Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-02 / 278. szám, szombat

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 2. VEND EG KOMMENTÁR Prágai tanulságok Bizony már réges-régen volt Csehországban ennyire nyílt és rendkívül éles pengeváltás a leg­felsőbb politikai vezetők között, mint amilyen ezen a héten zajlott le Vádav Havel, valamint Milos Zeman és Vádav Klaus között. A nemzetközi figyelmet keltett vita témája: kinek a jogköre kinevezni a Cseh Nem­zeti Bank kormányzó­ját, megteheti-e ezt egyedül az államfő, vagy szükség van a kor­mányfő ellenjegyzésére is? A hatályos törvény, legalábbis a kívülálló szakértők szerint, Ugyanis mindkét értei- ............. me zésre lehetőséget ad. A múlt­ban azonban a kormány nem szólt bele a kinevezésbe, vagy ta­lán a kérdés akkor nem adott okot a vitára az érintett felek kö­zött. Tudatosítani kell, hogy nem babra megy a játék, hiszen a jegybanki elnöknek kulcsszerepe van egy ország monetáris politi­kájának meghatározásában. A baloldali Zeman és a jobboldali Klaus ma egyaránt elégedetlen a jegybankkal, mert szerintük an­nak hibás kamatpolitikája okoz­ta, hogy a cseh gazdaság 1996- ban válságba került, amelyből csak most kezd ldlábalni. Havel viszont közismerten a klausi gaz­daságpolitikát tartja a válság legfőbb okozójának. Ezért most mindkét tábor megpróbálta saját Kokes János emberét beültetni a jegybanki bársonyszékbe. Egyelőre Havel volt a sikeresebb, de a kormány megtámadta a döntést, mond­ván, törvényellenes, s az alkot­mánybírósághoz fordult jogértel­mezésért. Bár a hatalmi vita - mint az előbbiekből kiderült - ugyan még nincs eldöntve, de néhány tanulság azért már most is levonható belőle. Az első, hogy a rendszerváltás utáni törvényalkotási döm- pingben még az alap- dokumentumok sem mindig hibátlanok, ezért szakmai felülbí- rálatuk elemi társadal­mi érdek. A második pedig az, hogyha hata­lomról van szó, akkor bizony a nagypolitiká­ban édeskevés szerepet játszik a máskor egy­mással szembenálló baloldali vagy jobboldali vüág- szemlélet. A döntő az érdek, az pedig - mint ismeretes - házassá­got is tud komi, ahogy ezt egyéb­ként Zeman és Klaus együtt­működése is bizonyítja. A lényeg talán az, hogy erre civilizált mó­don kerüljön sor. Csehországban szerencsére még ebben az eset­ben sem durvult el a játék. Ugyanakkor ismét bebizonyoso­dott a demokrácia előnye: ha a hatalmi ágak meg vannak osztva, akkor semmit sem könnyű egy kézben összpontosítani. Ez azon­ban már nem a politikusok, ha­nem a demokrácia érdeme. A szerző állandó prágai mun­katársunk JEGYZET Romák a tévében JUHÁSZ KATALIN Nem rossz, sőt dicséretre méltó az elgondolás: pozitív példákat a képernyőre! Hadd lásson a pol­gár olyan roma családokat is, ahol minden a legnagyobb rend­ben, papa, mama dolgozik, ren­desen törődnek a rajkókkal, akik tisztán, felkészülten járnak isko­lába, a szomszédok is szeretik őket, mert nem tűnnek el az ud­varról a tyúkok, se az alma a fá­ról. Nem tudom, hány televíziós szakember hallotta e felvetést, amely egy eperjesi konferencián hangzott el, de mivel nem tört ki a hahota a teremben, feltétele­zem, hogy egy sem. Ez ugyanis nálunk nem téma. Az sem téma, amit a szünetben mesélt egy ro­maprojektumon dolgozó illető, hogy csodák csodája, az ötéves telepi kissrácok, akik a ceruzát sem tudták kézbe fogni, pár óra után már önálló rajzot tettek le az asztalra, napocskával, házikó­val, kutyussal. A rajztanárok nem leshették le a képernyőről, hogyan érte el kollégájuk ezt az eredményt. Talán azért nem, mert a tévéstábok épp akkor fil­mezték a hazazsuppolt etnoturis- tákat, vagy krumplitolvajokra lestek