Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-14 / 288. szám, csütörtök
A Petőfi által megénekelt jegyző Szőgyén egyik érdekessége - a kutatások szerint a költő két Patót ismerhetett: az egyik a Szatmár megyei Patóháza lakója Európai jelentőségű lelőhely Őskori lelőhelyekkel több község is büszkélkedhet, ám a régészeti kutatások támogatására kevesen áldoztak annyit, mint Szőgyén. Jelenleg Drenkó Zoltán, a pozsonyi régészeti múzeum munkatársa végez ásatásokat. A Szent Mihály templom környékén sikerült feltárnia két, az i.e. 4.. évezred elejéről, a lengyel kultúra idejéből származó erődöt, melyek kör alakú árokból, palánkkal megerősített földsáncból és négy kapuból álltak. Közép-Európában csak itt tártak fel az erődítmények körül sugárban elhelyezett több helyiséges lakóházakat és sírokat. A Busahegyi egyedülálló leletek feltárása a neves szlovák archeológus Viera Némejcová-Pavúková nevéhez fűződik (Archív felvételek) Nágel Dezső polgármester (középen) a testvértelepülések nemzetközi találkozóján, Tatán badtéri színpadot építettek fel. 1968-ban felépült a község strandfürdője, melyet azonban vízhiány miatt pár évi működés után be kellett zárni. A századeleji népszámlálás során számbavett 757 ház közül mindössze 5 épült kőből vagy téglából, 95 év múlva azonban már több mint ezer lakásegység található a faluban, melyek eleget tesznek a kor követelményeinek. A gazdasági fellendüléssel egy időben a kulturális élet is beindult. Elsőként a Csemadok alakult meg, s rövidesen 130 tagú kultúrcsoport- tal büszkélkedhetett. Megalakult a Nőszövetség, a Kiskertészek Szervezete, a Tűzoltóegyesület, a Vadásztársaság és a Vöröskereszt. 1978-ban adták át az új kultúrhá- zat, melyben mozitermet, új könyvtárat és a klubszobákat rendeztek be. A Csemadok munkáját dicséri az is, hogy a szőgyéni csárda melletti szabadtéri színpadon tartották éveken keresztül a járási dal- és táncünnepségeket. Az 1989-es rendszerváltást követően a választópolgárok nyolcvan százaléka választotta meg a 24 képviselőt Nágel Dezső polgármester vezetésével, aki áldozatos munkájának köszönheti, hogy a mai napig a falu élén áll. 1991-ben alakult meg a községi rendőrség, 1992-ben pedig hozzáfogtak a gázvezeték kiépítéséhez, melynek munkálatai két évvel később fejeződtek be. A 20 kilométer hosszú hálózat segítségével 800 család jutott korszerű tüzelőanyaghoz. A politikai változások következtében megkezdődött a vagyoni viszonyok újrarendezése. 51 család választotta az önálló gazdálkodás lehetőségét, a többiek bérleti díj fejében a szövetkezet gondjaira bízták földjeiket. Félszázan választották a kereskedelmi vagy ipari vállalkozást, őket az önkormányzat is támogatja. Továbbra is ellátja a lakosság szolgálatát a község szolgáltató üzeme. Lakatosok, villanyszerelők tevékenykednek az önkormányzat irányítása alatt. A szolgáltató üzem gondoskodik a szennyvíz elszállításáról és a temetkezéssel kapcsolatos teendőket is elintézi. A falu építészeti részlegén olyan szakemberek dolgoznak, akik „kulcsrakész házakat” képesek felépíteni, sajnos azonban ezt egyre kevesebben engedhetik meg maguknak. A háztarA Nagyboldogasszony templom A helyi alapiskola mazsorettjeinek fellépése mindig nagy sikert arat tási szemét begyűjtését és elhordá- sát saját kocsival végzik, s három környékbeli település is igénybe veszi ezt. a szolgáltatást (Nagyöl- ved, Kéty, Kúrál). A vállalkozásoknak azonban ez csak az egyik oldala. A jelenleg mintegy 2 600 fős lakosság 24 százaléka munkanélküli, a szövetkezet súlyos anyagi gondokkal küzd, több környékbeli cég tönkrement. Nincs jó anyagi helyzetben a község sem, több olyan beruházást is tervbe vettek, melyeket önerőből megvalósítani nem tudnak, noha szükség van rájuk. Felépítésre vár a szennyvíztisztító, új ravatalozót szeretnének, s folytami kell a templom rekonstrukcióját is. A község legértékesebb épületének a falu központjában álló Nagyboldogasz- szony-templomot tartják a sző- gyéniek, melyet még Batthyány József érsek alapított. 