátorválasztási kampányában, majd 1978-ban saját maga is belekóstolt a nagypolitikába: sikertelenül bár, de elindult a demokrata párti Kent Hance ellenében a képviselőházi választáson, mindössze hat százalékkal lemaradva ellenlábasa mögött. 1984-ben egyesítette a Bush Explorationt a Spectrum 7 Energy Corporationnel, majd amikor az olajárak zuhanni kezdtek, remek üzleti húzással 1986-ban eladta részesedését a Harken Energynek. Majd 900 ezer dollárt hozott a konyhára Harken-részvényei eladása, ám öt évig még a cég tanácsadója maradt. 1990-ben Bahre- inben a Perzsa-öböl egyik emírségében kapott a Harken megbízást olajfúrásra. Kritikusai szemére vetik, hogy ebben az időben éppen George Bush volt a Fehér Ház lakója, tehát hozzásegíthette fia érdekeltségét az olajüzlethez. Apját később ifjabb Bush is segítette, méghozzá 1987-1988-ban, amikor a papa az elnöki posztért Ifj. Bush politikai ambíciói végül 1994-ben hoztak gyümölcsöt. kampányolt, sikerrel. Apja beiktatása után visszatért Texasba, és - a jól csengő Bush nevet kihasználva - egy befektetőkből álló csoportot összeverbuválva 46 millió dollárért megvette az egyik legnépszerűbb baseballcsapatot, a Texas Rangerst. Politikai ambíciói végül 1994-ben hoztak gyümölcsöt, amikor az Egyesült Államok második legnagyobb tagállama, Texas kormányzójává választották. 1998-ban pedig - a szavazatok kétharmadával - megerősítették ebben a tisztségében. Ekkor adta el kedvenc csapatát, ez az üzlet 14,9 millió dollárt hozott Bushnak. Az Egyesült Államok First Ladyjé- vé vált Laura Weicht 1977. november 5-én vette feleségül. Laura asszony 1947. november 4-én született, hajadon korában tanítónő volt, az austini Texasi Egyetemen könyvtár szakán végzett. Házasságukat megelőzően még demokratának vallotta magát. Az elnöki párnak 1981-ben ikerlányai születtek, Barbara és Jenna. Bushék kutyája a Spot nevű angol spániel, de van két keverék macskájuk is, India és Ernie. Dick Cheney, az Egyesült Államok új alelnöke elektromoskábel-fek- tetőként kezdte karrierjét, de ő is belekóstolt az olajüzletbe, a Texaco és a Chevron olajtársaság munkatársaként Kazahsztánban. A kongresszusi hivatalok munkájával 1968-ban kezdett ismerkedni, 1971-ben már a Fehér Ház stábjában dolgozott, 1973-74-ben Gerald Ford elnök munkatársa, 1975-76-ban a Fehér Ház stábjának főnöke volt. 1989 és 1993 között az új elnök édesapja, George Bush kormányában a védelmi miniszteri tisztséget töltötte be. Még nem tudni, mit vált majd be az új amerikai elnök a választási kampány ideje alatt tett ígéreteiből. Ami a külpolitikát illeti, Bush támogatja a szabadkereskedelmet és az Egyesült Államok nemzetközi szerepvállalását, amelyet azonban az amerikai érdekek mindenkori figyelembevételéhez köt. A békefenntartásban inkább Európa szerepének növekedését látná szívesen, így a Balkánon végrehajtandó beavatkozások mikéntjét is újratárgyalná. Októberen Condole- ezza Rice, Bush külpolitikai főtanácsadója azt mondta a The New York Timesnak, hogy a republikánus elnökjelölt megválasztása esetén hazarendeli a Balkánról az amerikai szárazföldi csapatokat. Előtte persze konzultál a szövetségesekkel, ám szerinte az amerikai katonákat „nem békefenntartásra és nemzet- meg demokráciaépítésre képezték ki, hanem arra, hogy harci feladatokat hajtsanak végre, amikor és ahol erre szükség van.” Éppen a fekete bőrű Coondoleez- za Rice-t emlegetik Bush elnök jövendőbeli nemzetbiztonsági főtanácsadójaként. A nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező 45 éves politológusnő volt már helyettes külügyi államtitkár és védelmi államtitkár is. 1981-től a Stanford Egyetemen tanít, majd a nukleáris stratégiával foglalkozik a fővárosban. 1989-től a nemzetbiztonsági hivatalban a szovjet és kelet-európai ügyekkel foglalkozik idősebb Bush elnöklése alatt. A kongresszus külügyi bizottságának tagja, több könyv szerzője, főleg a Szovjetunióról írt, de egyik művében a csehszlovák hadsereggel is foglalkozott. A Bush-kabinet külügyminiszteri pozíciójának várományosaként leggyakrabban Colin Powellt, a vezérkari főnökök bizottságának volt elnökét emlegetik. A 63 éves Powell nyugalmazott tábornok, a Sivatagi Vihar fedőnevű, Irak elleni 1991-es amerikai hadművelet irányítója, George Bush és Bili Clinton idején is szolgálta a kormányt. Természetesen részt vett a koreai és a vietnami háborúban is, de a Németországban állomásozó amerikai csapatokat is irányította. Reagan elnök kinevezte nemzetbiztonsági asszisztenssé, ezt a posztot 1987 és 1989 között töltötte be. Több tucatnyi kitüntetése el sem férne a mellén. A Bush-csapat többi tagjáról még csak találgatások folynak, várhatóan a közeli napokban az ő kilétükre is fény derül. Annyi viszont már most bizonyos, George W. Bushnak nagy szüksége lesz tanácsadói segítségére, különösen a külpolitikai kérdésekben, hiszen már a választási kampány idején fény derült legalábbis hiányos ismereteire. Bush január 20-ától egy nagyon megosztott Egyesült Államokban kezdi négyéves megbízatási idejét, minden bizonnyal hónapokig lebeg majd intő jelként a feje fölött a kínkeservesen megnyert elnökválasztás emléke, s az a tény, hogy demokrata párti ellenlábasa, Ál Gore több százezer szavazattal szerzett többet november 7-én. A kétszáz évvel ezelőtt megalkotott elektori rendszer hiányosságai elemzők szerint az elnökválasztás módjának megváltoztatásához, vagyis az alkotmány módosításához vezethetnek. Elszállnak örömükben. Elnök és alelnöke. (CTK/AP)