valahol. Az ügyésznő iga­zat szólt, amikor azt állította, bi­zony nemcsak az, alulművelt, ré­szeges, borotvált fejű egyedek kötnek bele a romákba, hanem bármely „utcaembere” hajlamos üyesmire, ha bal lábbal kel, a leg­kevesebb, hogy gyorsan ellenőrzi kézitáskáját a villamoson, ha fél méteren belül romát lát. Eltűntek a pozitív kicsengésű tévériportok e témában, még a beígért roma bemondó sem jelent meg az SZTV képernyőjére Állítólag a válogatáson részt vevőket máig nem értesítették, megfeleltek-e. Olyasmit is suttognak, hogy aki végül megfelelt, nem roma szár­mazású. Az ügyésznő másik re­mek ötlete szerint a Cosby show néger családregényének mintájá­ra gyárthatna az SZTV is egy he­lyes roma családi szappanoperát, hadd lássa a nép, hogy ilyen is van. Még ha van is, kit érdekel? Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kováéska 28,095/6709548,6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz dace, Kosická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok tetjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. E-maü: redakcia@ujszo.com Tüntetés Seattle-ben. A melltartókat már sikerült eltüntetni. (CTK/AP-felvétel) TALLÓZÓ PRÁyo A cseh kormány és a köztársasági elnök közötti vitába beszállt Dag­mar Havlová is. A cseh first lady nemrég azt üzente Milos Zeman kormányfőnek a kulturális mi­niszterrel, hogy ő bizony nem fog vele többet kezet. Az üzenet nem­csak Zemannak, hanem Pavol Mertlík pénzügyminiszternek is szólt, aki Havlová szerint a világ legnagyobb hazudozója. Az üze­netet a tárcavezető egy ebéden adta át társainak, ahol jelen volt Václav Klaus parlamenti elnök, az ellenzéki ODS vezetője is. Havlo­vá azt is megjegyezte; a szociál­demokraták rosszabbak, mint az ODS, melyet szintén nem igazán szível. Václav Klaus nem akarta kommentálni a hallottakat, és Milos Zeman is csak annyit mon­dott, hogy tudomásul veszi az üzenetet, s ehhez tartja magát. HÉTVÉG(R)E Mondd, te mit választanál? Mert én például címnek ezt. Az á szerencse, hogy az em­bernek mindig van választá­si lehetősége. Az elmúlt hét­re jutott belőlük elég. Már­mint választásokból, meg le­hetőségekből is. Nem is be­szélve a lehetetlenségekről. JUHÁSZ LÁSZLÓ A legnagyobb abszurd kétségkívül Amerikában játszódik hetek óta, szinte francia bohózatba illenek az elnökválasztás utáni kampány for­dulatai: ki kit jelent fel, melyik bíró­ság hogyan határoz, már csak azt várom, mikor kerül elő az inas a szekrényből. De sebaj, a jövő héten talán már megtudjuk, Bush lesz-e az elnök vagy igen. Az amerikaiak bolondok, ez világos, de azért a Kárpát-medence sem ku­tya. A romániai képlet ismerős volt: adott, ugye, két esélyes elnökjelölt, akik közül ki kellett választani a ki­sebbik rosszat. Az erőpróbát lazán vette Iliescu és pártja, mint egy ar- borétumi tolvaj, elvitte a pálmát. Ti­tokban azért drukkoltam minden románok Tudorának. Miért ne? Ő is van akkora formátumú politikus, mint mondjuk Boris Zala. Aztán azért végigfutott a hideg a háta­mon, mikor ő lett a második. Kedves egybeesés, hogy miként Meciaré, Iliescu titkosszolgálati dossziéja is eltűnt a választás előtt. Vannak még véledenek. Ha nálunk is most lettek volna a parlamenti választások, az élen vég­zett volna a három négybetűs: a HZDS, a Smer és az SDKU, a mi há­rombetűsünk népszerűségét mint­ha befagyasztották volna: most is 10,8 százaléknál leledzik az MKP, nevető negyedikként. Én meg akkor nevetnék, ha 2002-ben Ficóék neo- meciarista Iránya alácsusszantaná őket a Robertko által megálmodott nyolc százalékos limbólécnek. Volt már példa ilyen mélyrepülésre, és ezt nem az ujjamból SOPtam... Per­sze, az is lehet, hogy