1792-ben kezdték meg az építését, s a 60 méter magas tornyú szentélyt hét évvel később szentelték fel. A második világháború alatt a németek szándékosan felrobbantották a tornyot, mely a rekonstrukciós munkálatok során tíz métert vesztett, eredeti magasságából, s nem került vissza az óra sem. Belső felújításra csak 1988-ban került sor. Megújult a csodálatos kupola, helyre állították az eredeti falfestményeket. Mára időszerű lett a külső tatarozás is, melyet az önkormányzat és az egyházközség közösen próbál megoldani. A gondok ellenére is talált módot a falu arra, hogy 1994 októberében monumentális emlékművet emeljen a község parkjában, mely a második világháború majd kétszáz szőgyéni áldozatára hivatott emlékeztetni a jövőt. tostól elmaradt szolgabírói tiszteletdíját. A 20. század első felében a világháborúk vetettek árnyékot a település életére. Az elsőben a ma- gyarszőgyéniek közül ötvennyolcán, a németszőgyéniek közül öt- venhatan maradtak a harctereken. Az áldozatok neveit az 1924-ben elhelyezett két márványtábla őrzi, melyeket később a Hősök szobrán helyeztek el. Az első világháborút követő határmódosítások során Szőgyén az akkori Csehszlovákia részévé vált. A második világháború megtizedelte a falut: 1945 májusában 377 férfi hiányzott a faluból, ezek közül csak 50-ről tudták biztosan, hogy odaveszett. Még két évet kellett várni, míg nagyjából tudomást szerezhettek a többiek sorsáról. Ekkor azonban már más bajjal kellett szembenézniük. Mint javarészt magyarajkú községet, nem kerülte el a kitelepítés hulláma sem Szőgyént. Az első hullámban 45 családot, összesen 124 személyt toloncoltak ki az országból. Nincsenek pontos adatok arról, hogy mennyien távoztak erőszakkal és ki volt az, aki önként hagyta ott a községet: 400 személy költözött el ebben az időben a faluból. Az 1948-as változások után csökkent a nemzeti hovatartozás miatt a falu lakosaira nehezedő nyomás, s 1950-től már a sző- gyéniek közül kerültek ki a Helyi Nemzeti Bizottság elnökei is. Megalakul a földműves-szövetkezet, amely a 1970-es évek elején 4500 hektáron gazdálkodott, s tíz évvel később már a járás legeredményesebben működő gazdaságai között tartották számon. Ekkor már mintegy ezer embernek biztosított megélhetést, s száz mérnök, műszaki végzettségű szakember dolgozott a nagyüzemben. Megváltoztak az életkörülmények is. 1958-ra minden házba bevezették a villanyt, a vízvezeték-hálózatot viszont csak a hetvenes évek végére sikerült kiépíteni. Az utak még ma is rosszak, a környező települések némelyikét még most sem lehet „sármentesen” elérni. Még a hatvanas években kezdték el a község központjának parkosítását, megoldották az egészségügyi ellátást. Új sportpálya létesült, szaSzerkesztőségünk szeretne bemutatni más községeket is a Régióink melléklet hasábjain. Kérjük a polgármesteri hivatalokat, jelezzék bemutatkozási szándékukat, hogy munkatársaink riport- úton felkereshessék a községeket. Köszönjük. A Garant alsó folyásától nyugatra, Érsekújvár és Esztergom között terül el ■■■■■■ Szőgyén. A területen már a kőkorszak elején is éltek emberek, amiről a Busahegyen található régészeti leletek tanúskodnak. Először 1156- ban említi egy oklevél, melyben Mysterius esztergomi érsek 70 falut kötelez tizedbefizetésre, köztük Sceudent (á mai Szőgyént) mint nagyobb települést is. A falu egészen az 1848/49-es szabadság- harcig maradt az érsekség birtoka, s ennek megfelelően alakult vallási hovatartozása is. A település fejlődését jelentősen befolyásolta, hogy az 1241-es tatárjárás idején a lakosság zöme elpusztult, ezért német családokat költöztettek be. Valószínűleg a németek kiváltságos helyzete okozhatta, hogy a két nemzet nem fért meg egymás mellett, így két különálló településként, Magyar- és Németszőgyén- ben éltek tovább a szőgyéniek egészen 1944-ig. Ekkor született meg az a belügyminisztériumi határozat, melynek értelmében egyesül és Szőgyén néven szerepel, él tovább a falu. A község - palánkvá- rának köszönhetően - végvári szerepet töltött be a török hódoltság idején. Ezáltal azonban állandó támadásoknak volt kitéve, s a török sokszor dúlta fel a falut, rongálta meg a várat. A hódoltság idején Magyarszőgyénben 400-ra, Né- metszőgyénben 250-re apadt a lakosok száma. Újabb betelepülésekre került sor, mint aztán később a kuruc harcok idején is. Az 1848/49-es szabadságharc eseA templom építését 1792-ben kezdték. ményeinek híre Szőgyénbe is eljutott, s 1848 májusában megalapították mindkét faluban a nemzetőrséget. A csapat kapitánya Pathó Páll úr, a falu jegyzője lett. A Petőfi által megénekelt Pató Szőgyén egyik sokat emlegetett érdekessége. Az eddigi kutatások szerint a költő két Patót ismerhetett: az egyik a Szatmár megyei Patóháza lakója, a másik pedig a már említett szőgyéni jegyző. Mindkettő tunya, nemtörődöm alak volt, bár a szőgyéni kéziratának grafológiai elemzése az ellenkezőjét állítja. Petőfi többször járt Szőgyén környékén, így akár személyesen is ismerhette annak elszegényedett köznemesét, a nemzetőrség kapitányát, aki nem átallotta már 1849 októberében levélben kérni a királyi bizBarangolások Pat(h)ó Páll úr földjén SZALA ISTVÁN Szőgyén címere