egy alternatí­vával kevesebb lesz két év múlva, feltéve, hogy Pittner rendőrminisz­ter addigra tényleg betiltja a HZDS­t. És akkor kit választ az a 22-23 szá­zaléknyira zsugorodott mozgalmi néppárthű anyóka- és apókaréteg? Olvasniuk már úgysem lesz mit, mert megszűnt a Slovenská republi­ka, postaládáikba az Obrodát kap­ják mostantól - valakik így válasz­tottak helyettük. A magyarországi cudisták is választottak, a VII. párt- kongresszus ismét Kovács László el­nöknek szavazott bizalmat. Az MSZP-nek kormányfőjelöltje nincs, programja viszont annál inkább: összefogás, szolidaritás, egység. Ja, meg orbántalan-torgyántalan, vö­rös kormány. A hétvégén a jugó szo­cialisták is Milosevics mellett tették le avoksot, gratulálok hozzá, örülje­nek neki. A mi kormánykoalíciónk közben osztódással megszaporodott, négy helyett öt partner hoz ezentúl dön­téseket, kiegészülve a keresztényde­mokratákkal, ezt cselekedték min­dannyiunk dicsőségére. Ámen. Á, nem... Jött a cáfolat iziben: a kor­mányfő tagadta, hogy ötös fogattá alakultak volna. Csak épp egyen­rangú partnerként vesz részt a KDH a koalatanács ülésein, szavazati jog­gal. Ami, ugye, nem ugyanaz. Fene tudja, akkor is beteg ez az egész helyzet. Rezes Sanyi meg Maninko- váné asszony is betegek, még min­dig. Persze nem erről jut eszembe, hogy Hollandia kedden legalizálta az eutanáziát... Volt még az elmúlt hét nap alatt egy sikertelen klímakonferencia Hágában, meg egy szintén kudar­cot vallott EBESZ-csúcs Bécsben, még a budapesti KEK „döntő” sike­rült a legjobban. A nizzai EU-csúcs kudarca csak a jövő hétre várható. Majdnem kifelejtettem az eperjesi kisebbségi szemináriumot, Csák- yék szervezésében, ahol „kiemelt hangsúlyt kapott a hivatalos szer­vek kisebbségekhez való viszo­nya”, vagyis elmondták a rend­őröknek, hogy ne verjék már a ci­gányokat. Akadt még eseménye az elmúlt hét­nek. Agócs tanító bácsi Strasbourg- hoz fordul, emeli az árait a Slovnaft, az egészségügyisek tüntettek, Havel megbetegedett, üzemzavar volt Csernobilben, volt Pándy- meg Whiskys-per, romlott a külkereske­delmi mérleg, Lexát még mindig nem találják, sikerült egy újabb bű­nözőt is felmenteni, a szakszerveze­tek ismét fenyegetőznek, Helmut Kohl ügyét vizsgálják, Krajci men­telmi jogát megpróbálják megvon­ni, a parlament ülésezett, drágul a gáz, egyszóval semmi különös nem történt a héten. Mindezt már meg­szokhattuk. Amúgy meg kösszép’, jól vagyunk. AZ EU ALAPFOKON Az egységes Európa eszméjének története ONDREJCSÁK RÓBERT Az egységes Európa létrehozására irányuló törekvéseket a második vi­lágháború utáni időszakkal szokás összekapcsolni. Tény, hogy az integ­rációs folyamatok csak 1945 után váltak realitássá. Az egységes Euró­pa ideája azonban már több évszá­zados történelemre tekint vissza. Ezen belül meg kell különböztet­nünk két irányvonalat. Az egyik, amely szerint Európa egy nagyhata­lom hódításainak eredményekép­pen egyesült volna. Ide tartoznak Nagy Károly, a spanyol és az osztrák Habsburgok, XIV. Lajos és Napóle­on, sőt még Hitler Németországa is. Ezek a törekvések nem jártak siker­rel, Európa földrajzi, nyelvi és más sokszínűsége miatt, valamint azért, mert még a legerősebb hatalomnak sem volt meg a megfelelő potenciál­ja a „maradék” Európa ellenőrzésé­re. A másik irányzat az európai álla­mok egyenrangúságán alapuló ön­kéntes összekapcsolódását hirdette. A legelső egységes Európa-koncep- ciók a Római Birodalmat tekintették mintaképüknek, természetesen erő­sen átitatva a kereszténység univer- zalizmusával. Az egység célját a bé­kefenntartásban látták. A jogász és diplomata Pierre Dubois 1305-ben egy hercegekből álló tanács felállí­tását szorgalmazta, Sully hercege pedig az európai államok törökel­lenes szövetségét javasolta. A török- ellenes harc lett volna a legfőbb fel­adata a Pogyebrád György cseh ki­rály által javasolt szövetségnek, amely az európai uralkodókat tö­mörítetté volna. A felvüágosodás hatása alatt születő egységtervnek már egy közös európai parlament létrehozását javasolták. Ide sorolha­tó az angol William Perm és Jeremy Bentham is. Immanuel Kant kon­cepciójában az egységes Európa megteremtésének feltétele az orszá­gok demokratizálódása. A francia Jean Jaques Rousseau az európai föderáció híveként került a történe­lembe. A forradalom előtti egység­tervek még szinte kivétel nélkül az uralkodók szövetségeként képzel­ték le az egységes Európát, miköz­ben a forradalom hatására a 19. szá­zad elejétől már a nemzetállamok összekapcsolódása került a közép­pontba. Henri Saint-Simon 1814- ben nyilvánosságra hozott terveze­tében egy közös európai kormány és parlament megteremtését javasolta. A múlt században gyakran haszná­latos Európai Egyesült Államok fo­galmat használta Victor Hugo is 1849-ben a párizsi békekongresszu­son tartott beszédében. A 19. szá­zad folyamán tehát erősödött az egységes Európa eszméje, ám para­dox módon éppen abban a század­ban került a legtávolabbra megvaló­sulásának esélye. A francia forrada­lom által felélesztett nacionalizmus­nak és a nemzetállamok mindenek fölé helyezése ugyanis megvalósít­hatatlanná tette ezeket az elképze­léseket. Ahhoz, hogy az európai in­tegráció ténylegesen is beinduljon, a 20. században két vüágháború kellett, amelyek megmutatták a na­cionalizmus és a nemzetállamok ab­szolutizálásának veszélyeit. OLVASÓI LEVÉL Ha nem lesz többé iskolánk Ökumenikus istentisztelettel kez­dődött a református templomban a magyar iskola fennállása alkalmá­ból szervezett rendezvénysorozat Negyeden. Utána az iskolában a volt és jelenlegi pedagógusok és di­ákok az iskola és a falu életéből rendezett kiállítást tekintették meg. Ünnepi beszédet Szigeti Lász­ló oktatási államtitkár mondott. Az elmúlt 50 évet, az iskola történetét Haban Márkus nyugdíjas pedagó­gus ecsetelte. A VágseÜyei járás el­öljárója pohárköszöntőjében jó munkát és mosolyt kívánt a szép számban egybegyűlteknek. A művelődési házban a vendégeket Jancsó István polgármester üdvö­zölte, majd kultúrműsor követke­zett, melyet a Csemadok alapszer­vezete közösen rendezett az iskolá­val. A volt pedagógusoknak, vala­mint a Csemadok alapító tagjainak Krömmel Gabriella igazgatónő és Kiss Gyula Csemadok-elnök emlék­lapokat adott át. Horváth Lajosné volt negyedi tanítónő Biológiai növényvédelem Novemberben a Karvai Kertészeti Szakközépiskola és Mezőgazdasági Szaktanintézet diákjai előadás-so­rozatot hallgattak a növényvéde­lem biológiai módjairól a Bio-To- mal Kft. tulajdonosától, Tomasek Zoltántól. A kertészeti növények bi­ológiai védelme azt jelenti, hogy élő szervezeteket használunk fel egy másik élő szervezet ellen, mi­közben a hasznos megőrzi szaporo­dóképességét. A biológiai növény- védelem előnye, hogy nem szennyezi a környezetet és a hasz­nos állatfajokat. Sokat hallottunk a rovarvilág hasznos és káros tevé­kenységéről is. Megtudtuk, melyik rovarnak melyik a természetes el­lensége, hogyan pusztítja el egyik a másikat. Az előadás színvonalatát emelte, hogy az előadó a modem oktatóteremben a számítástechni­kai eszközökkel, valamint a mo­dem audiovizuális berendezések­kel gazdagon szemléltette a témá­kat. Az információkat mindennapi életünkben is felhasználhatjuk. Both Anikó, a Karvai Kertészti Szakközépiskola tanulója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom